Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-25 / 20. szám
e 1984. január 25-, szerda----------—----w------------------------------------------------------------------------------------------------------------* • , ! , . . -"7: ■ ' ' 15 ' '■ : . V 0 11*1 % ’i 1 rnTTTYHidiTTtT.**‘ I ■ 11*1 ' 51 n 11 fl §H fi I . »:*'• **. •v ■ * ~ ■ : • ______1 ‘ • . . ‘_____________________________________j „ A nagy hal megeszi a kis halat” — mondogatták néhány esztendeje megye- szerte a DÉLÉP és az ÉPSZER fúzióját követően. S akkor sokan úgy vélték, hogy az országos jelentőségű nagyvállalat bekebelezte a megyei tanács kis építőipari vállalatát. Való igaz: a beruházásokban érdekeltek kicsit kiszolgáltatottnak érezték magukat. Az elmúlt esztendők viszont igazolták: az akkori döntés és elképzelés helyes volt, egy veszteséges gazdasági egységből, ha nem is nagy nyereséggel de eredményesen működő üzemigazgatóság jött létre. Most újabb változás időszakában él a DÉLÉP Békés megyei Üzemigazgatósága. Leány- vállalattá szervezik. Még-,, pedig 1984. január 1-től — visszamenőleg. — A leányvállalat még nincs bejegyezve, de a belső elszámolási rendszerben már leányvállalatként kezelik az 1981. január 1. és 1983. december 31. között üzemigazgatóságként dolgozó egységet — kezdi a beszélgetést Puskás Imre, ma még üzemigazgató, a leány- vállalat leendő első számú vezetője. Kisvártatva megtoldja: — Célunk volt, hogy a Békés megyei munkák megvalósítására egy közepes kivitelezői kapacitást hozzunk létre. eredményesen működjünk. Ez sikerült. ezéyt is jöhetett létre a leányvállalat — hallom. „ Nem divatból Az új szervezési forma már kialakult, csupán a DÉLÉP budapesti üzemigazgatóságán vannak hátra még formaságok, ezek tisztázása után a két leányvállalatot, a fővárosit és a Békés megyeit egyszerre kívánják hivatalosan is indítani. A leányvállalat alapítása az elmúlt években hazánkban is kezdett divatba jönni. A tőkés országokban ez régi gyakorlat, leányvállalatot akkor alapítanak, amikor fut a csikó, s a hasznot akarják még intenzívebben növelni. Nálunk a béruházási lehetőségek szűkülése, a gazdálkodás körülményeinek változásai voltak az elsődleges serkentők. A rejtett tartalékok feltárása, a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás, a nyereség megtartásához, esetleg fokozásához vezethet. A DÉLÉP békéscsabai leányvállalatának létrehozásában kiemelt szempontként, célként vették figyelembe, hogy egyszerűbb szervezeti formában működjön, az irányítás a bonyolult áttételtől mentes legyen, az ügyintézési munka egyszerűsödjön, bontakozzon ki a vezetők vállalkozókészsége, a szervezet eredményre törekedjen. Természetesen ezzel a nyereségfelosztás legyen arányos a személyes felelősségvállalással, s az új szervezet érzékenyen reagáljon a piaci politikára, éljen a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának lehetőségével, fokozottabban alkalmazza a jövedelmekben a differenciálás lehetőségét. A békéscsabai üzemigazgatóságba olvadtak be a megyében dolgozó szakipari részlegek, s így kelt életre az egységes irányításban működő, ezer építőmunkást foglalkoztató, és 550 millió forint termelési értéket előállító építőipari szervezet. Szerződés „köldökzsinórral” —• A DÉLÉP, mint anya- vállalat, kockázatot vállal a leányvállalat alapításával. Számunkra az induláshoz biztosítja a tőkét, az eszköz- állományt, -úgy, hogy azt részben átadja tulajdonunkba, részben pedig béreljük. A kockázatvállalás fejében a nyereség felét az alapító vállalatnak kell befizetnünk. Az alapító okiratban szerepel az is: ha a leányvállalat gazdaságtalanul dolgozik, vagy nem tud megállni a lábán, azt vissza kell olvasztani az anyavállalatba — magyarázza Puskás Imre. Persze, nem szakadnak el teljesen a nagyvállalattól, az együttműködési szerződés amolyan köldökzsinór szerepet tölt be. Csak néhány példa: a leányvállalat nem tud házgyári elemeket gyártani, csak szerelni. így továbbra is a szegedi házgyárból szállítják részükre az elemeket. Más. Ha speciális munkára van szükségük, azt az anya- vállalat csinálja, vagy a szabad kivitelezői kapacitásokat először egymásnak ajánlják fel. Azután a szolgáltatásban is szigorú együttműködést akarnak fenntartani, így például a laboratóriumi vizsgálatokban, a számítógépes adatrögzítésben, -feldolgozásban, s nem utolsósorban a vállalati üdültetésben és az anyagbeszerzésben. De nem csak magát a házgyári elemeket vásárolják meg, hanemha lakások egyéb felszereléseit is, a méretre szabott padlószőnyeggel együtt, egységcsomagban kapják meg. Teljesen önállóan A DÉLÉP tavaly több, mint hárommilliárd forint, a Békés megyei üzemigazgatósága pedig közel 480 millió forint termelési értéket produkált — A kapacitásnövekedés miből adódik? — kérdem Puskás Imrétől. — Évente mintegy 50 millió forint értékű ipari termelésre nyílik lehetőségünk. Megkaptuk a gyulai vasbeton-előregyártó telepet, valamint az asztalos- és lakatosüzemet. Most, az első évben saját részünkre egyéni tervezésű és kivitelezésű terméket készítünk, és tervezzük, hogy a jövő évtől — főként a Békés megyei Építőipari Koordinációs Irodán keresztül — kooperációs szerződést kötünk, együttműködünk más építőipari szervezetekkel is — válaszol az üzemigazgató. — Mit remélnek az új leányvállalattól? — A jövőben jobban oda tudunk figyelni a minőségre, a határidőre, a munkák szervezését mi tartjuk a kezünkben, ugyanis korábban Szegedről irányították. Nagyobb arányban vállalunk felújítást, s most már magunk vállalkozunk. A költséggazdálkodásnál a fajlagos energia- és anyagköltségek csökkentését tűztük célul. Más építőipari szervezetekkel jobb együttműködésre törekszünk. Az építésvezetőinknek is nagyobb önállóságot adunk, s fokozottabban bevonjuk őket a vállalati gazdálkodásba. Az új leányvállalat —• ma még üzemigazgatóság — napjainkban Békés megye tizennégy településén dolgozik. A január elseje után számlázásra kerülő munkák már a leányvállalat kasszájába kerülnek. Természetesen a nyereséggel együtt. Hogy ez az idén mennyi lesz? Csupán rajtuk múlik. Szekeres András HAVAS ORSZÁGÜTON ja«*»?» Fotó: Fazékas László Ül Ke; Új (émzsalu- > rendszer Űj, variálható fémz&alu- rendszert fejlesztettek ki a Dunai Vasműben; a gyártmány házipróbán, a vállalat konverteres acélművének építésénél bizonyított először: a fa zsaluzat helyetti alkalmazásával 60 százalékkal csökkentek a munka költségei. Egy-egy zsaluelem minimálisan kétszázszor használható fel, zárt profil kerete igen jól bírja az igénybevételt, nem deformálódik. Mivel hazai gyártmány, és táblarendszere sokoldalúan variálható, s mert a külföldi elemrendszereknél kevesebb alkatrészből áll, az utóbbiaknak csupán harmadába kerül. Alkalmazásához nem kell ács, szakképzett lakatos irányítása mellett betanított munkások is képesek egymáshoz rögzíteni az elemeket. Előnye még, hogy speciális felületek képzéséhez a zárt profilkeretre mintázott fém-, vagy műanyag lemez szerelhető fel. A hagyományos és az új zsaluzat együttesen is alkalmazható, ha speciális munkák ezt igénylik. Az alaptábla mérete 50-szer 200 centiméter, súlya 27 kilogramm, tehát kézzel mozgatható. Több tábla előszerelés után daruval emelhető be a helyére. A kohászati kombinát évente 4$—50 ezer négyzet- méter fémzsalu gyártására képes; a Lota márkanevű újdonságot folyamatosan fejlesztik a Dunai Vasműben Tervezik, hogy Dunaújvárosban, a tavasszal megnyíló házépítők boltjában kölcsönzik majd ezeket a zsaluelemeket kislakás- és családi- ház-építőknek. Szedd magad! Háromszázad-magammal hallgatom a dombegyházi elnök zárszámadási beszámolóját. Magamban arra gondolok, hogy az itt és most csupán számokban, adatokban testet öltő eredmények valószínűleg megbizsergetik a teremben ülök szíve tájékát, hiszen ők részesei, ismerői azoknak az erőfeszítéseknek, történéseknek is, amelyeket az elhangzó milliókból nemigen lehet kiérezni. Nekem, a vendégnek, kevésbé beavatottnak éppen ezért nehezebb is figyelnem. Ám úgy negyed óra múltán én is felkapom a fejem. A következők ütik meg a fülemet: a növénytermesztés részeként beszélni kell a már részben termőre fordult gyümölcsösről, ami év közben meglepően sok gondot, de végső soron kellemes meglepetést okozott. Az első meglepetés az volt, hogy tizenkétszer akkora lett a termés, mint a megelőző évben. Erre már persze, hogy kiegyenesedik az ember, de hallgassuk tovább! „Erre sem göngyöleggel, sem szerződéses értékesítéssel nem lehetett előre felkészülni, s ez bizony a betakarítás időszakában sok idegeskedést okozott, kapkodáshoz vezetett.” * Megálljunk csak! Itt a Viharsarokban azért annyi alma aligha tud teremni — kiterjedt almások híján —, hogy mi magunk el ne tudnánk fogyasztani! Mi okozhatott akkor ekkora gondot a dombegyháziaknak? Erre is választ ad az elnöki beszámoló. Íme: „Meglepődve vettük tudomásul, hogy a gyümölcsből behozatalra szoruló Békés megyében egyetlen felvásárló szervezet sem hajlandó számottevő árut felvásárolni, ezért bevezettük a .szedd magad’ mozgalmat, mely minden elképzelést felülmúló sikert hozott.” Ebben a pillanatban ugrik be a kép: a zárszámadás napján a vendégfogadó asztal közepén gyümölcsöstálak sorakoznak, egészségtől kicsattanó hatalmas sárga meg piros almáktól rakottan. Látványuk is nyálcsordító. „Mindenki csodájára járt a gyönyörű termésnek és végül 50—60 kilométeres körzetből jártak ide az emberek almát szedni. Ezzel a módszerrel jó három hét alatt az összes almát megvették, leszedték és elszállították. Ekkor mindannyian megkönnyebbültünk és megállapítottuk, hogy a jövőt illetően az az értékesítési forma az igazi megoldás számunkra" — summázza az elnök a témát, nekem meg hirtelenjében három dolog jut eszembe. Egy. Ahogy mondani szokták: ez egy nagyon jó „húzás” volt a tsz részéről. Kettő. Kár, hogy én nem tudtam a Tehetőségről. Magam is szedtem volna egy mázsát a családnak. Három. Mivel üzletelhetnek megyénkben a gyümölcsfelvásárlással és -értékesítéssel megbízott szervezetek, mert azt nem állíthatják, hogy ebben az almában nem volt üzlet, tudniillik az előbbiekhez az elnök a beszámolójában még hozzátette: — Végső soron a még csak részleteiben termőre fordult gyümölcsös hektáronként 68 ezer forint árbevételt hozott, aminek kétharmada fedezte a közvetlen költségeket. Egyharmada tehát tiszta haszon. Mi lesz, ha az a gyümölcsös teljesen termőre fordul? Mi lesz, ha más termelők is ráébrednek, hogy nem érdemes mindig a. kereskedőre várni, és kiadják a jelszót: értékesítsd magad? Azt hiszem, nem történik más, mint hogy ők is jobban járnak, meg mi vásárlók is! Annyi baj legyen! \ (kőváry) Gabonatárolót, takarmánykeverőt épít a BUGE Tízezer tonnás terménytároló építését határozta el a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. — Mi teszi szükségessé a tárolótér bővítését? — kérdeztük Nagy Mihálytól, a BAGE igazgatójától. — A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléshez tartozó mezőgazdasági üzemekben a megalakulás óta, leszámítva a tavalyi aszályos évet, gyorsan nőttek a termésátlagok. Ebben jelentős szerepe volt az utóbbi években kibontakozott országos jellegű, intenzív gabonaprogramnak, az egyre korszerűbb fajtáknak, a tökéletesedő termesztéstechnológiáknak, a szakmai hozzáértésnek és az egyesülésnek is. Miközben több lett a gabona, egyre többször kellett szembenéznünk a tárolás nehézségeivel. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat és az üzemek tárolóiban csak a termés egy részét tudtuk biztonságosan, veszteség, s a minőség romlása nélkül elhelyezni. Ez az egyik legfontosabb _ oka elhatározásunknak. De vannak más, nem lebecsülhető indítékai is lépéseinknek. A BAGE régi tervei közé tartozik egy takarmánykeverő építése. A tárolóban tehát a keverő működéséhez szükséges alapanyagot tároljuk majd. A másik szempont a taggazdaságok közvetlen érdekeit fejezi ki. A tárolás-szállítás költségei ugyanis így kisebbek lesznek. — Mikor kezdődik a kivitelezés? v — A terveket április 15- ig kell elkészíteni. A műszaki kivitelezés május 15- én kezdődne. Az építés-szerelés befejezésének határideje ez év december 31. A tervezést és kivitelezést az egyesülés saját erejéből végzi. Ez lehet az egyik biztosítéka az időpontok betartásának. Az új tároló Békéscsabán' ugyanazon a helyen épül majd, ahol az elmúlt év végén adtuk át rendeltetésének a 20 ezer tonnás csarnoktárolót. Óriási előny, hogy a telepnek iparvágánya is van. és itt üzemel a takarmánykeverő is, amelyet 1985—86- ban szeretnénk bővíteni. A tároló jó néhány millió forintba kerül, ezzel sem oldódnak meg azonban teljes mértékben a mezőgazdasági üzemek tárolási gondjai. A biztonságos tároláshoz még több tízezer tonna tárolótér építésére lenne szükség. Ez a most kezdődő beruházás és az üzemi fejlesztések jelentősen csökkenthetik a tárolási veszteséget. kevesebb alkalmi, fóliás, szerfás tárolóra lesz szükség. — Az egyesülés takarmánykeverő építését is tervezi ... f — A taggazdaságok keve- rői ma már elavultak, egyre kevésbé felelnek meg a növekvő igényeknek, a kondorosi takarmánykeverő ugyanakkor távol van a gazdaságok egy részétől. A gabonaforgalmi vállalatnak sincs Békéscsaba közelében keverőüzeme. így a nagy szállítási távolság növeli a költségeket. Fontos szempont az is, hogy az egyesülésen belül készített takarmány olcáóbb lenne, mint amennyiért azt egy kívülálló vállalat tudja biztosítani. Nem is beszélve arról, hogy a várható nyereséget az egyesülés az üzemnek visz- szaosztaná. Elképzeléseink szerint a takarmánykeverő legmodernebb számítógépes vezérléssel működne, s a takarmányreceptek összeállítása, a költségek elemzése is számítógépes optimalizálással történne. Gyorsvizsgáló laboratóriumban elemeznénk az alapanyag beltartalmi értékét és a készterméket. — Milyen tápokat gyártanak majd az új üzemben? — A BAGE tagja a Hajdúsági Agráripari Egyesülés gesztorsága mellett működő HAGE Premix Gazdasági Társaságnak, amely nyugatnémet licenc alapján Purina tápot gyárt. Az új üzemben mi is a szóban forgó táp gyártására térnénk át. A Purina táppal egyébként taggazdaságainkban már most. kísérletet folytatnak, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Elképzeléseink megvalósítása végül is a pénzügyi feltételek alakulásán múlik. Kepenyes János
