Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-24 / 19. szám
a 1984. január 84., kedd Battonya településfejlesztése Várhatóan még. az idén elkészül 60 OTP-lakás a Néphadsereg és a Malinovszkij utca sarkán Nemcsak a korábban kitűzött célok, hanem az azokkal együttjáró gondok is „átöröklődhetnek”. Nevezetesen : akarva-akaratlanul muszáj vállalni a sok új feladat mellett azokat is, amelyek úgymond régebbi keletűek, s amelyeket — még ha az eredeti elképzelésektől el is térnek — előbb-utóbb mindenképpen meg kell oldani. Ez így van Battonyán is. „ÁTHÜZÓDÓ” ÉPÍTKEZÉSEK Az idei tennivalókról beszélgettünk el Takács Dezső tanácselnökkel, és dr. Németh Ferenc vb-titkárral Battonyán, majd pedig ugyancsak erre az évre tervezett társadalmi munkákról kérdeztük meg Engi Illés népfronttitkárt. Nos, a fentebb jelzett nagy kérdések közé tartozik a battonyai fürdő átadása. Mint ismeretes, elég régóta húzódik ez az építkezés. Jóllehet, a három medence és a kiszolgáló épület falai már elkészültek, de hátra vannak még a vízgépészeti szerelési munkák a létesítményben. Biztató jelnek tekinthető az a szerződés, amelyet a tanács a mezőkovácsházi ÉSZKV-val kötött az épület alsó szintjének részleges befejezése végett. Amint hallottuk, sok szakipari munkára lesz még szükség ahhoz, hogy jövőre fürödni lehessen a medencékben. A környék rendezésére egyébként társadalmi munkát is szerveznek a későbbiekben. Egy másik jelentősebb feladatnak számít a IV. kerületi óvoda bővítése és felújítása. A gyermekeket ideiglenesen az iskolai napköziben helyezték el. Ezt a mintegy 5 millió forint értékű munkát a tsz-ek építőipari kivitelező társulásának battonyai részlege vállalta el. Várhatóan még ez év szeptemberében adja át rendeltetésének a konyhával, foglalkoztató termekkel is ellátott korszerű gyermekintézményt. közművesítés Tervszerűen halad a gázbekötés. Tavaly csaknem 6 kilométer hálózat készült el, s 1985 végéig a vezetékek együttes hossza eléri a 18 kilométert. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ szerelőrészlege csakis a csövek, valamint a kazánok, konvektorok beszerzésének függvényében képes kielégíteni a helyi igényeket. -Különben a tanács mintegy 8 ezer méter gázcsövet rendelt meg az előző évben. Nem mondható zökkenő- mentesnek Battonyán a vízhálózat bővítése sem. Mindenekelőtt egy nagyobb teljesítményű körvezetéket kellene kiépíteni, s az új kutak fúrásával pedig növelni lehetne a vízbázist a településen. Ahhoz, hogy újabb utcákat is bekapcsolhassanak a vezetékes hálózatba, társulásokat kell szervezni a jövőben. A szennyvíztisztító mű építése céljából viszont már korábban létrejött egy közösség. Az első ütem befejezését ez év végére ígérte a DÉLÉP. Ügyszintén megvan az anyagi fedezete a mintegy egy kilométeres út felújításának. Ez annyiból áll, hogy a kohósalakkal fedett szakaszokat szilárd burkolattal látják majd el. Ehhez az összeget egyébként egy megyei pályázaton nyerte meg a nagyközségi tanács. A közvilágítás javításával és korszerűsítésével a DÉ- MÁSZ a MEGYEVILL-t bízta meg, s az 1984 március végére befejeződő munkálatok kiterjednek Battonya egész területére. LAKÁSÉPÍTÉS, TERÜLETRENDEZÉS Ami a Néphadsereg és a Malinovszkij utca sarkán épülő 120 OTP-lakást illeti, ezek felét a DÉLÉP előreláthatólag ez év végéig készíti el. A tanács azonban — főként az iskolakezdésre való tekintettel — egy negyedévvel korábban szeretné átadni azokat az épülőfélben levő szolgálati lakásokat, amelyeknek egy részébe majd pedagógusok költözhetnek be. Ezzel egy időben folytatódik a régi szolgálati lakások felújítása is. Ugyanis több mint 10 pedagógusra lenne szükség jelenleg a helyettesítő nevelők tehermentesítése, valamint az oktatás eredményessége érdekében. A népfronttitkár tájékoztatása szerint mintegy 5 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek erre az évre. A politikai és tömegszervezeti tevékenységet alapvetően meghatározza Battonya felszabadulásának 40. évfordulójára való előkészület. A HNF — a párt- és társadalmi szervek egyetértésével — már márciusban felhívja a munkahelyi kollektívák, oktatási intézmények, és a lakosság figyelmét a település parkosításának, szépítésének, és rendben tartásának jelentőségére, s ezen belül konkrétan a faültetéssel, a hulladékgyűjtéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos teendők teljesítésére. Az idén is lesz az SOS gyermekfaluban tereprendezés, és elkezdődik az az akció, amelynek keretében az általános iskolák 8. osztályosai egy-egy gyümölcsfát ültetnek el ezentúl minden évben. Kép, szöveg: Bukovinszky István Új ellenőrző testület: az Mkotmányjogi Tanács Torvenyeink összhangjáért Az alkotmány minden ország alaptörvénye, érthető tehát, hogy az egyes államok megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra: miként érvényesülnek ennek előírásai a gyakorlatban. Lenin írja egyik művében: „ ... Az alkotmánynak az a lényege, hogy általában az állam alaptörvényei és különösen azok a törvények, amelyek a képviseleti intézményekbe való választójogra, a képviseleti intézmények hatáskörére vonatkoznak, a tényleges erőviszonyokat tükrözik az osztályharcban. Fiktív az alkotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymástól és nem fiktív, ha azok egybeesnek”. A történelmi fejlődés során gyakran születtek úgynevezett papirosalkottná- nyok, amelyeknek szépen hangzó elveiből a gyakorlatban jószerivel semmi nem valósult meg. A magyar alkotmánytörténet új fejezete az 1949. évi XX. törvénnyel kezdődik. Ez volt az első olyan alaptörvényünk, amely már minden szempontból megfelelt a szocialista alkotmánnyal szemben támasztott követelményeknek. Köztudott, hogy az élet igényeihez igazodva a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát azóta az országgyűlés többször is módosította, legutóbb éppen néhány hete, a parlament 1983 decemberi ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is külön figyelemre méltó, mert az alkotmányosság tényleges megvalósulásának egyik fontos új biztosítékát építette a jogrendszerbe — az Alkotmányjogi Tanács létrehozásával. Ennek az országgyűlés által választott testületnek kifejezetten az a feladata, hogy ellenőrizze: a különféle Jogszabályok és jogi iránymutatások összhangban állnak-e az ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását azonnali hatállyal felfüggessze. Ez alól csak a parlament és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok — tehát a törvények, és a törvényerejű rendeletek —, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a kivételek. A módosítás előírja azt is, hogy az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, illetőleg előtte vallomást tenni. Joggal vetheti fel most bárki: ez tehát azt jelentené, hogy eddig az Alkotmányt büntetlenül meg lehetett szegni? Szó sincs róla, hiszen az alaptörvény megtartása és megtartatása valamennyi politikai, társadalmi-állami szervnek és minden állampolgárnak alapvető kötelessége. A parlamentnek eddig is jogszabályban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának ellenőrzése, az állami szervek Alkotmányba ütköző rendelkezéseinek megsemmisítése. Az Alkotmány végrehajtásán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa is őrködik, s ebben a jogkörében minden az alaptörvényünkkel ellentétes jogszabályt megsemmisít, illetőleg megváltoztat. Az alkotmányosság védelmével kapcsolatban fontos feladatai vannak továbbá a bíróságoknak és az ügyészségeknek is. A parlament legutóbbi ülésszakán mindennek ellenére úgy ítélte meg, hogy indokolt továbbfejleszteni az alkotmányosság érvényesülésének állami-jogi biztosítékait a jogalkotás és a jogalkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyára szerepet játszott az is, hogy az utóbbi években az élet-, a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válása miatt megnövekedett a különféle állami szervek által kiadott jogszabályok, rendeletek, irány- mutatások száma. Indokolt tehát, hogy a paragrafusok alkotmányosságát egy külön erre a célra alakult testület rendszeresen vizsgálja — parlamenti képviselők és neves tudósok, jogászprofesszorok közreműködésével. Így könnyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabályokkal teljes összhangban legyenek.Az Alkotmány kimondja például, hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis törvényerejű rendelet született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két országgyűlési időszak között helyettesítheti a parlamentet, így törvényt is módosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elképzelhető — sőt az esetek többségében valószínűsíthető —, hogy végső soron a törvényerejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi, összhangban áll az Alkotmánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ahhoz a véleményhez, hogy a hasonló esetek elszaporodása sérti a törvényességet, a jogbiztonságot. Hiszen az igazán fontos, demokratikus döntések csakis a parlament nyilvánossága előtt születhetnek. Csökkenteni kellene tehát a törvényerejű rendeletek számát. Más: az Alkotmány korábban előírta, hogy az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok csak az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhatnak ki. Mégis, főleg az Országos Anyag- és Árhivatal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöke egy sor olyan rendelkezést jelentetett meg, amelyek a legközvetlenebbül érintették az állampolgárokat is. Elképzelhető, sőt valószínű, hogy az államtitkárok kényszerhelyzetben voltak, hiszen másként nem tudták volna megoldani feladataikat. De ez a megoldás formailag akkor is alkotmányellenes volt. A mostani módosítás során egyébként ez a konfliktus megszűnt, mert az Alkotmány már felhatalmazza az államtitkárokat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket. Attól persze így sem keli tartanunk, hogy a hamarosan megalakuló Alkotmány- jogi Tanácsnak már nem lesz dolga ... Deák András Vadászati téli egyetem A népszerű nyári egyetemek mintájára a TIT Zala megyei szervezete és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem vadászati téli egyetemet szervezett. Az egyhetes kurzusra, amely tegnap kezdődött Keszthelyen, a hazai vadászokon kívül Ausztriából, az NSZK-ból és Svájcból is érkeztek vendégek. A vadászati egyetem célja a magyar vadgazdálkodás és vadászati lehetőségek bemutatása, a téli idegenforgalom előmozdítása. Előadásokat tartanak egyebek között a vadászati turisztikáról, a magyarországi vadfajokról és vadállományról, a vadászat és környezetvédelem kapcsolatáról. Tűzvész és földindulás a Harangos-éren A nyári falusi esték meghitt hangulatához úgy hozzátartozik a békák és tücskök esti zenéje, mint az orgonák, hársfák és akácok bódító illata. A tavalyi nyár korai érkezése már április elején dalra buzdított a falu alatt húzódó pusztaföldvári Harangos-ér rétivízi világának fogadatlan zenészeit. Esténként már újra érdemes kitárni házaink nyugatra néző ablakait, hogy elgyönyörködjünk e csúnyácska kis élőlények önfeledt esti zenéjében. Természeti környezetünk felgyorsult változásai sajnos, egyre erőteljesebben érlelnek bennünk egy olyan balsejtelmet, hogy a Harangos-ér nádihegedűseinek hangulatos, esti örömzenéje rövidesen és minden bizonnyal véglegesen elnémul. A csaknem húsz éve itt végrehajtott csatornázás és víztárolólétesítés hatásait a térség gazdag élővilága különösebb megrázkódtatás nélkül elviselte. Ami viszont a tavalyi tavaszon kezdődött, és aminek napjainkban is tanúi vagyunk, úgy tűnik, egy végzetesebb kimenetelű természetátalakítás előjeleinek tekinthető. Nem elemi csapásról, a szó valódi értelmében vett tűzvészről és földindulásról van szó, hanem egy újabb, nagyarányú vízrendezési munkáról, illetve annak kényszerű velejáróiról. Igazából még örülnünk is kell, hiszen egy sok milliós állami költségen létesített újabb csatornarendszer, majd egy további víztároló szolgálja földjeink biztonságosabb terméskilátásait. Képzeletünkben már ott sorakoznak a halastóvá fejlesztett víztárolók horgásztelkein épülő színes víkendházak. Halljuk az üdülők népes seregének vidám kacaját, de szívünkben mégis valami nyomasztó szomorúság honol. Örömünkbe üröm vegyül, mert szegényebbek leszünk egy ősi természeti tájjal. Búcsúzunk a Darvas József és Tamkó Sirató Károly által is megénekelt Harangoskút feltételezett helyének festői vidékétől, környékünk réti madárvilágának és jellegzetes vízi élőlényeinek utolsó menedékházától. Különösen érthető a szomorúságuk azoknak a természet- barátoknak, akik elolvasták Valaczkai Erzsébet helybeli születésű tanárnőnek a Búvár című folyóirat 1981. júliusi számában megjelent, ide kapcsolódó érdekes írását. A kis tanya, ahol a szerző született, most is ott fehérük a Harangos-ér partján. Innen figyelhette meg és írhatta le oly hitelesen az előforduló madarak viselkedését, az ér jellegzetes növényeit és apróvadjait. A cikket kiegészítő madárgrafikák a fiatal kutató művészi adottságáról, írása pedig a szülőföld szeretetéről, erről a nagyon fontos emberi érzésről árulkodnak. Megtudjuk, hogy a végnapjait élő Harangos-ér zsombékos nádasának gazdag rovarvilága, mintegy 30-féle réti-vízi madárfaj számára nyújt kiváló életteret. Meglepetéssel olvashatjuk, hogy az itt élő vagy az itt költő madarakon kívül, néha egészen előkelő vendégek is felbukkannak a jó védelmet nyújtó, kellemes környezetben. Példaként említi a bütykös hattyút, a bölömbikát, a nagy kócsagot és a kanalas gémet. A szűkülő élettér és a növekvő vegyszerártalom miatt jogos aggodalommal beszélhetünk azoknak a réti, vízi és mezei apró élőlények sorsáról, amelyek már eddig is inkább csak mutatóban voltak megfigyelhetők ezen a tájon. Szomorú, de a jelek szerint ütött a Harangos-ér élővilágának végórája. A madarak még csak elrepülhetnek új hazát keresni, de mit tehetnek a tócsákban, sás- és nádzsombékok oltalma alatt éldegélő siklók, gyíkok, békák, és a mocsári teknősök, amelyeknek igen tapintatlan „kilakoltatását” két sajnálatos tűzeset is megtetézte. Ügy tudjuk — és jóhiszeműleg feltételezzük is —, hogy ezek a nád- és avartüzek véletlenül lángoltak fel a Harangoson. Hihető lenne-e, hogy az öles fákat is játszi könnyedséggel kitépni képes óriás földgyaluknak és markológépeknek éppen ezek, ezek a nádszálak állták volna útjukat? Máig sem halványuló vízióként vésődött emlékezetembe az a szélviharos áprilisi nap, amikor látványnak is szörnyű füst- és lángtenger söpört végig a Harangos-ér felett. Gyors autóbuszunk jóvoltából, számunkra csak egy percig tartott a döbbenet. Utunkra „pernyét fújtak a szelek” és szívünkben hazáig valami nyomasztó, kongó üresség dobolt. Nem lehetett nem gondolni a megrázóan szép Ady-vers további soraira. Igaz, nem a grófi szérű „asztagvárosában”, hanem a Harangos-ér élővilága felett „mordult fel pirosán az égre a láng”! Borzadva láttuk, amint „Fut, reszket a riadt mezőn, az égő élet heve”. Majd hallani véltük a „gonosz, csúfos éneket”, amit ezúttal nem a „szenes kalászok”, hanem a tojásain ülő, vagy kicsinyeit etető főnixmadarak — illetve a tűzvészben hamuvá semmisülő békák és ezernyi apró mezei állatkák énekeltek. A honi táj eredeti, természeti szépségében örömüket lelő utazók azóta már egy sárga löszfoltot látnak éktelenkedni a Harangoskút feltételezett helyén. Pleskonics András
