Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-24 / 19. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 24., kedd Emlékezés Gábor Andorra Gábor Andor iro, forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzás! ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temető sírkertjében. A magyar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége sírjára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos közoktatási és kulturális osztálya nevében Tétényi Pál osztályvezető, a Központi Bizottság tagja és Agárdi Péter alosztályvezető helyezte el a megemlékezés virágait. A Művelődési Minisztérium képviseletében Földiák Gábor miniszterhelyettes és Villangó István főosztályvezető, a Magyar írók Szövetsége részéről JoMegjelent füzet alakban Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján 1983. december 14-én elhangzott vanovics Miklós főtitkár.- es Goda Gábor Kossuth-díjas író, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Németi Irén alelnök és Megyeri Károly főtitkár koszorúzott. A kegyelet virágait elhelyezték Gábor Andor családjának tagjai, valamint tisztelői. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Gábor Andor egykori lakóházánál, a XIV. kerületi Zichy Géza utca 8. számú épületnél is koszorúzási ünnepséget rendeztek. Az emléktáblára a kerületi párt- és népfrontbizottság képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. előadása ,,A magyar szak- szervezetek társadalmi helye, szerepe és időszerű tennivalói” címmel. A füzet a Kossuth Kiadó gondozásában látott napvilágot. Külön kérelem nélkül folyósítják az alacsony nyugdíjak és egyes juttatások kiegészítő összegeit A Minisztertanács rendeleté értelmében 1984. január 1-től havi 70 Ft-tal kell kiegészíteni azokat a saját jogú és hozzátartozói nyugdíjakat, melyeknek az összege 1983 decemberében a havi 2800 Ft-ot nem haladta meg. Ugyancsak kiegészítik a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat, a gyermekgondozási segélyeket, egyéb se- gélyjellegű ellátásokat és a házastársi pótlékokat. A családi pótlék összege gyermekenként emelkedik havi 70 Ft-tal, és az eltartott személyek számához igazodva emelkednek 70-70 Ft-tal a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak segélyei, valamint a rendszeres szociális járadékok. Nem kerülnek kiegészítésre a baleseti járadékok és a kártérítések. A kiegészítést külön kérelem nélkül folyósítják. A január hónapra járó nyugdíjakat már emelt ösz- szegben, de két utalványon 1984 január végéig kézbesíti a posta. Az átutalási betétszámlára utalt nyugdíjakhoz járó kiegészítést technikai okok miatt a jogosult lakcímére utalják. Az első szalagavató bálát Gyulán, a román gimnázium tanulói tartották. A SZOT-gyógyüdülőben rendezett ünnepségen — amelyen részt vett Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára is — 42 végzős mellére tűzték fel a gombot. Az eseményt megörökítette a Magyar Televízió körzeti stúdiójának stábja is Fotó: Béla Ottó Magyar szakértők utaztak Athénba A Szépművészeti Múzeum Görögországban megtalált páratlan értékű festményeinek vizsgálatára és azonosítására tegnap hajnalban Athénba érkezett Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Borbarát Béla rendőr ezredes és Kon- czer István rendőr ezredes. A nyomozást irányító két magyar rendőrtiszt felveszi a kapcsolatot az Interpol athéni irodájának vezetőjével és a helyi rendőrség és csend- őrség vezető képviselőivel. Részletesen egyeztetik a két ország illetékes szervei további együttműködésével kapcsolatos teendőket. Oz éjszakai villamos energia árának elszámolása A háztartásokban külön mért éjszakai villamos energia árának emelése miatt az elszámolás a következők szerint történik: azokban a háztartásokban, ahol a vil- lamosenergia-fogyasztást kéthavonként olvassák le, az árváltozás utáni első leolvasásig a régi áron — 40 fillérrel — számlázzák a fogyasztást. Az ezt követő időben fogyasztott villamos energiát már az új — 80 filléres — áron számlázzák. Azokban a háztartásokban, ahol a villamosenergiafogyasztást évente egyszer olvassák le, az 1983. évi leolvasástól az 1984 január hónappal záródó időszakra még a régi áron, február hónaptól pedig már az új áron számlázzák a fogyasztást. Az éves számlázásba tartozó villamos hőtárolókályhát használó fogyasztókra ez nem vonatkozik. Ök az áramszolgáltatótól, illetve a díjbeszedő vállalattól külön levélben kapnak tájékoztatást éves éjszakai fogyasztásuk elszámolásáról. Megkezdődött az NSZK kulturális hét Tegnap megkezdődött az NSZK kulturális hét eseményeinek sorozata. A programot sajtótájékoztatón ismertették a Magyar Sajtó Házában. Norman Dencker- nek, az NSZK budapesti nagykövetének bevezetője után Barthold C. Witte, az NSZK külügyminisztériuma kulturális osztályának vezetője tájékoztatott a január 23—29. között sorra kerülő rendezvényekről. Többek között elmondta, hogy a kulturális hét egyik Tv-lottészelvény A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság január 23-án tv- lottószelvényt hozott forgalomba. A számsorsolást február 14-én délelőtt a televízió közvetíti. A tárgynyere- mény-sorsoláson, február 21fő célja, hogy reprezentatív áttekintést nyújtson az NSZK kulturális életéről. A program összeállításakor arra is törekedtek, hogy ízelítőt adjanak azokból a modern művészeti irányzatokból, amelyek a magyar közönség érdeklődésére számíthatnak. A most másodszor megrendezett kulturális hét egyszersmind a művelődési kapcsolatok kölcsönösségét is jelzi: az utóbbi években folyamatosan jelen van a magyar kultúra az NSZK-ban — tette hozzá. én, 501 darab, értékes nyereményt sorsolnak ki. Főnyereményét a szerencsés nyertes öt különböző típusú személygépkocsi közül választhatja ki. A tv-lottószelvé- nyek beérkezési határideje február 12., vasárnap, déli 12 óra. Tíz éves az orosházi honvédelmi kabinet (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szövetség fennállásának 25. évfordulója alkalmából nyitották meg 1973-ban Orosházán a honvédelmi kabinetet. A kabinet a magyar fegyveres erők és az MHSZ történetének kis részét foglalta magába. Célja volt a szemléltetés, a tájékoztatás — elsősorban fiataloknak — a múlt idők emlékeiről. 1980 szeptemberében adták át Orosházán az új MHSZ-bázist. Ez fordulópontot jelentett a honvédelmi kabinet életében is. Az időközben megnövekedett anyagot egy 60 négyzetméteres helyiségben rendezték újra. A kiállításon a szövetség története két részben látható. Ezt követi a gépjárművezető-képzés, a lövész-, a tartalékos-, a búvár-, a rádiós-, a modellező, és a repülő-ejtőernyős szakág anyaga. Helyet kaptak a régi idők katonai előképzésének emlékei is. A terem ezen túl politikai foglalkozások megtartására, ünnepi gyűlések megrendezésére, városi szintű MHSZ- rendezvények lebonyolítására biztosít helyet. Az iskolai osztályok honvédelmi témájú osztályfőnöki óráikat is itt tartják meg. Ilyenkor a klubtitkár bemutatja a kiállítást, a látottakat filmvetítés egészíti ki, majd a gyerekek kérdéseire ad választ. Kiss Horváth Sándorné Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1984/85-ös tanévre színész szakra és előfelvételi hirdet az 1985/86-os tanévre film- és televíziórendező, valamint film- és televízióoperatőr szakokra. A felvételre érettségizett, vagy az 1983/84-es tanévben érettségiző fiatalok jelentkezhetnek. A film- és televíziórendező, illetve operatőr szakokon előnyben részesülnek azok, akik néhány évet munkában töltöttek, vagy felsőfokú tanulmányokat folytattak. Felvételi korhatár: színész szakon 22 év, film- és televíziórendező és operatőr szakokon 26 év. A jelentkezés — választott szak feltüntetésével — írásban történik, melyhez mellékelni kell: a jelentkezési lapot; az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt; az önéletrajzot; az orvosi véleményt; és a 150 forint vizsgadíj befizetését igazoló postai csekkszelvényt. A művészeti főiskolákra jelentkezők — az érvényes rendelkezések értelmében — egyidejűleg egy másik egyetemre vagy főiskolára is jelentkezhetnek. A felvételre jelentkezés határideje: 1984. március 15. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulmányi osztály, 1088 Budapest, Vas utca 2/C. (Jelentkezési lap, és a vizsgadíj befizetéséhez szükséges csekklap a főiskolán beszerezhető.) Árak ás érvek O lyan áremelés nincs, amelynek örülnének az emberek, és olyan áremelés sincs, amely ne keltené fel az életszínvonal miatti aggodalmat — fogalmazta meg Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes A Hét vasárnap esti adásában. Kétségtelen, hogy senki nem tapsol az áremelésnek, azok sem, akiknek a mostani döntéseket meg kellett hozniuk és egyikünk sem, hiszen valameny- nyiünket zsebbevágóan érint. Az árak emelkedése azonban nem egyszerűen szándék vagy elhatározás dolga, hanem mai gazdaságpolitikai céljaink elérésének egyik eszköze. Azt is említette a miniszterelnök-helyettes, hogy az emberekben most csalódást válthat ki az intézkedés, hiszen jói dolgoztak az elmúlt évben, és mégis ilyen lépés következett. Az igaz, elmúlt évi munkánk lehetővé tette, hogy a változatlanul kedvezőtlen külgazdasági feltételek között is megőrizzük gazdálkodási biztonságunkat. Erőfeszítéseink eredménnyel jártak, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek eleget tudtunk tenni. Az is igaz, hogy az ipari és mező- gazdasági termelés kielégítette az ország szükségleteit, a lakosság fogyasztása elérte az előző évi szintet. Ahhoz azonban, hogy gazdasági helyzetünk gyökeresen javuljon, ez a teljesítmény még nem elég. Ehhez a termelés hatékonyságának jelentős emelésére van szükség, ami csak fokozatosan érhető el. A gazdasági stabilitást ebben az évben csak úgy tudjuk fenntartani, hogy az elosztást szigorúan szabályozzuk, a felhasználást az előírt keretek között tartjuk. Ezt szolgálja több kormányszintű intézkedés, köztük egyes árucikkek fogyasztási árának emelése. Érdemes részleteiben is megnézni, milyen tényezők indokolták az áremelést. Mindenekelőtt a fogyasztás már említett tervezett keretek közötti tartása. Az, hogy a lakosság fogyasztása hogyan alakul, elsősorban a nemzeti jövedelemtől, a létrehozott, a felosztható javak mennyiségétől függ. A hetvenes évek végéig a nemzeti jövedelem fokozatosan nőtt, az utóbbi öt esztendőben azonban ez az ismert okok miatt lelassult. A felhalmozás-fogyasztás arányában változás történt, az előbbi kárára. Tovább azonban ez nem tartható, a későbbi gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül. A fogyasztás tervezett szintjének megtartásához elvileg elegendő lett volna bármelyik tömegesen fogyasztott termék árának emelése. A cikkek kiválasztásának, az áremelésnek azonban más indoka is volt. Nevezetesen, az állami költségvetés árkiegészítésre fordított kiadásainak csökkentése. A termelési költségek emelkedése miatt tavaly az állami költségvetésből 66 milliárd forintot fordítottak árkiegészítésre, ami egyéb fontos céloktól — oktatás, egészségügy — vonta el a pénzt. A mostani intézkedések révén ez még így is csak 53 milliárdra csökken az idén. A példa kedvéért mondjuk el, hogy az állam eddig minden kilogramm sertéskarajhoz 28 forinttal járult hozzá, ezután 11 forinttal fog. A marhahúsnál 40-ről 22 százalékra, a hús- készítményeknél 27—38 százalékról 11-re csökkent a dotáció. Az ártámogatás ösz- szege tavaly a húsnál és hústermékeknél ' nyolcmilli- árd forint volt, ez az idén 3,5 milliárdra csökken. Szintén költségvetési érdekek miatt kellett emelni a gépkocsik árát, a megnövekedett beszerzési költségeket a költségvetés nem vállalhatta magára. Ami pedig az építőanyagokat illeti, ezek ártámogatása tavaly hárommil- liárd forint volt, most 1,6 milliárdra mérséklődik. A ^víz- és csatornaszolgáltatásí díjak emelésére a költség- vetés terheinek mérséklése miatt került sor. Tavaly az e díjakból származó összeg csaknem ötszörösét, 3,6 milliárd forintot tett ki az állami bérkiegészítés. Ugyancsak döntő érv, hogy az egyes termékek fogyasztásának mérséklésével további exportárualapokat lehessen létrehozni, vagy csökkenteni a behozatalt. Ezek révén valósítható meg ugyanis egyik idei célkitűzésünk, a 700—800 millió dolláros többlet devizabevétel elérése. Ilyen termék például a hús, ezen belül is azok ára emelkedett, amelyek iránt élénk a külpiaci kereslet. Az egy főre jutó húsfogyasztás várhatóan ezután sem csökken, de az arányok a kevésbé exportálhatok felé tolódnak el. Ami egyébként az egy főre jutó húsfogyasztást illeti, 1970- ben a 60 kilogrammot sem érte el, tavaly viszont már 77 kilogramm volt. Ennek nem a csökkentése, hanem a stabilizálása a cél. Ehhez az érvrendszerhez tartozik még, hogy a költség- vetési árkiegészítés csökkentése nemcsak az állami pénzeszközök kímélése miatt fontos, hanem azért is, mert a valós ráfordításoktól eltérített árak a termelés és a fogyasztás tartós egyensúly- zavarát is előidézik. Az árak egyik funkciója pedig a reális értékviszonyok tükrözése. Végül az- intézkedések oka az ellátás biztonságának megóvása, a kereslet szabályozása. Természetesen ennek nem egyetlen eszköze az áremelés, egyéb módon is biztosítani kell, hogy minden árucikk lehetőleg folyamatosan kapható legyen. A lakosság érdeke elsősorban az, hogy a fogyasztási szokásaihoz tartozó termékeket, magyarán azokat, amelyeket megszokott, megszeretett, korlátozás nélkül megkapja, még ha drágábban is. Hadd idézzünk a szombat esti Tv- híradóban elhangzott rövidke kommentárból: a fogyasztó azt mondja, biztos, hogy hétfőtől drágábhan vásárolok, de kapok, sőt, választási lehetőségem is van. És ez sem utolsó dolog! A most életbe lépett árintézkedések a lakosságnak természetesen többletkiadást jelentenek. A pénzbevételek gyarapodása révén ezt a többletet társadalmilag általában fedezni lehet. Az alacsony jövedelműekre azonban jelentős terheket hárít. Ennek ellensúlyozására került sor a már ismert jövedelempótló intézkedésekre. Az is világos, hogy a 70 forint nem fedezheti a teljes többletkiadást, hiszen 4,6 millió embert érint, kis híján az ország lakosságának felét. A gondok enyhítésére van tehát csak mód, mégpedig olyan mértékben, ahogyan ezt az ország jelenlegi helyzete megengedi. A gondok igazi enyhítése nem kiegészítésekkel történhet, hanem azzal, hogy fokozzuk a népgazdaság jövedelemteremtő képességét. Csak ennek eredményeként javítható akár az egész társadalom, akár egyes rétegek helyzete. Gazdaságosságunk, hatékonysági céljaink megvalósulásától függ tehát, hogy mikor párosulhat alacsonyabb árszínvonal-emelkedés, magasabb jövedelemnöveléssel. n gazdaság korszerűsítésére számos intézkedés történt, amelyek ismertek. Ezek nem kis szerepet játszottak eredményeinkben, hozzájárultak a gazdaság rugalmasságának, teherbíró képességének fejlesztéséhez. Mindebből az következik, hogy nem az áremelés az egyetlen eszköz a gazdasági egyensúly fenntartásához, de szükség van erre is, éppen a jövő érdekében. Gáspár Sándor beszéde nyomtatásban
