Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-20 / 16. szám

1984. január 20., péntek Hetven éve született Kulich Gyula Január 20-án lenne het­venéves a két világháború közötti kommunista ifjúsági mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, Kulich Gyula. Harmincegy évesen, 1945- ben politikai fogolyként né­met koncentrációs táborban a fasizmus áldozata lett. 1914. január 20-án, Bécs- ben született, ahol édesapja, Kulich Mihály szabóként dolgozott. Gyula a legidősebb fiú a családban, egyéves, amikor szülei Békéscsabára költöznek. A szülők szűkös keresetéből szerényen élő család az édesapa 1923-ban bekövetkezett halálakor a nyomorral kellett szembe­nézzen. Az édesanya négy gyermekkel maradt özve­gyen, s mint a proletárasz- szonyok közül oly sokan, ő is mosással kereste a kenye­ret. Visszaemlékezése sze­rint fia iskolásként kora reggel segített édesanyjának vizet hordani, majd 12 éves korában már a nyári szün­időben is munkát vállalt. Hiába volt jó tanuló, to­vábbtanulásra nem gondol­hatott. A négy polgári isko­lai osztály elvégzése is nagy áldozatot jelentett a család­nak. 1928-ban szabótanonc- nak szerződött a békéscsa­bai Irimi és Ollári céghez. Olvasottsága, társainál tá- gabb látóköre, műveltsége az inasévekben mutatkozott meg igazán. Munka közben gyakran szavalt verseket, társaival szívesen megosztot­ta .tudását. A tanoncélet napi robotja mellett is jutott ide­je olvasásra, önképzésre. Sokszor az éjszakákat meg­rövidítve tanult meg néme­tül. Tizenhat évesen beiratko­zott a Trefort utcai Munkás- otthon eszperantó körébe. Itt a nyelvtanulás mellett — amely lehetővé tette ké­sőbb, hogy külföldi munká­sokkal levelezzen — a moz­galmi munka számos terüle­tével is megismerkedett. A téglagyári munkások, nap­számosok között értette meg igazán a társadalmi igazság­talanságokra fogékony fia­talember, mi az oka maga és osztályosai nyomorának. Tanoncideje a nagy gaz­dasági világválság idejére esett, és amikor segédlevelét, majd az 1931. december 15- én kiállított munkakönyvét kézhez kapta, alig volt re­ménye állandó munkára. A munkakönyvét kiállító bé­késcsabai ipartestületnek a Békés megyei Levéltárban őrzött munkakönyv-nyilván- tartásában Kulich Gyula adatait is megtaláljuk. A do­kumentumot még nem pub­likálták, fénymásolatát ez­úton adjuk közre. 1932-ben Budapesten pró­bált elhelyezkedni, de ál­landó munkát nem kapva, alkalmi munkát vállalt. Nyo­morúságos albérleti szobá­ban tengődik negyedmagá­val, köztük földijével és jó­barátjával, Botyánszki Pál nyomdászsegéddel, aki ma a Kner Nyomda nyugdíjas igazgatója. Néhány hónapot töltenek így, majd Kulich Gyula Ausztriában próbál­kozik munkát találni, barát­ja Észak-Magyarország felé indul. Bár jól beszélt németül, Ausztriában sem sikerült állandó kereseti lehetőséghez jutnia. Vándorlása során megismerkedett a szomszédos ország munkásmozgalmával is. Végül kénytelen volt is- - mét Budapestre visszatérni, és 1934 októberében végre munkát kapott. Bakó Ágnes, életrajzírója így foglalja össze ekkori éveit: „Munka­helyén megismerkedett szer­vezett munkásokkal is, ez, és az Ausztriában szerzett ta­pasztalatai alapján már a tettek vágya is hajtotta. Harcolni akart az igazságta­lanságok ellen. Kezébe ke­rültek Marx és Engels írá­sai. Ettől kezdve egyenes és felfelé ívelő volt az útja a magyarországi munkásmoz­galomban.” 1935-ben belé­pett a szabómunkások szak- szervezetébe, 1936-tól a szo­ciáldemokrata párt tagja, a VII.'kerületi ifjúsági cso­portban dolgozott, 1937-től ennek titkárává választják. Az illegális kommunista párt is felfigyel munkájára, Ba­konyi Sebestyén Endre ja­vaslatára a párt tagja lett. 1938-ban a fiatal szabóse­gédet a szocáldemokrata párt Országos Ifjúsági Bizottsá­gának titkárává választják. Vezetése alatt az OIB a kommunista párt befolyása alá került. Kulich Gyula a szociáldemokrata párt fia­taljai között munkacsoporto­kat hozott létre, ahol a moz­galmi munkához szükséges politikai képzettséget kapták meg. Tagjai a kommunista mozgalom későbbi bázisát is jelentették. 1940-ben az illegális moz­galom munkáját sorozatos letartóztatások vetették visz- sza. Április 9-én Kulich Gyulát hiába keresi meny­asszonya, sem a munkahe­lyén, sem a lakásán nem találta. A házban élő egyik illegális párttagtól tudta meg, hogy Horthy rendőrsége el­hurcolta. Két nap múlva el­fogták menyasszonyát, Lő- rinczi Augusztát is. A rendőrség vandál kín­zásai megviselték egészségét, de megtörni nem tudták. Egyévi vizsgálati fogság után kerül bíróság elé. Előbb há­rom és fél évi börtönre íté­lik, mint a per egyik fővád­lottját. Az elsőfokú ítéletet a kúria nyolc évre súlyosbí­totta. Szegeden, Vácott, majd 1944-ben a komáromi Csillag erődben raboskodott. 1944. november 12-én Dachauba, majd egy másik koncentrá­ciós táborba szállították. Életben maradt társai 1945 januárjában látták utoljára, amikor egy ismeretlen ren­deltetésű transzportba soroz­va elhagyta a tábort. A der­mesztő hidegben . kiskabát- ban, facipőben botorkált el... Jároli József A segéd gyári munkás foglalkozása: község: küldési Ill-lye: _ armegya , ^ orsz : a Ave/'?*} Z f.ytkj . A munkakönyv kiállításának alapjául szolgáló okmányok ' / \an-e az elemi népiskola IV. osztályának, vagy az ezzel a választói jogosultság .szempontját»,I egyenlő értékű más iskol ti osztálynak, vagy ipari szaktanfolyamnak elvégzéséről bizonyítványa ?‘) Ha ilyen bizonyítványai nincsenek, tud-e írni és olvasni ? ha igen, igazolliatja-v azt a IV. elemi osztály, vagy az Országos Közművelődési Tanács által rendezett tanfolyam elvégzéséről szóló, vagy végül az 1184/914. V. K. M. Ein. sz. rendelet értelmében kiállított vizsgálati bizonyítvánnyal? \ an-e iparhatóság bizonyítványa arról, hogy iparostanonc volt 7 S z emélyleír á s: S/Wl.-|VKI CVC Termite Wo Sxcmitldiik« Orr, Szája - Szakálla A ^u\äms ismertető jelei: Ez a munkakönyv kiállíttatott: A kiállító tiszl viselő /aláírása : /W- év/**- hé ' A-^ ’) A választói jogosultság szempontjából egyenértékű iskolai osztályokat és tanfolyamokat az t9J4. évi 4605—1914. M. E. sz. rendelet |B. K. 1914. évi 353. lapon] állapítja meg. Kardigánosdi Hátul egy tenyérnyivel hosszabb a kar­digán, amely 980 forintba kerül — zsörtö­lődött a vásárló, és javasolta az eladónak: írják meg a gyárnak, hogy szerinte elöl kellene bővebbnek, illetve hosszabbnak lennie, mivel a nők alkata ezt kívánja. Az áruház igazgatója viszont kijelentette: nincs itt semmi baj, hiszen széles e hazá­ban minden termék szabvány szerint ké­szül, természetesen a kardigán is. Aztán ott van a gyári meó és a bolti minőség- ellenőrzés. Különben is, még senki sem pa­naszkodott e ruhaneműre. Komolyan mondom,’ megnyugodtam. Mintha jótékony Eleniumot vettem volna be, csak a szépre emlékeztem!. Tényleg, miért elégedetlenkedünk minduntalan? Káromkodunk, toporzékolunk, ha leesik az új szekrény ajtaja, ha másnap csődöt mond a színes tévé, ha becsavarás után szétpuk­kan a villanyizzó, ha úgy áll rajtunk a za­kó, mint a tehénen az a bizonyos fehérne­mű. Ha.. . haha ... Az embernek kacag- hatnékja támad, hogy egyesek milyen ki­csinyesek! Pedig a fogyasztót millió ren­delet, határozat, állásfoglalás védi. Értünk dolgozik az ipar, a kereskedelem, a szol­gáltatás minden ága. Érdekeinkért küzd a KERM1, a kereskedelmi felügyelőség, a szakszervezet, a tanács, a KIOSZ, a Kl- SOSZ, a fogyasztók tanácsa ... A fejemhez kapok. Elfog az idegesség, és zavartan a körmeimet rágom. Ugyanis ezek a szervezetek gyakran kifogásolják a szabványt, elmarasztalják a gyári meót, a bolti minőségellenőrzést; mulasztásokra, visszaélésekre, csalásokra hívják fel az il­letékesek figyelmét. Olyasmiről is olvas­tam már: a fogyasztók joggal követelhetik, hogy a tisztességgel megdolgozott pénzü­kért az annak megfelelő árut kapják. Ezért is dolgozott ki munkaprogramot a minő­ségszabályozás továbbfejlesztésére a kor­mány gazdasági bizottsága még 1981-ben. Tavaly aztán megállapították: az elért sze­rény eredmények csak arra voltak jók, hogy a további romlást elkerüljük. Ke­mény, de őszinte szavak. Eszem ágában sincs egyetlen vezetőnek is felróni, hogy védi a mundér becsületét, vállalatának ér­dekeiért emel szót és e szerint cselekszik. Részben ez a dolga. Az is lehet, hogy ezek a kardigánok valóban kifogástalanok és még soha senki nem reklamált. Csupán azon gondolkozom: vajon mennyit adhat­tak el ebből az áruból az utóbbi időben? Mert mi a fontos: az örökös raktározás, vagy az azonnali eladás? Ugyanakkor nem csak megfelelő szabványokra van szükség, hanem mindenekelőtt arra, hogy a terme­lésben az előirt technológiai követelmé­nyek teljesüljenek. És a maga módján a kereskedelem is felelős az áruk minősé­géért. Azt is elhiszem, hogy ebben az áruház­ban kifogástalan a minőségi áruátvétel. Szemeim előtt látom, amint az eladók pu­lóvert, nadrágot, harisnyát, inget és ga­tyát próbálnak. No, nem viccelek, csupán azt szeretném érzékeltetni: mérettábláza­tunk a várakozással ellentétben olyannyira nem vált be, hogy az már a kabarétréfák világába tartozik. Az sem titok: az ipari vállalatok, éppen anyagi érdekeik miatt, visszaélnek önállóságukkal, piaci fölényük­kel. Hiány esetén ugyanis a kereskedelem képtelen kellően fellépni az ilyen maga­tartással szemben, mert elsősorban az az érdeke, hogy legalább mennyiségben meg­felelő ellátást tudjon nyújtani. így a mi­nőség háttérbe szorul. Miért játszunk mégis kardigánosdit? Ta­lán azért, mert a vásárlók észrevételeit, jelzéseit komolyan kell venni. Nagy jelen­tősége van annak, hogy az ipar és a ke­reskedelem között jó együttműködés ala­kuljon ki. A kereskedelem csak így tudja határozottan megfogalmazni és elfogadtat­ni a gyártókkal a vevők igényeit, s az át­vételkor pedig meggyőződni arról, hogy ezeket teljesítették-e. Ha bármiben is tévedtem, mindenkitől elnézést kérek, sohasem állítottam, hogy polihisztor vagyok. A következő szavak sem tőlem származnak, miszerint „. ..az áruk minősége helyenként és esetenként aggasztó, a termékek megbízhatóságának csökkenése, az elvárhatónál gyengébb mi­nőségű árucikkek kínálata, a minőségrom­lással elkövetett árdrágítás rontja a társa­dalmi közérzetet, ezért mindez alapvetően politikai kérdés”. Megáll az eszem: miért mondott ilyene­ket a miniszterelnök-helyettes? (—s—r.) Fűtőolaj helyett szénpor Bevált a Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat duna­újvárosi főépítésvezetőségén tavaly júniusban kísérlet­képpen üzembe helyezett, új rendszerű aszfaltkeverő be­rendezés. Kazánját, a válla­lat három szakemberének szolgálati szabadalma alap­ján, olaj helyett szénporral fűtötték. Az új rendszerű berende­zéssel az év végéig 14 ezer tonna aszfaltot gyártották, és 70 tonna fűtőolajat takarí­tottak meg. A működés to­vábbi finomításával ez az arány az új idényben még tovább javítható. E kitűnő eredmény ellenére különösen feltűnő, hogy az új berende­zés iránt gyér az érdeklő­dés: a vállalatoknak csak egyharmáda jelezte, hogy megismerkedne az új eljá­rással. Gyógynövényt gyűjtögető vaddisznók Különös foglalatosságot űz­nek ezekben a téli napok­ban a mecseki vaddisznók: gyógynövényeket gyűjtöget­nek a behavazott erdőkben. Az úgynevezett pirító gyö­keret ássák ki a földből, ne­vét arról kapta, hogy elfo­gyasztása után megpirosodik a bőr, azaz vérbőséget okoz. A mediterrán eredetű gyógy­növény legnagyobb hazai le­lőhelye a Mecsek-hegység. A növény föld feletti szára li­ánként kúszik fel a fákra és cserjékre, a gyógyító nedve­ket fehér bőrű gyökere tar­talmazza. Régen kedvelt or­vossága volt a falusi javas- asszonyoknak, füvesemberek­nek, kiváltképpen mozgás- szervi betegségek kezelésére alkalmazták. II pályakezdő orvosok és gyógyszerészek munkába lépésének új rendje---------------------IgHiUMTd A z egészségügyi és a szo­ciális intézmények, szolgála­tok január 31-ig hirdetik meg azokat az állásokat, amelye­ket a pályakezdő általános orvosok és fogorvosok tölt­hetnek be. Pályázati felhí­vásaikat felügyeleti szerveik útján juttatják el az orvos- tudományi egyetemekre, ahol február 18. és 22. között is­mertetik azokat a végzős hallgatókkal. A fiatal gyógy­szerészeknek szánt állások jegyzékét a végzésüket meg­előző évben, augusztus 31-ig közlik az egyetemekkel, ame­lyek szeptember 18. és 22. között teszik közzé ezt a lis­tát. Miként az Egészségügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: a pályakezdő orvosok és gyógyszerészek munkába lé­pését szabályozó új rendelet — amelyet most adott ki a minisztérium — előírja, hogy az intézmények felajánlhat­ják a pályakezdőknek mind­azokat az állásokat, amelyek betöltéséhez nem szükséges szakképesítés, és (a korábbi rendelkezéstől eltérően) eh­hez előzőleg nem kell kér­niük a minisztérium enge­délyezését. Az egyetemek ajánlásaikat 5 példányban adják a hall­gatóknak, azért, hogy azok, ha akarják, több munkahe­lyen is jelentkezhessenek. Az ajánláshoz mellékelnek egy úgynevezett visszajelző lapot, ezt a hallgatók annak az in­tézménynek adják át, amely- lyel munkaszerződést köt­nek. Ezt a lapot a munkál­tató elküldi az egyetemnek, az pedig tájékoztatja a töb­bi hallgatót: mely állásokat töltötték már be. Ezzel az in­tézkedéssel megelőzik azt, hogy egyes hallgatók 70—80 állásra pályázzanak egy idő­ben, és több intézménnyel kössenek munkaszerződést. Az egyetem arra ösztönzi a végzős hallgatókat, hogy megfontoltan, de lehetőleg egy hónapon belül döntsék el: melyik munkahelyet vá­lasztják, és ott álljanak mun­kába, ahol a szerződést meg­kötik. A munkáltatók — a pályázók tanulmányi ered­ményeit figyelembe véve — szintén- egy hónapon belül bírálják el a pályázatokat, s az orvosokat, fogorvosokat legkésőbb április 1-ig, a gyógyszerészeket november 1-ig értesítik döntésükről. Az elutasítást a döntéstől számított 8 napon belül köz­lik az érdekeltekkel. A pályázat közzététele után megüresedett állásokat is fel­ajánlják a fiataloknak. Ezek­nek a számát azonban az Egészségügyi Minisztérium határozza meg, az egészség- ügyi ellátás szükségleteit fi­gyelembe véve. A második pályázati felhívást az álta­lános és a fogorvosok szá­mára szeptember 25-ig, a gyógyszerészek számára áp­rilis 25-ig függesztik ki az orvostudományi egyeteme­ken. A meghirdetett állások­ra az általános és a fogor­vosok november 30-ig, a gyógyszerészek a végzés évé­ben, június 30-ig pályázhat­nak. Az a pályakezdő, aki első pályázata során nem tudott munkaviszonyt létesíteni, pá­lyázhat a következő évben végzők számára meghirde­tett állásokra. Az új jogsza­bály lehetőséget ad a kezdő szakembereknek arra is, hogy az eddigieknél rövi- debb idő eltelte után változ­tathassanak munkahelyet. Az az orvos, fogorvos, aki szer­ződése megkötésének évé­ben munkába lép, egy év el­telte után munkahelyet vál­toztathat. Az viszont, aki a munkaszerződése megkötése évében nem kezd dolgozni, csak a munkába lépésének napjától számított egy év eltelte után pályázhat más munkahelyre. A jogalkotók ezzel az intézkedéssel is ar­ra akarják késztetni a pá­lyakezdőket, hogy a szerző­dés megkötésének évében kezdjék meg .hivatásuk tel­jesítését. Csúszópénzt kért elítélték a szegedi TÜZÉP-áruház volt vezetőjét Kötelességszegéssel elköve­tett vesztegetés miatt került a szegedi Városi Bíróság elé Gémes István, aki 1980. óta volt a TÜZÉP alkalmazottja. Visszaéléseit a szegedi 208- as számú mintaterem veze­tőhelyetteseként, majd a sze­gedi 200-as számú önkiszol­gáló TÜZÉP-áruház vezető­jeként követte el. A nyomozati eljárás során és a bírósági tárgyaláson be­bizonyosodott, hogy a min­tateremben csúszópénz elle­nében vett fel előjegyzéseket bizonyos hiánycikkekre, és az önkiszolgáló áruházban is anyagi ellenszolgáltatás fejé­ben adott el kazánokat, ra­diátorokat, fürdőkádakat, szi­vattyúkat és egyéb keresett árukat. Mindkét munkahe­lyén olyan magatartást ta­núsított, amelyre a vevők vé­gül is felajánlották, hogy „hálásak” lesznek, ha meg­kapják a kért árucikkeket. A vádlott és a tanúk beis­merő vallomása szerint Gé­mes István több „ügyfelé­vel”, hosszabb időn át, több alkalommal került kapcsolat­ba. Volt olyan személy, aki­től így 32 000 forintot ka­pott. A tárgyaláson bebizonyo­sodott, hogy a vádlott 26 sze­mélytől összesen 137 000 fo­rint csúszópénzt vett fel. Cselekményéért a szegedi Vá­rosi Bíróság egy év és két- hónapi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte a jogtalanul felvett 137 000 forint megfizetésére. A vádlott és védője enyhí­tésért, az ügyész súlyosbítá­sért fellebbezett. Katonai kollégiumi pályázat A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános iskolák nyolcadik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya, a tiszti hivatás iránt, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén, majd a középiskola eredményes befejezése után, tanulmányaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelő tanulók a magyar nép­hadsereg egyik középiskolai katonai kollégiumának növendékei lesz­nek. Ez középiskolai felvételt jelent. A kollégiumok Egerben, Nyír­egyházán, Tatán, Győrben, Szegeden és Balassagyarmaton működ­nek, a hallgatók ezeknek a városoknak gimnáziumaiban és szak- középiskoláiban tanulnak. A növendékek teljes és ingyenes ellá­tásban részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségi alkal­masság hivatásos szolgálatra, legalább négyes tanulmányi eredmény az előirt tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, fizika és orosz nyelv). A fiatalok jelentkezési lapot töltenek ki, amelyet iskolájukban, vagy a megyei hadkiegészítési és területvédelmi — Budapesten a fővárosi hadkiegészitő — parancsnokságtól szerezhetnek be. A pá­lyázat nem zárja ki egyidejű jelentkezés lehetőségét más közép­iskolába. A diákok februárban felvételi vizsgán vesznek részt, amelyen fel­mérik alkalmasságukat a középiskolai továbbtanulásra és a kato- nai pályára. Jelentkezési határidő: január 31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents