Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-20 / 16. szám

1984. január 20., péntek o Tovább javuló feltételek, vonzó programok az idegenforgalom bővítésére Masinaszemlélet Az elmúlt években kedve­ző irányzatok bontakoztak ki az idegenforgalomban: a központi, a tanácsi és a vál­lalati intézkedések nyomán előtérbe került a minőségi fejlesztés, aminek hatása el­sősorban a devizabevételek növekedésében mutatkozik meg — állapította meg a gazdasági bizottság, s ezzel a Minisztertanács is egyetér­tett csütörtöki ülésén. A gazdasági bizottság elő­terjesztéséből kitűnt: tavaly a rubeleiszámolású országok­ból 6,7 milliónyian érkeztek hazánkba, 14 százalékkal többen, mint az előző év­ben. A növekedés lényegé­ben a csehszlovák és a len­gyel forgalom élénküléséből származik (e két országból a beutazók száma megha­ladta a négymilliót); a Szov­jetunióból, Bulgáriából és Romániából körülbelül ugyanannyian érkeztek, mint tavaly, az NDK-ból 25 szá­zalékkal kevesebben. A KGST-országokba kiutazó magyarok száma — az 1982- es visszaesés után — dina­mikusan növekedett, elérte a 3,7 milliót (ez 24—25 szá­zalékkal haladja meg az előző évit). Elsősorban a csehszlovákiai úticélok és a bolgár tengerpart iránt nőtt meg az érdeklődés. Rubelbe­A Magyar Olimpiai Bizottság és a Művelődési Minisztérium a XXIII. nyári olimpiai játékok­hoz kapcsolódva, általános isko­lások részére gyermekrajzpályá- zatot hirdet. A kiírás célja, hogy elősegítse az olimpiai esz­me népszerűsítését. A pályázat fő témája az olim­piai játékok. Minden oiyan öt­let feldolgozható, amely az olim­piai sportágakhoz, élményekhez kapcsolódik. A bármely művé­szi technika alkalmazásával el­készíthető művek legfeljebb 25x30 centiméteres nagyságúak Ülést tartott tegnap, ja­nuár 19-én délelőtt a Fo­gyasztók Megyei Tanácsa Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi bizottsága Kiss Ernő utcai székházá­ban. A tanácskozást Steiger- vald György, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd az első napirendi pontban Fazekas Tamásné, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályá­nak főelőadója a kora tava­szi zöldség-, gyümölcsellátás helyzetét elemezte. Többek között elmondta, hogy a ZÖLDÉRT-vállalaton kívül Békés, Mezőberény, Gyoma­vételünk lényegesen nőtt, és elérte a 270 millió transzfe­rábilis rubelt. Tovább nőtt — 9 százalék­kal — a tőkés országokból beutazók száma. A növeke­dés döntően az osztrák for­galom erősödésének az eredménye. Ausztriából ösz- szesen több mint egymillió­hatszázezer turista érkezett, de 3 százalékkal többen (703 ezren) jöttek az NSZK- ból is. Kanadából és az USA- ból 16—17 százalékkal na­gyobb számban érkezett vendég: e két országból együttvéve százezerre tehető a hozzánk látogatók száma. Magyarországon is érez­hető volt a tőkés idegenfor­galmi recesszió hatása, még­pedig abban, hogy a na­gyobb beutazó forgalom el­lenére alig növekedett a tar­tózkodási idő, és a fokozot­tabb takarékoskodás miatt csökkent az átlagos pénzköl­tés. Így a tőkés országokból származó, dollárban számolt bevétel is az előző évi szin­ten maradt. A tőkés orszá­gokba kiutazók száma 14—15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben — kö­rülbelül 550 ezer —, az ér­deklődés elsősorban Auszt­ria és Olaszország iránt nőtt. A dollárban számolt ki­adások 8—10 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. A jugoszláv forgal­lehetnek. A pályázathoz mellé­kelni kell a pályázók nevét, élet­korát, lakcímét, iskolájuk pon­tos címét, rajztanáruk nevét és rajzuk címét. A pályázati alko­tásokat május 15-ig a Testneve­lési és Sportmúzeum címére kell elküldeni: Budapest, Dózsa György út 3. A pályaműveket szakértőkből álló zsűri bírálja el. A legjobb munkák díjazásban, elismerés­ben részesülnek. A zsűri elbí­rálása alapján tíz rajzot elkül­denek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. endrőd, Vésztő, Orosháza, Mezőkovácsháza, Szeghalom és Battonya fogyasztási szö­vetkezetei is végeznek téli tárolást. A fogyasztási szö­vetkezetek által betárolt mennyiségek a működési te­rületükön élő lakosság áru­ellátását fedezik. A hozzászólásokat követő­en Steigervald György, a Fogyasztók Megyei Tanácsá­nak ez évi munkatervjavas­latát terjesztetne elő. A mun­katervjavaslatot kisebb ki­egészítéssel a résztvevők el­fogadták. Befejezésül beje­lentések hangzottak el. L. S. mat is figyelembe véve, ösz- szes dollárbevételünk megha­ladja a 250 milliót, dollár­ban számolt kiadásaink pe­dig körülbelül 88 millióra tehetők, tehát konvertibilis elszámolású idegenforgal­munk 1983-ban több mint 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyen­súly javításához. A belföldi idegenforgalom kissé mérséklődött — ez el­sősorban p kirándulóforga­lomnál volt érzékelhető. Ugyanakkor azonban kis­mértékben növekedett az utazási irodák forgalma: fő­leg a belföldi üdülőprogra­mok iránt mutatkozott ér­deklődés. Tavaly 10 százalékkal nö- vekedtt a kereskedelmi szál­lások száma: elérte a 300 ezret. A bővülés elsősorban a fizető-vendéglátásban tör­tént. Egyebek között fel­épült a bajai, a szentendrei, a ráckevei, a cserkeszőlői motel, s megnyílt a velencei és a debreceni új kemping is. Emellett 49 magánpanzió, 15 magánkemping nyílt, s 15 idegenforgalmi gazdasági munkaközösség alakult. A kereskedelmi szállásokon 4—5 százalékkal nőtt az el­töltött éjszakák száma, s Az üzemi balesetek tizen­nyolc százaléka a közleke­déssel volt kapcsolatos az el­múlt esztendőben. Ez sajnos több év átlagában sem mu­tat csökkenő irányzatot. Az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőség és a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács együttműködésével sokolda­lúan segítették a baleset­megelőzést, a gazdálkodó szervek jó részénél a mun­kavédelmi szabályzat elké­szítését, előírásainak betar­tatását. Több mint három­száz társadalmi munkavédel­mi felügyelő oktatását vé­gezték el, a baleset-megelő­zési munkában közel tízezer szakszervezeti bizalmi ka­pott feladatot. A baleseti statisztikák alapján kiszűr-- ték a legfontosabb teendő­ket. Ezeket a főbb megálla­pításokat tartalmazta a teg­nap megtartott megyei KBT- elnökségi ülésén az SZMT munkavédelmi felügyelősé­gének beszámolója. A vitában szóba került a közlekedési parkok' gondozá­sa, jobb hasznosításának szükségessége, a vasúti ke­reszteződések helyzete, ame­lyek közül hatvanhat legfor­konstrukcióban létesült új szállodák kihasználtsága is. Az elmúlt évi eredmények mellett a Minisztertanács számba vette az idei felada­tokat is. A gazdasági bizott­ság állásfoglalásával egyet­értve leszögezte, hogy J984- ben is folytatni kell az utób­bi években bevált idegenfor­galmi politikát. Szükséges azonban, hogy az idegenfor­galmi vállalatok még jobban, gyorsabban alkalmazkodja­nak a változó körülmények­hez. 1984-ben a tervek szerint tovább bővül idegenforgal­mi fogadókapacitásunk. így például a magyar—osztrák konstrukcióban elkészül a hévízi Aqua Szálloda, a keszthelyi Helikon Szálloda uszodakomplexuma, a Lidó (belvárosi kávéház és kaszi­nó), valamint a budapesti Flamenco Szálloda melletti fedett teniszcsarnok. Tovább folytatódnak a szállodai re­konstrukciók is. A bővülő szálláslehetőségeken túlme­nően jó néhány, már ko­rábban megtett intézkedés is szolgálja az idei idegen- forgalmi szezon eredményes­ségét. Ezek közé tartozik például, hogy január 1-től a külföldieknek az eddigi 24 óra helyett 48 órán belül kell bejelentkezniük. Köny- nyebbség a külföldieknek az is, hogy többszöri magáncélú beutazásra, vagy átutazásra három hónapig érvényes ví­zumot lehet kiváltani. Az is előnyös, hogy a jövőben min­den lakcímbejelentéssel kap­csolatos ügyet a szállásadó intéz. galmasabbat ellenőriztek, s egyik sem felelt meg az elő­írásoknak. Tavaly a közle­kedésben közel százan vesz­tették életüket. Mindezek a körülmények — foglalta ösz- sze a vitát Mihalik György r. ezredes, az MKBT elnöke —• még hatékonyabb munka kifejlesztésére kell ösztönöz­zön. Megállapítható — mon­dotta —, hogy a munkavé­delmi felügyelőség és a KBT együttműködése komoly je­lentőségű és igen hasznos. Az eredmények, amelyekkel nem elégedhetünk meg, e nélkül gyengébbek lettek volna. Az elnökség ezt követően meghallgatta az MKBT ál­tal szervezett mozgalmak helyzetéről szóló tájékoztatót, különös tekintettel a megyei kezdeményezésre országossá vált „Segítek előzni” és a „Több fény, nagyobb bizton­ság” elnevezésű mozgalmak­ra. Mindkettő előnye igazo­lódott és a propaganda foko­zásával tovább szélesíthető. Végül a megyei KBT idei munkatervét fogadta el a/, elnökség és bejelentéseket hallgatott meg. egs. O gyár udvarán már hónapok óta áll a targonca. A segéd­munkások izmaik megfeszí­tésével dolgoznak, pedig könnyebb munkát ígértek ne­kik: a raktár korszerű, bú­csút lehet végre inteni a ké­zi anyagmozgatásnak. Csakhogy egyre-másra romlanak el a modern tar­goncák, az anyagbeszerzők szinte már találomra bök­nek ki egy helyet a térké­pen, ahol alkatrész után ér­deklődnek — minden hiába, s még szerencse, hogy az iz­mokhoz kevesebb pótalkat­rész szükségeltetik. De téved, aki azt hiszi, hogy most szemrehányó hangnemben a karbantartás renyheségét, a szervizelés megannyi hibáját, valamint az anyagellátást fo­gom szapulni. Téved, mint ahogy én is tévedtem, ami­kor a gyár igazgatójától vár­tam ugyanezt, ö azonban egészen másról kezdett be­szélni. És amit mondott, az talán még fontosabb, mint az unos-untig ismert pana­szok, amelyek természetesen ettől függetlenül mielőbbi or­voslásra várnak. A masina­szemlélet ellen lépett fel — azt firtatta, hogyan használ­juk, kezeljük a ránk bízott gépeket. A közelmúltban még jobbára masinákkal dolgoz­hatott az a munkás, aki most számjegyvezérlésű berende­zés mellett dolgozik. A ma­sina keveset tudott, de sok mindent kibírt. Néhány kulcsműveletre szakosodott, hangosan dohogott, még ke­zelése is fizikai erőt igényelt, de erős volt, s szinte elront- hatatlan. Ma már egyre több a készülék. Bár a két szó ro­konértelmű, az igazgató még­is különbséget tesz közöttük. A masinákhoz értők képzése egyszerűbb — működtetésük durva, állandóan ismétlődő, betanított mozdulatokat igé­nyel. A készülék már fino­mabb jószág, így a vele szemben alkalmazott bánás­módnak is másmilyennek kell lennie. Körültekintőbb­nek, átgondoltabbnak, mes­teribbnek. Vége az „üsd, vágd, nem apád” korszaknak, mert a technikai haladás a tulaj­donságok közül elsősorban az érzékenységet emelte a fej­lesztés pódiumára; a beren­dezések egyre érzékenyeb­bek, egyre precízebbek — minél többre képesek, annál könnyebb elrontani őket. A gépeket használók azonban még masinákhoz szokott kéz­zel és képzettséggel dolgoz­nak. És sokszor a körülmé­nyek sem engedik az alkal­mazkodást. Egyik textilgyárunkban külföldi munkaszervezők te­vékenykedtek, azt akarták, hogy az üzemcsarnok gépei — egyforma berendezésekről volt szó — azonos fordulat­számmal működjenek, ám ezt képtelenek voltak elérni. Hosszas vizsgálódás után ki­derült, hogy a kudarcról nem a beállítok tehetnek — az áramellátás ingadozása miatt egyszerűen lehetetlen volt az egységesítés. Emlék­szem olyan esetre is, ami­kor a világszínvonalú gép többet állt, mint járt — és a gyártó cég képviselője hi­tetlenkedve javította újra és újra, majd kétkedésére in­dokot is talált: a készüléket kalapáccsal (!) serkentették gyorsabb munkára ... Visz- szatérve a targoncához, az igazgató biztos abban, hogy masinákként kezelik őket, holott ezek már finom mű­szerek, egyszerre több funk­ció ellátására képesek, vi­szont nem tűrik a durva mozdulatokat, a lustaságot. Tudniillik sokszor dodzse­mest játszanak velük, a koc­canások alkalmával harsány a röhej, a raktár nyílegye­nes útján gyakori a verseny, s az a targoncás is elisme­rést arat, aki úgy kapcsol előre-hátra, hogy még len­dületében akasztja meg a targoncát, hallani a fogaske­rekek csikorgását. Ilyenkor fültépő a csikorgás, egymás­nak esnek a fogaskerekek. Egy mérnöktől hallottam, hogy nálunk sokkalta több pótalkatrész fogy el, mint a fejlett ipari államokban. Nem csak azért, mert a még javítható darabok is az enyé­szet sorsára jutnak. A nem megfelelő használat is gyor­sabban koptatja a gépeket. No meg az ápolás hiánya. Gyakorta látok építkezéseken olyan berendezéseket, ame­lyek piszkosak, elhanyagol­tak, úgy néznek ki, mintha az ócskapiacról szállították volna oda őket, holott csak néhány éve szolgálnak. És a gyárakban sem szánnak elég időt a masinák tisztán tar­tására, a mindennapi ápo­lásra. így aztán hamarabb használódnak el, többször kell őket javítani —, s ez megbosszulja magát. Ő zt írtam, hogy a gé­peket használók még mindig masi­nákhoz szokott kézzel és kép­zettséggel dolgoznak. Bizo­nyára igaz a feltételezés, de akad más baj is. Tudniillik az a targoncás, aki vidáman dodzsemet játszik a sok száz­ezer forintot érő járművel, munkaidő után oly óvatosan ül bele Trabantjába, mintha a kocsi ülése porcelánból volna. Tamás Ervin Orvosi ügyeletek megfelelően alakult a ma­gyar—--osztrák gazdasági Gyermekrajzpálvázat Ülésezett a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége Napirenden a kora tavaszi zöldség- és gyümölcsellátás A Battonyán született és nemrég elhunyt neves festőművész, Molnár C. Pál olajképeinek kiállítását rendezték meg a szentesi kisgalériában. A művész Battonyának adományozott ké­pei közül is látható néhány a kiállításon, melyet február 5-ig tartanak nyitva. A kisgaléria következő kiállításán a békéscsabai születésű, Szegeden élő Cs. Pataj Mihály képeit mu­tatják be a szentesi művészetbarátoknak Fotó: Fazekas László Tv-játékok a képernyőn A televízió idei program­jában több, az elmúlt évben befejezett sorozat szerepel. Hétrészes tv-filmet forgatott Dömölky János rendező Sin- kó Ervin: Optimisták című regényéből. A közeljövőben kezdi ve­títeni a televízió Gyurkó László nagy sikert, s vitát kiváltó, Faustus doktor bol- dogságos pokoljárása című regényének 9 részes tv-vál- tozatát — Jancsó Miklós ren­dezésében. Zsurzs Éva ezút­tal Mikszáth Kálmán Külö­nös házasságát filmesítette meg — négy epizódban. Vár­hatóan még az idén befeje­ződik a Nemeskürty István forgatókönyve alapján, Hor- Ádám rendezésében ké­szülő, Széchenyi életét meg­elevenítő, 6' részes sorozat is. A krimirajongók népes tá­borára gondolva írta meg forgatókönyvét Ungvári Ta­más. A Kémeri című, 3 epi- zódos film egy, a húszas— harmincas években működő magánnyomozó történeteit dolgozza fel. Békéscsabán szőmbaton, va­sárnap és munkaszüneti na­pokon a következő orvosi rendelőket kereshetik fel: A körzeti orvosi ügyelet helye: Békéscsaba, Gyulai út 18. Ideje: délután 4 órától reggel 7.30-ig. Telefon: 23- 544. A gyermekkörzeti orvosi ügyelet helye ugyanitt. Ide­je: délután 4 órától reggel 7.30-ig. Szombaton és munkaszü­neti napokon folyamatos ügyelet mindkét rendelőben. A fogorvosi ügyelet helye: Békéscsaba, Bartók Béla út 19. (Bejárat a Beloiannisz utca felől.) Ideje: szombat, vasárnap, 7 órától 14 óráig. Békésen a központi orvosi ügyelet a Széchenyi tér 4/2. szám alatt található. Tele­fon: 41-312. Hétköznap 16.30- tól másnap reggel 7 óráig működik." Szombaton és va­sárnap reggel 7-től hétfő reggel 7-ig kereshető fel az orvosi ügyelet. A központi gyermekorvosi ügyelet ugyanitt szombaton délelőtt 8-tól 12-ig, vasárnap pedig 8-tól 10 óráig rendel. Gyulán a felnőttkörzeti orvosi ügyelet a Dob utca 2. szám alatti központi ügye­letén található a szakrende­lőben. Telefonszáma: 61-012. Hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óra 30-ig kereshető fel, hét végén pedig pénte­ken 17 órától hétfő reggel 7.30-ig ügyelnek az orvosok. Elek, Kétegyháza, Lökös- háza betegeit változó telep­helyű hétvégi összevont ügyelet keretében látják el. Ezen a hét végén: dr. Szeg­vári József, Kétegyháza, Dó­zsa u. 6. szám alatti orvos az ügyeletes. (Telefon: Elek, 131.) Gyulán a gyermekbetege­ket folyamatosan a Kárpát u. 11. számú gyermekosztá­lyon látják el. A fogászati ügyelet a megyei kórház szájsebészeti osztályán, a Semmelweis u. 1. szám alatt található.

Next

/
Thumbnails
Contents