Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-19 / 15. szám

1984. január 19., csütörtök Számvetés Kígyóson Milyen év volt az 1983-as Újkígyóson és Szabadkígyó­son? — Erre a kérdésre a „jó”, vagy „rossz” túlságo­san leegyszerűsített válasz lenne. Legtömörebben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy nehéz, gondokkal, de egyben eredményekkel is bő­velkedő év volt. De ha számvetést akarunk készíte­ni, akkor még ezzel sem elé­gedhetünk meg. Beszélni kell azokról a konkrét eredmé­nyekről, amelyeket elértek és azokról a hiányosságokról, amelyeket az elmúlt eszten­dőben nem tudtak megszün­tetni. A két község a módosabb települések közé tartozik. A helyi szövetkezet jól gazdál­kodik, kihasználja a kedve­ző lehetőségeit, és ezzel munkát és megélhetést biz­tosít a lakosság felének. Az aszály hatását sem érezték meg úgy, mint általában a megyében. Ennek köszönhe­tő, hogy még soha ennyi ha­szonállatot nem értékesítet­tek a kígyósiak, mint ta­valy. A háztáji és kisegítő gazdaságok — gyakorlatilag minden család foglalkozik állattartással, még az az 1300 —1400 ember is, aki Békés­csabára jár be naponta dol­gozni — jövedelme lehetővé tette, hogy az itteniek meg tudják valósítani célkitűzé­seiket és anyagilag is előre lépjenek. A gyarapodás jele többek között az, hogy 85 családi ház építését kezdték meg. Zömében a tanács által biz­tosított 2—300 négyszögöles közművesített telkeken. A telkek Újkígyóson az úgyne­vezett Belsőségben találha­tóak, Szabadkígyóson pedig szétszórva. A tanács szorgal­mazta a szabadkígyósi nagy telkek megosztását, ezzel is csökkentve a közművesítés költségeit, egyben a nagy kihasználatlan portákból ere­dő foghíjak beépítését. A tanácsi gazdálkodást be­határolta a népgazdaság helyzete, de a gazdasági egy­ségek megpróbálták kompen­zálni. kiegyenlíteni a szűkö­sebb pénzügyi eszközöket­Süli János, a közös nagy­községi tanács elnöke a kö­vetkezőket emelte ki: — Sza­badkígyóson befejeztük az óvoda, a napközi otthon és az általános iskola fűtésének korszerűsítését. A vízhálózat kiépítése is jól haladt, de a beszerzési nehézségek miatt a munka befejezése áthúzó­dott az idei évre. Újkígyó­son tovább bővült a községi vízhálózat, új kutat fúrtunk, és elkészült az a belvízren­dezési terv, ami hosszú tá­von megalapozza a belvíz- kérdés megoldását. Elkészült a művelődési ház bővítése, és befejeztük a 850 méter hosz- szú Aponyi utca úttestének alapozását. Jelentős munka volt még a tanácsháza fel­újítása, amit néhány napja vettek birtokba a tanácsi dolgozók. A tanácselnök által ismer­tetett eredményekben benne van a községbeliek jelentős társadalmi munkája is. Se­gítettek a közútépítésben, a vízhálózat építésében, az ok­tatási intézmények fűtéskor­szerűsítésében stb. Néhány dologban az összefogás elle­nére sem sikerült előrelépni­ük. Az általános iskola tár­gyi feltételeinek korszerűsí­tése elmaradt. Szabadkígyó­son az óvoda és az iskola túlzsúfoltsága is elérte a még éppen elviselhető ha­tárt. Az idei év feladatai egy­részt a fentiekből adódnak, másrészt viszont újabb ten­nivalók is lesznek. Az egyik ilyen a gázellátás megszerve­zése. A tervezési és kivitele­zési munkákat még év vége előtt szeretnék befejezni, il­letve elkezdeni. Újkígyós gázzal való ellátása csak köz­ségi és lakossági önerőből történik. A nemrégiben el­készült tanulmányterv sze­rint a fogadóállomás és a községi gázhálózat kiépítése mintegy 20 millió forintot igényel. Pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy a gáz­bekötés mekkora összeget ró egy-egy portára. A mérhető, számokban és pénzben kifejezhető gyara­podás azonban üres statiszti­ka lenne csupán, ha az élet- körülmények változásáról, az emberi kapcsolatok alakulá­sáról és a rászorulókra való odafigyelésről nem esne szó. Az átlagosnál rosszabb kö­rülmények között élő embe­rek fokozottan igénylik a tá­mogatást. Az már szinte ter­mészetes, hogy rendszeresen, vagy esetenként szociális se­gélyeket, juttatásokat kap­nak. Ezen túlmenően azon­ban az sem lényegtelen, hogy megpróbálják életüket kicsit kellemesebbé is tenni. A jól működő idősek napkö­zi otthonában rendszeresen 20—25 idős emberrel lehet találkozni. Azokkal pedig, akik ennél több támogatást igényelnek, házi szociális gondozók foglalkoznak. Újkí­gyóson főállásban, Szabadkí­gyóson pedig tiszteletdíjért végzik el nagy odaadással ezt a munkát a házi szociá­lis gondozók. De szót kell még ejteni a termelőegysé­gekről, mert aktív dolgozói­kon kívül saját nyugdíjasai­kat is támogatják. Az életkörülményeket vizs­gálva általában az alapellá­tásról, az egészségügyi ellá­tásról, a különböző szolgálta­tásokról, a közlekedésről esik szó. Felmérve ezeket a területeket, kiderül, hogy egynémelyiknél bizony a je­lenlegi helyzet nem megfe­lelő. Süli János nem szé­pít, amikor a következőket mondja: — Az alapellátás Szabad- kígyóson rossz, amin feltét­lenül javítani kell. Szabad- kígyóson gond a körzeti or­vosi ellátás is, több mint fél éve betöltetlen az állás. Va­lószínű, hogy ez a kérdés a közeljövőben hosszú távra megoldódik. Mindkét telepü­lésen napi téma a közleke­dés. A Békéscsabára mun­kába járók reggel túlzsúfolt buszokon utaznak, csakúgy, mint este hazafelé jövetben. A Volánnal való egyezkedést nehezíti, hogy az úgynevezett egyirányú közlekedés miatt a buszok kihasználtsági mu­tatója nem a legjobb. A szolgáltatások szintén kí­vánnivalót hagynak maguk után. A közelmúltban a Pa­tyolat zárta be a felvevőhe­lyét. Elkelne jó szakembe­rekből is néhány: fodrász, festő-mázoló, kőműves, laka­tos stb. Ez a rövid áttekintés ter­mészetesen nem teljes, csak a fontosabb összetevőket érintette, végére hagyva az egyik legfontosabbat. Szabad- kígyóson és Újkígyóson év­ről- évre nő a lakosság szá­ma. Az emelkedést nemcsak a természetes szaporulat ma­gyarázza. Nagyon sokan te­lepednek le itt azzal a szán­dékkal, hogy gyökeret ver­nek, mert jól érzik magukat és jövőt látnak a település­ben. Lovász Sándor A Szolnok megyei Tanács Hctényi Géza Kórháza egyik belgyógyászati osztályán megkezdték a széndioxidos ködkamrával való kezelést. A ködkamrát elsősorban az alsó végtagi krónikus érszűkületes megbetegedések kezelésére, és a szívinfarktusok utókezelésére alkalmazzák (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felvétele — KS) Lelki egészségvédelem A lelki egészségvédelem fejlesztését tervezik az Egészségügyi Minisztérium­ban : szakorvosok közremű­ködésével készítik az úgyne­vezett mentálhigiéne-prog- ram tervezetét, vázolják, hogy az egészségügy miként segítheti az emberek lelki egészségének megőrzését, a lelkibetegségek megelőzését. — Célupk: kifejleszteni az emberek olyan pszichés kész­ségét, amely megkönnyíti családi, munkahelyi, baráti, közéleti kapcsolataik kiala­kítását és segíti beilleszke­désüket a társadalomba — mondotta az MTI-nek nyi­latkozva dr. Füredi János egyetemi docens, pszichiáter főorvos, aki a programterve­zet elkészítését koordinálja. — Társadalmi együttműkö­déssel szeretnénk kialakíta­ni az egyénnek azt a belső iránytűjét, amely segíti az eligazodást az élet bonyolult helvzeteiben, feloldja érzel­mi feszültségeit, konfliktusa­it. Egyik legfontosabb teen­dő: a lelkibetegségekkel ve­szélyeztetettek „felderítése” és gondozása, Sokan egyedül nem tudják megszüntetni pszichés feszültségeiket, ér­zelmi zavaraikat, alkalmaz­kodási nehézségeiket. Ha olykor kérik is környezetük segítségét ehhez, nem min­denkitől kapják meg. Szá­mosán ugyanis nem tulajdo­nítanak jelentőséget az ilyen bajoknak, annak ellenére, hogy a klinikai esetek egész sora bizonyítja; ha nem vá­laszolnak az egyén segély­kérésére, csökken annak pszichés ellenállóképessége. előbb-utóbb kifejlődik lelki­betegsége. A sérültek gyó­gyítása, maradandó károso­dásának megelőzése és reha­bilitációja főleg az orvosok, egészségügyi szakdolgozók feladata, ám nem kizárólag az övéké. A családok, a munkatársak, a szűkebb és tágabb környezet feladata, ha úgy tetszik, kötelessége, hogy megfelelő emberi ma­gatartással segítsék a lelki sérültek gyógyulását. A programtervezet készí­tői szerint a körzeti orvosok­nak különösen jelentős sze­repük van a lelki egészség- védelemben, mivel ők talál­koznak a leggyakrabban a környékükön élő emberek­kel, ők hivatottak arra, hogy időben felismerjék egy-egy pszichés válság tüneteit, az öngyilkosság veszélyét. A programkészítők ezért azt ajánlják: a körzeti orvoso­kat készítsék fel e feladatuk teljesítésére is. ❖ Dr. Baly Hermina Békés megyei elme-szakfelügyelő főorvos a következőket nyi­latkozta a lelki egészségvé­delem megyei programjáról: — A mentálhigiéné fogal­ma a lelki egészségvédelmet jelenti, amelynek során a pszichiáterek segítségére van szüksége az olyan emberek­nek, akiknek lelki egyensú­lyában akár külső, akár bel­ső okok miatt zavar kelet­kezik. Az ilyen emberek lel­kibetegségeinek megelőzésé­vel, gyógyításával, utógon­dozásával. rehabilitációjával fl tárgyalóteremből Felgyújtotta a lakását — leszerelte a gázórát Az indulatnak, de a meg­gondolatlanságnak is nagy szerepe van a bűncselekmé­nyek elkövetésében. Nem ritkák az olyan esetek, ami­kor az elkövető tettével nem­csak saját magát, vagy a sértettet hozza hátrányos helyzetbe, hanem más sze­mélyek és dolgok előre meg nem határozott körét is ve­szélyezteti. Vajon sejtették-e Orosházán, a Ligeti u. 4. számú OTP-lakások lakói, hogy az egyik társuk lesze­relte a gázórát, és állandó veszélynek tette ki őket. Vagy a Kutasi u. 2. számú ház lakói, akik július 6-án békés álmukat aludták, csak a tűzoltók gyors közbelépé­sén múlott, hogy ki ne gyul­ladjon az egész ház. Szigeti Gyula, Orosháza, Kutasi u. 2. szám alatti la­kos élettársára neheztelt. Több mint 5 éve éltek együtt. Kapcsolatuk meg­romlott, a fiatalasszony ma­gatartása miatt. Szigeti bá­natában italnak adta a fe­jét. A múlt év július 6-án egész nap sörözött. Este ment haza. Élettársát nem találta otthon. Lefeküdt, és ar­ra ébredt, hogy az élettársa fölszólítja, hagyja el azonnal a lakást. Majd kituszkolta a szobából, és Szigeti el is ment. Később azonban visz- szatért azzal az elhatározás­sal, hogy beszél az asz- szonnyal. Nála volt a kulcs, s bement a lakásba, de a fiatalasszony már nem volt odahaza. Mérgében felborí­totta az egyik szekrényt, majd vett egy újságköteget, azt meggyújtotta, s a sez- lon alá dugta. A sezlon lángra lobbant, a tűz gyor­san továbbterjedt a tetőszer­kezetre, és onnan a fő épü­letre. Szerencsére a tűzoltók időben kiérkeztek. Sikerült a tűz terjedését megakadá­lyozni. A szakértők megál­lapítása szerint amennyiben a tüzet időben nem veszik észre, úgy az kiterjed az egész tetőszerkezetre, és va­lamennyi lakásra. Ebben a házban, ahol Szigeti lakott, 15 lakás van, s a tűz 42 ember életét veszélyeztette. A tűz meggyújtása után a vádlott a helyszínről eltávo­zott. A Szentesi úti autó­buszváróban tartóztatták le a rendőrök. Kármán Menyhért Oros­házán. a Ligeti u. 4. számú házban lakott. A ház két lépcsőházból áll. Egy-egy lépcsőházban 12 lakás van. A lakások egyedi gázfűté- sűek. Minden lakásban, még­pedig a konyhában, külön gázóra működik. Kármán meggondolatlan tettével nemcsak saját családja, ha­nem a háztömb valamennyi lakójának életét közvetlen veszélynek tette ki. De néz­zük az előzményeket. A 41 éves férfi elvált, s a Ligeti úti lakásban 4 kiskorú gyer­mekét egyedül nevelte. A fenntartási költségeket, de különösen a gázszámlát gyakran sokallta. 1982 szep­temberében nem tudta kifi­zetni a gázszámlát. Elhatá­rozta, hogy a gázmérő órát leszereli. Hamarosan meg is tette, majd a két csövet egy 40 centiméter hosszú kerékpárbelső-gumival kö­tötte össze. S ezen a módon használta a gázt fűtésre és főzésre. A szabálytalan gáz- vételezésre használt kerék­párbelső bal oldalon ra­gasztva volt, sőt, ezen túl­menően sem felelt meg a gumicsatlakozásra meghatá­rozott előírásoknak. A, gáz­szolgáltatási rendszer meg­bontásával robbanásra, il­letve annak kiváltására al­kalmas veszélyhelyzetet idé­zett elő. Hiszen a gumi el­avult volt, és rossz volt a rögzítése is. A szakértők megállapítása szerint fön- állt annak a veszélye is, hogy a gumitömlő megsérül. Ebben az esetben a helyiség­be beáramló gáz robbanási koncentrátumot alakíthatott volna ki. Hiszen a földgáz igen minimális mennyisége — 5—15 térfogatszázalék kö­zött — a levegővel elegyed­ve robbanási koncentrátu­mot hoz létre, amely bár­milyen szikrakeltő eszköztől — villanykapcsolótól, csen­gőtől — berobbanhat. Tekin­tettel arra, hogy Kármán megyénkben negyedszázada, a többi szakágtól elkülönítve önállóan pszichiáter szakor­vosok foglalkoznak. Az or­szágos irányelveknek megfe­lelően, néhány programtól eltekintve, már sikerült el­érni, hogy a megye különbö­ző pontjain a lelkileg sérült személyeknek pszichiáterek nyújtanak segítséget. A lel­ki egészségvédelmi szolgálat megyénkben is magában fog­lalja a gyermekkori, a fel­nőtt- és idős kori élethely­zetekkel járó, problémákból eredő konfliktusok feloldá­sát. Ezeknek a neurotizáló tényezőknek mielőbbi meg­oldására törekszünk. A lelki egészségvédelmet szolgáló, a krízishelyzetek ki­védését jelentő, évek óta szorgalmazott lelki segély te­lefonszolgálatot megyénkben is bevezetjük, amihez meg­felelő szakembergárda lesz szükséges. Ezzel a szolgálat­tal csökkenthető lenne a krí­zisállapotban levők problé­mája. Korunk betegsége a felgyorsult élettempó követ­keztében kialakuló TBZ (tár­sadalmi beilleszkedési zava­rok). Ezek enyhítését, felol­dását szeretnénk, ezért szer­veztük meg már egy évtize­de a gyermek, fekvő-járó, fiatalkorúakkal, alkohológiá- val (szenvedélybetegekkel) foglalkozó gyógyító-ellátó osztályt, amely részben a re­habilitációs munkában is se­gítséget nyújt. A jövőben a rehabilitáció eszközeinek, módszereinek további fej­lesztését tűztük ki célul, s ennek jó színtere lehet a pszichiátriai foglalkoztató és az éjjel-nappali szanatóriu­mok, amelyek kialakításra várnak. B. Zs. tömblakásban lakott, így a gázszivárgás veszélye az egész lépcsőházban fennállt, s a vádlott családján túlme­nően a lakóépület többi la­kójára is rendkívül nagyfo­kú veszélyt jelentett. A tárgyaláson Kármán a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bűnösségét sem tagadta. Azzal védekezett, hogy még 1982-ben észlelte, elromlott a gázóra. Értesí­tette a DÉGÁZ-t, a szerelők azonban nem jöttek ki, s ezért folyamodott a gumi­csöves megoldáshoz. Azt ál­lította továbbá, hogy ve­szélyhelyzettől nem kellett tartani, ugyanis a két cső­höz erősen rögzítette a gu­mit. S használat közben nyitva tartotta a konyha, meg a kamra ajtaját, hogy a gáz könnyen eltávozhas­son, s ne következzen be a robbanás. A bíróság véde­kezését nem fogadta el. Ta­núként hallgatta meg a kör­zet gázóraleolvasóját, aki elmondta, hogy a vádlott nem tett hibabejelentést, mert ebben az esetben ki­mentek volna a szerelők a lakásra. Annak ellenére, hogy a szabálytalan gázel­vezetéskor kinyitotta a la­kás ajtaját, a veszélyhely­zetet nem akadályozta meg. A lakás egyes helyiségeiben elhelyezett szellőzőnyíláso­kon a gáz akadálytalanul áramolhatott volna a szom­széd lakásokba is. Ebből kö­vetkezik — állapította meg a bíróság —, hogy a vádlott nyilvánvalóan tudta, milyen súlyos veszélyhelyzetet idé­zett elő. Mindkét ügyben az Oros­házi Járásbíróság hozott ítéletet. Kiss né dr. Verasztó Éva büntetőtanácsa közve- szélyokozás bűntette miatt Szigeti Gyulát egy év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést börtönben kell le­töltenie. Kármán Menyhér­tet közveszélyokozás bűn­tettének kísérletében mon­dotta ki bűnösnek. Ezért egy év szabadságvesztéssel súj­totta, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a büntetés kiszabá­sa során súlyosbító körül­ményként értékelte, hogy Kármán a veszélyhelyzetet vizsonylag hosszabb időn keresztül idézte elő. Enyhítő körülményként vette figye­lembe a bíróság a vádlott beismerését és megbánását. (Serédi)

Next

/
Thumbnails
Contents