Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-19 / 15. szám
1984. január 19., csütörtök o Koszorúzás a budapesti gettó felszabadulásának évfordulóján A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség Elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából — szerdán koszorúzási ünnepséget rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarkán levő iskola falán elhelyezett emléktáblánál, a gettó egykori bejáratánál. A kegyeletes megemlékezésen — amelyen részt vettek állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is — Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd a koszorúzásra került sor. Ezután a résztvevők a Hősök temploma Wesselényi utcai árkádsorához vonultak, ahol annak idején a gettó egyik kapuja állt, s az ottani emléktáblánál ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait. Pályázat a mezőgazdasági gépészmérnöki hivatásról A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara pályázatot hirdet középiskolás fiatalok számára „Ki tud többet a mezőgazdasági gépész- mérnöki hivatásról?” címmel. A pályaművekben a mezőgazdasági gépészmérnök feladatával, termelésben elfoglalt helyével, társadalmi megbecsülésével, érvényesülési lehetőségeivel, a felkészítést végző Gödöllői Mező- gazdasági Gépészmérnöki Kar tevékenységével kapcsolatos személyes élmények feldolgozását kell elkészíteni, maximálisan egy ív terjedelemben. A pályaműveket 1984. március 15-ig kell lezárt borítékban, a feladó nevének, címének és középiskolájának megnevezésével beküldeni. Az első díj kétezer forint, a második díj ezer forint, a harmadik díj ötszáz forint, emellett további értékes könyvjutalmakat osztanak ki a pályázók között. Cím: Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépész- mérnöki Kar Dékáni Hivatala, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. szám. Lakáskörülmények Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal „A lakás, és kommunális ellátás fontosabb adatai” című most megjelent kiadványban tette közzé az utóbbi évek jellemző adatait a lakáshelyzetről, a kommunális ellátottságról, a lakókörnyezetről, illetve ezek változásairól. A statisztika szerint Magyarországon 3,7 millió lakás van, mintegy 350 ezerrel több, mint 8 évvel korábban, így száz lakásban napjainkban 292-en élnek, szemben a 8 évvel ezelőtti 317-tel. A fejlődés a községekben a legszembetűnőbb, ahol a 100 lakásra jutó népesség száma 327-ről az országos átlagra. 292-re csökkent. A legkevésbé a vidéki városokban javult a helyzet, ahol 8 évvel ezelőtt 309-en, ma 303-an élnek száz lakásban. Az ország megyéiben élők közül a Rács-Kiskun megyeiek laknak a legtágasabban, itt 100 lakásban 264 a lakók száma, s a legnagyobb a zsúfoltság Szabolcs-Szatmárban, ahol a megfelelő adat: 315 lakó lakásonként. A felmérés idején a köz- világítást több mint 864 ezer fényforrás szolgáltatta az országban. Ebből a fővárosban 98 855 lámpa világított, a megyeszékhelyek közül a legtöbb, több mint 15 ezer Pécsett és Miskolcon, a legkevesebb. 3133 pedig Szek- szárdon. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma megközelíti az egymilliót, s több mint 50 százalékukban fűtésre is használják a gázt. Propánbután gázpalackot 2,3 millió háztartásban használnak. A távfűtésbe, illetve a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 8 év alatt, 252 ezerről több mint félmillióra, illetve 208 ezerről 452 ezerre emelkedett. A statisztika képet ad a vízvezetékcső-töré- sek számáról is. Ebben a lista élén a megyék közül Csongrád áll, egy év alatt 4176 töréssel, holott a vízvezeték-hálózat nem hosszabb, mint a többi megyében. Az országnak 432 gyógy-, tisztasági és strandfürdője van, amelyek egyszerre 447 ezer vendéget, fogadhatnak. Az ország 24 gyógyfürdője közül 9 a fővárosban található. A gyors ütemű építkezések ellenére országszerte több lett a városokban a zöldterület, amely megközelíti a 150 millió négyzetmétert. A játszóterek száma összesen ötezer, alapterületük 3,7 millió négyzetméter, másfélszer akkora, mint nyolc évvel ezelőtt. ;• ............................................................................................... i No, ez is jól kezdődik! ■ ■ A leendő anyós az áruház ruházati osztályának : üvegpultjára helyezi a kezét. Egész testsúlyával ránel hezedik, mintegy nyomatékot adva önnön személyének. | súlyának. Fél lépéssel mögötte a lánya, aki fejhosszal | előzi meg vőlegényét — a fiatalember pillanatnyi státu- | sza tehát: jövendő férj. A hölgy csokornyakkendöt kér, kioktató hangnemben. ; az elárusító hiába magyarázza, hogy ami neki annyira • tetszik, az „nem szép", sőt... (otromba). Mindhiába. A j kosár alján ott árválkodik a „propeller". Most egy ing- : re mutat. A körülöttük állókban elhül a vér. Az ízlés; telenséget, mint rossz példát tanítani kellene. A lánya ; viszont tanulékony, pillanatok alatt hozzászokik a gon- : dolathoz, hogy ez az ing és ez a csokornyakkendő : együtt (!) lesz jelen a nagy pillanatban. (Talán az is ; átfut rajta, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, mit I visel a „vevőlegény”, a lényeg az, hogy kimondja a bol- : dogító szót.) A jövendőbelije hátulról szólna valamit. Ne értsük fél- ■ re. Nem ellenvéleményt nyilvánítana, csak úgy, nagyon • halkan dünnyögi az orra alatt, hogy „ez nekem...’, de : a tekintélyes anyós megfordul, és ráripakodik: : — Ez lesz, és kész! • A lánya — anyja lánya! — is rábólint. A férjjelölt I ebből megérti, hogy ez lesz, és kész. • A jelenetből ítélve egy életre — kész . . . _J anuár 17-én, kedden este 17 órakor nyitották meg Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban Meskó Anna és Póka György pedagógus képzőművészek kiállítását. Megnyitó beszédet dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott. A kiállítást február 17-ig tekinthetik meg az érdeklődök Fotó: Gál Edit Több műtrágya jut a földekre A mezőgazdaság idei terve jelentős feladatokat támaszt a növénytermesztőkkel szemben; 15 millió tonna gabona megtermelését irányozták elő, ez pedig föltételezi a korábbinál magasabb fokú mesterséges tápanyag-utánpótlás biztosítását. A MÉM szakemberei szerint az idén egy-egy hektárra több mint két és fél mázsa talajerőpótló hatóanyag jut, mintegy 8 százalékkal több az elmúlt évinél. A műtrágyakínálat várhatóan jobb lesz a korábbinál. Hatóanyagban számolva 1650 ezer tonna áll a termelők rendelkezésére. A legnagyobb tételben a nitrogén műtrágyát árusítják, az előirányzat szerint 650 ezer tonnára számíthatnak az üzemek és a kistermelők. Ez a mennyiség 40 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évit. Foszfor és kálium műtrágyákból szintén több jut a földekre. A hazai üzemek és a külkereskedelem szállításai nyomán foszfortartalmú anyagokból 480 ezer, kálium műtrágyákból 520 ezer tonna alapozza meg az előirányzott hozamokat. A szakemberek országszerte bevezették a részletes talajvizsgálatot, és ennek alapján határozzák meg a szükséges vegyszeradagokat. Ezzel megelőzik a korábbi években eleienként tapasztalt pazarlást, azt, hogy időnként a szükségesnél nagyobb adagokat juttattak a talajba, olyan mennyiségeket, amelyek a növények számára lényegében hozzáférhetetlenek voltak. Az idén 6 százalékkal több növényvédő szerhez jutnak a termelők. A szerek csaknem 60 százaléka hazai termelésből származik. Némileg nő a szocialista import meny- nyisége. A termelők rendelkezésére áll a növényvédelmi előrejelzés mind jobban kiszélesedő rendszere. A szakszerű központi prognózist a helyi tapasztalatokkal kiegészítve a mezőgazdasági nagyüzemek jól hasznosíthatják a hozamok fokozásánál, a veszteségek mérséklésénél. Szovjet elismerés Tiszavasvárinak A magyar—szovjet agrokémiai egyezményben való eredményes közreműködés elismeréseként oklevéllel tüntették ki szerdán a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár munkáskollektíváját. A szovjet Szojuzhimexport diplomáját a gyár azzal érdemelte ki, hogy határidő előtt teljesítette exportszállítását. A tiszavasváriak tavaly a megállapodás szerint 800 tonnányi Glifozat márkanevű gyomirtószert állítottak elő és küldtek a Szovjetunióba. A totális, nagyhatású gyomirtóként nyilvántartott szer további feldolgozásáról a szovjet vegyiüzemek gondoskodtak. A 18 millió rubel értékű szállítmány utolsó tételét december 10-én, a határidő előtt küldték a szovjet partnernek. A tervek szerint az idén is 800 tonna por alakú hatóanyagot küldenek a Szovjetunióba. Miről ir a Kincskereső januári száma A Kincskereső ez évi meglepetése: „Világjáró magyarok" címmel új sorozat indul a januári számtól. Nagy utazók és emigránsok útleírásaiból, illetve a róluk szóló művekből közöl részleteket a folyóirat, s a borító 4. oldalán egy-egy szép rajz mutatja be a világjárót. és valamelyik kalandját. A januári számban Mikes Kelemen három törökországi levelét olvashatjuk és Lévay József: Mikes című költeményét. Mikes Kelement és rodostói környezetét Csala Károly rajzolta meg. Január a legtélibb hónap — ennek hangulatát idézik fel Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Nemes Nagy Ágnes versei. Ezenkívül a Három árva című székely népköltés. Morgenstern abszurdjai és Ingrid Sjöstrand „gyerekszáj-versei” teszik teljessé a szám lírai anyagát. Az interjúrovatban Sebő Ferencet szólaltatja meg Kovács Lajos. A Testvérmúzsák a kecskeméti játékmúzeumot mutatja be, dr. Kolozsvári Judit, az intézmém igazgatója kalauzolásában. A Könyvek között rovatban Levendel Júlia Erich Käst- nerről szóló szép írását olvashatjuk. Ez év októberében lesz a Kincskereső folyóirattá válásának tizedik évfordulója. Ebben az évfolyamban minden számban a lap egy-egy grafikusa megrajzolja, milyennek látja a Kincskeresőt. Az első jubileumi rajzot Papp György készítette (borító 3. o.). A januári számot Barczánfalvi Ferenc. Berta Róbert, Csala Károly és Papp György illusztrálta. Továbbra is érdekünk a kistermelés támogatása n smerek olyan parasztembert, aki nyolc tehenet gondoz, tudok olyan községről, ahol több tejet értékesítenek a háztájiból, mint a közösből, találkoztam olyan szőlősgazdával, aki munkája mellett családjával együtt csaknem egy hold szőlőt metsz, kapál, permetez, szüretel. A példákat még hosz- szan lehetne sorolni. Valamennyi azt bizonyítja, élénk a termelési kedv a háztáji portákon, a hobbikertekben. Kik vállalkoznak kistermelésre? Legpontosabban úgy válaszolhatnánk a kérdésre: mindenki, aki szereti a földet, a természetet, az állatokat, gondozásukra, ápolásukra nem sajnálja idejét, erejét. Az üdülőövezeli kertekben egymás mellett kapái a munkás, a tanár, a mérnök, a vezérigazgató, a minisztériumi tisztviselő. Egyikük felüdülést, másikuk a családi pénztárca gyarapodását várja a kistermeléstől. Széles körű társadalmi bázisa van a kistermelésnek. Enélkül persze nem is büszkélkedhetne a mostanihoz hasonló eredményekkel. A hazai agrártermelésnek egy- harmadát adják a kisáruter- melők. Ágazatonként másmás az arány, de alig van olyan mezőgazdasági munka, amelyből ne vállalnának részt. Az állattenyésztésből például 44 százalékkal részesednek. a zöldség- és gyümölcsféléknek pedig több mint a fele az ő kertjükből származik. Ezen arányok is sugallják, hogy a legutóbbi évtizedben megváltozott a kistermelés célja. Még a hatvanas években is inkább önellátásra termeltek a gazdák. Most az árutermelés kerül mindinkább előtérbe. Ennek persze feltétele a szakosodás. Ezért láthatunk például nyolc tehenet egyetlen udvarban. A szakosodásra alapozott árutermelés azonban már másfajta követelményeket támaszt a kisárutermelés támogatásával szemben. Amíg egy tehenet tartott a falusi ember, jószágának megtermelte az abrakot, lekaszálta a szénát, begyűjtötte a pillangós takarmányt. Nyolc tehénnél ezt már nem teheti meg. hiszen nincs annyi földje, amelyen ennyi takarmány megterem. De hasonló helyzetben van a szőlőtermelő is. Korszerű kisgépre, hordókra, megbízható felvásárló apparátusra van szüksége ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhasson. A mai, árutermelésre szakosodott kistermelés nem nélkülözheti a társadalmi segítséget. Sokan hajlamosak ezt leszűkíteni a mezőgazdasági nagyüzemek támogatására. Vitathatatlan, nélkülük nem boldogulnának a termelők. Tőlük kapnak tenyészállatot. szaktanácsot, takarmányt, fuvart, s még hosszan lehetne sorolni azokat a látszólag apró, de a termelőknek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, amik nélkül megbénulna a háztáji gazdálkodás. A termelőszövetkezetek állami gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek többsége figyelemmel kíséri a kistermelők igényeit, igyekeznek a kedvükben járni. Persze nem önzetlenül teszik, s ezt nem is várhatjuk tőlük. A gazdaságok nagyüzemi felirat kapnak a kistermelőktől felvásárolt és továbbadott termékekért, ez növeli bevételeiket, szerényen gyarapítja nyereségüket. A fogyasztási szövetkezetek például 1982-ben 10 milliárd forint értékű terméket vettek át, a felvásárlás nyeresége 2,94 százalékos volt. Ez kedvezőbb a kiskereskedelem és a vendéglátás jövedelmezőségénél. A mezőgazdasági nagyüzemek törődése bármily sokoldalú, egyre kevésbé lesz elegendő a kistermelés fejlesztéséhez. Az árutermeléshez ugyanis pénz kell, amiből nem mindegyik gazdának van elegendő. A takarék- pénztárak, takarékszövetkezetek fokozottabb támogatását sem nélkülözhetik. Az árutermeléshez már kevés a családok munkaereje, gépesíteni kell a munkafolyamatokat. Sokat emlegetett panasz, hogy kevés és gyenge minőségű gépet, eszközt vásárolhatnak a termelők. Nemrégiben mondta indulatosan egy gazda: „Annak a kezébe adnám ezt a kapát, aki gyártotta". Az oly gyakran kereseti TZ—4—K kis- traktórból például 1984-ben is csak ötszáz darabot kínálnak majd. ami jóval alatta marad az igényeknek. A hazai agrártermelés egyik fontos célja az export bővítése, hozzájárulás az ország fizetési mérlegének javításához. S ha a kistermelés egyharmados arányban részesedik a mezőgazdasági termelésből, akkor a kivitel fokozása ebben az ágazatban is jelentős. Termelők és felvásárlók egybehangzóan állítják, hogy nem eléggé érdekeltek az export bővítésében. Jónéhány termék ára például magasabb a hazai piacon. Exportra pedig fokozott gondossággal kell előkészíteni a zöldséget, gyümölcsöt, s természetesen a több munkáért nagyobb jövedelmet is várnak a termelők. Széles körű tapasztalatok szerint a kistermelés bővítésének kulcsa a jövedelmezőség javításában rejlik. A termelők többsége ugyanis nem a kistermelésből él, ha nem találja meg számítását, könnyen fölhagy a szabad idejében vállalt munkával. Persze az igaz, hogy 1982- ben a kistermelés 9 százalékkal bővült. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy u jelenlegi jövedelmezőségben még érdekeltek a termelők, másfelől a családoknak szüksége van a jövedelmek kiegészítésére. O isszaélni mégsem szabad ezzel a helyzettel, hiszen ha a kistermelő elveszíti bizalmát, meginog termelési kedve, lemond az árutermelésről. A bizalmat visszaszerezni pedig sokkal nehezebb, mint megtartani. A mostani gyakorlat és a kutatások pedig arra engednek következtetni, hogy a kistermelésre még hosszú ideig szüksége lesz az országnak. Sőt, egyes eszköz- igényes ágazatokban még a fejlesztésről sem mondhatunk le. Ezért a kistermelés támogatása közös érdekünk. Megvalósításához kereshetnek ötletet, módszert a termelőszövetkezetek, tanácsok, takarékpénztárak, mezőgazdasági gépgyárak és a termelés jövedelmezőségét szabályozó intézmények is. Farkas József Gábor llntlor-díjas: Mezei ündrás Gábor Andor költő, publicista, kritikus, a magyar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán átadták a Gábor Andor-díjat a Magyar írók Szövetségében. A Gábor Andor özvegye által 1958-ban létesített alapítvány összegéből kétévenként egy-egy írót vagy költőt jutalmaznak. Az idén a díjról határozó bizottság Mezei Andrásnak ítélte a jutalmat, s azt Goda Gábor, Kossuth-díjas író, a bizottság tagja adta át.
