Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-18 / 14. szám
1984. Január 18., szerda Szomszédolás • ______________________________\ M EDICOR-SIKEREK. A MEDICOR debreceni gyáráról elmondható, hogy minden vonatkozásban túlteljesítették terveiket. Éves szinten 15 százalékkal növelték árbevételüket — ezen belül a tőkés export növekedése 36 százalék volt. Ugyanakkor a demokratikus országokba 20 százalékkal, s a hazai piacon 13 százalékkal tudtak több árut szállítani. Napjainkban az egyszer használatos tűgyártás képviseli a legnagyobb volument. Évközben többször került sor tervmódosításra is, a nyugati vevők igényeinek figyelembevételével. Az NSZK-ba például 20 ezer ollóval és 1500 amerikai fogóval kellett többet szállítani. A jó év ellenére gondokkal is küszködött a MEDICOR, legfőbb probléma az importanyagok időszakos hiánya volt. TANÁREGYÉNISÉGEK LEHETŐSÉGEI. Természetesnek vesszük, ha tanulmányútra utazó nyugati- nyelv-szakos tanároknak például — egyebek mellett — az útiköltség felét meg kell fizetniük. Talán ez még rendjén is volna, ha egy ti- zenéve tanító gimnáziumi tanár egész havi jövedelme elég lenne a La Manche- csatorna innenső partjáig a legolcsóbb repülőjegyre. Ha viszont nem él a lehetőséggel, néhány éven belül bizony könnyen „kunsági dialektusban” tanítja az angolt, a franciát, az olaszt. Az is csak egy a furcsaságok közül, hogy a netán dilettáns honismereti szakköri tag utazási, kutatási költségeit — akár a kétes kimenetelű vállalkozásokat is — fedezhetik közpénzből, de a tanár tudományos igényű munkásságához vagy talál mecénást vagy sem. Pedig ez is elválaszthatatlan a pedagógus bérétől. F^Fhírlap SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A DÉLÉP-NÉL. A DÉLÉP-nél ebben az évben is jóval több mint hárommilliárd forint megtermelése szerepei a tervekben. A siker érdekében két leányvállalatot is létrehoztak az építők. Budapesti, illetve Békés megyei munkákra elsősorban e leányvállalatok révén vállalkozik majd a DÉLÉP, s a nyereségen is kellő arányban osztoznak meg a szervezetek. A minél eredményesebb munka érdekében pályázta meg a DÉLÉP egy kísérleti bérrendszer alkalmazását. Ennek lényege az, hogy a gondosabban, gyorsabban elvégzett munka egyaránt legyen kifizetődő az építőmunkásoknak, a vállalatnak és a népgazdaságnak is. JOBB MUNKÁT ÍGÉRNEK A VASUTASOK. Az elmúlt évben tovább mérséklődött a távolsági vonatok zsúfoltsága. Elsősorban az expressz- és gyorsvonatokra váltottunk jegyet kevesebben, talán azt is jelezve ezzel, hogy manapság az ember meggondolja, utazzon-e vagy sem. A közönség tartózkodása nem kedvezett a vasútigazgatóság bevételi terveinek realizálásában. A nagyobb ráfizetés elkerülése érdekében a MÁV Szegedi Igazgatósága kilenc, feltűnően kihasználatlan járatot meg is szüntetett. Ez évben intézkedéseket tesznek az indokolatlan vonatmeg- álíítások, a mozdony- és személykocsihibák miatti késések csökkentésére. Érzékelhető a gyöngébbre sikerült mezőgazdasági év a teherszállítási tevékenységről valló adatokban is. A bevételek mégsem alakultak rosszul, ugyanis a szegedi vasutasoknak sikerült növelniük a külföldi eredetű, úgynevezett tranzitáruk meny- nyiségét, körültekintő iparvállalási tevékenységgel. Ennek köszönhetően lényeges devizabevételhez juttatták népgazdaságunkat. Nagyon pozitív teljesítménye a szegedi igazgatóságnak, hogy az elmúlt évben 60 százalékkal növelték a nagykonténeres árufuvarozás mennyiségét. AMIT LÁT A GYEREK. Az újságírónő azon kérdésére, hogy sok szülőtől azt hallja, miszerint a gyerekeknek, ami természetes az óvodában, az nem természetes otthon, egy szentesi óvodában a következő választ kapjuk: apró feladatokat, megbízatásokat általában kapnak a gyerekek otthon, csak az a baj, hogy ezeket nem kérik következetesen számon tőlük a felnőttek, vagy befejezik helyettük, mondván: kevés az idő. Vagyis, nincs meg az állandóság. Itt, az óvodában, kiscsoporttól kezdve folyamatosan nehezítjük a gyerekek feladatait. A másik kérdésre, hogy megbecsülik-e egymás munkáját a gyerekek, a pedagógus így válaszolt: gyakran rájuk kell szólni, hogy ne rúgják szét a várat, amit társaik építettek, ne lökjék meg egymást alattomosan a tornasorban, ne vágják egymás szemébe a homokot az udvaron. A mai gyerekek nyugtalanabbak és agresszívebbek, mint elődeik. De hát ezt látják otthon, meg a tévében, az utcán. Sétálunk a kurcai fahídon, s a gyerekek látják, hogy már több a javított rész a hídon, mint az eredeti. Mert kitördelték. Azután látja a gyerek, hogy szemetesek az utcák, s ő is követi a példát. A PIACOK VISSZASZERZÉSE. A Tápéi Háziipari Szövetkezet nekigyűrkőzött, hogy az idén visszaszerzi az elveszett nyugati piacokat. 1980-ban még 113 millió forint értékű árut küldtek a tőkés piaci vevőknek. Ám a távol-keleti országok elárasztották olcsó termékeikkel e piacot. A francia piac visszaszerzését a most formálódó magyar közös vállalattól remélik, mert a magyar külkereskedők viszonya megromlott francia partnereikkel. 200 ezer darab széklapra — a tavaly eladott mennyiség háromnegyedére — már ígérkezett vevő. Egyelőre még nem tisztázódott, hogy kapna-e segítséget az államtól az új munkások betanítására, de elkezdték a toborzást. Ahogy a szövetkezetben számolják a bedolgozók hozzák a legértékesebb valutát, hiszen a lelemény és a szorgalom mellé a gyékény, meg a sás is helyben föllelhető. összeállította: U. T. Szociális gondoskodás a relégyárban Napjainkban mind több szó esik a dolgozók szociális juttatásairól, valamint az élet- és munkakörülmények javítására tett intézkedésekről. Érthető okokból, hiszen köztudomású, hogy a szigorodó gazdasági feltételek a vállalatok egyre nagyobb hányadát érintik közvetlenül. A bérfejlesztési lehetőségek is meghatározottak. A bérszínvonal emelkedése általában nem éri el a korábbi években megszokott mértéket. A vállalatok vezetésének tehát jobban oda kell figyelni a szociális kérdésekre, az egészségvédelemre, az egyes emberek élet- körülményeire, a balesetek elhárítására, a lakásproblémára, és mindazokra az aprónak látszó kérdésekre, amelyek a mindennapok közérzetét befolyásolják. Mit tehet mindezek érdekében egy vállalat? — erre a kérdésre kerestük a választ a Ganz Villamossági Művek gyulai relégyárában. A relégyárban jelfogókat és vasútbiztosító berendezéseket gyártanak. A magas színvonalú szaktudást megkövetelő alkatrészgyártást a szakmunkások végzik, de a különböző összeszerelési fázisok inkább türelmet, kézügyességet, gyakorlottságot, és nem utolsósorban monotóniatűrést igényelnek. Ezzel magyarázható, hogy a dolgozók kétharmada nő, és általában betanított munkát végeznek. Azt is el kell még mondani, hogy munkájuk fizikailag nem jelent különösebben nagy megterhelést, ellenben az apró alkatrészek összeépítése, bemérése állandó koncentrációt, odafigyelést igényel. Snell Pál gyárvezető a munakörülményeket, az emberi kapcsolatokat a következőképpen jellemzi. Az egyes munkahelyeket igyekeztünk úgy kialakítani, berendezni, hogy a lehetőségeken belül feloldjuk a monotóniát. A falak színét és a berendezési tárgyakat az úgynevezett színdinamikai szempontok szerint választottuk meg. A szerelőcsarnokokba a Bakony Művektől Bosch-asztalokat és -székeket vásároltunk. Ezek személyre szabhatók, állítható magasságúak. A termelékenység javításán kívül ezért az egészségvédelmet is szolgálják. A szociális létesítmények — öltözők, mosdók, tusolok, ebédlők — 1979 óta kifogástalanok. Az üzemorvos hetente kétszer fogadja a dolgozókat. Az orvosi szoba megfelelően felszerelt. Elértük, hogy csökkent a munkaidő-kiesés, mert az embereknek nem kell az SZTK-ba eljárniuk kisebb panaszaikkal. Az sem mellékes, hogy a munkába lépők egészségügyi alkalmassági vizsgálatát is helyben láthatja el az orvos, csakúgy, mint az időszaki felülvizsgálatokat. Az üzemi étkeztetésre sincs panasz az utóbbi időben. A gyár évente 80 ezer forintot tud adni két-három dolgozójának lakásvásárlásra, lakásépítésre. A legjobban rászorulók között alapos felmérés után a lakásbizottság ítéli oda a pénzt. A szakszervezet jól látja el feladatát. Együttműködve a vállalat vezetésével, képviseli a munkások és adminisztratív dolgozók érdekvédelmét. A különböző szociális segélyek, juttatások elbírálásakor tárgyilagosan járnak el. A rászorulókat, hátrányosabb helyzetűeket folyamatosan figyelemmel kísérik, és odafigyelnek a különböző kulturális kérdésekre is. A mintegy 300 dolgozóból több mint 160 harmincöt évnél fiatalabb. Ez az arány már sejteti, hogy a körülbelül 45 tagú KlSZ-alap- szervezet is jelentősen elősegítheti a kollektíva megfelelő közérzetének alakítását. Gellén Vencel, az alapszervezet KISZ-titkára a KISZ-esek feladatait így foglalja össze: — Elsődlegesen a termelés segítését tűztük ki célul, de úgy, hogy közben aktívan politizáló, közösségi életet élő, egymásért tenni akaró és tudó embereket neveljünk. A szakszervezettel szorosan együttműködve olyan rendezvényeket, megmozdulásokat, akciókat igyekszünk szervezni, és támogatni, amelyek az egymáshoz tartozás érzését erősítik. A jó néhány sikeres rendezvény közül érdemes megemlíteni, hogy a klubhelyiségben rendszeresen tartanak összejöveteleket. A politikai vitakörökön, előadásokon kívül táncos rendezvényeket is a programba iktatnak. Rendszeresen kirándulnak, évente külföldre is. Nagy sikere volt néhány erdélyi körútnak. A tömegsport szervezése, támogatása időt rabló tevékenység, de megéri a befektetést. Női- futballcsapatuk a városi bajnokságban játszik, indul a különböző városi labdarúgókupákon. Az asztali- teniszt is sokan űzik. Meg kell még említeni a női és férfi tűzoltórajokat, ők szép sikereket értek el a különböző versenyeken. Végül, de nem utolsósorban az évenként egyszer megrendezett Ganz-napokat kell megemlíteni. Az ország különböző helyein levő Ganz-gyáregy- ségek fiataljai kulturális és tömegsportrendezvények keretében ismerkedik meg egymással. Mátyás János munkavédelmi felügyelő elmondja, hogy a kisebb üzemi balesetek száma évek óta 9—10 körül mozog, de komolyabb baleset már nagyon régen nem volt. Ez talán annak köszönhető, hogy nagy gondot fordítanak a balesetek megelőzésére, a balesetvédelmi oktatásra. Nem kevésbé fontos a gépek, célműszerek és szerszámok biztonságossága sem. Ösztönzik a munkavédelmi jellegű újításokat, aminek eredményeként tavaly Sitkéi András és Szűcs József a marógép tárcsáját olyan védőberendezéssel látták el, ami megakadályozza, hogy munka közben valaki kézzel hozzáférhessen. Egy másik újítás a présgépet tette biztonságosabbá. Napjainkban egy további újításon dolgoznak, amivel szeretnék elérni, hogy a nagy teljesítményű présgép jobban feleljen meg a biztonsági követelményeknek. Az eddig leírtakból kiderül, hogy egy átlagosnak nevezhető, átlagos anyagi eszközökkel rendelkező vállalat is sokat tehet a dolgozók jó közérzetéért. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a relégyárban már minden rendben van, és ne lehetne még többet tenni az egyes területek jobbítása érdekében. Lovász Sándor Ételrecept-pályázat Gyógyszerészek egészségnevelő plakátjai Népi ételreceptek, ételtartósító eljárások, továbbá edények és tárgyak összegyűjtésére írt ki pályázatot a Zala megyei KÖJÁL élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, valamint egészségnevelési osztálya a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságával együtt. A táplálkozástudományi társaság jövő évi, Zalában tartandó vándorgyűléséhez kapcsolódó pályázatra folyamatosan, de legkésőbb 1984. november 1-ig lehet jelentkezni régi zalai — göcseji, zetési vagy őrségi — étrendekkel, ételleírásokkal. Köztük olyanokkal, amelyek alapján az esztendő egy-egy szakában, vagy jeles napjain — például lakodalomkor, keresztelőkor, aratáskor, szüretkor, disznóöléskor — készítettek ételeket. Valameny- nyi pályázatnak tartalmaznia kell az étel pontos megnevezését, a készítéséhez szükséges alapanyagok meny- nyiségét, s esetleg azt is, hogy miként tálalták. A pályázatot havonta értékelik, s a legjobbakért tárgyjutalmat adnak. Nemrégiben alakult meg hazánkban a Magyar Gyógyszerészeti Társaság egészség- nevelési bizottsága. A társaság megyei elnöke, a bizottság tagja Tóth Józsefné, a békéscsabai volt Südy- patika vezetője. Nagy sikerű pályzatukról tájékoztatott bennünket: — A bizottság országos plakát- és tablópályázatot hirdetett Gyógyszereink és a gyermek címmel. Hétköznapi tapasztalataink igazolják, mennyire szükséges ezen a területen a felvilágosítás. Gyakran küldik gyermekeiket a szülők gyógyszerért, s a kicsik könnyen megkóstolják, játéknak tekintik a tetszetős pirulákat. A kismamák nem egyszer meggondolatlanul adagolják gyermeküknek a gyógyszert, ahelyett, hogy otthonlétük idején a mellékhatás nélküli házi gyógymódokat alkalmaznák. Egyszerűbb beadni a Maripent, a vitamintablettát, mint például mézesteát, kamillát főzni, borogatni a lázas gyermeket? Lehet, de veszélyesebb is. Sok családban szanaszét hever a felnőttek gyógyszere. Az ilyen rendetlenség vezetett már trgédiához nem egyszer. Az országos pályázatot megelőzte a megyei gyógyszertári központ kezdeményezése hasonló felhívással. Bizonyosan ennek köszönhető, hogy a megye legkülönbözőbb pontjáról 17 tabló, vagy plakát érkezett hozzánk. A csomagok bon- togatása közben fokozódott az örömünk, hogy mennyi ötlet, szunnyadó aktivitás rejlik a kollegákban. A színvonal bizonyítéka, hogy az országosra 16 pályamunka jutott tovább. Ezek tetszetős, kivitelben, szemléletesen foglalkoztak a gyógyszerkészítés folyamatával, a felelőtlen adagolás, az öngyógy- szerezés veszélyeivel. Az országos zsűri véleménye szerint is profi munkát végzett az első helyezett. A megyei versenyen első lett dr. Fodor Lajosné gyulai gyógyszerész, második dr. Szilágyi István és Ignácz Józsefné, a dévaványai patika dolgozói, harmadik a központi gyógyszertár Claudius Galenus Szocialista Brigádja. Budapesten a zsürielnök az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója, dr. Bágyo- ni Attila volt, s Fodorné onnan is elhozta az első helyezést, sőt birtokosa lett Csongrád megye különdíjá- nak is. A békéscsabai 1-es gyógyszertár brigádja országos különdíjat, a dr. Szilágyi—Ignácz szerzőpár pedig munkája alapján dicséretet érdemelt ki. Ugyancsak dicséretet kapott Lenkeiné Horváth Éva orosházi gyógyszerészasszisztens is. * * * A szép plakátoknak, a gyógyszertárakban dolgozók ambíciójának csak örülni tudunk. Munkájuk azonban csak akkor lesz igazán hatásos, ha a közönség is láthatja a rendelők falán ezeket a plakátokat. Az egészségnevelésnek így válhatnak részeseivé. Bede Zsóka A Bosch-székek és -asztalok az egészségvédelmet is szolgálják Fotó: veress Erzsi
