Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-18 / 14. szám
1984. január 18.. szerda o Képzés, központosítás, szigorítás Hatékonyabb módszerek az árellenőrzésben Marketingklub alakult Békéscsabán A minap azzal keresett meg egy kollégám, ugyan nézzek már utána, miért adja az egyik bolt hatvan forinttal drágábban azt a műanyag varródobozt, amely mindenütt másutt olcsóbb. Ugyanez a kollégám zokszó nélkül fogadta a központi áremelések sorát, a benzintől a kenyérig valamennyit. Az a hatvan forint, amivel egy igazán nem fontos, nem is gyakran szükséges áru megvásárlásakor meg akarták terhelni, az felháborította, de legalábbis irritálta. Azt hiszem, ez a magatartás jellemző szinte mindannyiunkra. Az ilyen hatvan forintos — vagy akár egy-két forintos — önkényes áremelések természetesen csak a szabad árformába tartozó áruk körében fordulhatnak elő, de manapság már a fogyasztási cikkek mintegy fele ebbe a kategóriába tartozik. Márpedig a szabad árak ezért szabadok, hogy a vállalatok legjobb belátásuk szerint változtassanak rajtuk, befolyásolván ezzel a termelési kedvet egyfelől, a keresletet másfelől. Hozzáértőbb revizorokat A határ tehát a csillagos ég? Szó sincs róla: a szabad árak képzésének is megvannak a — hihetetlenül bonyolult — szabályai. Termelő és kereskedelmi vállalatok, szolgáltató szövetkezetek tucatját vonták és vonják felelősségre, ha kiderül, hogy ezeket a szabályokat megsértik. ^,Ha kiderül... Mert ilyen ügyekben fellépni, szabálysértési eljárást, netán gazdasági bírság kiszabását kezdeményezni csak az árhatóságoknak van joguk. És míg mintegy 230 ezer az olyan gazdálkodó egységeknek a száma, amelyek a termelői, a nagykereskedelmi és a fogyasztói árat képezik, addig az országban összesen 1360 árellenőr, árszakértő működik. Jó, ha egy-egy gazdálkodó egység ármunkájának ellenőrzésére úgy háromévente sort tudnak keríteni. Persze nem lehet minden árkalkulátor mellé árellenőrt állítani, de lehet az árellenőrzések hatékonyságát javítani. Lehet, sőt, kell is: erről a Minisztertanács hozott a közelmúltban határozatot. A lehetséges tennivalókat az Országos Anyag- és Árhivatalban három nagy csoportba sorolják. Az első és legfontosabb az, hogy az árellenőrök a korábbinál jobban értsék a dolgukat. Mert bár az előbb azt állítottuk, hogy 1360 árszakértő foglalkozik az ellenőrzéssel, valójában az ilyen munkát végzők többsége nem igazán szakértő, nem képesített revizor. Az árhivatal az alkalmazásában álló 17 revizorral és külső árszakértők bevonásával évente alig 400 átfogó ellenőrzés elvégzésére képes. Más országos hatáskörű szervek, minisztériumok ennél is kisebb létszámmal folytatják a revíziókat — még magas szakmai színvonalon. A megyei, a városi és a községi tanácsoknál viszont, minél lejjebb megyünk ebben a hierarchiában, annál kisebb a képesített árellenőrök aránya. Akadt olyan községi tanács, ahol az anyakönyvvezető végezte az árellenőrzéseket is; aligha kell ecsetelni, milyen szakértelemmel. A teendő nyilvánvaló: az árellenőrzéssel foglalkozók képzése, szakképesítése, illetve továbbképzése. Ahol árbiztos ügyel a rendre Ez ugyanúgy folyamatban van, mint a második feladat, az árellenőrzés centralizálása. Amint már utaltunk rá, a helyi tanácsoknál eddig a különböző szakigazgatási szervek — tehát például az ipari osztály, a kereskedelmi osztály — munkatársai látták el az árellenőrzést egyéb feladataik mellett. Most arra törekszenek, hogy a tanácsoknál centralizált, ütőképes szervezet jöjjön létre, amely az árellenőrzésre specializálódik. Ez egyúttal kizárja azt az esetleges szakmai elfogultságot is, amellyel mondjuk az ipari osztály munkatársa élhet, amikor valamelyik tanácsi iparvállalat ármunkáját bírálja felül. Végül a harmadik teendő az ellenőrzések szigorítása, aminek nyilvánvaló célja az elrettentés. Finomabban szólva a megelőzés. A követelmény az, hogy a szankciók álljanak arányban az árszabálytalanság súlyosságával. És az — ami eddig rikaság volt —, hogy ahol a felelősség személy szerint is felderíthető, ott a szankció ne csupán a vétkes gazdálkodó szervezetet, hanem a személyeket is sújtsa. Az árhatóságoknak a közelmúltban már voltak ilyen kezdeményezései. Nyíregyházán például, ahol a Tempo Szolgáltató Szövetkezet sorozatosan megsértette az árkialakításra és az áralkalmazásra vonatkozó előírásokat, és kétszeri, nagy összegű gazdasági bírság kiszabása sem volt elég hatásos, az idén október elsejétől hatóságilag kiküldött árbiztos ügyel a rendre. A RAMOVILL-nál, ahol az elektromos hőtárolós kályhákat indokolatlanul drágán helyezték üzembe, személy szerint is felelősségre vonták az igazgatót és a vevőszolgálati főosztályvezetőt; velük szemben szabálysértési eljárás kezdeményezését javasolták az árellenőrök. II szabad árnak is van határa Ilyen intézkedésekkel talán elérhető, hogy kevesebb gazdálkodó szervezetnél törekedjenek indokolatlanul magas árbevételre, és hogy jobban tanulmányozzák —, mert valóban nehéz megtanulni — az árképzésre, az áralkalmazásra vonatkozó előírásokat. Mert a szabad árakat szabad ugyan emelni, de csak bizonyos korlátokig, bizonyos körülmények között. Sőt, csökkenteni is szabad, amint arra napi vásárlásaink alkalmával — például különböző kedvezményes vásárok, kiárusítások esetében — látunk is példákat. Az árak bizonyos mozgását — méghozzá mindkét irányban — igényli a gazdaság; az árváltozások, ha ész - szerűek, jó irányba terelik a termelést és a fogyasztást. Ez az alapvető célja az 1980 óta működő mai ármechanizmusnak, amelynek funkcionálásáról egyebek között éppen az árellenőrzések tapasztalatai révén tájékozódnak az ország gazdasági, politikai vezetői. Gál Zsuzsa Boszorkánykonyha Füzesgyarmaton — Lehet-e pálinkát főzni ezen? — mutatok a lombikrendszerre, melynek egyik elemében zavaros folyadék fortyog, míg a másikban tisztán csurran-csöppen valami nedű. — Nem, azt nem lehet — válaszol Csonti Ferenc, a laboratórium vezetője (a persze nem túl komoly) kérdésre. — Egyébként, aki belép ide, az mind felteszi ezt a kérdést — folytatja a vegyész. — Puff neki! De hát mi juthatna az embernek először más eszébe, mint valami tiltott gyümölcs, mikor ránéz erre a kis boszorkány- konyhára? — Meg ezt szokták még mondani az idelátogatók ... — Micsodát? Csonti Ferenc elmosolyodik : ... hogy boszorkánykonyha. — No, jó, mostantól komoly leszek, ha csak elcsépelt poénokra vagyok képes. n Mindjárt itt az első és legfontosabb: Vajon mi' szüksége van a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nek lebo- ratóriumra? A választ már az elnök- helyettesi irodában kapom meg. Mint megtudom Benedek Józseftől és dr. Barkó - czi Istvántól, a tsz két elnök- helyettesétől, az öt éve működő labor létrehozását a rendkívül nagy állatállomány takarmányozása indokolta. Ha egy takarmányt elküldték vizsgálni, akkor legjobb esetben 14 nap alatt kapták meg az eredményt, de gyakoribb volt a háromnégyhetes várakozás, hiszen a laboratórium nem helyben volt. A Vörös Csillag Tsz-ben évente 3 ezer vagon szemes és 2 ezer vagon silótakarmányt, valamint 300 vagon szénát etetnek meg az állatokkal. De rendkívül fontos, hogy a tsz forró levegős szárítójából kikerülő több száz vagon nyugati exportra készülő szállítmány beltartal- mi értékét biztosítani tudják. Minden szállítmányhoz laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvet kell mellékelni. Igaz, az elmúlt években, az olajárrobbanás miatt a költségek magasak voltak, s ezzel az eladási ár nem tudott lépést tartani, így 1982-ben mindössze 38 vagon szárít- mány készült. De 1983-ban már 250 vagon volt a szárító teljesítménye. S jövőre a 600 vagon sem elképzelhetetlen. Ez a munka a labor folyamatos és azonnali információja nélkül nem volna megvalósítható. A múlt évben úgynevezett levélanalízist is végzett a laboratórium. A vizsgálat lényege, hogy megtudják, a növény a talajban levő, számára fontos tápanyagokat mennyire képes hasznosítani. A tényleges helyzetet vetik össze az optimális igényekkel, s megállapítják, hogy mi az, amiből a növény hiányt szenved. E vizsgálattal a növények műtrágyaigénye pontosan meghatározható. így elkerülhető, hogy akár több, akár kevesebb műtrágyát adagoljanak az indokoltnál, hiszen nemcsak a hiány, de a többlet is rendkívül gazdaságtalan. n Fontosak azok az egyszerűbb állategészségügyi szűrővizsgálatok, melyek terén a labor még kezdő lépéseit teszi. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nek van egy szénatartósítószer-gyártás- sal kapcsolatos szabadalma. E szer gyártása a laboratórium irányításával történik. A szabadalom a laboratórium vezetőjének és egy szegedi vegyésznek közös munkája volt öt évvel ezelőtt. A tartósítószer felhasználása a múlt év óta országosan elterjedt. Szinte hihetetlen, hogy milyen sok tevékenységgel foglalkozik ez a kis labor (nem is beszélve a más tsz-ek által rendelt vizsgálatokról). Hasznossága forintban is jól kimutatható. 1983-ban egymillió 370 ezer forint költség mellett egymillió 775 ezer forintos termelési értéket produkáltak. öt évvel ezelőtt kezdődött az a munka, melynek eredményeivel hamarosan országos nyilvánosság elé állhatnak. Erről Csonti Ferenc beszél: — Óriási probléma, hogy a magas biológiai értékű takarmányfehérje jobb hatásfokkal kerüljön felhasználásra, s a magas fehérjetartalmú növényi magvak — a szója, a borsó, a bab és a lóbab lehetőleg minél hatékonyabban vegyenek részt a hústermelésben. (Már csak azért is, mert például a szója esetében dollármilliókról .van szó, hiszen ezt a növényt kb. 90 százalékban nyugati importból biztosítjuk.) A Magyar Tudományos Akadémia Enzimológiai Intézetétől öt évvel ezelőtt kaptunk egy ajánlatot, hogy a magas fehérjetartalmú növényi magvak emészthetőségét javítsuk. A tsz-ben lefolytatott kezdeti kísérletek után a teljes kísérlet koordinálását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (az OMFB) fehér- jeprogram-irodája vette át. A kísérleteket több tsz-ben és kutatóintézetben is folytatták, s ezek végképp tisztázták az ötlet alkalmazhatóságát. Közben a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- ben — állami támogatással — felépült az első kísérleti üzem, ahol tisztázódtak a technológiai feladatok a módszer üzemi alkalmazására. Itt kellett a kutatóintézeti eredményeket üzemi szintre adaptálni gyártástechnológiai és felhasználási szempontból. Az üzemi megvalósítást a tsz megfelelő szakembereivel karöltve az Enzimológiai Intézet és az OMFB szakemberei végezték. A kutatás eredményeit hamarosan országos nyilvánosság elé tárjuk. Remény van arra, hogy körülbelül 15 —20 százalékkal kevesebb szójafehérjével ugyanazt az állati húsgyarapodást érjük el. 8 A füzesgyarmati Vörös Csillag laboratóriuma jó példát mutat a termelés és kutatás összhangjára. E laboratórium teljesítménye minden szempontból egyenrangú a többi ágazat produktumaival. S ez az igazi boszorkányság ... U. T. Üj klub alakult Békéscsabán a múlt esztendő októberében marketing, pontosabban a Magyar Kereskedelmi Kamara Marketing Klubja néven. Létét a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat Marketing ezüstkoszorús brigádjának köszönheti, amely a Kulich Gyula Úttörő- és Ifjúsági Háznak a felnőtt klubok alakítására ösztönző felhívását olvasva kapott az ötleten, s megkezdte a szervezését. Első, nyitó foglalkozásukat november végén tartották, s azóta minden hónap második hétfőjén találkoznak az ifjúsági ház egyik termében. Múltja tehát nemigen van a klubnak, jövője viszont még lehet. S lesz-e? Nos, erre, igaz csak egy foglalkozásukon vetteni részt, nehéz válaszolni. A kiub ez alkalommal alig adott mást, mint egy. TIT-előadás, vagy a közgazdasági társaság bármely rendezvénye. Ez — félreértés ne essék — nem lebecsülést jelent, hisz a két nagy múltú szervezet színvonalas előadásaihoz hasonlót nyújtani szép teljesítmény. De mást vártam, s lehet, hogy nemcsak én, mivel a klub programja is többet sejtetett. Néhány célkitűzést kiemelve ebből: háttéripari kapacitások feltárása, exportképes termékek felkutatása és piacra segítése, meglevő exportkötések volumenének növelése, ennek érdekében közvetlen kapcsolat kialakítása például a Jugoszláv Gazdasági Kamara no- vi-sadi kirendeltségével, magas szintű és konzultatív jellegű előadások tartása, mini bemutatkozási fórumok szervezése, és mindemellett „igazi (vagy legalább ahhoz hasonló) klubélet kialakítása”. Tiszteletre méltó törekvések, de mi valósulhat meg ezekből? Noha a klub tagjai, alapítói, patronálói között számos vállalati, szövetkezeti, intézményi vezető van, mégis nehéz elképzelni, hogy ilyen mély és szerteágazó gazdasági problémával klubszinten hatékonyan foglalkozhatnának. Nézzük inkább a program másik részét, az igazi klubéletet. Erről filmekben látott „megyek a klubomba elolvasni a lapomat” úriemberek jutnak az eszembe, akik egy-két pohár ital mellett, kellemes környezetben elcseverésznek egymással üzletről, „időjárásról” stb. És ebben van fantázia, legalábbis lehet. Kérdés, hogy van-e rá igény, és milyenek a feltételek? Ez utóbbiak, ahogy a foglalkozáson hallottam, hamarosan változnak: a mostani tanteremjellegű helyiségből egy lakályosabb, kötetlenebb el- k rendezésű (bárpulttal is ellátott) helyiségbe költözik majd át a klub. Az igény már kevésbé megfogható. Tény, hogy igen sok közép- és felső szintű vállalati vezető látogatja, illetve támogatja, patronálja a kubot, ami azt bizonyítja, van érdeklődés. Viszont az is igaz, amit a legutóbbi klubnapon tapasztaltam: volt, aki már a meghívott vendég, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetőjének előadása után távozott, a többség megvárta a „bemutatkozási mini fórumot”, megtekintette a cipészszövetkezet termékeit, meghallgatta a rövid tájékoztatót gondjaikról, helyzetükről, és kész. Hat óra volt. Egységesen és magától értetődően hazamentünk, noha a programon az állt: kötetlen klubfoglalkozás 22 óráig. Elhamarkodottan ítélnénk azonban, ha a kezdet kezdetén véleményt mondanánk, választ adnánk, a „van-e jövője?!’ kérdésre. Egy azonban máris biztos: ha legalább fele részben sikerülne a Magyar Kereskedelmi Kamara Marketing Klubjának megvalósítani a maga elé tűzött célokat, színesebbé válna a megyeszékhely klubélete. Nem lesz könnyű dolguk, de reméljük, hogy a klubszervezők ereje, kitartása, kezdeményezőkészsége nem fogy el a kezdeti nehézségek láttán. Szatmári Ilona Virágpordrazsé, propoliszos méz Békésről A természetes gyógyszerek iránt itthon és külföldön egyaránt fokozódó kereslet kielégítésére a Hungaronek- tár békési üzemében megkezdődött a sokáig hiánycikknek számító virágpordrazsé és a propoliszos méz előállítása. A vitaminban és fehérjében gazdag virágpordrazsét elsősorban a fejlődésben levő, illetve a legyengült szervezet erősítésére ajánlják. Tavaly már öt vagont adtak el Nyugat-Európában belőle — mintegy 200 ezer dollár értékben —, a tervek szerint az idén növekszik a kivitel. Az idegnyugtatóként, gyulladáscsökkentőként egyaránt használatos propoliszos mézből sem csupán a hazai igényeket elégítik ki: a Monim- pex az Egyesült Államokba és Svédországba elküldte az első mintákat a várható rendelések előkészítésére. Az üzem a két termékből az idén 300 tonnát gyárt. Japán megrendelésre készülnek a pehelypaplanok Szeghalmon, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat paplanüzemének exportrészlegében Fotó: Veress Erzsi
