Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 18., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Ünnepélyes megnyitó Stockholmban Kedden délben Stockholm kulturális központjában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével megkezdődött a konferencia „az euró­pai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, vala­mint a leszerelésről”. A madridi találkozón 1983 szep­temberében elfogadott záródokumentum alapján a stockholmi konferencia a katonai enyhülést, a szem­benállás csökkentését, a békeidőben folyó jelentősebb katonai tevékenység helyes értelmezését hivatott elő­mozdítani. A küldöttségeket Lennart Bodström svéd külügymi­niszter köszöntötte, majd Olof Palme kormányfő mon­dott megnyitó beszédet. A svéd miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az európai biztonságot több mint egy generáción keresz­tül az „elrettentés” eszköz- rendszerében keresték, amelynek ugyan volt bizo­nyos szerepe a béke fenn­tartásban, de távlatilag nem szolgálhat a béke, a stabili­tás és az egyenlőség alapjá­ul a nemzetközi társadalom­ban. Utalt a vezető atomha­talmak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek” fontosságára a nukleáris háború kérdései­ben, és hangsúlyozta, hogy „nem lehet tényleges biz­tonság csupán az egyik fél számára”. Olof Palme rámutatott, hogy a nagyobb bizalom légköre termékeny alapot teremthet a politikai pár­beszédhez, és a létfontossá­gú eszmecseréhez. „Senki sem kívánja, hogy a népek szakítsanak ideológiai fel­fogásukkal, és megváljanak azoktól az értékektől, ame­lyekben őszintén hisznek”. A kormányfő kifejezte reményét, hogy a stockholmi találkozó elősegíti az őszinte párbeszédet, a félreértések és a téves értelmezések ki­küszöbölését az országok képességeit és szándékait il­letően. Fordulópontot, új indulást jelent Stockholm, amelyben a népek a remény jelét lát­ják, és amelytől konkrét eredményeket várnak — mondotta végül Olof Palme svéd miniszterelnök, alá­húzva, hogy a biztonsági problémák megoldása csak politikai akarattal és gya­korlati együttműködéssel le­hetséges. „A békét és a biz­tonságot a tárgyalóasztalnál kell keresni” — hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon) Felkészülés a pártnapokra A Magyar Szocialista Mun­káspárt Békés megyei bizott­sága szervezésében február 29-ig megyénkben 220 he­lyen tartanak pártnapokat. Az év eleji pártnapokon hagyományosan az elmúlt esztendő gazdasági teljesít­ményeit értékelik, és az ez évi célkitűzések mélyebb elemzésével, tudatosításával elősegítik a feladatok mind színvonalasabb végrehajtá­sát. Az idei pártnapok elő­adói részére Németh Miklós, a Központi Bizottság gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője tartott fel­készítő előadást január 17- én, tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházának ta­nácskozótermében. A rendezvényen részt vett Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Várai Mi- hályné, a megyei pártbi­zottság propoganda- és mű­velődésügyi osztályának ve­zetője. Több lesz a színes tv Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével — január 17-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — a februári megyei tanácsülés előkészítése; — beszámoló a megyei tanács vb gazdasági osztályának munkájáról, különös tekintettel az ellátó-szolgáltató szer­vezet irányítására; — Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1984. évi munkaterve; — bejelentések. A végrehajtó bizottság a megyei tanács soron követ­kező ülését február 23-ára összehívta. A napirendek a következők lesznek: a tör­vényesség helyzete Békés megyében; a tanács és bi­zottságai 1984. évi munka­terve; Békés megye Tanácsa és szervei szervezeti, műkö­dési szabályzatának módo­sítása; a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1984. évi munkaterve; bejelentések, interpellációk. A megyei tanács vb-tit- kárság gazdasági osztályá­nak munkájáról szóló beszá­moló bevezetőben rövid át­tekintést adott eddigi tevé­kenységéről. Az osztály Tegnap délelőtt a békés­csabai Kemény Gábor Szak- középiskolában került sor a középiskolai felnőttoktatás tagozatvezetőinek tanácsko­zására és továbbképzésére. A téma a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsga sza­bályzat volt. A szabályzat a szakmunkások szakközépis- lájában 1984. január 1-től, a dolgozók négyéves szakkö­zépiskoláiban és az érettsé­gizettek kétéves tagozatain ’86 január 1-től módosítja a vizsgákat. Mint Ráta Pál, megyei fel­nőttoktatási vezető szakfel­ügyelő elmondta, nincs vál­tozás abban, hogy a kötelező vizsgatárgyak továbbra is a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika. Ám matematikából csak írásbeli vizsga lesz. Szóbeli vizsgára akkor van lehető­sége a hallgatónak, ha írás­belije elégtelenre sikerült. 1972 óta végzi munkáját ön­álló osztályszervezetben. Az 1972 és 1981 közötti időszak­ban feladatai oly mértékben változtak, hogy az ügyrend felülvizsgálatára és újbóli jóváhagyására került sor. A megyei tanács ekkor hozott határozatában — az ország­ban elsőként — a gazdasági osztály felügyelete alatt el­látó-szolgáltató szervezetet hozott létre, amely 1983. ja­nuár 1. óta funkcionál. Az azóta eltelt időszakban — mint ezt a végrehajtó bi­zottság megállapította — színvonalasan, eredményesen végzi munkáját. A testületi ülés bejelenté­sekkel zárult. s. F, Fizikából és kémiából — a két választható tantárgyból — csak szóban kell vizsgáz­ni. Megváltozott a jelentkezé­si határidő: az iskoláknak február 15-ig kell jelentkez­tetni hallgatóikat a szak­munkások szakközépiskolái­ban. Ez a határidő-módosí­tás érvényes a négyéves szakközépiskolákra is. Üj az is, hogy a tanárok nem közölhetik a tételeket a diákokkal, csak a témakörö­ket. Történelemből 26 köz­ponti témakörből kell meg­fogalmazni a tanároknak a 20—22. tételt. Azáltal, hogy a diákok a tételeket nem dolgozhatják ki előre, feltét­len nagyobb elmélyülés szük­séges egy-egy témakörben, ám hogy ennek következetes, szigorú betartását a tanárok vállalják-e, az kérdéses. A szabályzat mindenesetre jó­nak tűnik. __jit_ A háztartási gépek, esz­közök, híradástechnikai be­rendezések és szerszámáruk forgalma a korábbiakhoz ha­sonlóan tavaly is jobban nö­vekedett a kiskereskedelmi átlagnál. Az idén iparcik­kekből az 1983. évinél mér­sékeltebb forgalomnöveke­désre számít a kereskede­lem. Gábor Pál, a Belkereske­delmi Minisztérium főosz­tályvezetője az idei ellátás­ról az MTI munkatársának elmondotta: legfontosabb cél az ellátás színvonalának fel­tétlen megőrzése az alapve­tő cikkekből és az olcsóbb termékekből, továbbá a vá­sárlás körülményeinek javí­tása. Ide sorolva az ipar­cikk-kölcsönzési tevékenysé­get is, hiszen — főként a magánépítkezéseknél és a kiskerttulajdonosok munká­jánál — sok olyan eszközre van szükség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvá­sárolni, elég hosszabb-rövi- debb időre kölcsönvenni. Szorgalmazzák a használt cikkek forgalmazásának bő­vítését is, ebbe az eddiginél több vállalatot akarnak be­kapcsolni. A nyaralótulajdo­nosok például szívesen vá­sárolnak olyan hűtőszekré­nyeket, amelyet a háztartá­sok már „kinőttek”, igy van ez más tartós fogyasztási cikkekkel is. Nagy gondot fordít a ke­reskedelem az energiataka­rékos termékek forgalmazá­sára, a mezőgazdasági kis­termelés anyag-, eszköz- és szerszámszükségletének biz­tosítására, valamint a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez szükséges áruválaszték bő­vítésére, és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások meg­szervezésére. A tervek sze­rint az áru nagy részét a hazai ipar állítja elő. Az el­múlt évek kedvező tapaszta­latai alapján a kereskede­lem az idén erősiti terme­lésszervező tevékenységét, s ezzel várhatóan tovább csök­kentik — főként az apró, ám minden háztartásban szükséges termékekből — a hiánycikkek számát. Mind­amellett még mindig gondot okoz a választékában és mi­nőségében is kielégítő áru- mennyiség beszerzése. Néhány termékcsoportból a tavalyinál jobb ellátás várható. A bútorkereskede­lem igyekszik javítani az elemes bútorok választékát, a gyárakkal együttműködve újfajta elemes garnitúrákat hoznak forgalomba, s növe­lik a kiegészítő bútorok kí­nálatát. Az iparral kötött szerződések és a várható import alapján számos más termékből jó kínálatra lehet számítani. Lesz elegendő szí­nes tv, hiszen a gyártók és a kereskedelem egyaránt számít arra, hogy idén — az olimpia évében — megnö­vekszik az igény a színes ké­szülékek iránt. Ennek meg­felelően ebben az évben elő­ször a fekete-fehérnél több színes televíziót hoznak for­galomba. Rövidesen megje­lenik az üzletekben a hazai és a szovjet gyártmányú hor­dozható színes készülék is, valamint a teletex vételére is alkalmas hazai színes ké­szülék. Ez utóbbival kap­csolatban azonban felhívják a vevők figyelmét, hogy a vételhez igényes — s meg­lehetősen drága — tetőan­tenna szükséges. Az elmúlt évben gondot okozott a hűtőgépek, s fő­ként a mélyhűtőládák gya­kori hiánya. Jelenleg foly­nak a tárgyalások a hazai ipar kapacitásának növelésé­ről, illetve az import bővíté­séről. A főosztályvezető végeze­tül elmondotta: javul az el­látás a kis háztartási gépek­ből, porszívókból, vasalók­ból, átfolyós vízmelegítők­ből, s ez utóbbiak hazai gyártása is megindul. A fe­hérgyarmati Mekofém Szö­vetkezetben a rozsdamentes evőeszközök gyártását kez­dik meg; ezekből 60 millió forint értékben szállítanak idén. Egyre nagyobb az igény demizsonok, üvegbal­lonok, és a befőzéshez szük­séges üvegek iránt, az elle- tást a kereskedelem ezekből az árukból is javítja. Ugyan­csak a kiskerttulajdonosok igényének jobb kielégítésé­re a tavalyinál több mező- gazdasági motoros kisgépet hoznak forgalomba. A SZÖ- VOSZ-szal a mezőgazdasági szeráruk szövetkezeti gyár­tásáról tárgyalnak. Tétel vagy témakör? "4 «. Kézi és elektromos működtetésű pillangószelep az Orosházi KAZÉP kiállításán Közös célunk: az egyensúly Ezzel a címmel indított még a múlt év elején egy kiállítá^sorozatot az Ipari Minisztérium, az OKISZ, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara, valamint az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat. Ezeken a kiállítá­sokon olyan termékeket lát­hatott a közönség, melyek importkiváltásra alkalma­sak, és ezzel elősegíthetik a legfontosabb népgazdasági célkitűzés elérését; az egyen­súly megteremtését, az or­szág fizetőképességének megőrzését. Hétfőn az ország ipari szövetkezetei mutatták be az Industreklám budapesti bemutatóházában import­helyettesítő termékeiket, az­zal a jelszóval, hogy: „a szövetkezeti ipar már gyárt­ja”. A kiállításon résztvevő 76 ipari szövetkezet igen sok szakmát képvisel. El­jöttek az általános gépgyár­tás, az elektronikai, a vegyi, a textil-, a fa- és bőripar, valamint más, kisebb szak­mák képviselői. A bemuta­tott áruválaszték, a kiállított termékek sokfélesége azt bizonyítja, hogy érdemes a jövőben jobban számításba venni a szövetkezetek im­portkiváltó tevékenységét. Ez a fenti megállapítás akkor is megállja a helyét, ha tudjuk: az utóbbi három évben csaknem 160 ipari szövetkezet több, mint 400 különféle új terméket fej­lesztett ki, és gyártott le. Ezek döntő többsége készter­mék, illetve alkatrész, rész­egység, mely utóbbiak elő­állítása különösen gazdasá­gos a szövetkezeti iparban a viszonylag kisebb sorozat- nagyság miatt. Természete­sen a szövetkezeti ipar nem elégszik meg az importhe­lyettesítéssel. A külföldi kooperációban, vagy licenc alapján gyártott, illetve sa­ját fejlesztésben tervezett, szabadalmaztatott és előállí­tott cikkek között sok olyat találunk, melyek a belföldi igények kielégítése után ex­portra is alkalmasak. Megyénkből öt ipari szö­vetkezet hozta el termékeit erre a kiállításra. Az Oros­házi KAZÉP pillangószele­pei és oxidkerámia-termékei rögtön példát adtak arra, hogy a korszerű termék nemcsak importkiváltásra, hanem gazdaságos exportra is alkalmas. A Mezőhegyes! Vas-, Fa-, Fém- és Gép­ipari Szövetkezet hajlékony (Folytatás a 3. oldalon) Az importnál jobb tulajdonságnak a METAKÉMIA tisztító­szerei

Next

/
Thumbnails
Contents