Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984, Január 17., kedd Tizenhárom éves a TilSZSZl Új társadalmi igény tükröződik a rendezvényekben Ezen a nyáron lesz 13. éve, hogy Békéscsabán megalakult a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. Kevesen tudták még 1971-ben, mit takar ez a név, lesz-e létjogosultsága tevékenységének. A békéscsabai irodát azóta az ország százegynéhány hasonló intézményének sorában a legjobbak között tartják számon színvonalas rendezvényeivel, kidolgozott módszertárával, állandó megújulási törekvéseivel. A töretlen ívű fejlődés tavalyi szakaszáról és terveikről kérdeztük Betkó Katalin megbízott igazgatót. — Hagyományos rendezvényeink a névadók, a házasságkötések száma a jól ismert okok miatt mostanában nem emelkedik. Csökkent a születések száma és a házasulok sorában is a ’60- as években született fiatalokat találjuk. A polgári temetések száma nő egyre inkább. Véleményünk szerint soha nincs két egyforma rendezvény, bármilyen jellegű is legyen az. Minden családnak mások az elképzelései arról, hogyan köszöntsük a kisbabát, a menyasszonyt, a vőlegényt. Arra törekszünk, hogy az ünnepség személyekhez, az emberekhez szóljon, nyújtson a résztvevőknek egyénit, emlékezeteset. Ezt szolgálja a pontos adat- felvétel, az egyéni kérések figyelembevétele, a zene, a vers, az esztétikus környezet biztosítása. Talán márciusban birtokba vehetjük a városi tanács épületében kialakított kis házasságkötő termet. Ezentúl ott rendezzük a névadókat és a kisebb tömeget mozgató házasságkötéseket. Például azok, akik másodszor kötnek házasságot, nem feltétlenül ünnepelnek népes családban és a hét végén. Összegezve, a rendezvényeink újfajta társadalmi igényt tükröznek. A lényeg az összhatás, a részletekről, az apró munkáról mi tudunk, és ez ne zavarja az ünneplők örömét. 1982-ben kirendeltségünk nyílt Mezőberényben, amelyik elsősorban a társadalmi aktívák bevonásával tevékenykedik. Ugyanolyan színvonalon és módszerekkel, mint a békéscsabai iroda. Télen ők is felállították a mindenki karácsonyfájába herényiek szintén láthatták a Termő ékes ág kiállítást. — A megyében más hasonló irodák is vannak, milyen kapcsolat köti egymáshoz ezeket? — Nyolc rendezvényiroda van Békésben, és körülbelül egy éve úgynevezett irodavezetői munkaközösséget alakítottunk. A cél az anyagi és szellemi erők egyesítése, hiszen a lehetőségek területenként nem lesznek nagyobbak. Közösen tárjuk fel a hosszú távon beérő kulturális eredményeinket, együtt segítjük a társadalmi aktivistákat. Támogatnunk kell a kisközségek anyakönyvvezetőinek munkáját. Novemberben például minden iroda munkatársainak részvételével Békéscsabán házasságkötési és névadó bemutatót tartottunk. Elemeztünk ünnepi beszédeket és műsorokat. Ez kötelező és hasznos továbbképzést jelentett a gyakorló anyakönyvvezetőknek is. A szónokok részére rendszeresen továbbképzést tartunk. A társadalmi ünnepségekről, a szertartásokat szervezőkről változatos színvonalú képet kaptunk a bemutatón, de legalább tudjuk, mire alapozhatunk. Szeretnénk eljutni később az országos bemutatókig, hiszen ez fiatal szakmánk próbaköve lehet. A módszerek, a működési irányelvek még nem egységesek. Ezért a továbbképzéseken szeretnénk a jó gyakorlatot továbbadni, ez az irodánk bázisfeladata is. Tavaly a társadalmi és politikai ünnepségeket szervező munkaközösséggel a megyei és a helyi művelődési központokkal közösen rendeztük meg Mezőberényben a politikai ünnepek megújítását segítő irodalmi színpadi bemutatót. Innen hét forgató- könyvet tudtunk elküldeni a vállalati, iskolai, egyéb politikai ünnepek rendezéséhez. — Milyen tervekkel indulnak az új esztendőnek? — Több megye összefogásával regionális orgonistaképzést szervezünk, amelynek a békésiek adnak otthont. Az irodavezetői közösség eredménye lesz ez, csakúgy, mint a Megyei Művelődési Központtal közösen megrendezésre kerülő bentlakásos versmondóképzés. A területen igen sok új anyakönyvvezető dolgozik, képzésükről gondoskodnunk kell. Az államigazgatási irányítás átrendeződésével újabb feladataink jelentkeznek, például ezentúl Kondoros is hozzánk tartozik. Tudnunk kell, hogy mit vár tőlünk a község és mire számíthat a békéscsabai iroda? Folytatjuk a három éven át sikerrel megrendezett szertartást, a halottak napi emlékünnepséget. Az egyházi ünnepben gyökerező gondolat, a megemlékezés halot- tainkról, miért ne nyerjen méltó társadalmi formát. Akik eddig eljöttek az ünnepségre, megható, mély emlékekkel távoztak onnan, s köszönték, hogy gondoltunk rájuk, őriztük a gyászukat. — Az iroda szép hagyománya a tavaly 10 esztendős Termő ékes ág című anyák napi fotópályázat. Mi lesz ennek a sorsa? — Az évről évre ismétlődő tematikus pályázatokat előbb-utóbb fenyegeti az el- sekélyesedés veszélye, a résztvevők lazábban értékelik az elvárásokat. Ügy éreztük a Termő ékes ág esetében is, hogy tartalmában, színvonalában reformra szorul. Ezentúl kétévenként hirdetjük meg. Az idén jubileumi kiállítás lesz, ahová a korábban díjat nyert fotóművészeket hívjuk meg. Tervezzük a személyazonosság-átadási ünnepség megrendezését. Az idén azokat a gyerekeket hívjuk meg (körülbelül ötvenet), akiknek mi rendeztük a névadó ünnepségét. A politikai ünnepségek szemléltetését, a zászlódíszeket, a transzparenseket szebbé szeretnénk tenni. Segítséget nyújtunk a vállalati, családi, politikai, társadalmi ünnepek megrendezéséhez, s nem lesz kis feladatunk a nyári nemzetközi bábfesztiválon és a műrepülő világbajnokságon sem. A munkánkat áttekintve, ugye nem csoda, ha azt mondom, ilyen területen csak az dolgozzon, aki közvetlen kapcsolatot tud tartani az emberekkel. Bede Zsóka Népszerűek a TÜSZSZI gyermekrendezvényei. Képünk a 3 évesek karácsonyi ünnepén ké szült Fotó: Papp Józse Szaunakályhák Dunaújvárosból Szaunakályhák gyártására szerveztek gazdasági munkaközösséget a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaműveknél. Az első ilyen készülék elkészítésére a szükség vitte rá a vállalatot. Három esztendeje, amikor megnyitották a szaunát a város fedett uszodájában, nem volt devizakeret, hogy külföldről vegyenek kályhát,' itthon pedig nem gyártották. Megcsinálták hát saját maguk. A prototípust később pápai Elekthermax fűtőelemeinek beépítésével tökéletesítették, és sikerült is a külföldön forgalomban levőknél jobb hőátadású, köny- nyebben kezelhető, méreteiben is megfelelőbb szaunakályhákat szerkeszteni. Az új gazdasági munkaközösség 6, 9 és 12 kilowatt teljesítményű változatban készülő kályhái már gazdára is találtak. A kisvállalkozás tagjai évente több mint száz kályhát tudnak gyártani. Most a Transelektro Külkereskedelmi Vállalattal tárgyalnak a dunaújvárosi szaunakályhák külföldi értékesítéséről. flz ipar, a kereskedelem és a vendéglátás összefog Tanácskozás az egészséges táplálkozásról A közelmúltban Kecskeméten tartotta X. vándorgyűlését a Magyar Táplálkozástudományi Társaság. Az orvosok, diétás nővérek, kutatók, oktatók, kereskedők és termelők aktuális témával, a diétás étkezéssel foglalkoztak. Megvitatták a lehetőségeket és a. több éves közös munka eredményeit. Továbbra is probléma, hogy az egészségügyi, az ipari, kereskedelmi és a vendéglátóipari oktatásban a diétával kapcsolatos ismeretek nem kapnak megfelelő hangsúlyt. A lakosság ismeretei sem elegendőek. A jelenleginél is sokkal hatásosabban kell az embereket az egészséges életmódra nevelni. Ehhez azonban tárgyi, anyagi feltételek is szükségesek. A helyes életmód kialakításához, például a korszerű táplálkozáshoz vagy a diétához nem elegendő pusztán a helyes útmutatást megadni, hanem olyan termékek is szükségesek, amelyek lehetővé teszik a megvalósításukat. Hazánkban hozzávetőleg 300 000 cukorbeteg és 3 millió elhízott ember él. 1 millióan szenvednek érelmeszesedésben, százezren vérkeringési elégtelenségben, 2 millióan magas vérnyomásban és kétezren coeliákiá- ban, akik valamennyien diétás élelmezést igényelnek. Ezek a nagy számok jól érzékeltetik, hogy ez a gond csak több miniszteri tárca együttműködésével oldható meg. Hiszen a beteg emberek diétás étkeztetése fontos társadalompolitikai feladat. A kiemelt program tervezésénél nem volt könnyű eldönteni, hogy a szellemi és anyagi erők koncentrálásakor mi kapjon elsőbbséget. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a cukorbetegek diétájával kell elsősorban foglalkozni, mivel kezelésében a diéta különlegesen fontos. Továbbá az itt alkalmazható diéta az előbbiekben felsorolt, egyéb kórképekben is alkalmazható (különösen elhízásnál.) Ennél a diétánál jól felhasználhatóak a hazai és import élelmi- szeripari termékek. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartották, hogy az orvosokat tudományosan megalapozott szakmai tájékoztatásban részesítsék. Ezenkívül a szükséges ismereteket közérthető formában a laikusokkal, különösen a cukorbetegekkel is meg kell ismertetni. Eddig számos tájékoztató füzet jelent meg cukorbetegeknek és orvq- soknak, valamint filmek, plakátok, rádió- és televíziós adások, sajtóközlemények adnak bőséges felvilágosítást a rászorulóknak. A Belkereskedelmi Minisztérium gondoskodik arról, hogy minden élelmiszerüzletben áruljanak diétás élelmiszereket. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a remek elgondolás csak egyes helyeken valósult meg. Ám az is igaz, hogy az utóbbi időben Budapesten és vidéken is egyre több étteremben, büfében, önkiszolgáló vendéglátóipari helyen kínálnak kímélő és cukorbetegeknek ajánlott ételeket. Számos új diétás termék kapható, a választék egyre bővül, de a kereslet ehhez nem igazodik, ügyesek szerint a minőség is kifogásolható. Az egészségügyi dolgozók már évek óta foglalkoznak ezzel a gonddal. A fővárosban cukorbetegklubok működnek, a Sugár Csemege Áruházban és Debrecenben már táplálkozási tanácsadást is tartanak. Több helyen szerveztek dié- tástermék-bemutatót és -kóstolót. Népszerűek a cukorbeteg gyermekeknek szervezett táborok. Viszont a diétás termékeket árusító üzletek nem váltak be. Az egészségügyben dolgozók változtatni szeretnének ezen a helyzeten. Ügy vélik, ehhez elsősorban a lakosok, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók diétával kapcsolatos ismereteit kell bővíteni. De nagyon fontos a választék további gazdagítása is. A különböző vendéglátóipari üzletekben, az iskolákban, az egészségügyi intézményekben az egészséges étkezés követelményeinek leginkább megfelelő áru- összetételt kellene kialakítani. Fel kellene tüntetni az ételek energiatartalmát. Sajnos, ma még az üzletek egy részében nem fordítanak kellő gondot a diétás és egyéb termékek egymástól való megfelelő elkülönítésére. A tanácskozáson elhangzott javaslatok, észrevételek közül csak a legszükségesebbekről szóltunk. Remélhetőleg az ipar, a kereskedelem, a vendéglátóipar és az egészségügy eddigi eredményes, közös tevékenysége mielőbb megszüntetni a hiányosságokat. Dr. Katona Edit I ;--------------------------:-----I- ^ ■£.%. ?'í ' „ + - : Egy szürke képernyő elő- és utóélete A színes tévékészüléket november 30-án hoztuk el az üzletből. Videoton márkájú, Super Color névre hallgat. A készülék jó konstrukció, de mint minden elektronikus szerkezet, úgy ez is elromolhat. Néhány napos használat után el is romlott. Megyénkben a Videoton Márkaszerviz foglalkozik garanciális javítással, vigyázva a márka jó hírére. Telefonon felhívom őket, és egy bájos női hang az adatok felvétele után készségesen felvilágosít. A szerelők szerdán és pénteken járnak vidékre — Békéscsabáról, szerdán várjam a mestert. „Rendben van, délután 4 után várom.” A probléma, a meg nem értés itt kezdődött. Elmondta ugyanis, hogy ez nem ilyen egyszerű, a szerelő akkor jön (Gyulára, vidékre), amikor éppen útba tud ejteni, tehát ne legyenek kikötéseim. Kissé bátortalanul jegyeztem meg: délelőtt nem tudunk otthon lenni, mert dolgozunk. A további felvilágosítás ezt a kérdést is megoldotta: „Adják oda a kulcsot a szomszédnak”. „Sajnos, az emeleten napközben mindenki dolgozik, nemrég költöztünk ide, másokat nem ismerünk”. „Ez esetben vegyenek ki szabadságot”. Szerdán délután, amikor hazamentem, egy kis cetli várt az ajtón, délelőtt 10-kor itt járt a szerelő. Csütörtökön ismét telefonáltam, a bájos női hanggal folytattuk a meddő vitát. Péntek délelőtt a szomszédunk, aki véletlenül hazaugrott valamiért, ismét találkozott a szerelővel. Harmadszor december 20-a körül telefonáltam. A hölgy nem értette a makacsságomat, hogy miért nem veszek ki szabadságot. A nyomaték kedvéért hozzátette: nekem — vagy bárkinek, a szolgáltatást megrendelőnek, a garanciális javítást várónak — kell alkalmazkodni, mert a kettőnk kapcsolatában a szerelő az úr! Végül is nekem (nekünk) fontos, hogy megjavítsák a készüléket, és nem nekik. Ezek után átadta a kagylót az egyik mesternek. A vitánk vele is parttalanná vált, ő sem ígért semmit. ... — * u. acerviui. CLí nem jött. Január 3-án, kedden megint csal telefonáltam. Negyedszeri bejelentésemé a hölgy változatlanul mondta a magáét éi unva a dolgot, újólag összekapcsolt a sze relovel. Vele végre megállapodtunk, szer dán 4 után jön. Dél körül már otthon vol tarn, es vártam. De nem jött! Rá két napn viszont... Megint otthon voltam, megin nem jött. Hétfőn kerestem a szerelőket, de szünnapjuk lévén csak másnap reggel 8 óra után sikerült kapcsolatot teremteni velük. „Lassan öt hete húzódik a garanciális javítás”. — „Mi, kérem, nem mondhatunk semmit... nem vagyunk illetékesek ...” „Akkor kik az illetékesek?" — „Egy pillanat, meg is van a cím. A szegedi központunkat keresse, mondom a pontos címet...” „De nekem elég lenne annyi is, ha ön mondaná el, hogy milyen dolgok akadályozzák önöket a munkában". — „Mert mindenki délután akar otthon lenni, ami természetesen lehetetlen, nekünk délelőtt alig van munkánk ...” „Azt csak belátja, hogy ha minden otthon levő berendezéshez, ha elromlik egy-egy nap szabadságot venénk ki, akkor...” — „Nem mondhatok többet, szerdán bármikor, megyünk, amikor otthon lesz, akár délután is". És jöttek a szerelők! Amíg dolgoztak, beszélgettünk. Kiderült, hogy szimpatikus, munkájukat értő emberek. És látszott rajtuk, hogy sajnálják egy kicsit ezt a huzavonát. Sajnos, olyan jellegű hiba okozta a zavart, amit helyben nem lehetett kijavítani, de ez bennünket már egyáltalán nem zavart, mert másnap délután működőképes állapotban kaptuk vissza a készüléket. Tulajdonképpen a történet ezzel véget ért. A rend helyreállt, és néhány nap múlva már fel sem tűnik, hogy a televízió működik. De mi lesz, ha ne adj’ isten még egyszer elromlik? Lovász Sándor
