Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984. január 17., kedd CH23HS Termeltetés és felvásárlás a mezőberényi ÍFÉSZ-nél Háromszoros export a HTV-nél Korszerű műszerekkel végzik a Hirschmann-erősítók bemérését Fotó: Fazekas László — Szövetkezetünk működési területe három településre, Mezőberényre, Körös- tarcsára és Csárdaszállásra terjed ki. E községekben és külterületeiken mintegy 18 ezer ember él. Amikor a lakosság számát említem, az ellátás felelősségére gondolok, ugyanis a három településen élők áruellátása 90 százalékban az ÁFÉSZ-ra hárul. Vincze Miklós, a Mezőbe- rény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke fogalmazott így a közelmúltban. Magabiztosan mondta, hogy nem lesz gond az 1983. évi forgalmi terv teljesitésével, ami 430 millió forintos árbevételnek felel meg. Sőt, a kilenc és fél millió forintban előirányzott nyereség is meglesz. Azt már csak halkan jegyezte meg, hogy a nyereség túlteljesítésére számítanak. 1 Beszélgetésünk a továbbiakban a termeltetésre és a felvásárlásra terelődött. Nem kis büszkeséggel újságolta az elnök, hogy hat évvel ezelőtt még csak hétmillió forint értékű mezőgazdasági terméket tudott egy év alatt felvásárolni a szövetkezet. Ezzel szemben 1983-ban már 32 millió forintos árbevételA múlt év végén lejárt a még 1967-ben megkötött magyar—NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény, a kint dolgozó magyar fiatalok utolsó csoportja 1983 októberében hazatért Magyarországra. A zárás két okból is értékelésre, mérlegkészítésre késztette az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt. Egyfelől azért, mert sok embert érintett a megállapodás, hiszen a jelzett 17 év alatt 40 ezer magyar fiatal vállalt munkát a demokratikus Németországban, s — 1974—80 között — ezer NDK-beli fiatal dolgozott hazánkban. Másfelől el kellett dönteni, hogy mi legyen a jövő útja? Az előbbihez hasonló munkaerő-együttműködési egyezmény-e, vagy pedig itt is változtatásra van szükség az új idők új követelményeinek szellemében? SZAKMÁT SZEREZTEK, NYELVET TANULTAK A summázatnál kiderült, hogy a 40 ezer magyar fiatal közül csak mintegy 21 ezren dolgozták végig az NDK-ban a vállalt időszakot, mert a többiek különböző okokból (váratlan családi esemény itthon, nyelvi nehézségek, honvágy stb.) előbb visszatértek. Á 21 ezer fiatal férfit és nőt (a továbbiakban már csak róluk lesz szó) 160—170 kombinátban és vállalatnál foglalkoztatták. Ezek közé tartozott például a drezdai Robotron Elektronikai és Finommechanikai Kombinát, a Neu- stadti Mezőgazdasági Gépgyár, a Jénai Optikai Művek, az Erfurti Híradástechnikai Vállalat, a rostocki, illetve a Warnemündei Hajógyár, a hallei Buna Vegyi Művek stb. A német vállalatok lelki- ismeretesen gondoskodtak fiataljaink elhelyezéséről és ellátásáról. A külföldi munkavállalás fiataljaink részére több szempontból is haszonnal járt. Valamennyien szakmát tanultak (gyakorlatilag csupa szakképzet- len utazott ki), sőt sokan ről adhat számot ez az ágazat. — Mi azonban nemcsak az árbevétel növekedését tartjuk pozitívnak — mondta Vincze Miklós. — Legalább annyira örülünk annak,'hogy az általunk felvásárolt áruk 50 százaléka exportra is alkalmasnak bizonyult. Ilyen volt többek között a t°U. a liba, a cirok, a méz, a galamb, a nyúl és az olajtökmag. Végül is az általunk mintegy 17 millió forint értékben felvásárolt mezőgazdasági jellegű termék dollárt hozott az országnak. Különösen sikeres terméknek számított 1983-ban is az olajtökmag és a cirok. Ugyanakkor új tevékenységként, egy tömőtantelep létesítésével, a májliba hizlalását is megszervezte az ÁFÉSZ. E kezdeményezés nyomán már tavaly hétezer liba meghizlalására kerülhetett sor. De ezen túlmenően a szövetkezet évenként 15— 20 ezer sovány libát neveltet fel a kisgazdaságokban. Bevált a laskagomba termesztése is. 2 Jól tudják, hogy a termeltetés és felvásárlás csak úgy léphet előre, ha segítik a szakcsoportok tagjait, a második szakmára is szert tettek, amikor képesítést szereztek például darukezelésre, villás targonca vezetésére és másra. Szép számmal vettek részt a különleges igények kielégítésére hivatott hegesztőtanfolyamokon, s alkalmassá váltak például az épülő hajók, atomerőművek hegesztésére is. Számunkra ez azért értékes, mert az NDK hegesztési technológiája fejlettebb, mint a mienk. Mind a 21 ezer fiatal megtanult többé-kevésbé németül, sőt, 307-en közülük a budapesti Külkereskedelmi Főiskola NDK-ba kihelyezett tagozatánál is jelentkeztek, felsőfokú képesítés megszerzése céljából. Ezek egy része sikerrel birkózott meg a növekvő szellemi követelményekkel, s a főiskolai tanulmányok befejezését követően a hazai külkereskedelmi vállalatok német nyelven kitűnően tudó üzletkötőivé váltak. AKIK KÜLFÖLDÖN HÁZASODTAK Az előnyök közé tartozik az is, hogy a — nagyobbrészt a hazai közép- és kisvárosokból, sőt falvakból kiutazó — magyar fiatalok először töltöttek huzamos időt külföldön, bővült a látókörük. Jelenlétük — amiként az itt dolgozó NDK- beli ifjak jelenléte is — erősítette a két ország, a két nép barátságát. Ezt dokumentálja az a tény is, hogy mintegy háromezer magyar fiatal az NDK-ban telepedett le (házasságot kötöttek odakint), mint ahogy a Magyarországon dolgozó ezer német fiatal közül is ittmaradtak háromszázan, mert magyar lánynak vagy fiúnak esküdtek örök hűséget. A magyar—NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény tapasztalatait itthon is kamatoztatni tudtuk, amikor hazánk hasonló megállapodást kötött a szocialista Kubával. Ennek keretében csaknem ezer kubai fiatal dolgozik napjainkkisgazdaságokat. A múlt évben ezzel sem volt különösebb gondjuk, sőt némely területen — mint például a vetőmagellátásban — javult a helyzet. Műtrágyát és növényvédő szert is több üzletben árusítottak. — Igen sokat tesz a szakcsoporti tagok és kistermelők eszközellátásáért évek óta Berény Áruházunk. A TSZKER-rel kialakított jó kapcsolatunk következtében ugyanis áruházunkban már 1983- ban is megvásárolhatták a kertészkedő emberek a Honda-család összes kisgépét, a különböző traktorokat, s a hozzávaló munkagépeket, eszközöket. Csaknem állandóan megtalálhatók voltak áruházunkban az olasz termeltető gépek, rotációs kapák, motoros fűkaszák. Hogy mire számíthatnak a szakcsoporti tagok e szövetkezet működési körzetében 1984- ben? Vincze Miklós, a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke megfontoltan válaszolt erre: — Biztos vagyok abban, hogy az idén is megtalálják mezőberényi, köröstarcsai és csárdaszállási kistermelőink boltjainkban azokat a növényvédő szereket, műtrágyafajtákat, kisgépeket és eszközöket, melyek szükségesek lesznek a hozamok növeléséhez. Erre már most készülünk. Mert valljuk: a termeltetés alapvető feltételei nélkül nem képzelhető el a felfelé ívelő felvásárlás. Balkus Imre ban is Magyarországon, mindenekelőtt a textiliparban. Bár a felsorolt előnyök kétségbevonhatatlanok, a szerződés lejárta után a magyar fél nem szorgalmazta az NDK hatóságainál annak megújítását. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy — a még 1967 előtt készült, derűlátó munkaerő-prognózisokkal ellentétben — nálunk is sokkal nagyobb lett a munkáskézhiány, mint ahogy számítottuk. Nem bizonyul ésszerűnek tízezerszám külföldi munkavállalásra buzdítani a hazai fiatalokat, amikor számos magyar vállalat is a szomszédos szocialista országok segítségével szeretné enyhíteni munkaerőgondjait. Talán még sohasem zárt ilyen jó évet a Híradótechnikai Vállalat, mint most, december 31-én. Évindításkor még 900 millió forintos árbevételt terveztek, végül ez egymilliárd forint fölött teljesült, és 23 százalékkal haladta meg a bázisszintet. Még ennél is nagyobb mértékben nőtt a nem rubelelszámolású árbevétel: egy év alatt megháromszorozódott, és elérte a 120 millió forintot. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a bérszínvonal növekedése is jelentősen meghaladta a tervezettet, és 6,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. A vállalati eredményekből a békéscsabai gyáregység is alaposan kivette a részét. Az árbevétel mintegy 40 százalékát Békéscsabán termelték ki, az exportbevételből pedig ennél is nagyobb hányad jutott rájuk. A dinamikus növekedés már csak azért is tiszteletre méltó, mert rövid idő alatt 70 százalékkal futott fel a gyáregység termelése. A szép eredményeket természetesen nem gondok és erőfeszítések nélkül érték el. Elsősorban a tőkés import anyagok késedelmes beérkezése akadályozta a munkát, emiatt néhány esetben torlódtak a szerelések. Előfordult az is, hogy létszámhiány nehezítette a feladatok időbeni végrehajtását. A nehézségek ellenére minden kötelezettségének időben eleget tett a békéscsabai gyáregység. Legjelentősebb gyártmánycsaládjából, a telefonközpontokhoz használható ATSZK elnevezésű tápegységekből tavaly már 812 egységet szereltek össze, több mint ötvenmillió forint értékbén. * Nagyot fejlődött a nagyközösségi antennarendszerekhez szükséges erősítők, főállomások gyártása is. A múlt évben már 25 millió forint értékű terméket adott el a gyáregység, kétszer any- nyit, mint egy évvel ezelőtt. Növekedett az NSZK-beli Hirschmann cég megrendelésére gyártott erősítők, szűrők és csatlakozók mennyisége is. Ha nehézségek árán is, de sikeresen megbirkózott a gyáregység a Hirschmann által kért termékváltással, és most már az új típusú gyártmányokat szállítják. Bár az idei év minden feladatát még nem lehet pontosan előre látni, az bizonyos, hogy több lesz a tennivaló, mint tavaly. Az ATSZK-gyártás például tovább nő, és megközelíti a hatvanmillió forintos érténetrend szerint indultak a vagonok az ország különböző vidékeire. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát „lefoglalt” kocsijainak egy részét exportra küldték. Borsodba ezen a napon jelentős mennyiségű áru érkezett. Záhonyból a borsodi ércelőkészítő műbe irányvonatokkal jöttek a szovjet koksz- és vasércszállítmányok, s a pályaudvaron a vagonok kirakodását azonnal megkezdték. A tömörített vasércet a disógyőri, valamint az ózdi kohászati művek nagyolvasztóiba szállították. A debreceni vasúti igazgatóság területén több mint 200 kocsi telt meg továbbítandó áruval, ám csaknem ugyanennyi vagon hiába vesztegelt a pályaudvarokon. Az ok: a hétvégi szállítást ezen a vasárnapon is kevesebben vették igénybe a kívánatosnál, csak azok a vállalatok, amelyek már korábban felismerték ennek hasznosságát. A szolnoki Tisza- menti Vegyi Művek 55, a Nyíregyházi Papírgyár dolgozói 40 vagon árut továbbítottak, s dolgoztak a Nyíregyházi Konzervgyár anyag- mozgatói is. Az igazgatóság szakemberei egyébként az 1983-as esztendő vasárnapi szállításait vizsgálva megállapították: bár vasárnaponként összesen 2000 kocsit raktak meg áruval, s 60 tekét. Nőtt az igény a nagyközösségi rendszerek iránt, és a Hirschmann is jelezte, hogy növelni kívánja rendeléseit. A battonyai üzemben gyártott hagyományos csatlakozókból az idén valamivel kevesebb kell, de ezt új típusok gyártásba vételével pótolják. A munka- ellátottság tehát biztosítottnak tűnik az egész évre. Az is látszik már, hogy — bármilyen jó) is dolgoztak tavaly — nem lesz elég az 1983-as munkaintenzitás. Már csak azért sem, mert a HTV-nél a közeljövőben áttérnek a 40 órás munkahétre. Az így kieső munkaidő- alapot a hatékonyság fokozásával kell pótolni. Fontos feladata az idei évnek az is, hogy emeljék a dolgozók szakmai felkészültségét, növeljék a felsőfokú végzettségű szakemberek számát. A gyáregységnek egyre bonyolultabb és ösz- szetettebb feladatokat kell megoldania, és ahhoz, hogy termékeik exportképesek legyenek, a mikroelektronika legújabb vívmányait is alkalmazniuk kell. Ezzel — ha alkatrészbeszerzési gondok nem teszik lehetetlenné — nem lesz probléma, és akkor várható, hogy egy év múlva ennél is jobb eredményekről számolhatunk be. L. L. hervonatot indítottak útnak, az eredmény lehetett volna nagyobb is, ha a vállalatok jobban kihasználják a hétvégi áruszállításban rejlő lehetőségeket. A szegedi MÁV-igazgató- ság területéhez tartozó Dél- Alföldön a fagyveszélynek kitett sóder helyett főként zúzott követ és műtrágyát szállítottak a vállalatok. Szentesre, Orosházára és Békéscsabára útépítkezésekhez vittek zúzott követ a vagonok, a Martfűi Növényolajipari Vállalattól pedig napraforgódarával rakott szerelvények indultak útnak. A szegedi vasutasok a hét végén mintegy 1300 vagon ki- és berakását, illetve szállítását végezték el. Eddig egyébként 13 fuvaroztató céggel több mint 800 ezer tonna áru előszállítására kötöttek szerződést. A nyugat-magyarországi vasútvonalakon is megkezdődtek az előszállítások. A MÁV Szombathelyi Igazgatóságának nagyobb állomásain erre a napra 410 vagont kértek a szállítók. A Pécsi Műtrágyagyár exportra, és a hazai kereskedelemnek küldte termékeit irányvonatok- kal, az uzsai, a Tapolca környéki és a zalahalápi kőbányák útépítésekhez kellő kővel terhelték a szerelvényeket. Az ajkai, a várpalotai és a dudari bányák is számos vagont töltöttek meg szénnel. AZ ÜZEMEK DÖNTENEK Minthogy a nemzetközi munkaerőcsere világjelenség, mégsem a hazai munkaerőhiány a legfőbb ok, hanem az, hogy időközben népgazdaságunk az extenzív fejlődési szakaszból az intenzív fejlődési szakaszba tért. A gazdaságirányítás reformjának továbbfejlesztése, a növekvő vállalati önállóság amellett szól, hogy a nemzetközi munkaerőcsere is váljék alapvetően vállalati kategóriává. Más szavakkal: a hazai cégek azokkal a külföldi, ' szocialista partnervállalatokkal szerződjenek munkaerő kiküldésére, vagy fogadására, akikkel a saját gazdasági érdekükből szükségesnek tartják, hiszen csak a vállalatok tudják egymás között megítélni, hogy konkrétan kinek mi az igénye. Ilyen új típusú szerződést kötött például a Miskolci Textilgyár eberswaldi testvérüzemével, vagy az Állami Gazdaságok Országos Központja a már említett Neustadti Mezőgazdasági Gépgyárral. Nem kétséges, hogy e kétoldalú szerződések sokka] inkább célravezetőbbek, s ezekből nemcsak az érintett vállalatoknak, hanem a két országnak is nagyobb lesz a haszna. (KS) Vasárnapi vasúti áruszállítások Az év harmadik vasárnapján szinte mindenütt dolgoztak az ország teherpályaudvarain. A beköszöntött hidegebb idő nem csökkentette a vasúti előszállítások ütemét, a több tízezer tonnányi áru időben elindult a feladóktól a megrendelőkig vezető útján. A dél-dunántúli teherpályaudvarokról több mint félezer vasúti vagonban, ösz- szesen 18 ezer tonna árut szállítottak vasárnap rendeltetési helyére. A Dunai Vasműből hengerelt lemezeket, Dunaújvárosból papírárut, a komlói bányákból feketeszenet, Gyékényesről drávai kavicsot, Beremend- ről cementet, a mecseki és a somogyi erdőgazdaságokból ipari és tűzifát, a gabonafelvásárló vállalatoktól pedig svájci és csehszlovák exportra fuvaroztak gabonát. A Duna alacsony vízszintje miatt — amely változatlanul korlátozza a folyami szállítás lehetőségeit — a szokásosnál több megrendelést kapott a MÁV Pécsi Igazgatósága. A délnyugati országrész vasutasai az év első két hetében 20 ezer tonnával teljesítették túl időarányos szállítási tervüket. A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén is élénk volt a teherforgalom. A? időjárás a szerelvények indításában, s a rakodásban sem okozott gondot. A be- rentei szénosztályozóról mea jövő útja: vállalati munkaerő-csere Negyvenezer magyar fiatal dolgozott az NDK-ban
