Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-17 / 13. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 17., kedd Költségvetési és tejlesztési terv, egészségügyi ellátás Medgyesbodzáson Vita — tiszteletkörök nélkül A medgyesbodzási tanácsülés az elmúlt év utolsó hetében tárgyalta meg az 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervet. Fodor Z oltánné gazdasági főelőadó írásos beterjesztéséből kitűnik, hogy a községi közös tanács az 1984. évi költségvetési tervjavaslat összeállításakor az 1983. évi alap-előirányzatból indult ki, mely meghaladja a 8,5 millió forintot. Miután a költségvetés előirányzata 1984-ben nem bővült, a legfontosabb feladatok között a fokozott takarékosságot, és a rendelkezésre álló pénz gazdaságos, céltudatos felhasználását jelölték meg. Mindenképpen arra törekszenek, hogy az alapellátás szintvonala változatlan maradjon. Üj vonás, hogy a községi alapellátás szociális étkeztetés megszervezésével bővült, ezt a rászoruló idős emberek vehetik igénybe, és mind többen élnek is a lehetőséggel. A tanácsülésen megtárgyalták a fejlesztési tervet is, melynek induló pénzmaradványa — az 1983. évre tervezett, de meg nem valósult földgázvezeték-építés és járdafelújítás miatt — jelentős: 820 ezer forint. Az új esztenA Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 3. számú, békéscsabai gyárában befejezték a cserépgyártás teljes automatizálását. A gépesítés utolsó fázisaként üzembe helyezték a csomagoló gépsort, amely összeállítja az egységrakományokat: a berendezés 220 darab cserepet burkol polietilén fóliába, rögzít raklapra. A korszerű technológia lehetővé teszi, hogy a tavaly készült 34 millió darabbal szemben az idén 40 millió cserepet gyártsanak; a többlet 2200 családi ház befedésére elegendő. S nem mellékes az sem, hogy a szállításnál is kevesebb cserép törik eh kisebb az építkezők vesztesége. Nemes László, a 3. számú gyáregység vezetője azt is elmondta, hogy a csomagoló gépsort a vállalat tervező és kivitelező szakemberei saját fejlesztésű berendezésekből, valamint az olasz Putin cég II téma: Szovjetunió A napokban rendezték meg a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” politikai vetélkedősorozat iskolai döntőjét. A megnyitó után villámkérdések következtek a szovjet gazdasági és tudományos életről. A vaktérképes földrajzi utazás, a nevezetes helyek megjelölése sok fejtöréssel járt, de helyes megoldások is születtek. Az orosz művészeti alkotásokat mutatta be a múzeumlátogatás elnevezésű játék. Az információs feladat sok pontosságot igényelt, s néha kockáztatást is. A szünet utáni totó helyes kitöltése sokoldalú ismereteket kívánt. Az utolsó feladatokban elsősorban a játékosok irodalmi és zenei tájékozottságát mérte fel a zsűri. A vetélkedő közben vendégek, tanárok is válaszolhattak a villámkérdésekre, a szovjet sport témaköréből. A kétórás, izgalmas, gyorsan pergő verseny után a szakmunkástanuló csapatok közül a III. B osztály, a szakközépiskolások közül pedig a III. osztály végzett az első helyen. A győztes csapatok képviselik az intézményt február 4-én, a megyei elődöntőn. dőben 350 ezer forint bevételre számítanak, tehát, ösz- szesen 1 millió 170 ezer forint felhasználására építhetik a fejlesztés tervét. Ebből az összegből legjelentősebb feladatul a földgázvezeték építését és az intézmények földgázzal való ellátását jelölték meg, erre 770 ezer forintot fordítanak. A gázvezeték megépítésének teljes költsége közel 2 millió forint lesz, ehhez még az intézmények belső szerelési költsége további 900 ezer forint. Szerepel a tervben, hogy az 1983. évre tervezett járda- felújítást — mely kivitelező hiányában maradt el — 1984- ben végeztetik el, erre 200 ezer forintot fordíthatnak. Megjegyezték, hogy a gázvezeték építésénél és a járdák felújításánál a lakosság társadalmi munkájára, segítségére is szükség lesz; 1984-re ezért 1 millió forint értékű társadalmi munka megszervezését tervezik. Számítanak rá, hogy a lakosság közreműködése —miként az már hagyományos — az új esztendőben is megfelelő lesz, hiszen a gázprogram és a járdafelújítás közös érdek. gépeiből állították össze. A kisebb egységcsomagolás és a rögzített raklap lehetővé teszi a korszerű anyagmozgatást, és ezáltal a szállító járművek kapacitásának jobb kihasználását. Korábban a szállító járművekbe a gyárban egy olasz rakodógéppel rakták fel a cserepeket, de a felhasználóknak kézzel kellett lerakni. Ezentúl viszont a le- és felrakodást villamos targoncákkal végezhetik el. így a vevők kiszolgálása is lényegesen gyorsabb lesz. A kisebb egységcsomag további előnye, hogy az építkezéseken gépi erővel lehet a cserepeket a födémszintre felrakni. Az sem mellékes, hogy az olasz rakodógép meghibásodása esetén tőkés importból kellett az alkatrészeket beszerezni. A villamos targoncák alkatrészei pedig szocialista országokból szerezhetők be. Raffaello „Ifjú képmása” című festménye — a Szépművészeti Múzeumból tavaly november 5-én elrabolt nagy értékű műkincsek egyike — már sértetlenül megkerült. Törökbálint határában, a földbe elásva találtak rá a nyomozók. Előzetes letartóztatásban van az ügy három magyar gyanúsítottja, s egy olasz állampolgárt is letartóztattak hazájában a bűnüldöző szervek, társait pedig körözik. Az eddig szerzett adatok szerint műkincseink Görögországba kerültek, felkutatásuk, s visszaszerzésük érdekében a magyar rendőrség az Interpollal és az illetékes külföldi szervekkel együttműködve mindent megtesz. így összegezhetők a hónapok óta folyó rendkívüli méretű, bonyolult nyomozómunka eddigi eredményei — tájékoztatták az újságírókat hétfőn a Belügyminisztériumban. Az eddig felderített adatok alapján a mükincslopás története a következőképpen foglalható össze: Graziano lóri és Ivano Scianti olasz állampolgárok 1983. október 14-én érkeztek hazánkba — mint bebizonyosodott — a Szép- művészeti Múzeum kirablásának határozott tervével. Többször felkeresték a helyszínt, majd szándékuk megvalósításához magyar segítőkre is találtak, mindenekelőtt Jónás Katalin 17 éves érdi lakos személyében, akivel egy szórakozóhelyen ismerked- ték meg. Az olaszul tanuló, s olasz állampolgárokkal szívesen ismerkedő lány közvetítésével kerültek kapcsolatba Kovács Gusztáv 28 éves, foglalkozás nélküli és Raffai József 21 éves, zöldségkereskedő — mindketten büntetett előéletű — érdi Ákosokkal. A tanácsülés ezután megvitatta a számvizsgáló bizottság jelentését, melyben — többek között — kiemelték a bizottság tagjai a szak- igazgatási szerv dolgozóinak körültekintő és hasznos munkáját. Meghallgatták még dr. Tajti János körzeti főorvos jelentését a községek egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi felvilágosító munka eredményeiről, az ellátás tárgyi, személyi feltételeinek helyzetéről és a további feladatokról. Külön kiemelte a jelentés az egészségügyi propaganda javulását, a lehetőségek bővülését. Ilyen volt —1 például —, hogy a Vöröskereszt és a TIT szervezésében Medgyesbodzáson és Gábortelepen több egészségügyi előadás is elhangzott, többek között az öregkor biológiájáról, az elsősegélynyújtásról, a véradásról. A tanácsülés megnyugvással vette tudomásul, hogy az ügyeleti szolgálat zökkenőmentes, a jelenlegi formájában a lakosság jobb egészségügyi ellátását szolgálja, ugyanakkor figyelembe veszi a körzeti orvosok Január 30-án kerül sor három helyszínen a középiskolák részére kiírt megyeismereti játék első fordulójára. Békéscsabán, a 611. számú Szakmunkásképző Intézetben, Gyulán, a művelődési központban, Gyo- maendrődön a gimnáziumban méri össze tudását a ki- lenc-kilenc csapat. A hatfős csapatok közül mindenütt az első három jut tovább a következő fordulóba. Ez április 8-án a békéscsabai KISZ- táborban kerül megrendezésre. A döntő Békés megye negyvenéves felszabadulásának tiszteletére október 6- án lesz a megyeszékhelyen. A vetélkedő célja, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban szűkebb hazánk. Békés megye történetét. A játék jó alkalom a megyei kiadványok népszerűsítésére, s arra, hogy a honismereti A társaság kiegészült, araikor október 30-án Giacomo Morini Budapesten csatlakozott társaihoz — ez a három bűnöző volt végül is a rablás végrehajtója —, a magyar gyanúsítottak közül Kovács Gusztáv vett részt a múzeumbeli akcióban. A megszerzett képeket, egy kivételével, további két társuk (Giordano Incenti és Carmine Pal- mese) segítségével vitték ki az országból. Az Ifjú képmását „biztosítékul” hagyták itt: megbeszélték, hogy később visszatérnek érte, s ekkor fizetik ki magyar társaiknak a közreműködésért kialkudott összeg fennmaradó részét. A gyanúsított olaszok magyar kapcsolatainak felderítésekor eljutottak a három itthoni közreműködőhöz, s Jónás Katalint december G-án, a két férfit pedig december 15-én vették őrizetbe. Ugyanezen a napon a kutatás során sértetlen állapotban megtalálták a Raffaello- festményt, amelyet azóta a szakértők azonosítottak, s immár biztonságban van. A nyomozó hatóságok most a bűncselekmény körülményeinek részletes feltárása mellett természetesen a festmények felkutatására összpontosítják erőfeszítéseiket. Miként a tájékoztatón elhangzott, annyi bizonyos: a képek Görögországba kerültek. Olyan értesüléseket is szereztek a magyar bűnüldöző szervek, hogy egy gazdag görög gyáriparos a „megrendelő”, illetve az esetleges orgazda. Közölték azt is, hogy magyar belügyi szakemberek utaztak Görögországba, hogy a helyszínen működjenek együtt az ottani hatóságokkal. (MTI) Eszperantó nyári egyetem Gyulán Ismét megrendezik Gyulán, immár 22. alkalommal az eszperantó nyári egyetemet. Ezúttal június 29-től július 6-ig várják a rendező szervek — a TIT Békés megyei Szervezete, Gyula város Tanácsa, valamint a Magyar Eszperantó Szövetség, és annak megyei szervezete — a magyar és külföldi eszperantistákat. Az elmúlt évek során több mint háromezer eszperantis- ta kísérte figyelemmel a SEU előadásait. A tudományos ismeretterjesztő szekció mellett a pedagógiai és módszertani szekció is hozzá szeretne járulni az idén az eszperantót tanító tanárok és oktatók továbbképzéséhez. Az egyhetes rendezvény- sorozatban az előadások mellett — melyeket az idén is neves előadók tartanak majd — szabadidős-programok is szerepelnek. A SEU résztvevői megtekinthetik Gyula nevezetességeit, s részt vehetnek a már hagyományosnak mondható fakultatív programokon is. Az egyetemi színvonalú rendezvényre, amelyre elsősorban a nyelvet jól ismerő eszperantistákat várják, május 20-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. szakkörök kapjanak olyan fórumot, ahol eddigi munkájukat, eredményeiket kamatoztathatják. A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya által meghirdetett vetélkedő lebonyolításában aktív részt vállal a megyei tanács vb környezetvédelmi bizottsága és tudományos-koordinációs szakbizottsága, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A döntőre bejutó csapatok egész napos megyei kiránduláson vesznek majd részt. Emellett a verseny győztesének egyhetes verőcemarosi üdülés lesz a jutalma. A második helyezett csapat egy hetet Szarvason, a harmadik helyezett csapat a dánfoki ifjúsági táborban tölthet el ugyancsak egy hetet. Bővítik a kisfeszültségű hálózatot A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemigazgatósága az idén Békésén megkezdi egy 120 20 kV-os alállomás építését, amely a város és Mezőberény villamosenergiaellátását javítja, biztonságossá teszi. Több helyen folytatja a kisfeszültségű hálózat rekonstrukcióját. A közvilágítási hálózat fejlesztését szolgálja, hogy az izzólámpákat higanygőzös lámpatestekre cserélik ki. Gondot jelent a nagy teljesítményű hőtárolós készülékek (villanykályhák) bekötése a hálózatba. Emiatt azoknak, akik a jövőben ilyen készüléket be akarnak kapcsolni, hozzájárulási díjat kell fizetniük. A tanácsok megrendelésére az üzemigazgatóság folytatja a fél éjjeles közvilágításra való áttérést. Ezzel jelentős energiamegtakarítás érhető el. Békéscsabán az idén év végéig elkészül a Corvin utcai 120/10 kV-os alállomás, ami jelentősen javítja majd a város déli részén levő ipari létesítmények és lakótelepek villamos energiával való ellátását. H ajlamosak vagyunk hinni, hogy egy olyan eseménynek, mint amilyen az éves termelő- munkát elviekben és irányában meghatározó megyei ipari, illetve mezőgazdasági aktívaülés, elsősorban demonstratív szerepe van. Ebben — a mondhatni csaknem előítéletszerű — megállapításban sok igazság ván. Az évről évre szigorodó gazdasági feltételek azonban gondoskodnak arról, hogy az aktíván elhangzó megnyilatkozásokból mihamarabb kikopjon a fölösleges — és az értekezők drága idejét tulajdonképpen csak megrabló — „tiszteletkörök’' száma. A múlt heti megyei mező- gazdasági aktívaértekezleten mindjárt a második felszólaló, Hrabovszki Mihály, a békésszentandrási Zalka Tsz elnöke is a dolgok elevenébe vágott, amikor az öntözésről szólt. Nem csinált titkot abból, hogy szövetkezetük, ha csak a vízdíjat meg az öntözést lehetővé tevő engedélyek megszerzésével járó többletenergiákat nézte volna, akkor nemigen vesződött volna a tikkadó növények megfürdetésével. Ám ők a pusztuló életet nézték, és mesterséges csapadékkal mentették a menthetőt. A termésben meg is mutatkozott ennek a döntésnek az eredménye, más kérdés, hogy a pótlólagos befektetés — no meg a pótlólagos vízdíj — alaposan megkurtította a remélt jövedelmeket. Várható volt, hogy ezt az egyáltalán nem leplezett kritikát a vízügyi ágazat jelenlevő megyei vezetője sem hagyja- szó nélkül. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója szót is kért, hogy elmondhassa: folyóink vize, vízkészlete a nemzeti vagyon része, nem lehet megtenni, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben az öntözők ezt a kincset a takarékoskodás kényszere nélkül használják. Különösen most, amikor a Víztartalékok még az elmúlt évinél is jóval szegényebbek. Ezt az érvelést Hrabovszki Mihálynak is el kellett fogadnia. Nála valamivel határozottabban és nem kevésbé jelentős kérdésben foglalt állást a megyei tsz-szövetség elnöke, Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke. Szenvedéllyel szólt arról, hogy érti mindenki azt á nagy feladatot, amely a mezőgazdaságra vár a népgazdasági egyensúly helyreállításában, látják, tudják a mezőgazdák, hogy a kényszerhelyzet szüli az elvonások további növelését. De a kormányzatnak is látnia kell, hogy a mezőgazdasági üzemek tűrőképességük felső határához értek, s ha to- yábbra is megfosztják őket a termelés anyagi alapjainak nemhogy a fejlesztésétől, de a szinten tartásától is hovatovább, akkor lassan nem lesz mit elvonni az országnak a mezőgazdaságtól. Avatott értekezletre járó tudja, hogy az ilyen tanácskozások menete általában a következő: az előadói beszédet a helyiek hozzászólása követi, majd a vitazárót közvetlenül megelőzően kér szót az országos szervek képviselője, hogy választ adjon valamennyi elhangzott kérdésre, észrevételre. Valószínű, hogy a tsz-szövetség elnökének szenvedélyes érvelése, a terítékre került gond súlyossága és megkerülhe- tetlensége sarkallta árra a MÉM államtitkárát, dr. Villányi Miklóst, hogy e hagyományt megszakítva szót kérjen. Mindenekfelett — az aszály sújtotta Békés megye példamutató erőfeszítéseit és eredményeit méltatva — azt sietett kihangsúlyozni, hogy a szigorúbb elvonások csak annyiban érintik a mezőgazdaságot, amennyiben az ágazat szerves része az egész. nem könnyű helyzetben levő népgazdaságnak. Elismerte, hogy az aszálykárok valóban éreztetni fogják hatásukat ez évben is, sőt valószínűleg még jövőre is, de hozzátette: nem elegendő aggályoskodni, hanem készen kell állni a váratlan — főként a „nem szeretem”-fordulatok- ra, azok káros következményeinek elhárítására. Ebben a kérdésben még Békés megyében is van bőven mit tenni. Erre utal az a tény is, miszerint megyénk a károly nagyságát tekintve mindössze ötödik az aszálytól szenvedett tájegységek sorában. Ugyanakkor másodikok vagyunk az előbbiek miatt keletkezett nyereség- kieséseket jelző tabellán. Vagyis nem tudtuk a többi megyéhez hasonló mértékben mérsékelni veszteségeinket egyéb, hasznot hajtó — főleg ipari — tevékenységgel. Békésnek, az államtitkár szavai szerint — annak is tudatában kell lennie, hogy nemcsak egy az ország tizenkilenc megyéje közül, hanem olyan vidék, amely egyik tartópillére az országos gabona- és húsprogramnak. Éppen ezért keveset vállal a megye, ha csak 4 ezer 800 kilogramm búzát készül aratni átlagban egy hektárról, hiszen ekkora termésátlagot kell országosan elérni ahhoz, hogy a gabonagazdaság teljesítse a rászabottakat. Természetesen jogos, ha az üzemek elvárják, hogy ehhez a teljesítménykövetelményhez a megfelelő anyagi-műszaki feltételeket is megkapják. Ezzel a párt- és kormányszervek is tisztában vannak, s például az öntözést tekintve már dolgoznak is az előrelépésen, amiben az is egy megoldás, ha — nem is erőltetett logikával — a meliorációs program szerves részének tekintik az öntözés lehetőségeinek fejlesztését. A további tartalékok megmozgatása javarészben viszont üzemi feladat. Akár a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésére, akár a profilkötöttségek gyorsabb feloldására, akár pedig az anyag- és energiafelhasználás korszerűsítésére, vagy az új módszerek ütemesebb elterjesztésére, illetve az adottságok teljesebb kihasználására gondolunk is. Kétségtelen, hogy Békés megye mindebben ért el méltatásra érdemes eredményeket, de ezzel nem szabad, hogy elégedettek legyünk. A teendők annál is inkább sokasodnak, mert a növekvő mennyiségi igények mellett egyre fokozódó minőségi követelményeknek kell a me- gőgazdaságnak is eleget tennie immár. A honi áremelkedések a hazai fogyasztók kritikáját élesíti az élelmi- szeripari termékekkel szemben, a nemzetközi gazdasági harc pedig a szocialista és kapitalista piacokon ír elő napjainkban azonos minőségi normákat élelmiszer- gazdaságunknak. Ilyen körülmények között az ágazatnak minden energiát latba kell vetnie, hogy alakítólag hasson a piacokra és a változásokkal szembeni tehetetlenségnek még a látszatát is elkerülje, ahogy azt az aktíván a TOT főtitkára, dr. Eleki János kifejtette. Ehhez a megyének első helyen az aszálykárok hatását kell felszámolnia — amiben nem jelentéktelen segítségre számíthat —, de ezzel egyidőben 1982-es teljesítményét is meg kell haladnia 1984-ben. E z bizony nem kevés, amit bizonyít az is, hogy teljes sikerre ez a terv csak az átlagosnál valamivel jobb időjárás esetén vihető. Ebben egyébként nem is alakult ki vita az értekezlet résztvevői között. Kőváry E. Péter érdekeit is. (s—n) (G. K.) automatizálták a cserépgyártást Középiskolák megyeismereti játéka Egy festmény már megkerült! Sajtótájékoztató a műkincslopásról
