Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-04 / 2. szám

o

j 1984. január 4,, szerda

ÍLtiTfi

Szomszédolás

OiLUABYARORSZÁB

Könnyek, örömkönnyek?

Furcsa levelet kapott a cikk írója, Ács. S. Sándor. ..December 23-án, pénteken délután látogatóban voltunk a Mtáyás téri szociális otthonban. A gondozottak felháborodva mutogatták, hogy diákok voltak köszönteni őket, és ajándékként kaptak öt darab diót, és egy kukoricacsutkát sztaniolba csomagolva. Ki banánnak, ki csokoládénak nézte, csak

amikor kibontották, látták megdöbbenve az ajándékokat. Volt, akinek*- vöröshagyma került a csomagjába ...” Az eset töprengésre készteti az újságírót. „Véletlen tréfá? Tízévesek butácska tévedése? Mindegy, de akkor hol a tanár felelőssége, pedagógiai érzéke?” '„A nevelőt látom, aki talán észre sem vette a könyvjelzők mellé nyújtott .ajándékot’. Mégis: miért nem?” Ismét egy idézet a levélből: „Nagyon bántotta az idős lakókat, hogy gúnyt űztek belőlük, mondván, egy kis fenyőágnak jobban tudtak volna örülni.” A cikkíró sommáza- ta: „A jó szándék kevés, ha nem kíséri értelem.”

Szégyen. „Barátomnak lelke van. Szügyébe gázoltak: visszautasították. Pedig jót akart szegény, szokványosán gavallér lenni, de hiába erőlködött, szemközt nem tolerálták. Pontosan máig sem érti, hogy sérthetett meg valakit egy olyan szolgáltatásért, amiért több mint tíz- százalékos borravalót adottf Vagy talán meg sem sértette? S a munkavégző úgymond — öntudata, a hely szelleme utasította vissza? Bár így lenne.” Az írás további részéből megtudhatjuk, hogy a kocsimosó utasította vissza az ötforintos borravalót úgy, hogy a Lada ülésére hanyag eleganciával visszaejtette. „Ami a soros árváltozásokkal együtt változik, azok bigott természetének megfelelően — fölfelé.”

A szakács. Néhány érdekes gondolat a debreceni Gambrinus étterem szakácsának nyilatkozatából. „A környékünkön, itt Közép- Európában mi vagyunk a legjobbak. A cseh, a német és az osztrák konyha elég jellegtelen. De a mai magyar konyhában már jóformán nincsenek specialitások. Ez persze látszik a szakácsképzésben is. Régen külön volt minden jelentős étteremben a leveses, a sültes, a szószos, a tésztás szakács, ma mindent csinálunk.” „A fokhagyma különösen agresszív, minden egyéb illatot elnyom. Hallottam például a fokhagymás csirkéről: lehet, hogy jó, de épp a csirkehús lényege, mondhatnám a .csirkeség’ tűnik el így. Vannak azután olyan fűszerek, amelyeket azért nem fog ez a nép újból használni, mert eltűntek az alájuk való húsfajták.” „Ügy kell főzni mnidig, mintha magamnak főznék. Gondosan, tisztán, ízesen, szépen.”

Bolgár joghurtot gyárt a debreceni tejüzem. A Tejipari Vállalatok Trösztje licencszerződést kötött a balkáni országban közkedvelt bolgár joghurt gyártására. A gyártás előkészületei, a technológia kipróbálása, begyakorlása már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. A debreceni üzem szakemberei Bulgáriában tanulmányozták a gyártási eljárást, s három bolgár szakember a napokban fejezte be Debrecen tejüzemében a technológia adaptálását. Az új termék sa- vanykásabb, aromásabb, ösz- szekeverve sűrűbb, mint a nálunk megszokott. A hazai natúr joghurt savfoka 45,

míg a bolgáré 60. Mivel az országban egyedül Debrecenben gyártják, ezért ez év elejétől Szolnok, Szabolcs, Békés és Borsod megye nagyobb városaiba is szállítanak belőle.

JUiVWMt SZOLNOK MEGYEI VIlAQ PWJUTMiWBQWSOUlTBa

Edénygyártó automaták Tiszafüreden. Hamarosan új korszak kezdődik az Alumíniumgyár tiszafüredi gyáregységében: befejeződött a termelést korszerűsítő rekonstrukció, munkába álltak a korszerű edénygyártó berendezések. A külföldről vásárolt berendezések közül a holland fémnyomó gépek az egyik legnehezebb fizikai munkát, az edény formázást szüntetik meg. Az NSZK- beli Hau cég körasztalos csiszológépei az eddigieknél gyorsabban, és az ott dolgozók számára egészségesebb körülmények között végzik a csiszolás műveleteit. A korszerűsítés eredményeként, az üzleti kívánalmak szerint az üzemben rövid idő alatt két műszakos termelés valósítható meg. Így eleget tudnak tenni a külföldi vásárlók egy-két hónapra szóló megrendeléseinek, növelve eddigi hatvan százalékos részarányú tőkés exportjukat.

Gondozás Szolnokon, műtét Szegeden. Szolnok megyében 1973-tól gondozzák a szívbetegeket. Akkor kapott a Hetényi kórház-rendelőintézet egy EK—26-os készüléket, amely megteremtette a gondozás feltételeit. Ez utóbbiak szépen fejlődtek az évtizedben, arra azonban nem alkalmasak, hogy „véres” vizsgálatokat is végezzenek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Klinikájára, dr. Kovács Gábor munkacsoportjához kerülnek azok a betegek, akiket operálni kell, vagy ritmusszabályozót (pacemakert) ültetnek be szervezetükbe. Szolnok megyében jelenleg 20 ezerre tehető a gondozásra szoruló szívbetegek száma, egytizedük jár a szak- rendelésekre, ellenőrzésekre. A következő években a nem kezelt betegek szűrése a nagy feladat. Valóban nagynak ígérkezik, hiszen a megyében pillanatnyilag mindössze három (!) kardiológus dolgozik.

CSONGBÁO ff * A V ’a'S

* H,Gríl MIKLAf

Űj zöldségszárító üzem társulati alapon. A nagy költséggel felépülő makó- rákosi élelmiszer-feldolgozó telepről — a Lenin Tsz szárítóüzeméről — hamar kiderült, hogy működése az energiaárak miatt gazdaságtalan. Ezzel egy időben a szomszédos makói Üttörő Tsz átállt a földgázfűtésre. Szinte magától jött az ötlet, hogy a két üzem egyszerű társasági szerződést kössön, amelyben azt rögzítik: átköltöztetik a Lenin Tsz gépeit az Üttörő telephelyére, majd közösen látják el a „helyet változtatott” szárítót alapanyaggal. Természetesen, a hasznon is osztoznak. A premier tavaly májusban volt — augusztus végéig több száz tonnányi kaporlevelet, petrezselyemlevelet szárítottak az üzemben. A kis társasági üzem valamennyi terméke immár tisztességes haszonnal, nyugati exportpiacon talál vevőre. Ebben jelentős része van az ésszerű döntésnek, hogy az olaj fűtés helyett a földgáz használatára álltak át.

Megkezdődött a rekonstrukció a szentesi kórházban.

Az idén 104 éves kórház épületei elavultak, felújításra szorulnak. A meglevő épületek felújítására, bővítésére, és új épületrészek felhúzására kerül sor a jelenlegi és a következő ötéves terv folyamán — mintegy 60—80 millió forint összegben.

összeállította: M. Sz. Zs.

Segíteni az embereken a legnagyobb öröm

Rákóczi Ferenc (a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipart-■ Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bizottságának volt a titkára, 20 évig. Nemrégen nyugdíjba ment. Most itt ül velem szemben, a régi irodájában):

— Kezdem megszokni az új életrendet. Nem szabad begubózni! Terveim vannak. A mozgalomtól úgysem tudok, és akarok elszakadni. Tagja maradtam a szakmai szakszervezet központi vezetőségének, a megyei bizottságnak. Ügy vélem, a területi pártalapszervezetben még sokat tehetek a IV. kerület fejlődéséért.

(Szelíden elmosolyodik:)

— És a család! Több idő jut rájuk. Három gyerekem van, a feleségem is nyugdíjas. Az öt unoka csevegése, játéka bearanyozza a hátralevő éveket.

(Mielőtt elérzékenyülne, rágyújt egy cigarettára. Lassan visszapörgeti az időt:)

— Régen, 1936-ban mentem el kereskedőnek, itt Békéscsabán, az egyik maszekhoz. Vasárut, festéket, élei-' miszert árultunk. Negyvenhatban jöttem haza a fogságból. Azonnal bekapcsolódtam a szakszervezeti munkába. Emlékszem, ' Soós Karcsi bácsi beszervezett az énekkarba, a • színjátszócsoportba. Aztán 1949-ben jött az államosítás. A mai Centrum elődjénél, az Állami Áruházban dolgoztam 15 évig, mint áruforgalmi osztályvezető. Még ebben az évben elküldték hathetes szakszervezeti tanfolyamra, és én lettem a szakszervezeti bizottság titkára. Egy év múlva beléptem a pártba. Az ötvenes évek elején nem volt ágazati megyei bizottság. Két esztendeig a békéscsabai szakszervezeti bizottság titkáraként dolgoztam. Hozzám tartoztak többek között a fodrászok, a háztartási alkalmazottak, a művészek. Majd 1957-ben tagja lettem a KPVDSZ megyei bizottságának, ahol társadalmi munkában bérfelelős voltam. Végül 1964-ben megválasztottak megyei titkárnak.

(Elhallgat. Mintha tudná, hogy mire gondolok: nem is volt olyan egyszerű ez a jól végződő életút:)

— Valóban, a munka melletti tanulás megviselte az ember idegeit. De nem volt megállás. Elvégeztem a négy polgárit, leérettségiztem, majd az áruforgalmi főiskola következett. Oklevelet kaptam a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem általános tagozatán, a vezetőképzőn, és 1975-ben kiküldtek a Szovjetunióba, a szakszervezeti iskolába. Nem panaszkodom, hiszen megérte. Nekem mindig az volt a legnagyobb öröm, ha segíteni tudtam az embereken. Igaz, meg is becsültek. Kaptam miniszteri és SZÖVOSZ-ki- tüntetést, elismerték a munkámat a Szakszervezeti Munkáért arany, a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával.

(Gondolkodik, mondja-e? Nem szeretné, ha kérkedésnek tetszene:)

— Nagyon sokat elértünk a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javításában. Segített ebben az 1966-os, a szakszervezetek szerepéről szóló párthatározat. Amit megvalósítottunk, közösen tettük a gazdálkodó és a társadalmi szervezetekkel. Csak néhányat említek. Üj áruházak, szaküzletek, vendéglátóipari egységek nyíltak meg a megyében, javult a szociális ellátás, a munkavédelem. Üj kereskedelmi formákat vezettek be, megvalósult az ötnapos munkahét. Persze, sok még a gond. Érthető anyagi okok miatt nem sikerült elérni a kereskedelmi dolgozók általános bérrendezését, saját erőből azonban minden évben jelentős ösz- szeg jutott fizetésemelésre. A szakmai utánpótlással is bajok vannak, ugyanakkor megteremtettük a rendszeres felnőttoktatást.

(Feláll, néhány lépést tesz a szobában:)

— Hogy nem volt könnyű velem dolgozni? Meglehet. Magas követelményeket állítottam magam elé, és igényes voltam másokkal szemben is. Ezt kellett tennem, hiszen csak így tudott tekintélyt, elismerést szerezni a megyei bizottság. A mi testületünk sohasem rugaszkodott el a valóságtól, őszintén, reálisan és előremuta- tóan mértük fel a lehetőségeket, amelyet a tagság is megértett, támogatott. Nem, nem érzek csalódottságot. Sőt, szerencsés embernek tartom magam. A feleségem segítőkész, megértő társnak bizonyult A munkámnak mindig volt célja, ez adott erőt a továbblépéshez.

(Félrepillant. A nagy íróasztalt nézi, amely már nem az övé. Átadta fiatal utódjának:)

— Ügy gondolom, mindenki saját maga határozza meg a munkastílusát. Ütravalóul természetesen mondtam neki néhány dolgot Például azt, hogy az ajtaja sohase legyen zárva, ez nagyon fontos, erősíti a bizalmat. Azt sem jó

elfelejteni: a szakszervezeti aktivisták társadalmi munkások, akik szabad idejükben dolgoznak a közösségért. Ennek szellemében kell a feladatokat meghatározni, ami nem egyenlő az elnézéssel, a lazasággal. Nincs sok értelme irreális követelményeket támasztani. Mindig abból kell kiindulni: én meg tudnám-e csinálni, amit követelek? Ugyanakkor az erkölcsi és az anyagi elismerés is hajtóerő lehet. Ezeket tartom én megbecsülendő értékeknek.

Seres Sándor

Várospolitikai fórum Pécsett

Építkezők figyelmébe

— Ha építkezni akarsz, vértezd fel magad jó adag nyugalommal, béketűréssel, készítsd elő a csúszópénzt, mert másképpen 5 évig is építkezhetsz!

Hogy mi igaz az intelemből, arra megtudhatjuk a választ azoktól,*akik már befejezték az építkezést, vagy éppen valami miatt áll otthonuk készítése, mert hiányzik a vasbeton gerenda, a cserepet gyártó megyében nincs tetőfedő anyag, és azoktól, akik hivatali munkaidejükön túl ingáznak az OTP és a TÜZÉP-telepek között. Ekkor még nem is szóltunk arról, hogy az egyedi építkezéseknél, de a társasházaknál is hiányzik a szakképzett munkaerő, és sorolhatnánk az építkezők megannyi gondját.

— Én már túl vagyok az első infarktusomon, de még nem vagyok 35 — mondta egyik ismerősöm, amikor meghallotta, hogy az építkezést vettem a fejembe. Én azzal érveltem, hogy:

— A TÜZÉP már vállal garanciális szerződést az épületanyagok beszerzésére, időbeni szállítására, és működnek már jíz országban olyan építőszolgálati irodák, amelyek megkönnyítik az építtető ügyintézési hercehurcáját, kölcsönöznek gépeket, sőt arról is hallottam, hogy részt vesznek építésben, kivitelezésben. S hogy ne csak az ismeretlenről beszéljünk, rögtön hozzá is kell tenni, hogy az 1981-ben megnyílt kecskeméti szövetkezeti építőszolgálati iroda után, 1982 tavaszán Orosházán is nyílt egy ugyanilyen.

Szabó Géza, az Univerzális Szövetkezet elnöke a következőként értékelte az iroda munkáját:

— Szívesen vállalkoztunk az iroda létesítésére, hiszen

az ingyenes szaktanácsadás mellett típus, és egyedi tervek adaptálására, tervezésére vállalkozunk, elintézzük a hivatalos iratokat, az ügyfélnek csak aláírnia kell az OTP-ben az építkezéshez felvehető kölcsönt. Valójában sokkal többet szeretnénk segíteni ennél, ezért úgy tervezzük, hogy jövő év közepétől gépeket is kölcsön- zünk. A következő lépés pedig az lesz, hogy részt veszünk az építkezésben is, vagy a kivitelezésben szakipari munkák vállalásával.

— Az ön megítélése szerint működhet hatékonyan egy ilyen iroda?

— Ha komplex szolgáltatást nyújt, vagyis a tervtől, a hivatalos ügyintézéstől { kezdve az anyagbeszerzés-1 ben, a kivitelezés műszaki1 ellenőrzésében, sőt az építkezésben is részt vesz, úgy teljes segítséget nyújthat azoknak, akik ilyen nagy feladatra vállalkoznak.

A jó tapasztalatok nyomán még ebben az esztendőben újabb két szolgálati iroda nyílik, az egyik Békésen, a másik Gyomaendrődön, és mindkettő a Kossuth utcában. Szeretnék mindkét helységben a komplex szolgáltatások nyújtási lehetőségeit megteremteni, hogy ilyen módon az építkező dolga valóban csak az építkezés legyen.

Jó hír, hogy a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál 1984 januárjában ugyancsak megkezdi munkáját az építőipari szolgáltató iroda. Az Igazán jó hír azonban az lenne, ha a jó szervezés eredményeként a társas- és családi házak rövid határidőn — 1-2 éven — belül tető alá kerülnének — infarktus és ősz hajszálak nélkül.

Számadó Julianna

A tanács és a lakosság kapcsolatának erősítése végett új várospolitikai fórumot teremtettek Pécsett: a

tanácskozási központokat. A lakóterületi centrumok ez év elejétől kísérletképpen működnek a legközelebbi tanácsválasztásig, amikor is értékelik a munkájukat, s indokolt esetben továbbfejlesztik, finomítják a működési szabályozókat.

A tanácskozási központok mindenekelőtt a közvélemény tájékoztatását szolgálják a fontosabb várospolitikai célkitűzésekről és feladatokról, egyes tervezett intézkedésekről, s társadalmi -vitát szerveznek a tanácsrendelet-tervezetekről, testületi előterjesztésekről és határozati javaslatokról.

A tanács a központoknak adta át a döntési jogot az úgynevezett tanácstagi pénzalap felhasználásáról. Az alap rendeltetése az, hogy kisebb-nagyobb pénzösszegekkel és az azokat kiegészítő társadalmi munkával segítse elő a tanácstagi választókerületekben adódó helyi gondok — járdaépítés, köz- világítás javítása, játszótér kialakítása, fásítás, park- fenntartás, környezetvédelem stb. — megoldását. 1984- ben öt-hatmillió forintot oszt szét a tanács a központok között, elsődlegesen olyan célokra, amelyek leginkább segítik a várospolitikai feladatok megvalósítását.

Stop — sorsjeggyel

Mindenki szeret kényelmesen, gyorsan és mi több, olcsón közlekedni. így vannak ezzel azok is, akik pénztárcája nem engedi meg azt, hogy saját gépkocsit tartsanak, viszont azzal utaznának. Kézenfekvő megoldás: ki • kell állni az út szélére és stopolni. A kinyújtott kar, ökölbe zárt kéz és felfelé mutató hüvelykujj egyezményes, nemzetközi jel.

Hazánkban ez idáig nem örvendett túl nagy népszerűségnek az utazás e formája. Legalábbis az autósok körében. Nagy részük okkal-joggal tartott egy esetleges baleset utáni jogi-anyagi vitáktól, országútszerte valóságos rémtörténetek keringtek elvetemült, garázda stoposok erőszakos cselekményeiről. Persze az utóbbiak sem maradtak adósak, főként a gyengébb nem fiatalabb képviselői az úgynevezett útiköltség megtagadását követő retorziókról költöttek szívet szorongató történeteket.

Úgy tűnik, változik a helyzet. Más országok példáján ; okulva — és több hazai szervezet javaslatát követően — nálunk is van autóstopos igazolvány. Kiváltása egyszerű és olcsó, és még sorsjegyet is adnak hozzá. Ezzel ugyan nem a kispénzű utazók nyerhetnek, hanem a jó lelkű autósok. Ugyanis, aki felvesz egy stopasigazolvánnyal rendelkezőt, az függetlenül attól, hogy milyen messzire és hova viszi, kap egy sorsjegyet, amellyel akár Skodát is nyerhet. A sorsjegy biztosíték az autósnak arra az esetre, ha gépkocsijában a stopos hibájából kár keletkezne; ennek alapján könnyen azonosíthatja. Az igazolvány tulajdonosa pedig egyben baleset- és poggyászbiztosítási kötvényt is tart a kezében.

Következnek a boldog stopos idők.

Bár megeshet, hogy ezentúl nem az ártatlanságuk lesz veszélyben ifjú és csinos, ámde kispénzű, így stopolni kénytelen lánykáknak. „Útiköltségük’’ a sorsjegy, s így nem lesz mit mesélniük. Rákos József