Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1983. december 9., péntek______________________________________________ Mindenki söpör... ? (Folytatás az 1. oldalról) Az állásfoglalás szükségesnek tartja többek között, a következő tennivalók végrehajtásának felgyorsítását: O Erősíteni szükséges az alapszervezetek munkáját segítő tevékenység tartalmát, formáját és módszereit. Ebbe jobban be kell vonni a testület tagjait, a társadalmi aktívákat, és az apparátust is. Különösen az alapszervezetek gazdálkodást segítő munkájára kell különös figyelmet fordítani. El kell érni, hogy a munkahelyi demokrácia fórumai tartalmasabbak legyenek. jobban töltsék be szerepüket. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség a dolgozók élet- körülményeinek szociális helyzetének javítására, a szociálpolitikai törekvések érvényesítésére. Biztosítani kell az eddig elért vállalati szociálpolitikai eredmények megtartását, továbbfejlesztését. Kiemelten indokolt segíteni az alacsony jövedelmű, nyugdíjas dolgozókat, szélesíteni szükséges ennek érdekében a társadalmi összefogást. Nagyobb segítséget kell adni az alapszervezeteknek, a bizalmiaknak a dolgozók körében végzett meggyőző munkájához, elsősorban ' az információs és tájékoztató tevékenység javításával, a szakszervezeti munka nyíltságának erősítésével. Még tartalmasabb és kezdeményezőbb munkakapcsolat kialakítására van szükség az alapszervezeti munkát segítő törekvéseikben az ágazati megyei bizottságokkal. Indokolt erősíteni a szakszervezeti taggyűlések szerepét, • funkcióinak érvényesítését. a csoportgyűlések December 8-án, tegnap ülést tartott a megyei tanács művelődési bizottságának nemzetiségi albizottsága Kétegyházán. A művelődési házban rendezett tanácskozáson Farkas Sándor elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Csóka Vazul tanácselnök a helyi nemzetiségi lakosság politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről tájékoztatta a bizottság tagjait. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a községben élő románok megfelelő arányban képviseltetik magukat a párt-, állami és társadalmi szervekben, továbbá a különböző testületekben, és igen szorgalmasan, felelősségteljesen látják el feladataikat a munkahelyeken. A kedvező anyagi körülmények között élő nemzetiségiek tudatában vannak annak: ez a szocialista társadalom tette számukra lehetővé életszínvonaluk növekedését: A kétNem dúskálnak a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok a felsőfokú végzettségű szakemberekben. Ez a megállapítás aligha újkeletű. Nagy különbségek vannak a budapesti és a vidéki vállalatok között. Zalában, Tolnában és Békésben az átlagosnál is rosz- szabb az arány. A felsőoktatásnak ez az ága is reformálásra szorul. Az 1981. februárjában napvilágot látott párthatározat egyértelműen megszabta á feladatokat — hangsúlyozta dr. Solymár Károly, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari színvonalát, valamint a^ bizalmi munka megítélésével kapcsolatos különböző helytelen, lebecsülő nézetek visz- szaszorítását. Kiemelt' figyelmet érdemel a telephely jellegű kisüzemekben * folyó .szakszervezeti munka. O A területpolitikai és településfejlesztési munkában kibontakozó jó irányú fejlődést tovább kell erősíteni. Növelni kell a testület szerepét, részvételét a megyei politikai célkitűzések szervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Erősíteni indokolt az ágazati és területi érdekek összhangját. Ennek feltétele az érdekek folyamatos feltárása, a feladatok rangsorolása, a politikai érzékenység és felelős magatartás. Mindezek érdekében erősíteni szükséges a szakmaközi bizottságok tevékenységét. O Az SZMT munkájának feltételrendszerét is folyamatosan fejleszteni szükséges. Jobban kell támaszkodni a testületi tagok munkájára, tapasztalataira. Be kell vonni őket jobban a döntések előkészítésébe, a feladatok végrehajtásába. Van tennivaló az apparátus szakmai, ‘ politikai, mozgalmi felkészültségének, az össz-szakszervezeti szemlélet szilárdításában is. Nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi aktívahálózat kiépítésére. célszerű foglalkoztatására. Az előterjesztéseket követően a testület ülésén élénk vita alakult ki, amelynek során felszólalt Vajda János, a MÁV KÜF szb-titkára, László István, a 611. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Nádasdyné Rajjal Julianna, a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat nagy- szénási telepéről. Marjai Jáegyházi takarékszövetkezet saját betétállományának értéke meghaladja a 47 millió forintot. Az oktatásra és a kultúrára vonatkozva szintén kedvező tapasztalatokról számolt be a tanácselnök. A román iskola pedagógusai rendszeres továbbképzésen vesznek részt, s a nemzetiségi hagyományok ápolásában pedig figyelemre méltó eredményt értek el a művelődési intézmények. A szakszerűen berendezett román táj házzal kapcsolatosan elhangzott, hogy várhatóan a jövő évben nyitják meg hivatalosan. A beszámoló után részben az előadó, részben pedig ■Martyin György, a román szövetség titkára és Árgye- lán György, a művelődési ház igazgatója válaszolt a feltett kérdésekre, majd hozzászólások következtek. —y—n Főiskola főigazgatója, aki csütörtökön tartott előadást Békéscsabán, a Magyar Köz- gazdasági Társaság szervezésében. Beszélt a háromszintű oktatás megvalósításáról. a kapcsolatrendszer erősítéséről. Az öt ilyen jellegű felsőoktatási intézményben előtérbe került az oktatás korszerűsítése. Bővítették a felvételi tantárgyak körét, amelyben fontos szerepet kapott az idegen nyelv. A főiskolán nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyakorlati oktatásra, az általános műveltség megszerzésére. s< s. nos, a Volán 8. számú Vállalat szb-elnöke, Kmetz Andrásáé, a HAFE 3. számú gyár dolgozója, dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottságának titkára, Abrahám Andrásáé, a Békéscsabai Konzervgyár munkaügyi osztály- vezetője, Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. Csaba János, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője. Pribőlyszky János, az SZVB elnöke, aki a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette a testület elé. dr. Aracz- ki Jánosné, a BÉKÖT szb- titkára, dr. Tóth Károlyné, a megyei kórház szb-titkára, Dömény Ferenc, a SZOT- üdülő igazgatója, Cselényi Demeter, a Hidasháti Állami Gazdaság szb-titkára. Bodor Sándor, a FORSZ szb- titkára. dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. A felszólalók a jelentéssel alapvetően egyetértettek, kisebb kiigazításokat javasoltak az állásfoglalás tervezetében. Fodorné Birgés Katalin vezető titkár válaszadása után a testület mind a jelentést, mind az állásfoglalást a javasolt pontosításokkal elfogadta. Ezt követően a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa az elnökség jelentését a tanács két ülése, között véglett munkájáról tárgyalta meg és fogadta el. Végül a testület személyi kérdésekben döntött, amelynek során 7 főt felmentett a tanácsban viselt tagsága alól, zömmel elköltözések miatt, ugyanakkor a megüresedett helyekre tagokat kooptált. A testület megemlékezett Rákóczi Ferencnek, a KPVDSZ megyei titkárának nyugdíjba vonulása alkalmával eddigi eredményes munkájáról. E. G. S. fl munkaerő és eszközgazdálkodás a megyei NEB napirendjén A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság december 8-án, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta ülését. „A termelési tényezők felhasználásának színvonala, a munkaerő- és eszközgazdálkodás helyzete Békés megyében” című vizsgálat megállapításairól készített összefoglaló jelentést Horváth Imre, a megyei NEB tagja, a vizsgálat vezetője terjesztette a testület elé. A népi ellenőrök megyénk 15 gazdálkodó egységénél folytattak vizsgálatot az említett témában, együttműködve az SZMT-vel, a KISZ megyei bizottságával, a KSH, a Magyar Nemzeti Bank és a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatóságaival. A népi ellenőrök azt vizsgálták, hogy a megye gazdálkodó szervezetei a hatékonyság növelése érdekében a munkaerő racionális foglalkoztatása, a termelékenység fokozása, az ésszerű anyag-, energia- és eszköz- gazdálkodás területén a megyei párt vb 1979. október 24-i határozata alapján milyen intézkedéseket tettek, s ezek az intézkedések milyen hatást váltottak ki. A vizsgálat sommás megállapítása. hogy a termelési tényezők közül javult a munkaerő-felhasználás színvonala, a munkaerő-gazdálkodás hatékonysága. A termelés a termelékenység következtében növekedett, s ebben a tudatos tényezők meljett a külső kényszer is jelentős szerepet játszott. A termelés növekedését követte az anyagköltségek növekedése. Az energiatakarékossági intézkedések eredményesek, csökkent a felhasznált energia, de jelentősen nőttek az Energiaköltségek. „Söpörjön mindenki a saját háza előtt” — a közkeletű szólás akár a telepüfés- kömyezet-védelem jelmondata is lehet. A szó szoros értelmében vett söpréshez persze még tegyük hozzá azt is, hogy nemcsak a saját háza előtt, hanem a ház mögött is illik rendet tartani a jó gazdának. A lomot, szemetet, sertés- és baromfiólat viszont enyhén szólva nem illik másnak az orra alá hordani, telepíteni. A szennyvíz, a szemét, lim-lom, a rendetlen, elhanyagolt porta, utca, tér, út- szél — túl a baleseti és fertőzésveszélyen, a táj, a település esztétikai képét is „szennyezi” — miként környezetbe nem illő, attól idegen építmények is. Mindez egyetlen szóval: településkörnyezet, amely meghatározza vagy legalábbis befolyásolja egészségünket, közérzetünket, kapcsolatainkat, és ráadásul a felnövő nemzedék ilyetén szemléletét, viselkedését is. Kísérjük most el egy rövid szemleútra Komlódi Eleket, a megyei tanács építési osztálya munkatársát, megyei főépítészt, aki a HNF megyei környezetvédelmi munkabizottságának elnöke. Varga Sándort, a békési városi népfrontbizottság titkárát, a munkabizottság tagját és Kása Ferencet, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi főelőadóját, a munkabizottság szakbizottsági titkárát. 8 Gyulán, a megye egyik legszebb, virágos — új belvárosi épületeivel együtt is egyéni arculatú — városában kezdjük a szemlélődést. Keresni sem kell, itt is akad azért elszomorító látvány, nem is félreeső helyen. Nemzetközi főútvonalon, a Felszabadítók útja 99/A. számú ház előtt egy Zastava-karos- szériarpncs „díszük”, s bizony nem is napok, hetek óta, hanem hosszabb ideje. Innen a Felszabadítók úti. vagy ahogyan a gyulaiak nevezik, a Paradicsom-majori lakótelep felé vesszük az irányt. Hivatalos nyelven ez „csoportos korszerű családi házas övezet”; új társasházak, láncházak sorakoznak — a földutak mentén. Mindjárt az utca elején megállunk nézelődni. Szó'ami szó, rendetlen a környék, sok heA Paradicsom-majorban lyen derékig ér a gaz, itt meg, rögtön balra egy épületsor erkélyeitől néhány méterre baromfiól, sertésól „illatozik”, nagy boglya széna magasodik. Sokfelé botladozunk a törmelékben. Igaz, akad azért porta nem egy, ahol zöldell az ápolt gyep, elkerített virágágyást látni, sőt pihenőpadot, madáretetőt. Mindez azonban így nem tud igazán érvényesülni. A kedvezőtlen összképre egy szeméthalom tetején díszlő autóroncs teszi fel a koronát. A következő helyszín a Szentháromság utcai temető környéke. A temetőbe vezető bekötő út mentén balra tágas tér — amelyen most egy kocsimosó és javítóműhely (!) épül. Jobbra új, nagy családi ház, melynek rendetlen udvarát viharvert deszkakerítés takarja, vagy inkább takarná. — Most nézzük meg a nyárfás szennyvízszikkasztót — szabja meg a további útirányt Komlódi Elek. — Ez a megyében, sőt országosan is jó példa. Itt kezelik a város szennyvizét; a mechanikai tisztítás, ülepítés után a nyárfasorok között húzódó sekély árkokba kerül a szennyvíz. Megnézzük tehát a város határában létesített szikkasztót — s útközben „beug- runk" a húskombinát mögött nyíló utcába is. Az illat és a látvány elszomorító: a gyárkerítés alatt egy nagy átereszen gusztustalan lé fojy- dogál a gazos, nádas, nyitott csapadékvíz-csatornába, amely majd valahol a Veszély kanyarnál a gerlai holtágba csatlakozik. A látottak. rövid összegzésekor Kosa Ferenc aggódva hozza szóba a város hídjait: a Bárdos-hidat, amelyre otromba vastag vezetéket erősítettek, azután a Német- és a Kapus-hidat. — A város belterületén pedig — mondja végül — a legnagyobb környezetvédelmi gond ai Élővíz-csatorna- part, amely gondozatlan, ápolatlan. 8 — így is kinézhet egy település! — ezt már Eleken mondja a megyei főépítész. — Itt komolyan vették az utcafásítást, és az árkokat is rendben tartják. A látvány önmagáért beszel Valóban, a Gyulai út páratlan oldalán éppen most hozzák rendbe a csapadékvíz-elvezető árkot, s a házak is tiszták, ápoltak. Hasonlókat tapasztalunk a falu központjában is, szépen parkosított a felszabadulási emlékmű környéke, lépten-nyo; mon hulladékgyűjtő ládát találunk. A Hársfa presszó előtt viszont hiába van kerékpárállvány, a biciklik a falhoz támasztva rongálják a vakolatot. Hasonló a helyzet a gyógyszertár előtt is. azzal a különbséggel, hogy ott egy fa az áldozat. A Beloiannisz utcán lovaskocsi ballag, hatalmas rakomány szeméttel. — Ezt vajon hova viszik? — néz utána Varga Sándor, és máris a kocsi nyomába eredünk. Szép komótosan végighaladunk a Beloiannisz utcán, aztán lé a Petőfi utcán, s egy meglehetősen elhanyagolt térségen keresztül vágva, a Vasút soron végül is a szeméttelepre lyukadunk ki. Igenám. de a telep esőben megközelíthetetlen, nincs felügyelője, nincs körülkerítve. A szemetet szállító két fiatalember — egyébként társadalmi munkában az általános iskola hulladékát hozták ki — őszintén bevallja, ha kevesebb a szemét, és sár van, lehet, hogy nem jöttek ■ volna idáig .. . Elgondolkoztató egyébként, hogy a szeméttelepen rengeteg hulladékvasat fedeztünk fel — annak pedig a MÉH- telepen a helye. 8 Végül Kétegyházán fejezzük be a rövid körutat. A tágas Lenin tér nyugalmát, egységét egy új épület látványa rontja-zavarja: a helyi tsz árul itt zöldséget, lán- gost, pecsenyét. A szemétteleppel bizony itt is gond van. A költség- vetésben minimális a köz- tisztaságra fordítható összeg, így azután nincs kezelője a szeméttelepnek. Ráadásul nem is mindig jut el a telepig a hulladék, sokan már útközben, „alkalmas helyen” megszabadulnak tőle. Találtak így már elhullott jószágot is. . . Nos, ennyit láttunk, hallottunk ezen a novemberi napon. A látottak szerint tehát változatlanul aktuális , a szólás: „söpörjön mindenki...” Sőt: mindenki söpörjön .. .! Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi A húskombinát mögött Kétegyházán ülésezett a nemzetiségi albizottság Előadás a kereskedelmi felsőoktatásról
