Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
1983. december 29., csütörtök “U A kótaji Egyesült Erő Mgtsz-ben 3 évvel ezelőtt alakítottak ki gépkocsiabroncs-újrafutózó üzemet. A nyereséges melléküzemegységet most továbbfejlesztették. Az eddigi évi 70 ezer személygépkocsi gumikülső felújítása mellett már az idén mintegy 10 ezer darab tehergépkocsi gumiabroncs újrafutózását tervezik (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele-KS) A Boscoop Békés megyei központja a csíraszegény tejtermelésért Az országban (együttesen 220 ezer tehenet tartó) 320 tag- és 300 partnergazdaság veszi igénybe a Boscoop tőgyegészségügyi és tejhigié- niai szolgáltatást. Vizsgálati eredményeink birtokában megállapíthatjuk, hogy a tejtermelő tehenészetek állományának mintegy 40—45 százaléka szenved látható és tapasztalható tünetek nélküli tőgygyulladásban (szubklinikai mastitis). Mivel 1984. január 1-én bevezetésre kerül a csíraszegény tejátvétel, az a véleményünk, hogy amennyiben a mezőgazdasági nagyüzemek I. osztályú tejet kívánnak átadni a felvásárlóknak, úgy ezen a téren feltétlenül lépniük szükséges. Meggyőződésünk az, hogy mindenekelőtt a tőgyek egészségügyi állapotát szükséges a megfelelő szintre hozni, majd csak azután kell tovább lépni a technológiai változtatással. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a kettő nem mehet egymással párhuzamosan (hiszen ilyen formában hamarabb lehet előrelépni), de ez feltételezi az üzemek megfelelő anyagi és erkölcsi hozzájárulását. A hogy az ajánlott témakörök közül mivel kívánnak foglalkozni és milyen mélységben. A művelődési otthonok döntő többsége nem alkalmas a rendezvényeken túl a spontán látogatók befogadására, és tartalmas programok biztosítására. Az úgynevezett NYITOTT ELŐTÉR kísérlettel lényegesen megváltozott a bekapcsolódó intézmények fogadóképessége. Az átalakított előtereket részben az Országos Közművelődési Tanács támogatásából vásárolt eszközökkel szerelték fel. Eredményeként a látogatók száma lényegesen növekedett. Az intézményekben a délutáni, esti órákban 100—200 fő tölti kellemesen szabad idejét. Ez az egész intézmény tevékenységstruktúrájában változást eredményezett. Nagyobb hangsúlyt kaptak a közhasznú ismereteket nyújtó, készségeket, jártasságokat fejlesztő formák — tanfolyamok, tanácsadások, bemutatók — továbbá a közvetetten irányított tevékenységek, kiállítások, filmvetítések stb. Több intézményünk — ahol a tárgyi és a személyi feltételek megfelelők — követi e gyakorlatot. Több szabadtéri és sportrendezvényt, pontosabban lehetőséget is biztosítanak. Különösen hasznosnak ítéljük, hogy 11 intézményünk köny- vespavilont létesített az intézményen belül. Legtöbb helyen ez az egyetlen könyvvásárlási lehetőség, tehát a lakosok könnyebben juthatnak könyvhöz, hanglemezhez. Hasonló célt szolgál az tejtermelési rendszertechnológiánk elnyerte az „Agro- masexpo” ’83 díját. A technológiát igénybevevő tag- és partnerüzemek a tögyegész- ségügyi és tejhigiéniai problémákból eredő gazdasági- haszon-csökkenés mértékét csökkenteni tudják. Rendszeres alkalmazásával a tőgykárosodás és tógygyulladás kártételét elfogadható szinten tarthatják. A tejnek, mint végterméknek mennyiségi és minőségi paramétereit emelhetik. Különösen nagy jelentőségű ez a tevékenység a minőség szerinti tejátvétel 1984. január elsejével érvényes új követelményei szempontjából. A szigorú feltételek teljesítéséhez természetesen szükség van a Boscoop rendszerszervező szolgáltatói munkáján, a szolgáltatáshoz szükséges műszerek, eszközök, gyógyszerek Biztosításán túl a rendszeralkalmazó üzem fogadó- készségére is. A Boscoop-szolgáltatás igénybevételének két éve alatt a tagüzemeknek a klinikai tünetekben meg nem nyilvánuló, de jelentős hozamcsökkenést okozó tőgygyulladások arányát 50 száegyre terjedő játszóházprogram, mely elsősorban a gyerekek kreativitását, a szabad idő játékos eltöltését szolgálja. A művelődésügy ' területén bevezetett takarékossági intézkedések követelményként fogalmazták meg a rendezvények, kiállítások költségeinek csökkentését, illetve szintentartását. Ezt elsősorban jobb szervezéssel, a létrehozott produkciók jobb kihasználásával lehet elérni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozata alapján 1981-ben a Megyei Művelődési Központ szervezésében MÜSORELLATŐ SZOLGÁLAT jött létre. Feladatuk a megye lehetőségeinek feltárása, elsősorban a kistelepülések, lakótelepek, iskolák és egyéb, nem közművelődési szervezetek élő műsorral való ellátása. E tevékenység nagyban támaszkodik az amatőr mozgalomra, valamint a Békéscsabán élő színművészekre. A munkát igényfelmérés előzte meg, műsorajánlatot készítettek. Eddig a 9 műsorajánlatban szereplő 120- féle programból 56 település intézményei 74-félét választottak. Az átlagos nézőszám 126 fő volt. Megtalálható köztük az irodalmi, zenei előadás, a könnyűzenei és dzsesszkoncert, a szórakoztatást szolgáló vegyes műfajú, valamint a természet- és társadalomtudományi ismereteket nyújtó előadás és élménybeszámoló is. Nagy hangsúlyt helyeztünk a gyermek- és ifjúsági korzalékkal sikerült csökkenteniük. A szolgáltatás keretében kifejtett tartás- és fejéstechnológiai, fejési, higiéniai, tejkezelési, üzem- szervezési munka eredményeként a tej mennyisége, bakteriológiai tisztasága emelkedett. Vizsgálatainkat azonban laboratóriumi háttérrel kell elvégezni ahhoz, hogy bak- ter-rezisztencia alapján állapíthassuk meg a célirányos gyógykezelést. Ezért kötöttük meg a szerződést a Békés megyei Állategészségügyi Intézettel, amely 1983. szeptember 1. óta folytatja a vizsgálatokat. A Boscoop kelet-magyarországi kirendeltségének az volt a célja a békéscsabai alközpont létrehozásával, hogy az ismertetett teljesítmények produkálásához Békés megye területén is kialakítsa a lehető legjobb személyi és tárgyi feltételeket, hogy tag- és partnerüzemeinek megteremtse azokat a körülményeket, melyek elősegítik az országos átlagot elérő, sőt, azt meghaladó eredményeket. Urmössy Attila alközpontvezető osztály műsorral történő ellátására. E munkánkhoz jelentős céltámogatást kaptunk a Közművelődési Alapból. A fogadó intézmények lehetőségeiktől, valamint a programtól függően a felmerülő költségek 60—80—100 százalékát térítették. Ehhez kapcsolható a művelődési otthonok és A VENDÉGLÁTÚIPARI EGYSÉGEK együttműködése is. Régi gondja a közművelődésnek, hogy a kifejezetten szórakoztató, szabad időt kitöltő rendezvények fogadására intézményei alkalmatlanok, ugyanakkor a vendéglátóhelyeken megvalósuló programok színvonala alacsony. Itt pedig olyan rétegek vonhatók bizonyos kulturális hatás alá, melyek egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen jelennek meg kulturális intézményben. Ezért dolgozták | ki a Megyei Művelődési Központ dolgozói intézményük és a vendéglátóipari vállalat együttműködését. A ,• fogadókész vendéglők bő 1 programkínálatból választhatnak: Mókabár, Fiatalok órái, Szombat esti vígasságok, Csaba Orfeum. Gasztronómiai kalandozások, Dzsesszpresszó stb. A legeredményesebb ilyen együttműködést a Megyei Művelődési Központ, a békéscsabai Korzó étteremmel alakított ki. Itt az 1982-ben rendezett 30 programnak 9 ezer 588 I résztvevője volt, ez a város I lakosságának közel 15 száza- I lékát jelenti. Dr, Becsei Józsefi (Folytatjuk) II nehezebb helyzetben is helytáll a mezőgazdaság Beszélgetés dr. Magyar Gábor miniszterhelyettessel Az idei aszályos nyár után megkülönböztetett érdeklődéssel figyel a mezőgazdaságra az ország. Sokan feltették és felteszik a kérdést: hogyan gazdálkodtak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok 1983-ban? Miként ellensúlyozták veszteségeiket? Hogyan készülnek a következő esztendőre? E kérdésekről beszélgettünk dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Tavasszal még rekord- termésre volt kilátás a növénytermelésben, a nyári hónapok száraz időjárása viszont szertefoszlana a reményeket. Mekkora területet érintett az aszály, mekkora a nagyüzemek kára? — A kedvezőtlen időjárás elsősorban az alföldi megyéket sújtotta, összességében kétmillió hektárt érintett, ami a szántóterületnek több mint 40 százaléka. A mező- gazdasági termelés mai színvonalát mutatja azonban, hogy összességében nincsenek olyan terméskiesések, mint amilyeneket a nagy szárazság miatt vártunk. Csak összehasonlításként néhány adat. A mostanihoz hasonló aszály 1952-ben sújtotta a mezőgazdaságot. Akkor hektáronként 1,2 tonna búza, 1,1 tonna kukorica, 0,7 tonna napraforgó és öt tonna burgonya termett. Most búzából több mint négy tonnát, kukoricából öt tonna felett, napraforgóból pedig megközelítően két tonnát termeltünk hektáronként. Végül is azt mondhatjuk, hogy a növénytermelés eredményei elfogadhatóak. — A kedvezőtlen időjárás károsító hatása azonban nem elhanyagolható. Hogyan befolyásolja ez a jövő év eleji zárszámadásokat. Mennyi alaphiányos nagyüzem várható, milyen segítséget kapnak veszteségeik rendezéséhez? — A növénytermesztés kétségtelenül megsínylette az aszályos időjárást, így az ágazat bevételei is megcsappantak. Az állattenyésztés azonban a számítottnál gyorsabban fejlődött, bővítették a gazdaságok ipari és szolgáltató tevékenységüket is, így összességében az ágazat bruttó termelése a tervezett körül alakul. A gazdaságok nyeresége azonban mintegy 20 százalékkal lesz kevesebb, mint 1982-ben volt. Növekedtek a költségek, a növénytermelésben csökkentek a bevételek, így a pénzügyi hiány várhatóan kétszerese lesz az elmúlt évinek. Az ágazat gondjait azonban mérsékli, hogy az aszálykárt szenvedett gazdaságok nagy része megfelelő tartalékkal rendelkezik, s ezek az összegek bevonhatók a veszteség rendezésébe. Így aztán nem mindenütt kell a veszteséget központi forrásból fedezni. A Magyar Nemzeti Bank és a gazdaságok előrejelzései szerint mintegy 120 mezőgazdasági nagyüzemnél kell az úgynévezett veszteségrendezési eljárást lefolytatni. A felmérések szerint a veszteséges gazdaságok 35—40 százalékánál gyorsított eljárással tudjuk mérsékelni a veszteségeket. Ezekben az üzemekben bevonhatók a saját alapok, de természetesen állami dotációra is szükség lesz. Ahol az aszály miatt fejlesztési alaphiány lesz, ott a pénzügyi szervek lehetővé teszik azt is, hogy a korábban zárolt fejlesztési alapot most felhasználhassák. — Közvéleményünk nagy megnyugvással tapasztalja, hogy az aszályos év után sem akadozik az ellátás. A kisebb termés miatt azonban valószínűleg mérsékelni kell az exportot. Milyen lesz jövőre a magyar mezőgazdaság külpiaci teljesítőképessége? — Az aszály miatt a növénytermesztés eredményei csappantak meg, így elsősorban a növényi termékek kivitele okoz majd gondot. Agrárexportunk tervezett értéke azonban jövőre is a mostanihoz hasonló lesz. Természetesen ez a célkitűzés nagy erőfeszítéseket követel az első félévben, hiszen a korábbiakhoz képest kisebb árualappal rendelkezünk. Javíthatunk azonban a külpiaci munkánkhoz, folyamatos üzletkötésekkel elősegíthetjük a nagy tömegű, állati eredetű élelmiszerek forgalmának bővülését. Gondjainkat azonban szaporítja, hogy az élelmiszerpiacon a ’80-as években folyamatosan csökkentek az árak, és számottevően fellendülésre a jövőben sem számíthatunk. Az 1984. évi exportterv teljesítése a népgazdaság egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a külgazdasági egyensúly javításához. Azt gondolom, e munkában vannak is tartalékaink. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok javíthatnak együttműködésükön. A termelők a mostaninál jobban ügyelhetnek a piac követelményeire, a külkereskedők pedig a már megtermelt árunak találhatnak jó piacokat. — A legutóbbi hetekben vált közismertté a pénzügyi szabályozás módosítása. Mi késztetett a változtatásokra és mit .vár tőlük a mezőgazda- sági kormányzat? — A módosítás irányát a mostani gazdasági helyzet és a népgazdasági terv célkitűzései határozták meg. Eszerint a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jövőre is el kell látni a hazai lakosságot élelmiszerrel, s ezen túlmenően részt kell vállalni a népgazdasági egyensúly javításából. E két alapvető feladat meghatározza munkánkat, s ebből következően a termelés ösztönzését is. Arra kell törekedni, hogy a termékszerkezet igazodjon a piachoz, kedvezőbben értékesíthető, jó minőségű élelmiszereket termeljünk. A szabályozás módosítása ebbe az irányba tereli a gazdálkodást, fokozza a költség- és nyereségérdekeltséget, az ipari és szolgáltató tevékenységnél pedig az iparvállalatokéhoz hasonló termelési feltételeket teremt. • — Néhány gazdaságban úgy fogalmaznak, hogy a közgazdasági szabályozás változása felér egy kisebb aszállyal. Ez nyilván túlzás, de az tény, hogy az üzemi számítások szerint tovább csökken a nyereség, a gazdaságoknak kevesebb pénze lesz beruházásra. A fejlesztés ütemének lassulása nem akadályozza-e a következő esztendőkben a fejlődést? — A szabályozók módosításának egyik következménye valóban az, hogy csökken a nyereség. Ennek az az oka, hogy a költségeket növelő tényezők között a társadalombiztosítási járulék emelése nem épült be a fel- vásárlási árakba. Ezzel szemben viszont a mezőgazdaságban is megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés, és átlagosan 25 százalékkal , csökken a jövedelemadó. Így aztán az alacsonyabb nyereségből is változatlanul lehetőség nyílik arra, hogy érdekeltségi alapjaikat megfelelő szinten tartsák a gazdaságok. Az egész népgazdaságra jellemző, hogy a beruházási vásárlóerőt szabályozzuk. A mezőgazdaságban jövőre az ideihez hasonló nagyságrendűek lesznek a beruházások. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy 1982-höz képest mérséklődik a fejlesztés üteme. Megítélésünk szerint ez a mezőgazdaság termelését nem akadályozza. Ha a meglevő állóeszközöket jobban hasznosítják a gazdaságok, kihasználják tartalékaikat, akkor még bővíthető az ágazat teljesítőképessége. A szabályozók változása e tartalékok mozgósítására kényszeríti a gazdaságokat, így segítik az eszközhatékonyság javulását, ami alapvető érdekünk. — Sokat hangoztatott üzemi panasz, hogy a mezőgazdaságba beáramló ipari termék ára gyorsabban növekszik, mint a mezőgazda- sági felvásárlási ár. Hogyan alakulnak az arányok jövőre? — A felvásárlási árak 4,5 százalékkal, a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árai pedig mintegy hat-hét százalékkal emelkednek. Ez a különbség voltaképpen az egész népgazdaságot érintő intézkedésekből következik. A költségek növekedését ugyanis mindenütt takarékossággal és a termelés hatékonyságának növelésével kell kigazdálkodni. így aztán nem is lenne indokolt az, hogy a mezőgazdaságban a termelőeszközök árának emelését a felvásárlási árak növelésével maradéktalanul ellensúlyozzuk. — Engedjen meg egy személyes kérdést. A miniszter- helyettes elvtárs hosszú ideig volt üzemi vezető. Hogyan gazdálkodna most egy állami gazdaságban? — Röviden azt mondhatnám, hogy igyekeznék a népgazdaság szükségleteihez igazodni. A szabályozás ugyanis most azokat a tevékenységeket ösztönzi, amelyek a gazdasági egyensúly megteremtését szolgálják. A gazdálkodás nyeresége nemcsak a termelés bővítésével, hanem takarékoskodással is növelhető. Éppen ezért üzemi vezetőként fokozottan figyelnék a technológiák korszerűsítésére és a technológiai fegyelem betartására. Megítélésem szerint ugyanis ebben mintegy 20 százalékos tartaléka van a gazdaságoknak. Természetesen a fáradozás csak akkor jár eredménnyel, ha üzemen belül is megtaláljuk a megfelelő érdekeltséget. A termelési tanácskozásokon, zárszámadó közgyűléseken ismertetett tervekből csak akkor lesz valóság, ha azokat pontosan és gondosan végrehajtják. Ez pedig nem nélkülözheti a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók személyes érdekeltségének megteremtését. Farkas József
