Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

NÉPÚJSÁG ■1983. december 29., csütörtök Nyugdíjasok az orosházi művelődési központban Fotó: Fazekas László Tanácsülésekről jelentjük Kinevezések •a Honvédelmi Minisztériumban DOMBEGYHÄZ Dombegyházán december 22-én, csütörtökön, délután 2 órakor tartották meg a községi 'közös tanács ülését. Az első napirendi pont ke­retében Iszály György, a végrehajtó bizottság titkára az 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervet ismertette a tanácstagokkal. Az 1984-es esztendőben folytatódik a célcsoportos lakásépítés, és mázsaház létesítését tervezik. Számít a községi közös ta­nács vezetése arra, hogy a lakosság 1984-ben is teljesít társadalmi munkát. Terve­zik azt is, hogy megvásárol­ják a tornaterem vasvázát, s így megvalósulhat a régi vágy: lesz- hol sportolni. Az első napirendi pont megvita­tása, elfogadása után Dús Lajosné 'tanácstag beszá­molóját hallgatták meg a nőpolitikái határozat vég­rehajtásának tapasztalatairól. Az elmúlt évben a FÉKON melléküzemágat létesített Dombegyházán, a ládagyár üzemeltetése megoldotta a Petőfi Termelőszövetkezet­ben a kertészeti dolgozók gondját, itt létesült ugyanis a szociális helyiség. Ebben az esztendőben adták át a termelőszövetkezet 600 ada­gos üzemi konyháját, amely 10 millió forintba került. Egyébként onnan szállítják ki a munkahelyekre az ebé­det. A beszámoló elemezte a nők részvételét a brigád­mozgalomban, és az oktatás­közművelődés feltételeit. Eredményként könyvelhető el, hogy a négytantermes is­kola megoldotta a község­ben az oktatási gondokat, minden dombegyházi kis-, gyermeknek jut bölcsődei és óvodai hely. Csupán a szol­gáltatások színvonala hagy még kívánnivalókat maga után. sz. j. SZEGHALOM Szeghalmon Kozák Sán­dor elnökletével három na­pirendi pontot vitattak meg a szeghalmi tanácsülés résztvevői. Elsőnek Kozák Sándor tanácselnök ismer­tette a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkáját, majd ezt követő­en a testület Zsombok Já­nos vb-titkár előterjesztésé­ben meghallgatta, majd megvitatta az 1984. évi költ­ségvetési és fejlesztési ter­vet. Szeghalom nagyközség tanácsa a jövő évi fejleszté­si tervben számol azzal, hogy a folyamatban levő és a befejezett beruházások te­kintetében — a célcsoportos lakásépítésben és a közmű­vesítésben — gondok lesz­nek. Ugyanakkor a fejlesz­tési terv elkészítésében új lehetőségként vették számí­tásba a pályázati rendszert. A jövő évi költségvetésben pedig elsősorban a saját be­vételi források kimunkálá­sára fordítottak gondot a költségvetési egyensúly biz­tosítása érdekében. ' A legnagyobb érdeklődés ez alkalommal Kozák Sán­dor szóbeli tájékoztatását kísérte a szeghalmi járás megszűnésével, és a várossá alakulással járó időszerű átszervezési feladatokról. A január elsejétől városi rang­ra emelkedő település, ame­lyet körzetközponti felada­tokkal is felruháztak, hár­mas jellegű feladatot lát majd el. Egyrészt — mint körzetközpont-hatósági ügyekben másodfokú döntési jogkörrel bír, közreműködői feladatokat lát el a hozzá­tartozó 9 nagyközség, köz­ség és" a megye kapcsolatá­ban, s végül összehangolja a körzetbe tartozó tanácsok munkáját. Emellett termé­szetesen a város igazgatási feladatát is elátja a jövőben, s ennek megfelelően osztály­tagozódásban alakítják ki a városi tanácsi apparátust. Az utolsó nagyközségi ta­nácsülés bejelentésekkel . ért véget. bsc A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa altábornagy- gyá nevezte ki Kiss Sándor mérnök-vezérőrnagyot. A Minisztertanács Kiss Sándor mérnök-altáborna- gyot és Szórádi Zoltán ve­zérőrnagyot 1984. január el­sejével honvédelmi minisz­terhelyettessé nevezte ki. A honvédelmi miniszter 1984. január 1-i hatállyal Kiss Sándor mérnök-áltábor- nagyot, honvédelmi minisz­terhelyettest a Magyar Nép­A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa, a He­ves megyei MÉSZÖV elnök­sége, a gyöngyösi Gyöngy.- szöv ÁFÉSZ a Népművelési Intézettel és a Mátra Műve­lődési Központtal közösen országos szövetkezeti népmű­vészeti kiállítást rendez. E nagyszabású kiállítást 1984. márciusában Gyöngyösön rendezik meg, a város 650 éves fennállása alkalmából. A meghirdető szervek e kiállítással — melynek szer­vezése országszerte megkez­dődött — azt akarják elérni, hogy minél több ÁFÉSZ, ta­karék-, illetve lakás- és is­kolaszövetkezet tagja, dol­gozója, csoportja, szakköre, klubja vegyen részt olyan alkotásokkal, melyek még országos pályázaton díjazás­Üj, színes kiadvány jelent meg a közelmúltban az új­ságárusoknál: az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Válla­lat képregénysorozatának el­ső kötete. A 64 oldalas kép­regény, Kari May regénye nyomán, a Winetou. Old Shatterhand, Sam Hawkins és a többiek izgalmas törté­: A MÉH Nyersanyag-hasz­: nősítő Tröszt — az Állami • Gazdaságok Országos Köz- I pontjával és a Termelőszö- : vetkezetek Országos Taná- : csávái együttműködve — is­• mét megszervezi a mező­• gazdaságban a vas- és szí­• nesfém-hulladékgyűjtési ak- : ciót. Az eddigi hasonló i gyűjtések sikere alapján ar­• ra számítanak, hogy a janu­• ár 1. és március 1. közötti • időszakban a mezőgazdasági j üzemek dolgozói sok ezer ! tonna hulladékot szednek : össze. Az év első három hó- 5 napjában ugyanis kevesebb • a napi, konkrét mezőgazda- j sági teendő, s több idő jut a j hulladékok, az elhasznált : akkumulátorok, a kiselejte­zi zett gépek és alkatrészek hadsereg fegyverzeti és tech­nikai főcsoportfőnökévé, Szó­rádi Zoltán vezérőrnagyot, honvédelmi miniszterhelyet­test a Magyar Néphadsereg hadtápfőnökévé, Stock Já­nos altábornagyot a Magyar Néphadsereg légvédelmi és repülőparancsnokává, egy­idejűleg Kiss Sándor mér- nök-altábornagyot, Szórádi Zoltán vezérőrnagyot és Stock János altábornagyot a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa tagjává ne­vezte ki. ban nem részesültek. Egyéb­ként e kiállításon hímzések­kel, szőttesekkel, fafaragá­sokkal, gyermekjátékokkal és egyéb pályamunkákkal, így kerámiával, bőrből, gyé­kényből, fűzvesszőből ké­szült tárgyakkal egyaránt részt lehet venni. A jeligé­vel ellátott pályamunkákat először a MESZÖV-öknél, majd a kiállítás előtt Gyön­gyösön zsűrizik. A kategóriák díjain kívül a SZÖVOSZ 5000 forintos nívódíjat, a Népművelési In­tézet pedig 4000 forintos különdíjat ajánlott fel e ki­állításra. Megyénk fogyasztási szö­vetkezeteinél már készülnek az asszonyok, lányok e nagy­szabású kiállításra. netét Zórád Ernő képei jele­nítik meg. A színvonalas, íz­léses kiadvány erős kötésű — s ez igencsak fontos, lé­vén a képregény olvasókö­zönsége tíz év körüli. A so­rozat következő kötetében egyébként a Visszatérés a Földre és a Titok a világ te­tején című izgalmas történe­teket mesélik el a rajzok. szétválogatására. Ezek el­szállítását is jobban meg tudják szervezni a gazdasá­gok, tsz-ek saját járműveik­kel. A MÉH ilyen esetekben a vételáron felül még fuvar­díjat is térít. A MÉH Trösztnél elmond­ták, hogy a jövő évi akciók várhatóan még eredménye­sebbek lesznek, mint az ed­digiek voltak, mert a vas­hulladékok átvételi árát az év elejétől — az Országos Anyag- és Árhivatal rendel­kezései alapján — felemelik. Az emelés mértéke nem egy­séges, mert azoknak a hul­ladékoknak átvételi árát, amelyek az ipar számára fontosabbak, nagyobb mér­tékben, a többiekét kisebb mértékben emelik fel. n égyzeteimet rendez­getve akadtam rá a minap néhány érde­kes, megszívlelendő, tanul­sággal is szolgáló megállapí­tásra. Nyugdíj előtt álló, a szakszervezeti mozgalomban legalább 30 évig dolgozó em­berre] beszélgettem. A kér­dés valahogy így hangzott: mi jellemezte a szakszerve­zeti mozgalmat a szocialista társadalom építésének kü­lönböző szakaszaiban? Nem kívánom itt részletezni a nyílt és őszinte választ, amely az egyén sorsán ke­resztül is érzékeltette a küz­delmet, a vitákat, olykor az egészséget is károsító gyöt­relmeket, majd az örömet adó megnyugvást. Nem kis időt ölel fel ez a korszak. Közvetlenül a fel- szabadulás után kiszélesedett a. szakszervezeti mozgalom, bővült a mozgástere. Az új­jáépítés mindent elsöprő len­dülete, a munkáshatalom megteremtése nagy lehetősé­get teremtett a szakszerveze­ti munka kibontakoztatásá­ra. Később, az ötvenes évek elején megtört a korábbi, nagy lendület. A hibák, a torzulások következtében háttérbe szorult az érdekvé­delem. Az ellenforradalom után, immár konszolidált vi­lágunkban sem volt köny- nyű a bizalmat visszaszerez­ni. Az 1966-os párthatározat világos célokat fogalmazott meg a szakszervezeti mozga­lom megújhodására. De nem volt megállás. A gazdaság- irányítás új rendszerének ki­dolgozása, bevezetése újabb erőpróbára sarkallta a szer­vezett dolgozókat. A mosta­ni változó feltételek, a na­gyobb követelmények még' inkább sürgetik a szakszer­vezetek tömegbefolyásának az erősítését, belső életük, munkamódszerük továbbfej­lesztését. A szakszervezetek­nek is segíteni kell azokat a folyamatokat, amelyek job­ban megfelelnek a növekvő társadalmi követelmények­nek, a tagság igényeinek. Ennek viszont feltételei vannak. Igaz, hiszen napon­ta tapasztaljuk, hogy a szo­cialista demokrácia elmélyí­tésében- növekszik a szak- szervezetek szerepe és fele­lőssége. Ugyanakkor az egyes fórumok működésében gya­kori a formalizmus. A tájé­koztatás nem mindenütt rendszeres és folyamatos, így a dolgozók észrevételei, javaslatai elsikkadnak. Ilyen körülmények között hiába várjuk az aktivitást, a dön­tésekbe való beleszólást, a végrehajtás ellenőrzését. Aligha véletlenül mondotta Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke a Politikai Főiskolán, hogy a szakszervezetek egyik gyengesége: egyrészt nem.tá­maszkodnak eléggé a több százezer aktivistára; más­részt a tagság érdeklődése is eléggé hullámzó. Erősíte­ni kell tehát a szakszerve­zeti munka mozgalmi- jelle­gét. Ma már senki sem ta­gadja : a gazdaságirányítás fejlődésével párhuzamosan változnak a szakszervezetek feladatai és funkciói. Ennek egyik megnyilvánulása a vállalati önállóság, amely egyre szélesedik. A szak- szervezeti tisztségviselőknek nyilván igazodni kell ehhez. Miként lehet ezt megvalósí­tani? Többek "között úgy. hogy nagyobb figyelmet for­dítanak az alapszervezetek életére, különösen a taggyű­lések és a bizalmiak munká­jának; jobbá tételére. A közelmúltban részt vet­tem az egyik ágazat megyei bizottsági ülésén, ahol ép­pen az alapszervezetek mun­kamódszeréről, a szervezeti élet továbbfejlesztéséről tár­gyaltak. Valaki a párt Köz­ponti Bizottságának 1983. ok­tóber 12-i állásfoglalásából idézett. íme: „Szorosabbá kell tenni a választott testü­letek, tisztségviselők és a tagság kapcsolatát.” Nagyon időszerű megállapítás. Ugyanis az eredmények el­hallgatása és lekicsinylése nélkül állíthatjuk: rengeteg még a tennivaló. Az említett vizsgálat olyan hiányosságo­kat hozott napvilágra, amely sajnos általánosítható. A szakszervezeti titkár meg­kapja ugyan a különböző ha­tározatokat, ott van nagyon sok' tájékoztatón, mégsem továbbítja az észrevételeket a szakszervezeti bizottság tagjainak, a bizalmiaknak. De az írásos határozatok el­juttatása semmit sem ér, ha a bizalmi nem tud mit kez­deni vele. Legtöbbször nem egészen érti, hogy miről van szó, és a helyi feladatok meghatározása késik vagy el­marad. Hiányos a tagság tá­jékoztatása is. Ez abból adó­dik, hogy a szakszervezeti bizottság sincs tisztában a feladatokkal, így képtelenek érvelni, agitálni. Összekötő kapocs lehetne a csoport­gyűlés, de erre elvétve kerül sor, amely rontja a tagság­gal való kapcsolatot. A vá­lasztott tisztségviselők mun­kájához nélkülözhetetlen szakszervezeti kiadványok sem jutnak el mindig hozzá­juk. Az egyik szövetkezet­ben például elfelejtették megrendelni a Szakszervezeti Értesítőt. Baj van a bizal­miak kezdeményezőkészségé­vel is. Általában csak a bi­zalmi testületi ülések előtt találkoznak a tagokkal, ak­kor sem ők szorgalmazzák az eszmecserét. Az itt el­hangzott észrevételek, javas­latok akadozva jutnak el a szakszervezeti bizottsághoz. Tehát a bizalmiak sem áll­nak feladatuk magaslatán.- Volt olyan gazdálkodó szer­vezet, ahol elismerték: a bi­zalmiaknak csupán a fele képes feladatát ellátni. Per­sze, ezen sem lehet csodál­kozni. Sok helyen nem érté­kelik a főbizalmiak és a bi­zalmiak munkáját, ezek. a tisztségviselők egyetlenegy­szer sem számoltak be tevé­kenységükről. Érthető, hogy a legna­gyobb érdeklődés és vita a szakszervezeti mozgalom kulcsszereplője: a bizalmi körül robbant ki. A bizalmi személyének mindig fontos szerepe volt a magyar szak- szervezeti mozgalomban. Ezt a funkciót a szervezkedő munkások hozták létre. Nem véletlen az elnevezés sem. Magában hordozza a legfon­tosabb feltételét: a bizalmat. A vas- és fémmunkások or­szágos szakszervezetének egykori szabályzata így fo­galmazta meg a bizalmi fel­adatait: „A bizalmi férfi le­gyen józan, korjtoly, törekvő, bírjon szaktudással, hogy ez­által úgy a munkáltató, mint a munkások előtt megbecsü­lést és állásának tiszteletet, tekintélyt tudjon szerezni..." Nos, a mai bizalmiból sem hiányozhatnak ezek az eré­nyek, megtoldva még jó né- hánnyal. A kívánalmak egyesekben ellenérzést vál­tanak ki és azt mondják: ez már a maximalizmus határát súrolja. Az aggályoskodók- nak abban van igazuk, hogy ezek az emberek elfoglaltak, a munka és a család gond­jai mellett nemigen van ide­jük elmélyült filozófiai mű­veket olvasni. Azt sem kí­vánhatjuk tőlük, hogy ottho­nosak legyenek a közgazda­ságtanban, a politológiában és a vállalati irányítás, szer­vezés bonyolult rendszeré­ben, értsenek a számvitel­hez. I ákkor milyen legyen a jó bizalmi? Nehéz erre részletes és el­fogadható receptet adni. Az mindenesetre elvárható tőle, hogy az adott kollektíva leg­jobban felkészült, legráter' mettebb tagja legyen. Aki együtt él, dolgozik a cso­portjával, ismeri munkatár­sai véleményét, kötelessége a javaslatok összegyűjtése, to­vábbítása. A másik tulajdon­ság még fontosabb: az álta­lános politikai intelligencia. Nem iskolai végzettségről van itt szó elsősorban. Sok­kal inkább a valóban létező tudásról, ’ a szakszervezeti munka értéséről, politikai ér­zékről, mozgalmi vénáról és higgadt, megfontolt, felelős magatartásról. Ezek maguk­ban hordozzák mindazt, amit a köznyelv egyszerűen bi­zalomnak nevez. Seres Sándor Eltűnt a zöld disznó! Ez nem vicc, valóban hiányzott a pakliból. Az asz­talt'körül ülők egymástól kérdezgették bosszúsan: ki lehetett az a tökfilkó, aki csomagolta ezt a plasztik­paklit a játékkártyagyárban, és ki az a meós, aki el­lenőrizetlenül a boltokba engedte? Szerencsére több paklit vásárolt a klub gondnoka, így hát a társaság nyomban felbontotta.a második csomagot is. Megvolt minden lapja., Sőt. Mikor az ultizok kézbe vették az osztást, úgy tűnt, jóval több lapot tartanak a kelleténél. A zöld, a tök „színű” nyomások ugyanis ki­lógtak fekete kereteikből, s vibráltak, kétszeresen lát­szottak. Egyszóval élvezhetetlen volt velük a játék, se­lejt volt ez a pakli is. Aztán rosszat sejtve, mind a 10 csomagot kibontotta a gondnok. írd és mond 5 (!!) pakli selejt volt köztük. Karácsony másnapján, amikor összejön a család, s a régi, kopott, hiányos kártya heíyett előkerül az aján­dékba kapott új csomag, amivel a rokonok játszani kez­denének egy-egy pohár bor mellett, s ilyen selejtes pak­lit bontanak ki, bizony borússá válik a szeretet ünnepe, és nem éppen békésen gondolnak kártyakészítő honfi­társaikra. Pedig könnyen lehet, hogy az eltüntetett zöld disznó tulajdonképpen tudatos jövőépítést szolgál, és nem arról van szó, hogy az exportból visszamaradt ilyen hibás paklikat legalább belföldön értékesítsék. Ugyanis az átcsoportosítások korát éljük, s lehetséges, hogy az el­tűnt zöld disznó egy újonnan, létrehozandó munkakör szükségességét van hivatva bizonyítani azok számára, akik az effektiv termelésből kénytelenek átcsoportosulni. Ha tudniillik ilyen hibás paklik a boltokba kerülhetnek, akkor javítani kell a meós munkát, következésképpen életre kell hívni mindenütt a minőségi ellenőröket el­lenőrző csoportot. Ez eddig rendben is volna, de mindjárt felötlik az új kérdés: vajon őket ki fogja majd ellenőrizni? Hogy? Mit tetszik mondani? Mi az, hogy a saját lel­kiismeretük? V. D. Országos szövetkezeti népművészeti kiállítást rendeznek Gyöngyösön B. I. Gyerekeknek Új színes képregény-sorozat Nemrégiben hangulatos Űj Aurora-estet rendeztek Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben. A „Hangok messzire szállnak” cí­mű irodalmi összeállításban közreműködött (balról jobbra): ifjú Filadelfi Mihály gitár, Sass Ervin költő, Filadelfi Mi­hály, az Üj Aurora főszerkesztője, Csoór István író, Szabó Zsuzsa színművész Fotó: Béla Ottó Hulladékgyűjtési akció a mezűgazdaságban Bizalom

Next

/
Thumbnails
Contents