Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
1983. december 3., szombat A tudomány társadalmi szerepe Békés megyében November 29-én, kedden —1 miként hírt adtunk róla—megyei aktivaértekezlet volt az oktatási igazgatóságon a megyei pártbizottság szervezésében, Csatári Béla megyei titkár elnökletével. Az értekezlet témája a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának a megyében folyó tudományos kutatómunka hatásának közelmúltban történt vizsgálata és állásfoglalása alapján a tudomány társadalmi szerepének értékelése, és a jelen helyzetből fakadó megyei feladatok megtárgyalása volt. A végrehajtó bizottság állásfoglalását vitaindító referátumában Várai Mihályné, a megyei pártbizottság propdganda- és művelődési osztály- vezetője ismertette. Csatári Béla megyei titkár elnöki megnyitójában a hogyan tovább konkrét feladatainak megfogalmazására, az arra adandó válaszra hívta fel a jelenlevő pártszervek, gazdasági, intézményi, államigazgatási vezetők és tudományos kutatók figyelmét, hogy miként vagyunk és lehetünk képesek a tudományos eredményeket — mint az előrehaladás fontos tényezőjét — a jelenleginél jobban felhasználni, azt a hasznos körforgást élénkíteni, amit a tudományos kutatási eredmények hatása a politikára, a gazdaságra, a társadalmi élet minden területére kifejt, illetve fordítva — a társadalmi körülményeink és igényeink a tudományos eredmények megszületésére serkentenek. Az alábbiakban ismertetjük — kivondtosan — a vitaindító előadást és a hozzászólások lényegét. Várai Mihályné osztályvezető elöljáróban a tudomány társadalmi szerepe vizsgálatának szükségességéről és a gyakorlati befogadóképesség fontosságáról szólt, majd a megyei helyzetet és körülményeket vázolta fel. A tudományban nincsenek megyehatárok Békés megyében a tudomány és a termelés kapcsolatára az jellemző, hogy a felhasznált tudományos, szellemi kapacitás nem a megye tudományos kutatói tevékenységének bázisán jön csupán létre. A megyében működő szellemi kapacitás egy részét a nemzetközi tapasztalatok tudományos eredményei képezik, egy részét a megyén kívüli kutatási intézményekkel való együttműködés szolgáltatja, és egy részét a megyében folyó tudományos kutatások adják. Ebből adódik egy olyan sajátos helyzet, hogy amikor figyelmünket elsősorban a Békés megyében folyó tudományos kutatásokra, azok eredményeinek felhasználására fordítjuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előbb felsorolt tényeket, mert az egyoldalúvá tenné a megyében megvalósuló termelés és tudomány, a szocialista társada- l<jmépítő munka és a tudomány kapcsolatát. Ezt hangsúlyozni kell, mert él olyan felfogás, miszerint a megyében működő szellemi ■ kapacitást, illetve szellemi felhasználást csupán a megyében élő és dolgozó értelmiség tevékenységén méri, olyan adatokon, amelyeken mérve a megye teljesítményeit, sehogy sem alakul ki olyan reális kép. amelyen értelmezhető lenne a Békés megyében létrejött társadalmigazdasági fejlődés eredménye. A csupán az országos átlagot elérő agrárértelmiségi arány nem minősítheti a világviszonylatban is kiemelkedő szintű mezőgazdasági teljesítményeket, hacsak nem azt tételezzük fel, hogy nem az itt dolgozó emberek, hanem a megye természeti-földrajzi adottságainak köszönhető ez a most már hosszú ideje folyamatosan megjelenő, sőt növekvő mezőgazdasági termelési teljesítmény. Mi azt valljuk, hogy a megye szellemi felkészültségi színvonala a ránk váró feladatok megoldására adott, még akkor is, ha több helyen a továbblépéshez a ténylegesen meglevő „kedvezőtlen" adatokat javítani is kell. Ha a Békés megyében folyó tudományos kutatói tevékenységet kívánjuk számba venni, akkor abból az elvitathatatlan történelmi tényből kell kiindulni, hogy vannak a megyének országosan, sőt nemzetközileg is számon tartott eredményei, amelyek néhány tudományágban hosszabb történelmi múltra vezethetők vissza. Hadd említsük meg a Tessedik-hagyo- mányt, vagy például azt a helytörténeti kutató, feltáró, anyaggyűjtő munkát, amelyben Mogyoróssy, Haán és mások munkássága folytatódik a kornak megfelelő magas színvonalon. Ennek ellenére mégis azt kell mondani, hogy a megyében működő tudományos kutatói kapacitás, a kutatói bázisok kialakulása nem csupán ezeken a hagyományokon jött létre, sőt nem elsősorban a megye - társadalmi, gazdasági fejlődése igényei, szükségletei hozták létre, hanem inkább központi tudománypolitikai elgondolások. Csak a hetvenes évektől figyelhető meg olyan, egyre inkább kibontakozó tendencia, miszerint a megye különböző gazdasági egységeiben, intézményeiben létrejövő gazdasági szükséglet, a továbblépéshez szükséges tudományos megalapozottság igénye hoz létre kutatói bázisokat, helyeket, osztályokat vagy csoportokat. E kedvező tendencia ellenére a megye fejlődésére ható tudományos kutatói tevékenység elsősorban a megyén kívüli intézményekben és szervezetekben folyik, miközben a megyén belüli kutatások hatásának nagyságrendje az összhatásnak csupán töredéke. De az is igaz, hogy a megyén belüli kutatások az adott ágazatok fejlődésében általában meghatározó szerepet játszanak. A tudományos kutatási eredmények és a termelés kapcsolatának szorosabbá tételében jelentős eredményeket ért már eddig is el az 1979-ben létrehozott és a Békés megyei Tanács V. B. .által irányított tudományos-koordinációs szak- bizottság, amely szervezi megyénk kapcsolatait az országos tudományos központokkal — megyén belüli hasznosítás lehetőségeit keresve — a kutatások gyakorlatra irányultságának fokozásával. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy azokban a tudományágakban is megvalósuljon e helyes törekvés, ahol eddig még ez nem sikerült, s arra, hogy hatékonyabban segítse az innovációs folyamat kibontakoztatását megyénkben. Kutatóbázisaink és munkájuk A kutatói bázis Békés megyében viszonylag szerény. Három önálló kutatóintézet működik: kettő Szarvason, az Öntözési Kutató Intézet és a Haltenyésztési Kutató Intézet, egy pedig Békéscsabán, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztálya. Ezenkívül kutatással is foglalkozó intézményeink a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara és az óvónőképző intézet Szarvason, a Békés megyei Levéltár, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, az állategészségügyi intézet, a kórházak. Különböző kutatási programokban részt vesz vagy maga szervez kutatási programokat termelési profiljának megfelelően a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a békésszentandrási Zalka Máté, a csárdaszállási Petö|i, a nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyár — a felsorolás teljessége nélkül. A megyében folyó tudományos kutató munkát végzők közül 44 fő rendelkezik tudományos minősítéssel (1982), 1970-ben ez a szám 17 fő volt. A függetlenített tudományos'kutatók száma viszonylag kevés, néhány problémakörben, elsősorban a társadalomtudományi kutatásokban, szélesebb az amatőr kutatók részvétele, erre azonban az a jellemző, hogy az idősebb generáció tagjai közül kerülnek ki. Néhány intézmény a kutatói gárda fejlesztésében úgy ért el jobb eredményeket, hogy tervszerűen, pályázatokkal is ösztönözte a megyében élő és dolgozó szakembereket tudományos kutatási programjaikban való részvételre. Az ilyen irányú törekvést minden kutatóhelyen erősíteni kellene. A fenti kép alapján is kitűnik, hogy a megyében folyó tudományos kutatások döntő többsége nem önálló kutatási program alapján történik, leginkább valamilyen programhoz kapósolódó, kiegészítő, vagy részfeladatokat megoldó kutatások. Békés megyében a legszélesebb körű kutatási tevékenység a mező- gazdasági termeléshez kapcsolódik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmélet és a gyakorlati fel- használás közelebb kerültek egymáshoz, egyre inkább érzik kölcsönösen egymás szükségességét. Az egyes gazdaságok mind gyakrabban adnak megrendeléseket különböző kutatóintézeteknek a termelés során keletkezett problémáik megoldására. Ez már a termelésnek egy tudatosan tervezett magasabb szintje. A mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások teszik ki a megyében folyó tudományos kutatások több mint felét. Ebben a megye objektív adottsága tükröződik. A kutatási eredmények egyre jelentősebbek, mind több olyan eredmény születik, amely nemcsak a megye, de az ország határain túl is érdeklődésre tarthat számot. A fogadókészség alapvető gazdasági és politikai érdek A tiszteletre méltó eredmények ellenére azonban a megyén belül folyó mezőgazdasági jellegű kutatások sem most, sem a későbbiekben nem fogják kielégíteni a mezőgazdasági termelésnek a tudományos kutatásokkal szemben támasztott, egyre fokozódó igényeit. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság fejlődése továbbra is országos, sőt nemzetközi szintű tudományos kutatási eredményekre kell hogy épüljön, amelyhez szorosan kapcsolódnak a helyi kutatói, fejlesztői elképzelések. A tudományos kutatási eredmények gyakorlati felhasználása, a gazdaságok termelési szerkezetének függvényében alapvető gazdasági és politikai érdek mind az egyes gazdaságokat, mind pedig'a népgazdaságot illetően. Miközben igaz, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolata közvetlenebbé vált. , vannak gazdaságok, amelyek ehhez nem akarnak, vagy nem tudnak alkalmazkodni. Nem csak arról van szó, hogy a kutatóintézetek, vagy a különböző kutatási helyek nem tartják megfelelőnek a gazdaságok egy részénél a fogadási készséget, hanem arról, hogy ez a fogadási készség hiányos, nem mindenütt megfelelő. A Békés megyében született tudományos eredmények mindegyike felhasználásra kerül valamelyik gazdaságunkban, de elterjedésének, gyakorlati felhasználásának szintje lényegesen elmarad a meglevő lehetőségektől. Vannak olyanok, akik félnek az új tudományos eredmények elsőként való alkalmazásától, csak akkor veszik azt át. ha már más gazdaságok több éves nagyüzemi gyakorlata is igazolja számukra a bemutatott tudományos eredmények előnyeit. így aztán ez a szemléleti mód ezen gazdaságok számára több éves hátrányt konzervál. Szubjektív gondok Az új tudományos eredmények fogadási készsége nagyban függ az egyes gazdaságokban dolgozó szakemberek szakmai felkészültségi szintjétől, attól, hogy az adott gazdaság milyen eredménnyel gazdálkodik. A gyengébb gazdaságokban ritkán kerül sor új eljárások bevezetésére, helyenként úgy tűnik, hogy a szinten tartáshoz szükséges tudományos ismeretek, tudományosan megalapozott gazdálkodási szemléleti mód sem adott. A gazdaságok közötti különbségek kiegyenlítését nemcsak a tárgyi feltételek javításában kellene keresni, hanem a szubjektív feltételek változtatásában is. Békés megye mezőgazdasági teljesítményeit vizsgálva szólni kell a mezőgazda- sági termelési rendszerek tudományos eredményeket közvetítő szerepéről. Ott, ahol vállalkoztak a rendszer biztosította lehetőségek kihasználására, viszonylag rövid idő alatt jelentős termelésnövekedést értek el. Ez is bizonyítéka annak, hogy a tudomány meggyorsítja a gazdasági, s rajta keresztül az egész társadalmi fejlődést. De az újra való érzéketlenség, a megalapozott vállalkozási kedv hiánya súlyos tandíjak megfizetésére kényszerít. A tudományos kutatás és felhasználás az iparban Az ipari termeléssel kapcsolatos tudományos kutatói tevékenység elsősorban a közvetlen üzemi fejlesztéseket szolgáló úgynevezett szórvány-kutatások. Nincs az ipari tudományos kutatással foglalkozó függetlenített intézményünk. Kutatási fejlesztési elképzeléseket kidől- « gozó kutatói munka csak üzemeink egy részében folyik. Üzemeink egy jelentős részénél tervezett kutatás, fejlesztés sincs, nem tudatos a kutatás szervezése sem. Ez részben abból is adódik, hogy ipari üze- íneink nagy része telephelyszerű, a kutatási-fejlesztési elképzeléseket a vállalati központokban dolgozzák ki. amelyek leginkább a megyén kívül működnek. Ezekben az üzemeinkben az új megoldásokban való gondolkodás általában az újításokig terjed. Ez azt is jelenti, hogy megyénk üzemeinek egy részében dolgozó szakembergárda ki is van rekesztve az önálló, újat alkoto kutató tevékenységből. A központban kidolgozott kész megoldások, eljárások bevezetését gyakran nem a Békés megyei telephelyeken alkalmazzák, hanem csak hosszú idő után. Gyakran már elavuló, a termelésből másutt már kiszoruló technika képezi megyénkben az újat, ami az arra alkalmas műszaki értelmiséget is inkább lehangolja, mint ráhangolja a tudomány segítésével megalapozott élen járó ipari termelési eljárások létrehozására. Néhány nagyobb ipari üzemünkben van kutatás-fejlesztés, amely elsősorban az üzemi gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok megoldására irányul. A feladatok elméleti problémáinak kutatását az adott üzem profiljához leginkább kapcsolódó tudományos kutatóintézetekre bízzák. Az iparral kapcsolatos kutatások tehát alkalmazott kutatások, alapkutatásokat a me- gyei_kutatóhelyek nem végeznek. Az ipari műszaki kutatások szintje megyénkben nem kielégítő. Ez azzal is összefüggésben van, hogy az ország ipari fejlettségi szintjéhez képest a megye ipari, műszaki, technikai színvonala alacsony. Viszonylag kevesebb létszámú műszaki szakember dolgozik együtt, elszakadva a kutató-fejlesztő tevékenységektől is. S mivel az üzemek önállósága meglehetősen korlátozott, a kutatásokkal járó kockázatvállalásra sok helyen alig van lehetőség, másrészt a központtól való nagymértékű függésre hivatkozva a szükséges vállalkozói kedv sem jelenik meg kellő mértékben. E nem kedvező kép ellenére vannak a megyei ipari termeléssel, kapcsolatos szórványos kutatásoknak is figyelemre méltó eredményei, melyekben fontos szerepet játszik a Műszaki Tudományos Egyesületek Békés megyei szervezete. Igaz, tevékenysége hullámzó teljesítményeket produkál. A „Műszaki haladásért” meghirdetett pályázata első alkalommal 1979-ben jelentős sikert aratot't, azonban a kezdeményezés fokozatosan visszaesett. Itt a kölcsönösségen alapuló előbbrelépés nehezebb is, mint megyénk mezőgazdasági üzemei esetén. Az ipari, termelés szerkezete megyénkben nagyon sokrétű, a létrejött tudományos kutatási eredményeknek csupán egy viszonylag szűk rétege vihető át más üzemek gyakorlatába. A MTESZ Békés megyei szervezetének tapasztalatai mégis abban erősítenek, hogy a jelenleginél sokkal több az o’yan eredmény, amely más üzemekben is hasznosan alkalmazható lenne. Ez nemcsak a műszaki-technikai feltételeken múlik, hanem az üzemi szakemberek magatartásán is. Több figyelmet az emberi tényezőkre A kutatásokban szinte teljesen figyelmen kívül marad, hogy'a termelési egység egyben emberitársadalmi egység is, amelyről éppen úgy kellene megfelelő ismeretekkel rendelkeznünk, mint a termelés tárgyi, dologi feltételeiről. Nem lehet ezt a műszaki-technikai érdeklődéssel helyettesíteni vagy az adott gazdasági egységekben működő társadalmi szervezetek feladatkörébe utalni. Ebben példamutató az a megrendelés, amelyet az Orosházi Üveggyár adott az üzeitii demokrácia üzemi gyakorlatának tudományos eszközökkel való feltárására. A megyei tudományos közélet jeles része lett a tizedik évfordulóját éppen most ünneplő Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztálya, amely elsősorban alapkutatásokkal foglalkozik, de emellett szervezetszerű feladata az adott térség társadalmi-gazdasági-politi- kai fejlődéséből adódó igényeket és szükségleteket is kielégíteni. A kutatási eredmények leginkább az országos tervezés keretében kerülnek felhasználásra az Alföldet érintő koncepciók kidolgozása során. A települések kutatásában elért eredményeknek jelentős a publikációja, egyre ismertebbek nemcsak országos szinten, de külföldön is a szakmai körökben. Megyénkben is egész sor tudományos tanácskozás került megrendezésre az intézmény közreműködésével. Sajnos, hogy az intézmény lehetőségeit a megyén kívül sokkal inkább igénybe veszik, mint megyénk települései, amelyek inkább a megyén kívüli intézményekkel keresnek kapcsolatot. így aztán az itt született tudományos kutatási eredmények egy része csak kerülő úton, megyén kívüli intézmények közvetítésével kerül vissza. Egészségügyi kutatómunka A megye egészségügyi intézményeiben az alapvető orvosi, gyógyászati feladatok ellátása mellett rendszeresen folyik tudományos kutató munka, amely elsősorban' a gyógyászati eljárások során gyűjtött tapasztalatok közreadását szolgálja. Ebben a munkában élen járnak a kórházak, a KÖJÁL, a Békés megyei Gyógyszertári Vállalat. Az egészségügyi intézmények egy részében a tudományos kutató munka az intézményi munka tervezett része, a kórházak mindegyikében személyes felelősséggel irányított tevékenység. Mégis azt kell mondani, hogy az ez irányú tevékenység attól függ mind mennyiségében, mind tartalmában, hogy az ezt a munkát szakterületenként közvetlenül irányító osztályvezető főorvosok maguk hogyan viszonyulnak a feladatkörhöz. Gond, hogy az országos szintű tudományos konferenciákon való részvétel elsősorban csak az előadók számára biztosított, így az eredményeket nem, vagy csak igen szűk körben ismerik, illetve ismerhetik meg a potenciális felhasználók. A kétévenkénti „Békés megyei orvosgyógyszerész napok" rendezvényén sem lehet jelen mindenki, pedig szüksége lehetne erre. A közreadott rövid ismertető pedig nem alkalmas az új eredmények konzekvens, felhasználható megismerésére. így az eredmények leginkább abban a szűkebb környezetben kerülnek felhasználásra jelenleg, ahol az létrejött. Ez annál is inkább figyelmet érdemel, mert több olyan eredmény született, amely a megyén kívül is nemcsak kedvező fogadtatásra talált, hanem gyakorlati felhasználásra is került. A társadalomtudományi kutatásokban javítani kell az aktuális szükségletek kielégítését Társadalomtudományi kutatásokkal Békés megyében is az- intézmények egész sora foglalkozik, amelyeknek szervezetszerű feladatkörébe tartozik tervszerű tudományos kutatások folytatása. Ezenkívül más intézmények és szervezetek is, köztük a helytörténeti, honismereti mozgalmak. Az egyes kutatóhelyek kutatási terveiket a felsőbb irányító szerveikkel egyeztetik, így nincs megyei-szintű megfelelő koordináció. Az intézményeken belüli tervszerűség ellenére megyei szinten nem eléggé szervezettek, részben spontán jellegűek ezek a kutatások. A Békés megyei viszonyok vizsgálatával országos jellegű intézmények is foglalkoznak, de a megyében ’működő kutatók és kutatási helyek ritkán kapcsolódnak be ezekbe a kutatásokba, legfeljebb a központi irányítású megyei intézmények kapnak bizonyos részfeladatokat az országos szintű kutatási programok megyei vonatkozá(Folytatás a 7. oldalon)
