Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3., szombat A tudomány társadalmi szerepe Békés megyében November 29-én, kedden —1 miként hírt adtunk róla—megyei aktivaértekezlet volt az oktatási igazgatóságon a megyei pártbizottság szervezésé­ben, Csatári Béla megyei titkár elnökletével. Az értekezlet témája a megyei pártbizottság végre­hajtó bizottságának a megyében folyó tudományos kutatómunka hatásának közelmúltban történt vizsgálata és állásfoglalása alapján a tudomány társadalmi szerepének értékelése, és a jelen hely­zetből fakadó megyei feladatok megtárgyalása volt. A végrehajtó bizottság állásfoglalását vita­indító referátumában Várai Mihályné, a megyei pártbizottság propdganda- és művelődési osztály- vezetője ismertette. Csatári Béla megyei titkár elnöki megnyitójá­ban a hogyan tovább konkrét feladatainak meg­fogalmazására, az arra adandó válaszra hívta fel a jelenlevő pártszervek, gazdasági, intézményi, ál­lamigazgatási vezetők és tudományos kutatók fi­gyelmét, hogy miként vagyunk és lehetünk képe­sek a tudományos eredményeket — mint az előrehaladás fontos tényezőjét — a jelenleginél jobban felhasználni, azt a hasznos körforgást élén­kíteni, amit a tudományos kutatási eredmények hatása a politikára, a gazdaságra, a társadalmi élet minden területére kifejt, illetve fordítva — a társadalmi körülményeink és igényeink a tudo­mányos eredmények megszületésére serkentenek. Az alábbiakban ismertetjük — kivondtosan — a vitaindító előadást és a hozzászólások lényegét. Várai Mihályné osztályvezető elöljáróban a tudomány társadal­mi szerepe vizsgálatának szüksé­gességéről és a gyakorlati befoga­dóképesség fontosságáról szólt, majd a megyei helyzetet és körül­ményeket vázolta fel. A tudományban nincsenek megyehatárok Békés megyében a tudomány és a termelés kapcsolatára az jellem­ző, hogy a felhasznált tudomá­nyos, szellemi kapacitás nem a megye tudományos kutatói tevé­kenységének bázisán jön csupán létre. A megyében működő szelle­mi kapacitás egy részét a nemzet­közi tapasztalatok tudományos eredményei képezik, egy részét a megyén kívüli kutatási intézmé­nyekkel való együttműködés szol­gáltatja, és egy részét a megyében folyó tudományos kutatások adják. Ebből adódik egy olyan sajátos helyzet, hogy amikor figyelmün­ket elsősorban a Békés megyében folyó tudományos kutatásokra, azok eredményeinek felhasználására for­dítjuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előbb felsorolt tényeket, mert az egyoldalúvá tenné a me­gyében megvalósuló termelés és tudomány, a szocialista társada- l<jmépítő munka és a tudomány kapcsolatát. Ezt hangsúlyozni kell, mert él olyan felfogás, miszerint a megyében működő szellemi ■ kapa­citást, illetve szellemi felhasználást csupán a megyében élő és dolgozó értelmiség tevékenységén méri, olyan adatokon, amelyeken mérve a megye teljesítményeit, sehogy sem alakul ki olyan reális kép. amelyen értelmezhető lenne a Bé­kés megyében létrejött társadalmi­gazdasági fejlődés eredménye. A csupán az országos átlagot elérő agrárértelmiségi arány nem minő­sítheti a világviszonylatban is ki­emelkedő szintű mezőgazdasági teljesítményeket, hacsak nem azt tételezzük fel, hogy nem az itt dol­gozó emberek, hanem a megye ter­mészeti-földrajzi adottságainak kö­szönhető ez a most már hosszú ideje folyamatosan megjelenő, sőt növekvő mezőgazdasági termelési teljesítmény. Mi azt valljuk, hogy a megye szellemi felkészültségi színvonala a ránk váró feladatok megoldására adott, még akkor is, ha több helyen a továbblépéshez a ténylegesen meglevő „kedvezőtlen" adatokat javítani is kell. Ha a Békés megyében folyó tu­dományos kutatói tevékenységet kívánjuk számba venni, akkor ab­ból az elvitathatatlan történelmi tényből kell kiindulni, hogy van­nak a megyének országosan, sőt nemzetközileg is számon tartott eredményei, amelyek néhány tu­dományágban hosszabb történelmi múltra vezethetők vissza. Hadd említsük meg a Tessedik-hagyo- mányt, vagy például azt a helytör­téneti kutató, feltáró, anyaggyűjtő munkát, amelyben Mogyoróssy, Haán és mások munkássága foly­tatódik a kornak megfelelő magas színvonalon. Ennek ellenére mégis azt kell mondani, hogy a megyé­ben működő tudományos kutatói kapacitás, a kutatói bázisok kiala­kulása nem csupán ezeken a ha­gyományokon jött létre, sőt nem elsősorban a megye - társadalmi, gazdasági fejlődése igényei, szük­ségletei hozták létre, hanem in­kább központi tudománypolitikai elgondolások. Csak a hetvenes évektől figyelhető meg olyan, egy­re inkább kibontakozó tendencia, miszerint a megye különböző gaz­dasági egységeiben, intézményeiben létrejövő gazdasági szükséglet, a továbblépéshez szükséges tudomá­nyos megalapozottság igénye hoz létre kutatói bázisokat, helyeket, osztályokat vagy csoportokat. E kedvező tendencia ellenére a me­gye fejlődésére ható tudományos kutatói tevékenység elsősorban a megyén kívüli intézményekben és szervezetekben folyik, miközben a megyén belüli kutatások hatásának nagyságrendje az összhatásnak csu­pán töredéke. De az is igaz, hogy a megyén belüli kutatások az adott ágazatok fejlődésében általában meghatározó szerepet játszanak. A tudományos kutatási eredmé­nyek és a termelés kapcsolatának szorosabbá tételében jelentős ered­ményeket ért már eddig is el az 1979-ben létrehozott és a Békés megyei Tanács V. B. .által irányí­tott tudományos-koordinációs szak- bizottság, amely szervezi megyénk kapcsolatait az országos tudomá­nyos központokkal — megyén be­lüli hasznosítás lehetőségeit keres­ve — a kutatások gyakorlatra irá­nyultságának fokozásával. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy azokban a tudományágakban is megvalósuljon e helyes törek­vés, ahol eddig még ez nem sike­rült, s arra, hogy hatékonyabban segítse az innovációs folyamat ki­bontakoztatását megyénkben. Kutatóbázisaink és munkájuk A kutatói bázis Békés megyében viszonylag szerény. Három önálló kutatóintézet működik: kettő Szarvason, az Öntözési Kutató In­tézet és a Haltenyésztési Kutató In­tézet, egy pedig Békéscsabán, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztálya. Ezenkívül kutatás­sal is foglalkozó intézményeink a Debreceni Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdasági Főiskolai Ka­ra és az óvónőképző intézet Szarva­son, a Békés megyei Levéltár, a Békés megyei Múzeumok Igazga­tósága, a Békés megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás, az állategészségügyi intézet, a kórhá­zak. Különböző kutatási progra­mokban részt vesz vagy maga szer­vez kutatási programokat termelé­si profiljának megfelelően a Bé­késcsabai Állami Gazdaság, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombi­nát, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a békésszentandrási Zalka Máté, a csárdaszállási Petö|i, a nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet, az Orosházi Üveg­gyár, a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyár — a felsorolás teljessége nélkül. A megyében folyó tudományos kutató munkát végzők közül 44 fő rendelkezik tudományos minő­sítéssel (1982), 1970-ben ez a szám 17 fő volt. A függetlenített tudo­mányos'kutatók száma viszonylag kevés, néhány problémakörben, el­sősorban a társadalomtudományi kutatásokban, szélesebb az amatőr kutatók részvétele, erre azonban az a jellemző, hogy az idősebb gene­ráció tagjai közül kerülnek ki. Né­hány intézmény a kutatói gárda fejlesztésében úgy ért el jobb ered­ményeket, hogy tervszerűen, pá­lyázatokkal is ösztönözte a megyé­ben élő és dolgozó szakembereket tudományos kutatási programjaik­ban való részvételre. Az ilyen irá­nyú törekvést minden kutatóhe­lyen erősíteni kellene. A fenti kép alapján is kitűnik, hogy a megyében folyó tudomá­nyos kutatások döntő többsége nem önálló kutatási program alapján történik, leginkább valamilyen programhoz kapósolódó, kiegészítő, vagy részfeladatokat megoldó ku­tatások. Békés megyében a legszélesebb körű kutatási tevékenység a mező- gazdasági termeléshez kapcsoló­dik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmélet és a gyakorlati fel- használás közelebb kerültek egy­máshoz, egyre inkább érzik köl­csönösen egymás szükségességét. Az egyes gazdaságok mind gyak­rabban adnak megrendeléseket kü­lönböző kutatóintézeteknek a ter­melés során keletkezett problémá­ik megoldására. Ez már a terme­lésnek egy tudatosan tervezett ma­gasabb szintje. A mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások teszik ki a megyében folyó tudományos kutatások több mint felét. Ebben a megye objek­tív adottsága tükröződik. A kuta­tási eredmények egyre jelentőseb­bek, mind több olyan eredmény születik, amely nemcsak a megye, de az ország határain túl is érdek­lődésre tarthat számot. A fogadókészség alapvető gazdasági és politikai érdek A tiszteletre méltó eredmények ellenére azonban a megyén belül folyó mezőgazdasági jellegű kuta­tások sem most, sem a későbbiek­ben nem fogják kielégíteni a me­zőgazdasági termelésnek a tudo­mányos kutatásokkal szemben tá­masztott, egyre fokozódó igényeit. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság fej­lődése továbbra is országos, sőt nemzetközi szintű tudományos ku­tatási eredményekre kell hogy épüljön, amelyhez szorosan kap­csolódnak a helyi kutatói, fejlesz­tői elképzelések. A tudományos kutatási eredmé­nyek gyakorlati felhasználása, a gazdaságok termelési szerkezetének függvényében alapvető gazdasági és politikai érdek mind az egyes gazdaságokat, mind pedig'a nép­gazdaságot illetően. Miközben igaz, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolata közvetlenebbé vált. , vannak gazdaságok, amelyek eh­hez nem akarnak, vagy nem tud­nak alkalmazkodni. Nem csak ar­ról van szó, hogy a kutatóintéze­tek, vagy a különböző kutatási he­lyek nem tartják megfelelőnek a gazdaságok egy részénél a fogadá­si készséget, hanem arról, hogy ez a fogadási készség hiányos, nem mindenütt megfelelő. A Békés me­gyében született tudományos ered­mények mindegyike felhasználás­ra kerül valamelyik gazdaságunk­ban, de elterjedésének, gyakorlati felhasználásának szintje lényege­sen elmarad a meglevő lehetősé­gektől. Vannak olyanok, akik fél­nek az új tudományos eredmények elsőként való alkalmazásától, csak akkor veszik azt át. ha már más gazdaságok több éves nagyüzemi gyakorlata is igazolja számukra a bemutatott tudományos eredmé­nyek előnyeit. így aztán ez a szem­léleti mód ezen gazdaságok számá­ra több éves hátrányt konzervál. Szubjektív gondok Az új tudományos eredmények fogadási készsége nagyban függ az egyes gazdaságokban dolgozó szakemberek szakmai felkészültsé­gi szintjétől, attól, hogy az adott gazdaság milyen eredménnyel gaz­dálkodik. A gyengébb gazdaságok­ban ritkán kerül sor új eljárások bevezetésére, helyenként úgy tű­nik, hogy a szinten tartáshoz szük­séges tudományos ismeretek, tu­dományosan megalapozott gazdál­kodási szemléleti mód sem adott. A gazdaságok közötti különbségek kiegyenlítését nemcsak a tárgyi feltételek javításában kellene ke­resni, hanem a szubjektív feltéte­lek változtatásában is. Békés me­gye mezőgazdasági teljesítményeit vizsgálva szólni kell a mezőgazda- sági termelési rendszerek tudomá­nyos eredményeket közvetítő sze­repéről. Ott, ahol vállalkoztak a rendszer biztosította lehetőségek kihasználására, viszonylag rövid idő alatt jelentős termelésnöveke­dést értek el. Ez is bizonyítéka annak, hogy a tudomány meggyor­sítja a gazdasági, s rajta keresztül az egész társadalmi fejlődést. De az újra való érzéketlenség, a meg­alapozott vállalkozási kedv hiánya súlyos tandíjak megfizetésére kény­szerít. A tudományos kutatás és felhasználás az iparban Az ipari termeléssel kapcsolatos tudományos kutatói tevékenység elsősorban a közvetlen üzemi fej­lesztéseket szolgáló úgynevezett szórvány-kutatások. Nincs az ipari tudományos kutatással foglalkozó függetlenített intézményünk. Kuta­tási fejlesztési elképzeléseket kidől- « gozó kutatói munka csak üzemeink egy részében folyik. Üzemeink egy jelentős részénél tervezett kutatás, fejlesztés sincs, nem tudatos a ku­tatás szervezése sem. Ez részben abból is adódik, hogy ipari üze- íneink nagy része telephelyszerű, a kutatási-fejlesztési elképzelése­ket a vállalati központokban dol­gozzák ki. amelyek leginkább a megyén kívül működnek. Ezekben az üzemeinkben az új megoldások­ban való gondolkodás általában az újításokig terjed. Ez azt is jelenti, hogy megyénk üzemeinek egy ré­szében dolgozó szakembergárda ki is van rekesztve az önálló, újat alkoto kutató tevékenységből. A központban kidolgozott kész meg­oldások, eljárások bevezetését gyakran nem a Békés megyei te­lephelyeken alkalmazzák, hanem csak hosszú idő után. Gyakran már elavuló, a termelésből másutt már kiszoruló technika képezi me­gyénkben az újat, ami az arra al­kalmas műszaki értelmiséget is in­kább lehangolja, mint ráhangolja a tudomány segítésével megalapo­zott élen járó ipari termelési eljá­rások létrehozására. Néhány nagyobb ipari üzemünk­ben van kutatás-fejlesztés, amely elsősorban az üzemi gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok megoldására irányul. A feladatok elméleti problémáinak kutatását az adott üzem profiljához leginkább kapcsolódó tudományos kutatóinté­zetekre bízzák. Az iparral kapcso­latos kutatások tehát alkalmazott kutatások, alapkutatásokat a me- gyei_kutatóhelyek nem végeznek. Az ipari műszaki kutatások szint­je megyénkben nem kielégítő. Ez azzal is összefüggésben van, hogy az ország ipari fejlettségi szintjé­hez képest a megye ipari, műszaki, technikai színvonala alacsony. Vi­szonylag kevesebb létszámú mű­szaki szakember dolgozik együtt, elszakadva a kutató-fejlesztő te­vékenységektől is. S mivel az üze­mek önállósága meglehetősen kor­látozott, a kutatásokkal járó koc­kázatvállalásra sok helyen alig van lehetőség, másrészt a központtól való nagymértékű függésre hivat­kozva a szükséges vállalkozói kedv sem jelenik meg kellő mértékben. E nem kedvező kép ellenére van­nak a megyei ipari termeléssel, kapcsolatos szórványos kutatások­nak is figyelemre méltó eredmé­nyei, melyekben fontos szerepet játszik a Műszaki Tudományos Egyesületek Békés megyei szerve­zete. Igaz, tevékenysége hullámzó teljesítményeket produkál. A „Mű­szaki haladásért” meghirdetett pá­lyázata első alkalommal 1979-ben jelentős sikert aratot't, azonban a kezdeményezés fokozatosan vissza­esett. Itt a kölcsönösségen alapuló előbbrelépés nehezebb is, mint me­gyénk mezőgazdasági üzemei ese­tén. Az ipari, termelés szerkezete megyénkben nagyon sokrétű, a lét­rejött tudományos kutatási ered­ményeknek csupán egy viszonylag szűk rétege vihető át más üze­mek gyakorlatába. A MTESZ Bé­kés megyei szervezetének tapasz­talatai mégis abban erősítenek, hogy a jelenleginél sokkal több az o’yan eredmény, amely más üze­mekben is hasznosan alkalmazható lenne. Ez nemcsak a műszaki-tech­nikai feltételeken múlik, hanem az üzemi szakemberek magatartásán is. Több figyelmet az emberi tényezőkre A kutatásokban szinte teljesen figyelmen kívül marad, hogy'a termelési egység egyben emberi­társadalmi egység is, amelyről ép­pen úgy kellene megfelelő ismere­tekkel rendelkeznünk, mint a ter­melés tárgyi, dologi feltételeiről. Nem lehet ezt a műszaki-technikai érdeklődéssel helyettesíteni vagy az adott gazdasági egységekben működő társadalmi szervezetek feladatkörébe utalni. Ebben pél­damutató az a megrendelés, ame­lyet az Orosházi Üveggyár adott az üzeitii demokrácia üzemi gya­korlatának tudományos eszközök­kel való feltárására. A megyei tudományos közélet jeles része lett a tizedik évforduló­ját éppen most ünneplő Magyar Tudományos Akadémia Földrajz­tudományi Kutató Intézet alföldi osztálya, amely elsősorban alapku­tatásokkal foglalkozik, de emellett szervezetszerű feladata az adott térség társadalmi-gazdasági-politi- kai fejlődéséből adódó igényeket és szükségleteket is kielégíteni. A ku­tatási eredmények leginkább az or­szágos tervezés keretében kerülnek felhasználásra az Alföldet érintő koncepciók kidolgozása során. A települések kutatásában elért eredményeknek jelentős a publi­kációja, egyre ismertebbek nem­csak országos szinten, de külföl­dön is a szakmai körökben. Me­gyénkben is egész sor tudományos tanácskozás került megrendezésre az intézmény közreműködésével. Sajnos, hogy az intézmény lehe­tőségeit a megyén kívül sokkal in­kább igénybe veszik, mint me­gyénk települései, amelyek inkább a megyén kívüli intézményekkel keresnek kapcsolatot. így aztán az itt született tudományos kutatási eredmények egy része csak kerülő úton, megyén kívüli intézmények közvetítésével kerül vissza. Egészségügyi kutatómunka A megye egészségügyi intézmé­nyeiben az alapvető orvosi, gyó­gyászati feladatok ellátása mellett rendszeresen folyik tudományos kutató munka, amely elsősorban' a gyógyászati eljárások során gyűj­tött tapasztalatok közreadását szol­gálja. Ebben a munkában élen jár­nak a kórházak, a KÖJÁL, a Bé­kés megyei Gyógyszertári Válla­lat. Az egészségügyi intézmények egy részében a tudományos kutató munka az intézményi munka ter­vezett része, a kórházak mindegyi­kében személyes felelősséggel irá­nyított tevékenység. Mégis azt kell mondani, hogy az ez irányú tevé­kenység attól függ mind mennyi­ségében, mind tartalmában, hogy az ezt a munkát szakterületenként közvetlenül irányító osztályvezető főorvosok maguk hogyan viszo­nyulnak a feladatkörhöz. Gond, hogy az országos szintű tudomá­nyos konferenciákon való részvé­tel elsősorban csak az előadók szá­mára biztosított, így az eredmé­nyeket nem, vagy csak igen szűk körben ismerik, illetve ismerhetik meg a potenciális felhasználók. A kétévenkénti „Békés megyei orvos­gyógyszerész napok" rendezvényén sem lehet jelen mindenki, pedig szüksége lehetne erre. A közre­adott rövid ismertető pedig nem alkalmas az új eredmények kon­zekvens, felhasználható megisme­résére. így az eredmények legin­kább abban a szűkebb környezet­ben kerülnek felhasználásra je­lenleg, ahol az létrejött. Ez annál is inkább figyelmet érdemel, mert több olyan eredmény született, amely a megyén kívül is nemcsak kedvező fogadtatásra talált, hanem gyakorlati felhasználásra is ke­rült. A társadalomtudományi kutatásokban javítani kell az aktuális szükségletek kielégítését Társadalomtudományi kutatások­kal Békés megyében is az- intéz­mények egész sora foglalkozik, amelyeknek szervezetszerű feladat­körébe tartozik tervszerű tudomá­nyos kutatások folytatása. Ezen­kívül más intézmények és szerve­zetek is, köztük a helytörténeti, honismereti mozgalmak. Az egyes kutatóhelyek kutatási terveiket a felsőbb irányító szerveikkel egyez­tetik, így nincs megyei-szintű meg­felelő koordináció. Az intézmé­nyeken belüli tervszerűség ellenére megyei szinten nem eléggé szerve­zettek, részben spontán jellegűek ezek a kutatások. A Békés megyei viszonyok vizs­gálatával országos jellegű intéz­mények is foglalkoznak, de a me­gyében ’működő kutatók és kutatá­si helyek ritkán kapcsolódnak be ezekbe a kutatásokba, legfeljebb a központi irányítású megyei intéz­mények kapnak bizonyos részfel­adatokat az országos szintű kuta­tási programok megyei vonatkozá­(Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents