Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
1983. december 3., szombat o Útépítés — társadalmi munkában ......................—.............-....—...................—.............................................................................................................................................................................................................-......................................... N incsen mez fullánk nélkül Már közhelynek számít, hogy ez idő tájt szűkösek a fejlesztésre fordítható pénzügyi lehetőségek. Könnyű kibúvót találni a pénztelenségre hivatkozva, ha valamit nem sikerül megvalósítani. Magyarázatnak sokszor elég annyi, hogy nincs rá pénz, ezért nem tehetünk semmit. Szerencsére nem mindenki gondolkodik így. Gyakran kiderül, hogy valamilyen megoldást mégis csak lehet találni. A megyénkben levő városok, falvak, községek sem dúskálnak a pénzben. Ennek ellenére az élet nem állhat meg, a települések jövője érdekében bizonyos fejlesztéseket meg kell valósítani. Az útépítés nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Gyulán is jó néhány utcában még földutak vannak. Amikor beköszönt az esős időszak. autóval, járművekkel csaknem lehetetlen ezekben az utcákban a közlekedés. Az elmúlt években számos példa volt arra. hogy egy- egy földes utcát az ott lakók különböző törmelék- anyagokkal (cserép, tégla) töltöttek fel társadalmi munkában. A közelmúltban újabb lehetőség adódott. A városi tanács műszaki osztálya és a fejlesztési irodája megállapodást kötött a MÁV szentesi építési főnökségével. A szerződés lényege az. hogy a gyulai vasúti pályaudvar vágányainak korszerűsítésekor az elszennyeződött és ezért sínágyazatnak újra fel nem használható zúzalék követ a tanács rendelkezésére bocsátják. Előzetes számítások szerint kö-, rülbelül 4500 köbméter zúzalék kőhöz jut így ingyen a tanács. Látszatra ettől kezdve már megy minden magától, mint a karikacsapás. „Csupán" annyit kellett elérni, hogy a zúzalék követ ott használják fel, ahol arra a legnagyobb szükség van. Sarkadi Gábor, a fejlesztési iroda vezetője így foglalja össze az előzetes szervező munkát : — A tanácstagokat már 1982-ben tájékoztattuk, hogy valószínűleg lesz ilyen lehetősége a városnak. Felkértük őket, tájékoztassák a körzetükben levő embereket a lehetőségekről, és mérjék fel. hogy az ott lakók mennyi Súlyos gonddá vált Pécsett a hatalmas kiterjedésű támfalrendszer rozzant állapota. A város több pontján veszélyhelyzet alakult ki emiatt. Becslések szerint ebben a városban 45 ezer méter hosszúságban szegélyezik támfalak az utakat. Évszázadok során jött létre a védfalaknak ez a hálózata, egyike a legkiterjedtebbeknek az országban. Az elavult, megrongálódott támfalrendszer a pinceprogramhoz hasonló nagyságú feltársadalmi munkát hajlandók elvégezni azért, hogy stabilizált útburkolatot kapjon az utcájuk. Elmondtuk, hogy a tanács mit vállalhat magára. (A kő szállítását, ágyazati homokot — a köny- nyűfémöntő vállalattól, és a szegélykövet.) Magát az útépítést a lakosságnak kell elvégezni. A fizikai munkán kívül családonként megközelítőleg 1—5 ezer forint hozzájárulást is fizetniük kell, a családok pénzügyi helyzetétől függően. A tanácstagok időben elvégezték a felmérést. A vállalásokat értékelték, és a városfejlesztési koncepcióhoz igazodva kijelölték azokat az utcákat, ahol megépítik az utakat. Napjainkban öt utca műszaki előkészítése már megtörtént. Két utcában elkészült az úttükör és a homokágyazat is a helyére került. Három utcában pedig folyamatban van az úttükör készítése. Az állomás korszerűsítése megkezdődött, a zúzalék kő kitermelése folyamatos lesz, tehát hamarosan megkezdődhet a kő szállítása. * * * A Mikszáth Kálmán utcában elkészült a tükör, helyén van a homokágyazat, megérkezett a szegélykő, és már csak a zúzalék követ '.’árják. Pásuj József nyugdíjas, a területi pártalap- szervezet titkára vállalta magára annakidején, hogy megszervezi a munkát. A kezdeti lépésekről a következőket mondja: — A 70- es években nagyon sokan vettek személygépkocsit az utcában De ha sár volt, szinte lehetetlen volt behajtani a házakig. Ráadásul keskeny az utca, csak egy nyomsávot lehet használni, ezért hatalmas kátyúk keletkeztek. A lehetőségekről hallva, beszéltük a szomszédokkal, ha most nem sikerül utat építeni, akkor ki tudja mikor lesz rá mód. Mindenkit körbejártunk az utcában, és először nyolcán voltunk, akik azt mondtuk, hogy igenis megcsináljuk. A többiek inkább szkeptikusabbak voltak, azt hajtogatták, úgy se lesz ebből semmi, felesleges fáradozni. De ahogy haladtunk előre, úgy kapcsolódtak be a családok. Az útépítés összesen 23 házat érint, és ma mindössze egy tulajdonos van. aki nem adatot ró a mecsekaljai városra, ennek megfelelően a megoldására is széles körű összefogásra van szükség. A helyzet felmérésére — elsőként az országban — elkészítik Pécs támfalkataszterét. A városi tanács a Déldunántúli Tervező Vállalatot bízta meg a sajátos munka elvégzésével, amelyben részt vesz a földmérő és talajvizsgáló vállalat is. Tipikusan hegyaljai városprobléma ez, a sík vidéki településeken — érthetően — nincs szükség vesz részt az építésben. Az emberek nemcsak szóban, hanem fizikai munkával és készpénzzel is kifejezést adnak szándékunknak. A készpénz befizetésekor messzemenően figyelembe vesszük a családok teherbíró képességét. Lesz olyan idős ember, akitől nem is várjuk el, hogy pénzt fizessen be a közös számlára. A Mikszáth utcai háztulajdonosok eddig egyedül a tervezésre, felmérésre, az út helyének kitűzésére több mint 120 társadalmi munkaórát fordítottak .De a java még hátra van. Mielőtt megjönne a zúzalék kő, a szegélyt kell kiépíteni. Sikerült megszervezni, hogy szakember irányításával, tervszerűen végezzék el a munkát. Valószínű, hogy az írás megjelenésének idején már a zúzalék kő is megérkezik az utcába, és akkor rövid időn belül elkészül a stabilizált útburkolat. Amikor Pásuj Józseftől elbúcsúzom. a lelkemre köti, hogy néhány dolgot feltétlenül vegyek bele Váz írásba. Elmondja: amikor agitált, azonkívül, hogy ecsetelte a szilárd útburkolat előnyeit. nem feledkezett meg olyan érveket is felhozni, amelyek a lelkeken kívül a pénztárcára is hathatnak. Például, többet ér egy családi ház, ha elkészül az út, mint előtte. Elképzelhető, hogy az ilyen jellegű érvelésnek is köszönhető, az utcában elkezdtek hinni a dologban, és amikor látták, hogy van értelme a társadalmi munkának, akkor derekasan vállalták a rájuk eső megbízatásokat. A másik, a Mikszáth utca környékét a Köröstáj Termelőszövetkezet patronálja. Most is segítettek az építésben. A pályaudvar rekonstrukciójától függően a zúzalék kő folyamatosan érkezik majd az utcákba. Eddig a lakosság eleget tett a vállalt kötelezettségeinek, ezért mindenhol az ütemtervnek megfelelően halad az útépítés. Valószínű, hogy a közeljövőben öt utcában elkészül az út. Az sincs kizárva, hogy amennyiben futná a zúzalékanyagból, további utcákra is sor kerül. partvédő falakra. A pécsi felmérés és az azt követő rekonstrukció tehát tapasztalatokat nyújthat más, hasonló gondokkal küszködő városainknak. A helyszíni vizsgálat megkezdődött, és a jövő év végére el is készül a kataszter. A szakemberek nemcsak a támfalak adatait veszik fel, hanem megállapítják elhasználtságuk mértékét, és javaslatot tesznek a felújítás, illetve karbantartás módjára is. A méz sárga, sűrű és édes, méhek gyűjtötte nedű. A méhész a méheket tenyésztő személy, a méhészet szakembere. A mérges méhész ennek Békés megyei változata, akit bosszant, hogy a „sűrű, édes nedűt" késve, tervszerűtlenül veszik át tőle, hogy neki kell készleteznie, noha nem erre szerződött. Feszült piaci helyzet A Hungaronektár, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat az ÁFÉSZ-eknél, méhész szakcsoportoknál összegyűjtött méz felvásárlásával, feldolgozásával, csomagolásával, értékesítésével foglalkozik. Igazgatósági tanácsának elnöke Paulik János, a gyulai ÁFÉSZ elnöke: —■ Nem tagadhatom, feszült a helyzet mézügyben. A Hungaronektárnak tárolási és finanszírozási gondjai vannak, úgy is mondhatom se tároló-, se fizetőképessége nem kielégítő. Az okok még a múlt esztendőre vezethetők vissza. A világgazdasági recesszió a mézpiacot is érintette, de nem úgy, hogy a termék eladhatatlanná vált volna. Vevőkben nincs hiány, ám az ár vitatott. Mindent elkövetünk, hogy termékeinket ne kelljen olcsóbban adni, de az árharc elhúzódik. Részben emiatt volt raktárainkban az év elején is még 1982-es termelésű méz. így csúszott az idei, igen jó és bő termés átvétele. A Hungaronektárnak nincs annyi pénze, hogy több ezer vagon mézet készletezzen és —'bár némi bankhitel enyhít a helyzeten — a szakcsoportoktól kénytelenek vagyunk elvárni az alkalmazkodást, azt, hogy saját edényeikben tároljanak egy bizonyos mennyiséget. Ezért a késedelmes elszállításért egyébként a szerződésben meghatározott kötbért mi kifizetjük. A kérdés, hogy mikor? A Hungaronektár országos viszonylatban nincs elmaradva a tervtől, a leszerződött méz négyötödét már átvette. Ez nem lehet másképp, minthogy egyes szakcsoportok az egész évi termést leadták, míg mások alig harminc százalékától „szabadultak" meg. Mi lehet ennek az oka? Döglött méh nem ad mézet — A Hungaronektár csak a saját göngyölegében fogadja el az árut, ez behatárolja az átadást, csak akkor szállíthatunk, ha kapunk kannát. — Vasvári Mihály, a békéscsabai méhész szakcsoport vezetője hangosan számolt: — Egy kanna, «amibe 50 kilogramm méz fér, 700 fo^ rint. Abból, amit a kanna megvételével nyernénk, hét esztendő alatt térülne meg az ára. És semmi garancia arra, hogy új kannát kapok-e vissza. Kérem, a méhészet tőkeigényes ágazat Ezrekbe kerül a kaptár, százakba a keret (egy kaptárban van 24 ilyen) és a fumeralepény, (méhek tápláléka), megint csak ezrekbe a vándoroltatás, még ha kapunk is kedvezményt, állami támogatást. Mi mindent kifizetünk, és az áru, benne a pénzünk, ott áll a kamrában. Nem használ ez a termelési Ellenőrzés a kaptárakban ... kedvnek, még ha számításba vesszük is, hogy a méhészet inkább hobbi, kedvtelés. Tehát a méhész is a piacról él és érthetően’ nem szívesen hitelez. De mint kiderült, ez a kisebb gond. — Szakcsoportunk 2 ezer 300 méhcsaláddal szerződött, ebből 600 család pusztult el a nyáron variatózis, atkafertőzés miatt. Hasonló veszteségek érték a környéken a nem szakcsoportos méhészeket is. Próbálunk védekezni, de a pusztulást nemigen tudjuk megállítani. A helyzetet úgy jellemezhetném, hogy a vészharang még nem szól. de a kötél mellett ott áll az atka, s bármikor meghúzhatja . . . Kérdés van tehát bőven, és válasz? A Hungaronektár — ahogy Paulik János mondja — egyelőre nem tud változtatni a helyzeten, bár minden lehetőséget megragad, hogy a nyitott ügyletet rendezze és a termelési kedvet megtartsa. Nyerni csak együtt lehet — Megítélésem szerint körülbelül februárig nincs remény arra, hogy átvegyük a termelőktől a megmaradt mézet. Természetesen fizetni — a kötbért is — csak ezután tudjuk. Addig megértést, türelmet kérünk. Jövőre pedig? Két külkereskedelmi vállalat, a 'MONIM- PEX és a HUNGAROCOOP árulja külföldön a mézet. Az ő munkájuktól is függ, hogyan ürülnek a Hungaronektár raktárai, mikor lesz pénz. És egy biztos: a tiszta akácmézet, vagy a lépes mézet könnyebben, jobb áron értékesíthetjük, mint a vegyes mézeket. A kereslet egyértelműen az egyféle virágból gyűjtött — napraforgó, repce stb. — mézek felé tolódott el. E tekintetben a spanyolok például jócskán megelőztek bennünket, kielégítve mondjuk a nyugatnémet vevők ízlését, aholis a méz- szaküzletekben különböző színű — barna, sárga, fekete — fajtamézek közül válogathatnak. Ennyi a Hungaronektár — nem éppen megnyugtató — válasza, amihez azonban hozzá kell tenni valamit. Hazánkban 40—45 ezer ember foglalkozik méhekkel, és ez igen jó kereseti lehetőség számukra. Általában. Mert adódhatnak lokális, helyi problémák, és ilyenek a fent említettek is. Nem ez a jellemző. Az állam ösztönzi és támogatja a méhészetet, amely jó dollártermelő ágazat, minimális importalap- anyag-igény mellett. Ezért nem engedhető meg. hogy akár helyi problémák is csökkentsék a termelési kedvet, az összhangnak a méhész és átvevő között mihamarabb helyre kell állnia. Az atka, a fertőzés pedig válaszra váró kérdés. Ha kinyílnak tavasszal a kaptárak, kiderül, „meghúzza-e a vészharangot”? Addig van idő gondolkodni, hogyan lehetne harcképtelenné tenni ... Szatmári Ilona ...az eredmény: Forcz József gyulai méhésznek is több tízezer méhe pusztult el a fertőzés miatt Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi Támfal-kataszter készül Pécsett Fotó: Fazekas László
