Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3., szombat o Útépítés — társadalmi munkában ......................—.............-....—...................—.............................................................................................................................................................................................................-......................................... N incsen mez fullánk nélkül Már közhelynek számít, hogy ez idő tájt szűkösek a fejlesztésre fordítható pénz­ügyi lehetőségek. Könnyű kibúvót találni a pénztelen­ségre hivatkozva, ha vala­mit nem sikerül megvalósí­tani. Magyarázatnak sok­szor elég annyi, hogy nincs rá pénz, ezért nem tehe­tünk semmit. Szerencsére nem mindenki gondolkodik így. Gyakran kiderül, hogy valamilyen megoldást még­is csak lehet találni. A megyénkben levő váro­sok, falvak, községek sem dúskálnak a pénzben. Ennek ellenére az élet nem állhat meg, a települések jövője ér­dekében bizonyos fejleszté­seket meg kell valósítani. Az útépítés nem tartozik az ol­csó mulatságok közé. Gyu­lán is jó néhány utcában még földutak vannak. Ami­kor beköszönt az esős idő­szak. autóval, járművekkel csaknem lehetetlen ezekben az utcákban a közlekedés. Az elmúlt években számos példa volt arra. hogy egy- egy földes utcát az ott la­kók különböző törmelék- anyagokkal (cserép, tégla) töltöttek fel társadalmi mun­kában. A közelmúltban újabb lehetőség adódott. A városi tanács műszaki osztá­lya és a fejlesztési irodája megállapodást kötött a MÁV szentesi építési főnökségé­vel. A szerződés lényege az. hogy a gyulai vasúti pálya­udvar vágányainak korsze­rűsítésekor az elszennyező­dött és ezért sínágyazatnak újra fel nem használható zúzalék követ a tanács ren­delkezésére bocsátják. Elő­zetes számítások szerint kö-, rülbelül 4500 köbméter zú­zalék kőhöz jut így ingyen a tanács. Látszatra ettől kezdve már megy minden magától, mint a karikacsapás. „Csupán" annyit kellett elérni, hogy a zúzalék követ ott használ­ják fel, ahol arra a legna­gyobb szükség van. Sarkadi Gábor, a fejlesztési iroda vezetője így foglalja össze az előzetes szervező mun­kát : — A tanácstagokat már 1982-ben tájékoztattuk, hogy valószínűleg lesz ilyen lehe­tősége a városnak. Felkértük őket, tájékoztassák a körze­tükben levő embereket a le­hetőségekről, és mérjék fel. hogy az ott lakók mennyi Súlyos gonddá vált Pé­csett a hatalmas kiterjedésű támfalrendszer rozzant álla­pota. A város több pontján veszélyhelyzet alakult ki emiatt. Becslések szerint eb­ben a városban 45 ezer mé­ter hosszúságban szegélye­zik támfalak az utakat. Év­századok során jött létre a védfalaknak ez a hálózata, egyike a legkiterjedtebbek­nek az országban. Az el­avult, megrongálódott tám­falrendszer a pinceprogram­hoz hasonló nagyságú fel­társadalmi munkát hajlan­dók elvégezni azért, hogy stabilizált útburkolatot kap­jon az utcájuk. Elmondtuk, hogy a tanács mit vállalhat magára. (A kő szállítását, ágyazati homokot — a köny- nyűfémöntő vállalattól, és a szegélykövet.) Magát az út­építést a lakosságnak kell elvégezni. A fizikai munkán kívül családonként megkö­zelítőleg 1—5 ezer forint hozzájárulást is fizetniük kell, a családok pénzügyi helyzetétől függően. A tanácstagok időben el­végezték a felmérést. A vál­lalásokat értékelték, és a vá­rosfejlesztési koncepcióhoz igazodva kijelölték azokat az utcákat, ahol megépítik az utakat. Napjainkban öt utca műszaki előkészítése már megtörtént. Két utcában el­készült az úttükör és a ho­mokágyazat is a helyére ke­rült. Három utcában pedig folyamatban van az úttükör készítése. Az állomás kor­szerűsítése megkezdődött, a zúzalék kő kitermelése fo­lyamatos lesz, tehát hamaro­san megkezdődhet a kő szál­lítása. * * * A Mikszáth Kálmán utcá­ban elkészült a tükör, he­lyén van a homokágyazat, megérkezett a szegélykő, és már csak a zúzalék követ '.’árják. Pásuj József nyug­díjas, a területi pártalap- szervezet titkára vállalta magára annakidején, hogy megszervezi a munkát. A kezdeti lépésekről a követ­kezőket mondja: — A 70- es években nagyon sokan vettek személygépkocsit az utcában De ha sár volt, szinte lehetetlen volt behaj­tani a házakig. Ráadásul keskeny az utca, csak egy nyomsávot lehet használni, ezért hatalmas kátyúk ke­letkeztek. A lehetőségekről hallva, beszéltük a szomszé­dokkal, ha most nem sike­rül utat építeni, akkor ki tudja mikor lesz rá mód. Mindenkit körbejártunk az utcában, és először nyolcán voltunk, akik azt mondtuk, hogy igenis megcsináljuk. A többiek inkább szkeptiku­sabbak voltak, azt hajtogat­ták, úgy se lesz ebből sem­mi, felesleges fáradozni. De ahogy haladtunk előre, úgy kapcsolódtak be a családok. Az útépítés összesen 23 há­zat érint, és ma mindössze egy tulajdonos van. aki nem adatot ró a mecsekaljai vá­rosra, ennek megfelelően a megoldására is széles körű összefogásra van szükség. A helyzet felmérésére — elsőként az országban — el­készítik Pécs támfalkatasz­terét. A városi tanács a Dél­dunántúli Tervező Vállalatot bízta meg a sajátos munka elvégzésével, amelyben részt vesz a földmérő és talajvizs­gáló vállalat is. Tipikusan hegyaljai városprobléma ez, a sík vidéki településeken — érthetően — nincs szükség vesz részt az építésben. Az emberek nemcsak szóban, hanem fizikai munkával és készpénzzel is kifejezést ad­nak szándékunknak. A kész­pénz befizetésekor messze­menően figyelembe vesszük a családok teherbíró képes­ségét. Lesz olyan idős em­ber, akitől nem is várjuk el, hogy pénzt fizessen be a közös számlára. A Mikszáth utcai háztu­lajdonosok eddig egyedül a tervezésre, felmérésre, az út helyének kitűzésére több mint 120 társadalmi munka­órát fordítottak .De a java még hátra van. Mielőtt megjönne a zúzalék kő, a szegélyt kell kiépíteni. Sike­rült megszervezni, hogy szakember irányításával, tervszerűen végezzék el a munkát. Valószínű, hogy az írás megjelenésének idején már a zúzalék kő is megér­kezik az utcába, és akkor rövid időn belül elkészül a stabilizált útburkolat. Amikor Pásuj Józseftől el­búcsúzom. a lelkemre köti, hogy néhány dolgot feltét­lenül vegyek bele Váz írás­ba. Elmondja: amikor agi­tált, azonkívül, hogy ecsetel­te a szilárd útburkolat elő­nyeit. nem feledkezett meg olyan érveket is felhozni, amelyek a lelkeken kívül a pénztárcára is hathatnak. Például, többet ér egy csa­ládi ház, ha elkészül az út, mint előtte. Elképzelhető, hogy az ilyen jellegű érve­lésnek is köszönhető, az ut­cában elkezdtek hinni a do­logban, és amikor látták, hogy van értelme a társa­dalmi munkának, akkor de­rekasan vállalták a rájuk eső megbízatásokat. A má­sik, a Mikszáth utca kör­nyékét a Köröstáj Terme­lőszövetkezet patronálja. Most is segítettek az építés­ben. A pályaudvar rekonstruk­ciójától függően a zúzalék kő folyamatosan érkezik majd az utcákba. Eddig a lakosság eleget tett a vállalt kötelezettségeinek, ezért mindenhol az ütemtervnek megfelelően halad az útépí­tés. Valószínű, hogy a közel­jövőben öt utcában elkészül az út. Az sincs kizárva, hogy amennyiben futná a zúza­lékanyagból, további utcákra is sor kerül. partvédő falakra. A pécsi fel­mérés és az azt követő re­konstrukció tehát tapaszta­latokat nyújthat más, ha­sonló gondokkal küszködő városainknak. A helyszíni vizsgálat meg­kezdődött, és a jövő év vé­gére el is készül a kataszter. A szakemberek nemcsak a támfalak adatait veszik fel, hanem megállapítják el­használtságuk mértékét, és javaslatot tesznek a felújí­tás, illetve karbantartás módjára is. A méz sárga, sűrű és édes, méhek gyűjtötte ne­dű. A méhész a méheket te­nyésztő személy, a méhészet szakembere. A mérges mé­hész ennek Békés megyei változata, akit bosszant, hogy a „sűrű, édes nedűt" késve, tervszerűtlenül ve­szik át tőle, hogy neki kell készleteznie, noha nem erre szerződött. Feszült piaci helyzet A Hungaronektár, az Or­szágos Méhészeti Szövetke­zeti Közös Vállalat az ÁFÉSZ-eknél, méhész szak­csoportoknál összegyűjtött méz felvásárlásával, feldol­gozásával, csomagolásával, értékesítésével foglalkozik. Igazgatósági tanácsának el­nöke Paulik János, a gyu­lai ÁFÉSZ elnöke: —■ Nem tagadhatom, fe­szült a helyzet mézügyben. A Hungaronektárnak tárolá­si és finanszírozási gondjai vannak, úgy is mondhatom se tároló-, se fizetőképessé­ge nem kielégítő. Az okok még a múlt esztendőre ve­zethetők vissza. A világgaz­dasági recesszió a mézpiacot is érintette, de nem úgy, hogy a termék eladhatatlan­ná vált volna. Vevőkben nincs hiány, ám az ár vita­tott. Mindent elkövetünk, hogy termékeinket ne kell­jen olcsóbban adni, de az ár­harc elhúzódik. Részben emiatt volt raktárainkban az év elején is még 1982-es termelésű méz. így csúszott az idei, igen jó és bő ter­més átvétele. A Hungaro­nektárnak nincs annyi pén­ze, hogy több ezer vagon mézet készletezzen és —'bár némi bankhitel enyhít a helyzeten — a szakcsopor­toktól kénytelenek vagyunk elvárni az alkalmazkodást, azt, hogy saját edényeikben tároljanak egy bizonyos mennyiséget. Ezért a kése­delmes elszállításért egyéb­ként a szerződésben megha­tározott kötbért mi kifizet­jük. A kérdés, hogy mikor? A Hungaronektár országos vi­szonylatban nincs elmaradva a tervtől, a leszerződött méz négyötödét már átvette. Ez nem lehet másképp, mint­hogy egyes szakcsoportok az egész évi termést leadták, míg mások alig harminc szá­zalékától „szabadultak" meg. Mi lehet ennek az oka? Döglött méh nem ad mézet — A Hungaronektár csak a saját göngyölegében fo­gadja el az árut, ez behatá­rolja az átadást, csak akkor szállíthatunk, ha kapunk kannát. — Vasvári Mihály, a békéscsabai méhész szak­csoport vezetője hangosan számolt: — Egy kanna, «amibe 50 kilogramm méz fér, 700 fo^ rint. Abból, amit a kanna megvételével nyernénk, hét esztendő alatt térülne meg az ára. És semmi garancia arra, hogy új kannát ka­pok-e vissza. Kérem, a mé­hészet tőkeigényes ágazat Ezrekbe kerül a kaptár, százakba a keret (egy kap­tárban van 24 ilyen) és a fumeralepény, (méhek táplá­léka), megint csak ezrekbe a vándoroltatás, még ha ka­punk is kedvezményt, állami támogatást. Mi mindent ki­fizetünk, és az áru, benne a pénzünk, ott áll a kamrában. Nem használ ez a termelési Ellenőrzés a kaptárakban ... kedvnek, még ha számítás­ba vesszük is, hogy a méhé­szet inkább hobbi, kedvtelés. Tehát a méhész is a piac­ról él és érthetően’ nem szí­vesen hitelez. De mint kide­rült, ez a kisebb gond. — Szakcsoportunk 2 ezer 300 méhcsaláddal szerződött, ebből 600 család pusztult el a nyáron variatózis, atkafer­tőzés miatt. Hasonló veszte­ségek érték a környéken a nem szakcsoportos méhésze­ket is. Próbálunk védekezni, de a pusztulást nemigen tud­juk megállítani. A helyzetet úgy jellemezhetném, hogy a vészharang még nem szól. de a kötél mellett ott áll az atka, s bármikor meghúz­hatja . . . Kérdés van tehát bőven, és válasz? A Hungaronektár — ahogy Paulik János mondja — egyelőre nem tud változtatni a helyzeten, bár minden lehetőséget megra­gad, hogy a nyitott ügyletet rendezze és a termelési ked­vet megtartsa. Nyerni csak együtt lehet — Megítélésem szerint kö­rülbelül februárig nincs re­mény arra, hogy átvegyük a termelőktől a megmaradt mézet. Természetesen fizet­ni — a kötbért is — csak ezután tudjuk. Addig meg­értést, türelmet kérünk. Jö­vőre pedig? Két külkereske­delmi vállalat, a 'MONIM- PEX és a HUNGAROCOOP árulja külföldön a mézet. Az ő munkájuktól is függ, ho­gyan ürülnek a Hungaronek­tár raktárai, mikor lesz pénz. És egy biztos: a tiszta akác­mézet, vagy a lépes mézet könnyebben, jobb áron ér­tékesíthetjük, mint a vegyes mézeket. A kereslet egyértel­műen az egyféle virágból gyűjtött — napraforgó, rep­ce stb. — mézek felé toló­dott el. E tekintetben a spa­nyolok például jócskán meg­előztek bennünket, kielégítve mondjuk a nyugatnémet ve­vők ízlését, aholis a méz- szaküzletekben különböző színű — barna, sárga, feke­te — fajtamézek közül vá­logathatnak. Ennyi a Hungaronektár — nem éppen megnyugtató — válasza, amihez azonban hoz­zá kell tenni valamit. Ha­zánkban 40—45 ezer ember foglalkozik méhekkel, és ez igen jó kereseti lehetőség számukra. Általában. Mert adódhatnak lokális, helyi problémák, és ilyenek a fent említettek is. Nem ez a jel­lemző. Az állam ösztönzi és támogatja a méhészetet, amely jó dollártermelő ága­zat, minimális importalap- anyag-igény mellett. Ezért nem engedhető meg. hogy akár helyi problémák is csök­kentsék a termelési kedvet, az összhangnak a méhész és átvevő között mihamarabb helyre kell állnia. Az atka, a fertőzés pedig válaszra váró kérdés. Ha ki­nyílnak tavasszal a kaptárak, kiderül, „meghúzza-e a vész­harangot”? Addig van idő gondolkodni, hogyan lehet­ne harcképtelenné tenni ... Szatmári Ilona ...az eredmény: Forcz József gyulai méhésznek is több tíz­ezer méhe pusztult el a fertőzés miatt Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi Támfal-kataszter készül Pécsett Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents