Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

IgUslUKfad------­E lkészülni, vigyázz! START Cél: a világszínvonal A nagy világversenyeken nemcsak a sportolók mérik össze tudásukat, a színfalak mögött sokszor még öldök­lőbb a küzdelem. A híres sportszergyárak mindent el­követnek, hogy ők szállítsák a sporteszközöket, hiszen a televízió jóvoltából ma már százmilliók néznek egy-egy közvetítést, és a rendszere­sen feltűnő márkajelzés rek­lámhatása óriási. Nem cso­da, hogy ebbe a késhegyig menő küzdelembe a magyar gyártóknak eddig nem sok beleszólásuk volt. A buda­pesti tornász-világbajnoksá­gon fordult elő először, hogy hazai gyártmányú sportesz­közön mutatták be gyakor­lataikat a világ legjobbjai. Ez a tornaszer nem volt más, mint a gerenda, gyár­tója pedig a békési Start Sportszergyártó Szövetkezet. Nemzetközi minősítés — Amikor évekkel ezelőtt sportszergyártásra szakoso­dott szövetkezetünk, el kel­lett döntenünk, hogy mit akarunk. Két lehetőség kí­nálkozott: vagy nagy tömeg­ben olcsó, kommersz eszkö­zöket gyártunk, vagy meg­próbálunk a minőségi sport igényeihez alkalmazkodni. Mivel szövetkezetünk létszá­ma és gyártási körülményei nem kedveznek a túlzott tö­meggyártásnak, elhatároz­tuk: a minőségre helyezzük a hangsúlyt — mondja Bá­liké György, a szövetkezet elnöke. Megkezdődött tehát a fej­lesztés, és kiderült, hogy ez nem is olyan könnyű dolog. A sportszerek méreteit, kü­lönböző tulajdonságait szi­gorú szabályok rögzítik ugyan, de ezek betartása még nem elég az üdvösség­hez. Kell valami nehezen megfogható többlet, amitől az egyik eszköz jobb lesz, mint a másik, és amiért az élversenyzők az egyikkel szeretnek versenyezni, a má­sikkal nem. Az pedig nyil­vánvaló, hogy nagy világ- versenyekre csak olyan sportszereket választanak a rendezők, melyek rendelkez­nek azzal a bizonyos plusz- szál is. A békésiek tehát szorgal­masan konzultáltak a tor­nasport legkiválóbb szakem­bereivel, az eszközöket ki­adták tesztelésre több torna­szakosztálynak, és a munká­nak meg is lett az eredmé­nye: már évekkel ezelőtt megérkezett a visszajelzés az Előre Spartacus tornászlá­nyaitól, hogy a Start geren­dája jobb, mint a világhírű nyugatnémet Spieth. A békési tornagerendát természetesen minősítette a nemzetközi tornaszövetség is, és alkalmasnak ítélte nemzetközi versenyeken való használatra. Amikor te­hát megkezdődött a buda­pesti tornász VB szervezése, a békésiek is jelentkeztek a gerendával. Nem voltak egyedül, rajtuk kívül nyol­cán szerettek volna bekerül­ni a porondra, végül ők győztek. Bevált az iivegpalánk Egy szerből — legyen az bármilyen kiváló — nem le­het megélni. Ezzel tisztában van a Startnál mindenki, ezért tűzték ki célul, hogy a gerenda sikere után elkészí­tik a többi tornaszert is nemzetközi szintű kivitel­ben. És bár némely torna­szer ránézésre meglehetősen egyszerűnek tűnik, gyártása mégis eléggé bonyolult. Kü­lönleges minőségű faanyag, nagy szilárdságú öntvény kell többségükhöz, és ezek­hez Magyarországon nem könnyű hozzájutni. Ezért halad lassan a fejlesztés, és ezért csak 1985 a határide­je, hogy teljes tornatermi felszerelést kínáljanak a vi­lágversenyek rendezőinek. A jó minőség azonban egymagában még kevés a boldogsághoz, az is kell, hogy ismerjék a gyártót. A budapesti VB ebből a szem­pontból remek reklámalka­lom volt, de a szövetkezet­nek sajnos nincs elég pénze ahhoz, hogy a nemzetközi porondon a jövőben is rek­lámozza magát. Ezért tűnik hasznosnak a már említett Spieth érdeklődése, hogy működjenek együtt a fej­lesztésben, gyártásban, érté­kesítésben. Egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező, világszerte ismert sportszer- gyártóval együtt — ha a tárgyalások sikerrel zárul­nak — nyilván könnyebb lesz az indulás. Bár a VB a tornára irá­nyította a figyelmet, nem­csak ez a sportág létezik a Startnál. Nemzetközi minő­sítésű a szövetkezetben gyár­tott, összecsukható kosárlab­daállvány is. Ennél végre sikerült megoldani az üveg­palánk rögzítését, így nem kell tőkés importból behoz­ni a drága plexit. E termék legnagyobb vevője a Szov­jetunió, de kértek már min­tákat a nyugat-európai sportcsarnokok is. A minták alapján az volt a vélemény, hogy legyen a kosárlabda- palánk tartószerkezete ki­sebbre összehajtható, mű­ködjön hidraulikusan, és Exportra,- csomagolják a kézilabdakapukat Fotó: Fazekas László Halászatunk — halfogyasztásunk Hazánkban az állati eredetű fehérje fogyasztása évről év­re növekszik, az idén már átlagosan 76 kilogramm hús ke­rült személyenként a lakosság asztalára. Az egészséges táp­lálkozás iránti igény, másrészt mezőgazdaságunk fejlődése lehetővé tette, hogy húsfogyasztásban közel álljunk a legfej­lettebb országok fogyasztási színvonalához, és az optimális szinthez. Döntő mértékben ma is sertéshúst fogyasztunk. Közis­mert, hogy a sertéshús kalóriatartalma a legmagasabb. Vi­szont a kalóriát igénylő munkaterületek jelentősen csökken­tek. Elérkezett az idő, hogy változtassunk húsfogyasztási szo­kásainkon. Az évi három kilogrammot alig haladja meg — egy lakosra vetítve — halfogyasztásunk. (Az összes húsfo­gyasztáshoz viszonyítva 4-5 százalék.) Az új szennyvíztisztító telep lehetővé teszi, hogy a technoló­giai szennyvizek az előírásoknak megfelelő minőségben jus­sanak a csatornahálózatba Zöldborsófeldolgozás — számítógéppel Befejezéshez közeledik a hűtöház rekonstrukciója 'A korábbi évszázadokban úgy emlegették hazánkat, mint a vad és hal országa. És ez igaz is volt, mert könnyen elérhető táplálék­nak számított. Aztán követ­kezett a folyók szabályozása, és ez lényegesen megváltoz­tatta az ország, főleg az al­földi térség arculatát. Ezál­tal a mezőgazdasági terme­lés feltételei is megváltoz­tak. Jórészt előnyösen. Az ország vízterülete jelenleg mintegy 150 ezer hektár. Te­hát országosan ennyi ma a haltenyésztésre és -fogásra alkalmas vízfelület. Ennek egy része, 30 ezer hektár kö­rül, intenzív termelésre, míg 120 ezer hektár extenzív, csak halfogásra alkalmas. Miután tengerünk nincs, hazai vizeink kiterjedése pe­dig érdemlegesen nem vál­tozik, meglevő területeink kihasználása a cél. E téren még sok a feladat. A jelen­legi termelés kétszerese is elképzelhető, ha korszerű biológiai, technológiai, me­chanikai módszereket alkal­mazunk. A feltételek adot­tak: a mélyebb vizek — víztározók, bányatavak, át­folyóvizes csatornák — al­kalmasak a ketreces mód­szer bevezetésére és a geo­termikus vizekben, bányavi­zekben a pisztráng, az an­golna, a harcsa termelése is megkezdődött, igen korszerű, nagy termelékenységű üze­mekben. A növényevő halak termelését 20 éve kezdtük, azonban csak 1974-től, a száz­halombattai temperált vizű halszaporító gazdaság létre­jöttétől beszélhetünk meg­honosításról, nagyobb meny- nyiség előállításáról. A növényevő halak ex­portja, illetve árucseréje is jelentősen nőtt. A külföldön eladott halakból részarányuk 70—75 százalék. Az elmúlt öt évben a Közel-Keleten — Irak, Irán — igen keresett volt a növényevő hal. Ez is serkentette a hazai termelés növelését. E halak termelési költségei kedvezőbbek, növe­kedésük gyorsabb a többie­kéhez képest. Vizeink halá­szati kihasználtságának fon­tos eleme a növényevő hal, arról nem is beszélve, hogy a víz jelenléte minőségét is javítja. Van egy pontyféle, amely­nek a húsa sovány, ízanya­got nem hordoz, sokfélekép­pen elkészíthető. Mégis első kínálatunkat nem fogadta kedvezően a kereskedelem, miután nehezebben kezelhe­tő, nagyobb gondosságot igénylő termékről volt szó, ami emellett olcsó is. For­galmazásában kevés volt az érdekeltség. Nem mellette, hanem ellene folyt egy ide­ig a propaganda. Tény, hogy például a ponty való a ha­lászlébe, és azt nem lehet növényevőkkel helyettesíteni, a közönség előtt ez a hal is­meretlen volt, és elkészíteni alakítsák át olyanra, hogy a lehető legkevesebb párnázás legyen szükséges, mert ez takarja a nézők előtt a já­tékteret. Ezeknek az igé­nyeknek eleget tettek, de hogy lesz-e rendelés, az még a jövő év titka. Fizikusok fejlesztenek A szövetkezetben straté­giai terméknek számítanak az edzőtermi felszerelések is. Számos nagyszerű eszközt konstruáltak már a szövet­kezet szakemberei együtt­működve edzőkkel, sportor­vosokkal. Akik eddig ezeket kipróbálták, azt mondták, hogy mindenben felveszik a versenyt a legmodernebb nyugati gyártmányokkal, csak egyben nem: még min­dig nem sikerült megoldani a kifejtett erő, teljesítmény pontos kijelzését. Több kí­sérlet után úgy tűnik, végre sikerült megtalálni az igazi partnert. A Magyar Tudo­mányos Akadémia szegedi kutatóközpontjának fiziku­sai, mérnökei — többségük­ben maguk is aktív sporto­lók, vagy nemrég még azok voltak — elvállalták, hogy kifejlesztik azt a mérőmű­szert, mely illeszthető a szövetkezet erőfejlesztő esz­közeihez. Ha ez sikerül, ak­kor a trénernek nevezett ed­zőszer mindenben eléri majd a világszínvonalat. Lassan tehát beérnek a ki­váló minőségű termékek gyártási feltételei a szövet­kezetben, de az értékesítés még így sem könnyű. Ilyen magas színvonalú sportsze­rekből minden ország csak keveset vásárol, hiszen drá­gák, és csak az élverseny­zőket érdemes ellátni ezek­kel. A kistételes export vi­szont nem nagy üzlet a nagy külkernek. Ezért hangsú­lyozzák a szövetkezetben Szatmári János, megyei kül­kereskedelmi megbízott sze­repét, aki nagyon sokat tett. hogy néhány darabos tételek eljutottak már külföldre. Svájcba tornaszerek, Egyip­tomba már fémbő] és mű­anyagból készült kézilabda­kapuk is kerültek exportra. Az értékesítésben segít az Országos Testnevelési és Sporthivatal is, ahol rend­szeresen felhívják a sport­küldöttségek figyelmét a bé­kési gyártmányokra. Jövőre pedig megnyílik Budapesten a szövetkezet bemutatóter­me, ahol állandóan a teljes gyártmányválaszték látható lesz majd. Lányai László sem tudta, receptek hiányá­ban. Igaz, a halkészítés ha­zánkban elsősorban a ponty­ra alapozott, néhány ma­gyaros ételen kívül alig ké­szítettek mást. Még a ven­déglátók sem keresték az új­szerűséget, miután eléggé al­kalmi ételnek ismerték a halételeket. Tapasztalataink szerint — valószínűleg az idegenforga­lom hatására is — nőtt a ke­reslet a halételek iránt. A választékos és nem túl drá­ga ételeké a jövő. Ezek egyik jelentős alapanyaga lehet a növényevő hal. A növény­evő hal termelése viszonylag gyorsan fokozható, a keres­lethez igazítható. Az idén, bár bőséges volt a kínálat, a fogyasztók még­is halhiányra panaszkodtak. Sok külföldi pedig a ven­déglátó helyeken hiányolta a halat. Nemcsak karácsonyra, ha­nem egész évre gondoskod­nunk kell halról. Lassan itt az idő, hogy a termelés a fo­lyamatos ellátással össz­hangba kerüljön. Az ország minden részén és az év min­den időszakában szükséges az igények kielégítése. Ezért közös erővel a haltermelők­nek, a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak is többet kell tennie. Dr. Dobrai Lajos, a MÉM vadászati és halászati főosztály vezetőhelyettese Két évvel ezelőtt kezdő­dött el a Békéscsabai Hűtő­ház rekonstrukciója. A mun­kálatok befejezésének szer­ződéses határidejű 1984. jú­nius 30., de kérdéses, hogy az építők elkészülnek-e ad­dig a szociális létesítmények felújításával? Az ugyanak­kor már az építtető és a ki­vitelező jó együttműködését * dicséri, hogy a gyárban, ki­sebb zökkenőktől eltekintve, a rekonstrukció ellenére meg tudták oldani a gyümölcs- és zöldségfélék folyamatos fel­dolgozását. Három évvel ezelőtt nyolc létesítmény felújítását, kor­szerűsítését, bővítését ter­vezték. Ez év augusztus ele­jére fejeződött be csaknem •Százmillió forintos költséggel a több mint két évtizede épült régi hűtőház átalakí­tása. A szakaszos felújítás­nak köszönhető, hogy az első hűtőterem már 1982 novem­bere óta üzemel. A megújult hűtőházat a kor követelmé­nyeinek megfelelő hűtőbe­rendezésekkel látták el. A belső átalakításokkal 40 szá­zalékkal növelték a hűtőte­ret, kicserélték az épület szi­getelését, az elhasználódott hűtőberendezéseket, gépesí­tették a nehéz fizikai mun­kát igénylő anyagmozgatást. Az eddig hűtőtárolásra nem használt helyiségek átalakí­tásával 18 százalékkal nőtt a. hűtőtároló alapterülete. A gépház bővítésével is elkészültek, igaz sokkal sze­rényebb keretek között, mint azt tervezték. Eredetileg az abszorbciós hűtés feltételeit akarták megteremteni, de erről importkorlátozások és gazdaságossági okok miatt le kellett mondaniuk. Végül is magyar gyártmányú be­rendezéseket, kompresszoro­kat vásároltak. Az új hűtési rendszer egyébként energia- takarékos üzemvitelt és éven­te több, mint 500 ezer fo­rint megtakarítást tesz lehe­tővé. A hűtőház öt folyamatos fagyasztót üzemeltet. Ezek közül három felújítására volt szükség, a munkák itt is befejeződtek már. Az át­alakításokkal, korszerűsíté­sekkel a fagyasztás két lép­csőben történhet, először mínusz 15, majd ezt követő­en mínusz 33 fokos hőmér­sékleten hűtik a termékeket. Az eddig használt egylép­csős megoldás során a ter­mékeket mínusz 37 fokos hőmérsékleten fagyasztották, s ezért kedvezőtlen volt a fajlagos energiafelhasználás. Az átalakítással évente 20— 25 százalékos energia-megta­karításra számítanak a gyár­ban. Az utóbbi hónapokban korszerűsítették a vízelőké­szítő rendszert, és átvették a kivitelezőtől az Országos Vízügyi Hivatal anyagi tá­mogatásával épült szenny­víztisztító telepet. Ez utób­bi egyébként 20 millió fo­rintba került, és lehetővé te­szi, hogy a technológiai szennyvizek az előírásoknak megfelelő minőségben jus­sanak a városi csatornaháló­zatba. A rekonstrukció megkez­dése óta felújították a vil- lamosenergia-ellátó rend­szert. A transzformátorok közelebb kerültek a fel­használó helyekhez. A ka­zánházba az Orosházi KA- ZÉP által gyártott brons- werk kazánokat szereltek fel. Ennek köszönhető, hogy javult a gőzellátás. Közvet­len befejezés előtt áll a tar­goncatöltő, -javító építése, amely 15 millió forintos költ­séggel épült. Az anyagmoz­gatást végző targoncák akku­mulátorait eddig szabad té­ren töltötték, de ez a mun­ka a mostanihoz hasonló nagy hidegben szinte teljesen eredfnénytélén. Az akkumu­látorok egy töltéssel csak egy-két üzemórát bírnak ki. A hűtőházban már meg­kezdődtek az előkészületek, a VILATI fővállalkozásában, az OMFB pénzügyi segítsé­gével a zöldborsó-feldolgozó vonal számítógépes folya­matirányításának bevezeté­sére. Az új módszer lehetővé teszi a berendezések jobb ki­használását és a végtermék minősége is javulni fog. A számítógépes borsófeldolgo­zás feltételeinek megterem­téséhez mintegy negyvenmil­lió forint áll rendelkezésre, és várhatóan 1984 májusára elkészülnek ezzel a munká­val is. (kepenyes) Az új hűtési rendszerrel évente 500 ezer forintot takaríta­nak meg Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents