Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
1983. december 21., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás DÉLUÁBYARORSZÁB , NÉPTÁNC ÉS ÁTÉLÉS. Zsoldos Ildikó táncpedagógus az újságíró azon kérdésére, hogy melyek az eltelt évtized legfőbb szakmai és pedagógiai tapasztalatai, a következőket válaszolta: „Legszívesebben arra gondolok vissza, hogy sikerült megoldani: nem egyszerűen táncolni tanulnak meg a gyerekek, hanem viszonylag széles körű tájékozottságot szereznek a régi népéletről, a szokásvilágról, viseletek- ről, egyáltalán a múltunkról. Biztos vagyok benne, így lesznek nyitottabbak mai dolgainkra is. Népdalokat tudnak, népzenét hallgatnak, néprajzi ismereteket gyűjtenek. Kétségtelen viszont, hogy a múltba tűnt életvitelt kísérő hangulatokat, az érzésvilágot, a gondolkodásmódot igen nehéz érzékeltetni, nemcsak a gyerekekkel, a felnőtt táncosokkal >s. Vagyis nehéz elérni, hogy az eredeti táncokat beleérző képességgel, átéléssel adják elő. Hiába, más világban élünk." OTP-TERVEK. Debrecenben egyeztető értekezletet tartottak az OTP és Hajdú- Bihar megye, valamint Debrecen vezetői részvételével. A felvetésekre, hozzászólásokra Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója válaszolt. Az OTP jövő évi feladatairól szólva kiemelte a főbb szempontokat. A betétállománynak nőnie kell, a hitelezési tevékenységet növelni akarják. A hitelplafonok nem növelhetők, a szociálpoliti- tikai kedvezményben lehet támogatást adni ehelyett. Felhívta a figyelmet a differenciált hitelelbírálásra, s arra, hogy az építkezők használják fel előbb saját pénzeszközeiket, aztán folyamodjanak hitelért. Vigyázni kell, hogy ne vállaljanak erejükön felüli eladósodást. Javasolta, hogy a lépcsőzetes lakásjuttatás elveit alkalmazzák a fiatalok esetében. Támogatta, hogy az OTP saját számlán is készíttessen elő építési telket, ha azt belátható időn belül értékesíteni tudja. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ NAGYHÁTON. Társadalmunk a nehezebbé vált gazdasági helyzet ellenére is arra törekszik, hogy a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját minden eszközzel segítse. A Hajdú-Bihar megyei Tanács VI. ötéves tervében 200 szociális intézményi ágy fejlesztést irányzott elő. Kiemelt feladatként jelölte meg a 80 ágyas, értelmi fogyatékosokat foglalkoztató intézmény létrehozását a balmazújváros-nagyháti szociális otthon tervezetében. A beruházás 20 millió forintos költséggel valósult meg, amelyből maga az építés 16,5 millió, a közművek felújítása másfél millió forintba került. Az intézmény berendezését és teljes felszerelését a Vöröskereszt megyei vezetősége által szervezett gyűjtési akció keretében összegyűjtött 2 millió forintból biztosították. Az új intézményben 28 fő dolgozik. Húsz lakószoba és különböző kiszolgálóhelyiségek biztosítanak kulturált elhelyezést a 14—35 év közötti gondozottaknak. Három, 20 fős foglalkoztatóban nyílik lehetőség az intézmény lakóinak arra, hogy értelmi képességeiknek megfelelő munkát végezzenek, amelyet a Debreceni Konzervgyárral kötött szerződés folyamatosan biztosít. OLVASÁSRA NEVELÉS. Furcsa paradoxon, de jelzi a társadalmi helyzetet, hogy ma, amikor az olvasás kimutathatóan kezd hézagos lenni, a könyvek egyre nagyobb számban találnak vevőre. A könyv szobadísz, berendezési tárgy, vagyis a szokásos státusszimbólum. Persze még így is, ez is jobb, mintha a könyvekre kiadott pénz egyéb élvezeti cikkekre változna át. Mondjuk nikotinra, alkoholra. Mert azáltal, ha a könyvek emberi közegbe kerülnek, mégiscsak van remény: birtok és birtokos előbb-utóbb találkozik. Előbb csak a kíváncsiság, a puszta szemrevételezés szintjén, később pedig az olvasói szándék, érdeklődés igényével. Bármely könyvvel ugyanúgy kettesben maradhatunk, mint a szerelmesek. Csak együtt, csak egymással. Igen ám, de ehhez eljutni, ezt felismerni, hosszú elöiskola szükséges. RÉGI IDŐK RÉGI ERKÖLCSE. Sokan vannak, akik nem mindig válogatják meg, hogy milyen szavakat használnak. Nem árt, ha az ilyenek számára fellapozunk néhány levéltári jegyzőkönyvet. A jászalsószentgyörgyi levéltárban maradt meg egy 1761-es rendelet. „Először: A ki először -Atta, Terem- tetté«-vel káromkodik (ha paraszti ember) minden engedetem nélkül a nép láttára 50 pálczákkal fog bünte- tődni." Ha másodszor is káromkodott valaki, akkor 100 pálcabüntetést kapott, s ha még ezek után sem tudott leszokni a káromkodásról, akkor tömlöcbe^vetették. A rende- let^a- továbbiakban kimondja, hogy a legsúlyosabb esetben még „halállal is fognak biintetődni". CSONGRÁD I* V A W “ST« * w6>»nlKLAr AMIT A VEVŐ KERES! Valamivei több, mint két hónapja találkoztak először a vásárhelyiek a szokatlan formájú tartályokat vásárolni szándékozó nyugatnémet vevővel. Késedelem nélkül munkához láttak. Kapcsolatba léptek a Magyar Alumíniumipari Tröszt székesfehérvári gyárával, hogy a célnak megfelelő keresztmetszetű anyagokat vajon kaphatnak-e. A magyar szabvány ezt a terméket nem ismeri, ám ez nem bizonyult akadálynak. A fehérváriak csupán egy megfelelő rajzot kértek, s azonnal gyártották a szükséges alapanyagot. Napok alatt Vásárhelyen volt a korábban nem létező alumínium cső. Ott pedig közben már a hegesztőberendezés megszerzésével, és az alumíniumot hegeszteni tudó szakmunkások mozgósításával foglalkoztak. 170 munkaóra-ráfordítással készre gyártották a bemutatható tartályokat. így aztán, mikorra Vásárhelyre érkezett a nyugatnémet vevő, a két prototípus készen állt. Olyan minőségben, amire számított, amivel elégedett tehetett. Vásárhelyen aláírásra került egy megállapodás, amelynek értelmében igen jelentős darabszámban gyárthatják az alumínium tartályt a HÓD- GÉP-nél. összeállította: Ungár Tamás Mi kell a logyasztinak? Szabad idő a konyhában Bizonyára arról is van statisztika, hogy a háziasz- szony hetente, vagy évente hány órát tölt el a konyhában. Tartok tőle, hogy nálunk meglehetősen sokat. Egyrészt ilyenek az étkezési szokásaink, másrészt kevés és drága a félkész és konyhakész élelmiszer. Ezért is látszott érdekesnek és időszerűnek a fogyasztók megyei tanácsának felmérése, amely a korszerű táplálkozás jegyében született. 9 Aligha irigyelhetjük azokat a szakembereket, akik nekidurálták magukat, választ keresve olyan kérdésekre, amelyek bizony ütött ellentmondásosak. Nézzük az édesipari termékeket. Ezekből általában nincs hiány, a választék is megfelelő. A Gyulai Sütőipari Vállalat jelenleg tíz, az orosházi 12-féle félkész és konyhakész terméket állít elő. A háziasszonyok többsége mégis inkább a konyhában pepecsel, mert a többszöri áremelés mérsékletre inti. Ezt igazolják a számok is. A már említett gyulai üzem tavaly összes termelésének 5,6 százaléka volt félkész és konyhakész, míg az idén alig érte el a 3 százalékot. Számottevő a csökkenés az orosházi sütőipari és a megyei vendéglátóipari vállalatnál is. Ugyanakkor lanyhult a kerestet a hidegkonyhai készítmények iránt. Néhány évvel ezelőtt azt hangoztattuk: a mélyhűtés forradalmasítja az emberi táplálkozást. Mindenesetre az igaz: ez az eljárás világszerte tehetőséget nyújt az étrendek átalakítására. De nem eszik olyan forrón, illetve hidegen a kását. Olaszországban például mindösz- sze 2,2 kiló az évente elfogyasztott egy emberre jutó mélyhűtött élelmiszer, az NSZK-ban is csak 6.6 kiló. míg Svédországban ez a szám meghaladja a 19 kilót. Igaz, ebben nincs benne a baromfihús és a jégkrém. Mindezt csupán azért említem, mert a napi étrend ösz- szeállításakor nálunk is egyre többen számolnak a mélyhűtött étetekkel. Csakhogy nincs elegendő belőle. A Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára ebben az évben csaknem 11 százalékkal flöveli a termetest a tavalyihoz képest, de a félkész és konyhakész termékekből kevesebbet gyártanak, mint 1981-ben. A választék viszont bővült az elmúlt 3 esztendőben. * A fogyasztók tanácsa egyértelműen elmarasztalta a ZÖLDÉRT Vállalatot. Szerintük a konyhakész zöldség forgalmazásával megköny- nyíthetnék a háziasszonyok harmadik műszakját. A feltételes mód jogos: ugyanis nem árusítanak tisztított répát. petrezselymet, zellert és hagymát. A hámozott burgonyaforgalmuk mindössze 3 százaléka az összes burgonya eladásának. Bizonyára üzleti meggondolásból, inkább a közületeket látják el ilyen áruval. Jobb üzletpolitikával és reklámmal bővíteni tehetne ezt a szolgáltatást. Az igazsághoz az is hozzátartozik: általában a városokban van nagyobb igény ezekre az árukra, és az sem biztos, hogy a tetemes, 20—25 százalékos áremelkedést elviselné-e minden fogyasztó. Ugyanakkor megoldásra vár a tisztított burgonya bámulásának a megakadályozása, mert így aligha talál gazdára. Az orosházi baromfifeldolgozó termékeivel szinte naponta találkozunk — a televízióban. Az önbizalmuk érthető, hiszen vágott baromfiból csaknem 25, kon- zervből 5,3, töltelékáruból több mint 40 százalékkal nőtt a termelés egy év alatt. Sajnos, ebből Békés megye üzletei nem sokat éreznek. Elgondolkoztató: a legyártott termékeknek mindössze 3,3 százalékát értékesítették szűkebb hazánkban. Fontolóra keltene venni, hogy a nem kevés szállítási költség miatt nem lenne-e gazdaságosabb, ha jóval több keresett terméket adnának el megyénkben. Azt is jó tenne kideríteni: a szerződésben vállalt kötelezettségét miért nem teljesítette az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal szemben? Igazságtalanok tennénk, ha csak az iparvállalatokon vernénk el a port. A gond, a felelősség közös. Elég, ha a szállítást vesszük górcső alá. A Gyulai Sütőipari Vállalat termékeinek 90 százaléka megyénkben marad, mert saját maga szállít. Hasonló cipőben jár a vendéglátóipari vállalat és a ZÖLDÉRT. Az Orosházi Sütőipari Vállalat és a gabonaforgalmi áruit viszont a FŰSZERT forgalmazza, amely természetesen az ország más vidékeire is eljut. Gond az is, hogy a kereskedelemben nincs elegendő mélyhűtő, a kisebb hűtőgépekből viszont több keltene. Mindezt behatárolja a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek csekély fejlesztési tehetősége. Megoldásként kínálkozik a gyakoribb túrajárat. amely különösen a nagyobb boltokban bővebb választékkal is járna. Kétségtelen, a legjobb reklám a saját termékbolt. Erre jó néhány ipari vállalat rájött. Itt közvetlenül megismerhetik a fogyasztók véleményét és gyorsan, rugalmasan alkalmazkodhatnak a megváltozott igényekhez. Ezenkívül elengedhetetlen a gyártók és a forgalmazók szoros együttműködése, kapcsolata, hiszen ennek a vásárló látja hasznát. Ugyanakkor a kereskedőket is jobban érdekeltté keltene tenni a félkész és konyhakész termékek árusításában. Ugyanis ők vannak a boltban, ők tudják első kézből, mi kell a fogyasztóknak. Kár tenne, ha befagyna az információs lánc, mint a mirelit áru a mélyhűtőben. Seres Sándor Vöröskeresztes élet az újkigyósi Aranykalász Tsz-ben Sajtótájékoztató a szervezett autóstopos utazásról Kedden az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda budapesti székházában tájékoztatták az újságírókat a szervezett autóstopos utazási forma részleteiről. Fülep János,» az Express igazgatóhelyettese elmondta: az új év első munkanapjától a 14—35 éves magyar állampolgárok — és a hazánkban tanuló külföldi diákok — 150 forintért autóstopos utazási igazolványt vásárolhatnak az ország 39 Express-kirendeltségénél. Az új utazási forma lehetővé teszi, hogy azok az autósok, akik igazolvánnyal rendelkező autóstopost vesznek fel, alkalmi utasuktól sorsjegyet kapnak, amelyet a fiatal autóstopos igazolványának sorszámával hitelesít. Az Express minden év január végén tárgynyere- mény-sorsolást rendez a beküldött sorsjegyekből. A sorsolás fődíja egy Skoda személygépkocsi, s ezenkívül sok értékes nyeremény — elsősorban autófelszerelési, autóápolási cikk — talál majd gazdára. Fontos tudnivaló, hogy az igazolvány csak fényképpel és személyi igazolvánnyal, s a naptári év végéig érvényes. Ha az igazolvány mellé kapott 20 sorsjegy elfogyna, a fiatal 50 forintért további 10 darabos tömböt vásárolhat. Az egy naptári évig érvényes igazolvány — az Express és az Állami Biztosító megállapodásának eredményeként — baleset- és poggyászbiztosítási kötvényt is tartalmaz. Így a szervezett Express-autó- stopszolgáltatás megkíméli a gépkocsi-tulajdonosokat az esetleges baleset miatti anyagi-jogi vitától. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy az Express- autóstoprendszer bevezetésével az olcsó utazási lehetőségek bővítése, a belföldi turizmus segítése a cél. A január 1-én induló szolgáltatás formáját nem tartják véglegesnek, a tapasztalatok összegyűjtése után — ha szükséges — módosításokat tesznek. Már most gondolkodnak például azon, miként élhetnének a szervezett autóstopos utazási tehetőséggel a hazánkba látogató külföldi fiatalok. A békéscsabai városi Vöröskereszt .vezetősége a minap Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezetben rendezte kihelyezett ülését. A tanácskozás témája az Aranykalász Termelőszövetkezet vöröskeresztes mozgalmának értékelése volt. Ruck János termelőszövetkezeti elnök tájékoztatta a vendégeket a mezőgazdasági nagyüzem életéről, gazdasági eredményeiről és gondjairól. Zsigovics Mihályné, a tsz vöröskeresztes titkára ismertette a városi vezetőséggel a tsz aktivistáinak munkáját. Elmondotta, hogy minden évben véradásszervezéssel kezdik az esztendőt, általában január második hetében. A termelőszövetkezet vöröskeresztes alapszervezetében 150 tagot számlálnak. Még az év elején hirdették meg a környezetvédelmi és tisztasági mozgalmat, amelynek aktív részesei a termelőszövetkezet és a község társadalmi és tömegpolitikai szervezetei, iskolái és a múzeumbarátok köre. A környezetvédelem fontosságának megfelelően a termelőszövetkezet sajátos munkaterületeire vonatkoztatva középtávú környezet- védelmi intézkedési tervet készítettek. A termelőszövetkezet egész területén, az állattenyésztő telepeken tavaszi nagytakarítást szerveztek, fásítottak, kiültettek több mint 5 ezer díszcserjét. Különös gondot fordítanak a munkaterületek, a lakóhely szépítésére és tisztán tartására. Alapvető követelmény a dolgozók tiszta ivóvízzel való ellátása, a szociális létesítmények megfelelő felszerelése. A munkahelyi védőfelszerelések ellátását is figyelemmel kísérték. Az őszi, téli, kora tavaszi munkát végzők számára naponta meleg teát szállítanak. A vöröskeresztes aktíváknak is beleszólásuk van a termelőszövetkezet szociális és üdültetési munkájába. Hévízen egész évben saját üdülőt üzemeltet a tsz, ahol a dolgozók megfelelően pihenhetnek, gyógyulhatnak. Harkányban, Debrecenben is üdülhetnek a több gyermekes családok és a gyógyulni kívánók. Az iskolás gyermekek nyári üdültetésében is segítséget nyújt a termelőszövetkezet. Minden évben segélyt adnak iskolakezdéskor és karácsonykor 23 gyermeknek. A tsz nehéz körülmények között élő nyugdíjasairól sem feledkezik meg. terménnyel, tüzelővel és anyagi juttatással segítik őket. A vöröskeresztes alapszervezet szorosan együttműködik a termelőszövetkezet vezetőségével, különböző bizottságaival. Az évről évre megrendezésre kerülő nyugdíjasok napján is tevékenykednek. Munkájuk jelentőségét növeli, hogy a termelő- szövetkezet több mint 800 nyugdíjas tagot számlál. A gyermekek és az öregek mellett segítséget nyújtanak a családalapító fiataloknak, a gyesen tevő kismamáknak, a hátrányos helyzetű családoknak. Az alkoholellenes küzdelem fontos állomása volt, hogy szúrópróbaszerűen bevezették a munkahelyi szondáztatást. Az alkoholos állapotban dolgozókat haza- küldték, majd felelősségre vonták. A vöröskeresztes tevékenység talán legszebb és legeredményesebb területe Újkígyóson a véradómozgalom szervezése. Nem ritkaság a dolgozók között a húsz-harmincszoros véradó sem. 1978-tól 1983-ig 137-en kaptak a termelőszövetkezet vezetőségével egyetértésben kitüntetést és jutalmat többszörös véradásukért. Ebben az évben már 231-en adtak vért. A termelőszövetkezeti vöröskeresztes mozgalom értékelése során a városi vezetőség elismeréssel szólt az újkígyósiak munkájáról. Az értekezletet dr. Juhász István városi vöröskeresztes elnök irányította. Befejezésül Nádró János, a vezetőség véradófelelőse tájékoztatott a véradómozgalom tapasztalatairól, amely szerint november végéig Békéscsabán és környékén 1900 liternél több vért adtak a tervezett évi 1735 liter helyett. Bede Zsóka
