Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
NÉPÚJSÁG Kitüntetési ünnepség Tegnap Békéscsabán bensőséges hangulatú rendezvényre került sor a megyei beruházási vállalatnál, ahol Papp János igazgatót nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztatták Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a vállalatvezető több évtizeden át végzett eredményes tevékenységét, amelynek elismeréseként Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke nyújtotta át Papp Jánosnak az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát. Tanácsülésekről jelentjük Mezőhegyes Az év utolsó tanácsülésén Mezőhegyesen tegnap délután nem mindennapi téma serkentette vitára a tanácstagokat. A nagyközségi tanács ez alkalommal a köz- művelődési intézményeknek az életmódra és a tudatformálásra gyakorolt hatását elemezte ülésén, és a napirendi pont fontosságára te- kintet'tel már októberben külön bizottságot hozott létre a december 20-i tanácsülés előkészítésére. A vitára bocsátott írásos anyag igen figyelemre méltó eredményeket, adatokat sorakoztat föl a nagyközségben élők életszínvonal-növekedésének illusztrálására, a kulturális és szabadidős tevékenység folyamatos ki- teljesedésének, a műveltségi szint emelkedésének bizonyítására. Ezt követően megállapítja, hogy az erősödő községi patriotizmus a település évről évre szépülő környezetén is érezhetővé vált, s hogy az utóbbi esztendőben — főként az új általános művelődési központ átadásával — jelentősen bővültek a művelődési lehető- .ségek. A további megállapítások sorából kiemelhető, hogy az oktatási és nevelési intézmények diákjainak szabadidős tevékenysége, életmódja megfelelően színes, sokrétű, a dolgozó fiatalok viszont már nemigen találhatnak olyan alkotó közösségeket Mezőhegyesen, amelyek személyiségfejlődésüket segíthetnék. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók nagy része szabad idejét keresetkiegészítő foglalatossággal tölti el, az értelmiségiek közül is elsősorban csak a pedagógusok vállalnak a közművelődésben irányító, szervező szerepet. Ezeken kívül a tanácsnak — karöltve a művelődési intézményekkel — a korábbiaknál több figyelmet kell szentelnie a majorokból beköltözőkre, akik az új életformához a vártnál nehezebben alkalmazkodnak. K. E. P. Szarvas A jövő évi költségvetés tervezetének megvitatása adta gerincét, fő témáját Szarvas város Tanácsa tegnap délutáni ülésének. A bevezetőben a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről hallhattak összefoglalót a tanácstagok, majd a napirendi pontok következtek. Először Pékár Pálné, a pénzügyi, a terv- és a munkaügyi osztály vezetője ismertette az 1984-es költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot. Szarvason jövőre nem indul új beruházás tanácsi finanszírozással. A központi pénzeszközök csökkenése, a fokozódó pénzügyi feszültségek miatt a tanács minden anyagi erejét a már megkezdett és folyamatban levő beruházásokra koncentrálja. Kiemelt feladatként szerepel e tékintetbén továbbra is a már épülő 12 tantermes általános iskola befejezése. A fejlesztési és költségvetési tervezet a szűkös pénzügyi lehetőségeknek megfelelően takarékos. átgondolt, a feladatokat észszerűen rangsoroló. A közrend és a közbiztonság helyzetéről tájékoztatta ezek után a tanácsülés résztvevőit Gulyás Pál, a járási-városi rendőrkapitány. majd a megyei tanácstagi csoport munkájáról beszélt dr. Körösfalvi Pál, a csoport elnöke. Az ülés bejelentésekkel zárult. . IJgjSjjg Szerencsés nap volt december 13-a Biharugrán. Kéttornyúvá vált a falu, mikor — nem messze a templomtól — a 38 méter magas víztornyot helyére állította a Budaörsi Vízgépészeti Vállalat. Nem ment könnyen, mert az állítóbrigád napokon keresztül csak „ígérte” a tornyot, de nem állította. Az ugraiak már azt beszélték (károm- kodták), hogy ez bizony a Luca-tornya. S igazuk lett, mert Luca napján, szinte pillanatok alatt helyére , került a torony. A faluhoz közeledőket már messziről vakítja ezüstös fénylése, s ami a látványnál is fontosabb, szinte kézzel fogható közelségben érezhetik a biharug- raiak a vezetékes víz áldását. Fotó: Fazekas László Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. DECEMBER 20-ÁN. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1257 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi Spec. (Bp.) 7458 Trabant Combi Spec. (Győr) 3612 Wartburg Lim. (Bp.) 9975 Wartburg Lim. (Győr) 6199 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 83 279 Wartburg de Luxe, tt. (Bp.) 3085 Wartburg Tourist (Bp.) 6133 W'artburg Tourist (Győr) 2318 Skoda 105 (Bp.) 7816 Skoda 105 (Győr) 6061 Skoda 120 (Bp.) 15 189 Skoda 120 (Debrecen) 9267 Skoda 120 (Győr) 10 649 Skoda 120 GLS (Bp.) 550 Lada 1200 S (Bp.) 27 106 Lada 1200 S (Debrecen) 16 028 Lada 1200 s (Győr) 8477 Lada 1300 s (Bp.) 10 529 Lada 1300 s (Debrecen) 7019 Lada 1300 s (Győr) 2740 Lada 1500 s (Bp.) 9651 Lada 1500 s (Debrecen) 6376 Lada 1500 s (Győr) 2826 Lada Combi (Bp.) 4942 Lada Combi (Debrecen) 2735 Moszkvics (Bp.) 13 437 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 842 Polski Fiat 126 (Győr) 5462 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4246 Dácia (Bp.) 17 196 Dácia (Debrecen) 8508 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3152 MSZBT-emlékplakett az üveggyár baráti klubjának Az Orosházi Üveggyár Moszkva Rádió baráti klubja kapta meg az idén — 1983. évi tevékenységének elismeréseként — azt a vándor emlékplakettet, amelyet a Moszkva Rádió magyar .nyelvű adása megindulásának 50. évfordulóján alapítottak. A klub kezdeményező készségéért, aktivitásáért, eredményes szervező munkájáért nyerte el az MSZBT emlékplakettjét, melyet hétfőn este ünnepélyes keretek között vett át Kecskeméten dr. Ambrus Pál, a ' csoport vezetője. Az orosháziak sokat tettek az új klubok alakításáért, jól szerepeltek a magyar-5- szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés megkötésének 35. évfordulója alkalmából hirdetett pályázaton. Szervező munkájuk kiterjedt Szolnok, Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye területére is. Az év során szervezett négy klubfoglalkozásukon megemlékeztek Leninnek a Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos munkáiról, a Győzelem Napjáról és egyéb nevezetes évfordulókról. Hazánk 24 városából érkező zeneiskolai tanulókat láttak vendégül, és közreműködtek többek között szovjet művészek gyárbeli szereplésének előkészítésében. A barátsági munka során tájékoztatták a klub munkájáról megyénk MSZBT- tagcsoportjainak elnökeit, részt vettek a lenini ünnepség megszervezésében, és hatékonyan ösztönözték a barátsági lapoknak' a gyárban történő terjesztését. Emellett természetesen élték és élik a klubok szokásos életét, rendszéresn hallgatva a Moszkva Rádió magyar nyelvű adásait. A Brunszvik Teréz kétszeres aranykoszorús szocialista brigád december 19-én látta vendégül karácsonyi ünnepséggel egybekötve a PATEX-nyugdíjasklub tagjait Békéscsabán. Ebből az alkalomból karácsonyi műsorral szórakoztatták a hálás közönséget a PATEX óvodásai Fotó: Császár Lajos Főkönyvelőknek a mérlegről Főkönyvelőknek szervezett —■ híven a több éves hagyományokhoz — oktatást a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének közgazdasági titkársága. Tegnap Kétsopronyban, a Rákóczi Tsz vendégszeretetét élvezve, ma pedig Me- zőkovácsházán, az Üj Alkotmány Tsz-ben gyűltek, gyűlnek össze megyénk szövetkezeteinek könyvvitellel foglalkozó szakemberei. A fő téma a mérleg, a végéhez közeledő esztendő számvetésének elkészítése. A nagy jogszabály-módosítások közt a tájékozódást Erős József, a Pénzügyminisztérium számviteli és szerve- vezési főosztályának csoport- vezetője segítette, minden részletre kiterjedő előadásával. Szóba kerültek az alapok képzésével a szabályozók változásával, a jövedelemelvonással kapcsolatos kérdések is. Valamennyi felmerülő problémára választ adtak az előadón kívül a jelenlevő, a megyei tanács pénzügyi és mezőgazdasági osztályának, a Pénzügyminisztérium megyei ellenőrzési igazgatóságának és a TESZÖV ellenőrzési irodájának szakemberei. Tájékoztató a tsz-üdülő építéséről Tizenegy tsz-szövetség, továbbá a tervező és beruházási vállalatok képviselői kaptak meghívót arra a tanácskozásra, amelyet december 20-án, tegnap tartottak Gyulán. Elsőként Dömény Ferenc, a helyi SZOT-üdülő igazgatója mutatta be a létesítményt, majd dr. Drágán Iván, a Békés megyei Tsz- szöv.etség elnöke ismertette az összejövetel célját. Egyebek között megemlítette, hogy az országos adatok szerint a szövetkezeti tagságnak csupán 5 százalékát tudják üdültetni évente. A lehetőségek bővítése szempontjából igen jelentős kezdeményezésnek számít annak a 120 személyes üdülőnek a létesítése, amelyet egyébként hosszú előkészítő munka előzött meg. A végleges tervdokumentáció elkészítése 1984 március közepére várható. Ugyancsak a jövő évben fog hozzá a Békés megyei ÁÉV a kivitelezéshez, és az átadásra előreláthatólag 1985 végén, de legkésőbb 1986 elején kerülhet sor. Az üdülő építésének költsége meghaladja a 48 millió forintot. A nagyobb rész fedezését a Békés megyei Tsz-szövetség vállalta magára. Elhangzott még: minden remény megvan arra, hogy például a gyulaiak az ország más részein pihenhetnek, sőt, megfelelő szervezés eredményeképpen jó alkalom nyílna a külföldi csereüdültetésre. A rendezvény, amelyen részt vett Gál Gyula, a TOT igazgatóhelyettese és dr. Takács Lőrinc, a gyulai Városi Tanács elnöke is, a kérdések megválaszolásával, valamint a vélemények, javaslatok ismertetésével folytatódott. Majd a résztvevők megtekintették a SZOT-üdü- lőt és a várfürdőt. Ezután felkeresték azt a 800 négyszögöles területet, amelyen az új tsz-üdülő felépül. —y—n Az országgyűlés téli ülésszaka elé 1983. december 21., szerda ^ n z Elnöki Tanács december 22-re összehívta az országgyűlést. A téli ülésszak résztvevői várhatóan megvitatják az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésével kapcsolatos törvényjavaslatokat. Alkotmányunkat —■ melyet 1949-ben iktatott törvénybe az országgyűlés — a társadalmi-gazdasági fejlődés következtében időnként korszerűsíteni kellett. Legutóbb 1972-ben került sor alkotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét feladata olyan változásokról dönteni, amelyek az államélet korszerűsítését, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálják. Az új törvényjavaslat az alkotmánynak az alkotmányosság fokozott védelmével, a Minisztertanács összetételével, az ország területi beosztásával, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kapcsolatos rendelkezéseit érinti. Az alkotmányosság hatékonyabb érvényesülését segítené, ha a jogszabályokat és a jogi iránymutatásokat — az alkotmányosság szempontjából — egy új, önálló szerv: az alkotmányjogi tanács ellenőrizné. Az alkotmánymódosító javaslat másik pontja a népi ellenőrzés továbbfejlesztését szolgálja: eszerint a Minisztertanács kiegészülne a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Egy másik újdonság: az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok ezentúl nemcsak az állami szervekre, gazdálkodó szervezetekre kötelező, hanem az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő rendelkezéseket is kiadhatnak. Erre leginkább azért lenne szükség, mert ezeknek a szervezeteknek jó része közvetlenül foglalkozik lakossági ügyekkel. Így például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, az Országos Vízügyi Hivatal számos, az emberek mindennapi életével foglalkozó intézkedést hozhatna ezentúl. Az állam- igazgatás korszerűsítésével kapcsolatosan is szükség van egy alkotmánybeli pont módosítására, jelesül arra, hogy kiiktassák az alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járásokra oszthatók. Az alkotmány módosítására tett javaslatok között szerepelnek olyanok is, amelyeket a választási rendszer tervezett változtatásával kapcsolatban kellene végrehajtani. Éppen e tervezetet vitatja meg téli ülésszakának várhatóan második fő napirendi pontjaként az országgyűlés. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvény- javaslatot korábban igen széles körű társadalmi vitára bocsátották. Ezeken is bebizonyosodott, hogy választási rendszerünk alkotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szolgálják társadalmi céljainkat. Mégis vannak olyan tényezők, amelyek némi módosítást indokolnak. Az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a nemzeti egység, és a fejlett szocializmus építése egyre inkább igényli a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését is. Ezek a követelmények múlhatatlanul - szükségessé teszik választási rendszerünk továbbfejlesztését úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása. A választójogi törvényjavaslat legalapvetőbb új rendelkezése az országgyűlési képviselők és tanácstagok kötelező többes jelöléséről intézkedik. A jelölésnek ez a módszere várhatóan növeli a választások politikai jelentőségét, fokozza a választópolgárok aktivitását, és élénkítheti a megválasztott képviselők, tanácstagok munkáját is. Hatályos választási rendszerünk az egyéni választókerületi rendszeren alapszik, e rendszer fenntartása a jövőben is szükséges. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső népképviseleti, törvényhozó szervben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak legismertebb személyiségei. Az ő tevékenységük, tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy megválasztásukról az ország valamennyi szavazója döntsön. Ezért vezeti be a törvényjavaslat — az egyéni választókerületi rendszert fenntartva — az országgyűlési képviselők választásánál az országos választási lista fogalmát. Az 1984. évi állami költségvetés előirányzatai — összhangban az éves népgazdasági tervvel — gazdaság- politikai céljaink megvalósítását, a költségvetési egyensúly javítását, a takarékosság követelményeinek érvényesítését segítik. A' költségvetési tervezet szerint egyebek között a vállalati gazdálkodó szervezetek ádó- és egyéb befizetéseinek ösz- szege adná a bevételek 82,6, a lakossági adó- és illetékbefizetések mintegy 7,2 százalékát. A kiadások csaknem 13 százaléka kerülne az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek és a költségvetési szervek beruházási tevékenységének segítésére, fejlesztési alapok növelésére, a magánerős lakásépítés támogatására, különböző vállalati és szövetkezeti forgó- és fejlesztési alapokra. A vállalatok termelését és adóforgalmát, segítő adóvisz- szatérítésekre fordítanák a költségvetési kiadás mintegy 25 százalékát, magukra a költségvetési szervekre, azok feladataira várhatóan a kiadások 31,6 százaléka jut. Oktatási, kulturális és tudományos kutatási feladatokra az összes kiadás 9,2 százalékát tervezik, és mintegy 21 százalékot kívánnak fordítani társadalombiztosítási célokra. E száraz számok a jövő esztendei népgazdasági terv alapján alakullak ki, és az abban meghatározott célokat kívánják segíteni. Eszerint a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítását tartós belföldi folyamatokkal kell jobban alátámasztani. A termelés szerkezetében, a termelés és a ráfordítások, valamint a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem viszonyában olyan mértékű javulást kell elérni, amelyre a következő évek fejlődését, az egyensúlyi helyzet megszilárdítását alapozni lehet. Andai György
