Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

NÉPÚJSÁG 1983. december 20., kedd Tanácsülés Medgyesegyliázán Az 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervét vitatta meg és hagyta jóvá tegnap délután a medgyesegyházi Nagyközségi Tanács, majd meghallgatta Simó László­nak, a Haladás Tsz elnöké­nek tájékoztatóját a szövet­kezet ez évi gazdasági ered­ményeiről. A megjelenteket Makros János tanácselnök köszön­tötte, ismertette a lejárt ha­táridejű határozatok végre­hajtását, és a végrehajtó bi­zottság tevékenységét a két tanácsülés közötti időszak­ban. A költségvetési és fejlesz­tési tervről Serfőző Sándor vb-titkár nyújtott be írásos beszámolót, ezt egészítette ki néhány szóban. Megállapí­totta, hogy a költségvetésben tervezett kiadási előirányza­tok csak az intézmények kötelező' működtetésére ele­gendőek, ugyanakkor 1984- ben 3 millió 200 ezer forin­tos költséggel kövesutat épí­tenek a József Attila és a Deák Ferenc utcában, az Üttörő utcát pedig kohósa­lakkal burkolják. Jelentős társadalmi munkát tervez­nek 1984-re: összesen másfél millió forint értékben, első­sorban az öregek napközi otthonának kialakításánál. A fejlesztési tervben szere­pel — többek között — a gázprogram 1 millió 900 fo­rintja, 1 millió forint célcso­portos lakásépítésre, és fél millió forint a művelődési ház régen esedékes felújítá­sára. A Haladás Tsz elnöke, Si­mó László ismertette ezután a szövetkezet ez évi gazdasá­gi eredményeit, megállapít­va, hogy az elmúlt gazdasá­gi évben sikerült eljutniuk arra a hozamszintre, melyet joggal elvárhattak már a medgyesegyházi szövetkezet­től. Szólt az állattenyésztés helyzetéről és eredményeiről, melynek várható árbevétele meghaladja a tervezettet, mintegy 5 millió forinttal. A tanácsülés azt is megelége­déssel vette tudomásul, hogy a Haladás Tsz az elmúlt év­ben is jelesen támogatta a művelődési házat és a sport­életet, valamint azt is, hogy a szövetkezet szocialista bri­gádjai részt vesznek, illetve részt vettek a 100 személyes óvoda építésében, és a mű­velődési ház felújítási mun­kálatait is segítik. Befejezé­sül a szociális gondoskodás számszerű adatait ismertette, kiemelve, hogy ebben az évben több mint egymillió forintot fordíthattak erre, a tavalyinak közel a kétszere­sét. (s—n) Tudósok kitüntetése Az Elnöki Tanács a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adomá­nyozta Dévényi Tibornak, a biológiai tudományok dok­torának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimoló- giai Intézete tudományos tanácsadójának nyugállo­mányba vonulása alkalmából a fehérjeanalitika területén végzett eredményes kutató­munkájáért, új módszerek bevezetéséért, és az utánpót­lás nevelése terén kifejtett fáradhatatlan tevékenysé­géért; Medveczky László­nak, a fizikai tudományok doktorának, az MTA Atom­magkutató Intézete tudomá­nyos tanácsadójának nyug­állományba vonulása alkal­mából több évtizedes tudo­mányos, tudományszervezői közéleti munkásságának elis­meréséül; Singer Dénesnek, a műszaki tudományok dok­torának, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézete tudományos tanácsadójának nyugállo­mányba vonulása alkalmából a fizikai hálózatok elméleté­ben elért kutatási eredmé­nyei, a közműhálózatok te­rén folytatott alkalmazott kutatásai elismeréséül. A ki­tüntetéseket Láng István, az MTA főtitkárhelyettese adta át hétfőn az Akadémián. Fenyőünnep a gyermekotthonban — A segítést, az együttér­zést a lelkűnkből fakadó emberbaráti szeretet vezérli — kezdte köszönő szavait a megyei tanács békéscsabai egészségügyi gyermekottho­nának intézetvezető főnővé­re, Tóth Ferencné. A teg­nap délután tartott fenyő­ünnep alkalmából köszönte meg az intézetben élő gye­rekeket patronáló szocialista brigádok anyagi gondosko­dását és ajándékait. Külön kiemelte azt a felbecsülhe­tetlen értékű segítséget, ame­lyet e brigádok egy-egy ki­rándulás, mozilátogatás és más programok rendezésével adnak. Jó volt hallani, hogy megyénkben majd harminc vállalat és szövetkezet dol­gozói nyújtanak segédkezet ahhoz a rendkívül nehéz munkához, amit az intézet dolgozói nap mint nap vé­geznek. A fenyőfa köré gyülekező gyerekek a Rózsa Ferenc Gimnázium negyedikeseinek műsorát láthatták. Néhányan maguk is felléptek rövid versekkel, énekekkel. Aztán a pedagógusok meggyújtot­ták a csillagszórókat, és a gyerekek megkapták a vár­va várt ajándékokat. Szövetkezeti együttműködés Egyiptommal és Kuvaittal Hazaérkezett az a szövet­kezeti küldöttség, amely Szlamenicky Istvánnak, a SZÖVOSZ elnökének vezeté­sével Egyiptomban és Ku- vaitban járt. Egyiptomban együttműkö­dési megállapodást írtak alá, amely többek között az áru­forgalom bővítését szorgal­mazza. Előrehaladtak a Ská- la-Coopnak és egyiptomi partnerének tárgyalásai ar­ról, hogy magyar közremű­ködéssel szupermarketeket létesítenének, s ezért az egyiptomi partner déligyü­mölcsöket és textíliákat szállítana. A kuvaiti megbeszélése­ken az ottani Union-Coop szövetséggel a közelmúltban felvett közvetlen kapcsolatok első eredményeiről, és az együttműködés további lehe­tőségeiről esett szó. Robbanás a Tokodi Üveggyárban Hétfőn hajnalban a Tokodi Üveggyár csőhúzó üzemében — ez ideig ismeretlen ok miatt — felrobbant egy gázpalack. A kö­zelben tartózkodó öt munkás sú­lyos égési sérüléseket szenvedett. A sérülteket a dorogi mentők az esztergomi kórházba szállí­tották. A rendőrség szakértők bevonásával megkezdte a baleset kivizsgálását. Az esztergomi kórház trauma­tológiai osztályának főorvosa hétfőn délután közölte, hogy az öt sérült közül hármat életve­szélyes, két munkást súlyos égé­si sérülésekkel elszállították Esztergomból a budapesti Hon­véd Kórház osztályára. Zöldség-, gyümölcstárolás a téli idényre Befejezéshez közeledik a zöldség-gyümölcs elraktáro­zása. A ZÖLDÉRT-vállala- tok, ÁFÉSZ-ek felkészültek a téli, tavaszi hónapokra, s jó ellátást ígérnek a lakos­ságnak. A téli cikkek for- , galmazásából mintegy 70 szá­zalékos arányban részt vál­laló ZÖLDKER-egyesülés tagjai összesen csaknem 150 ezer tonna burgonyát, almát, fejes és kelkáposztát, hagy­mát, sárgarépát és más cik­ket raktároznak, amely bő­ségesen elegendő az új ter­més beéréséig. A cikkek többsége a rak­tárakban várja, hogy piacra kerüljön, ám néhány ter­ményt még a földeken értek utói a fagyok, s ezek csak minőségromlással bírnák a hosszú tárolást. Ezért a bu­dapesti ZÖLDÉRT egyes cik­keknél átprogramozta táro­lási menetrendjét: a fagyok előtt tárolókba került ká­posztát, sárgarépát hosszabb ideig raktározza, a most be­érkező tételeket pedig a na­pi piacokra szállítja. Leg­főbb termékéből, a burgo­nyából még e napokban is fogadja az utánpótlást, első­sorban Szabolcs megyéből, hogy tavasszal is bő készlet álljon rendelkezésre. Sok helyen új módszere­ket alkalmaznak a tárolási veszteségek csökkentésére, il­letve raktározási gondok eny­hítésére. A Győr-Sopron me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat költ­séges új raktár építése he­lyett különleges, és főként olcsó módszert alkalmaz készletei tárolására. A ládá­ba helyezett termést hullám­papírral, szivacsos szerkeze­tű műanyag paplannal és fe­kete fóliával fedték le. A három rétegű borító a leg­keményebb fagytól is meg­óvja a zöldséget. E mód­szerrel a káposztát, a sárga- és a fehérrépát raktározzák februárig, amikor majd az addigra részben kiürülő hű­tőtárolókba helyezik át e cikkeket. A tároló ládák többletköltséget jelentenek ugyan, mégis kifizetődőek, mert a tapasztalatok szerint a hagyományos prizmás tá­rolással szemben mintegy tíz százalékkal kevesebb a zú- zódásból adódó kiesés, s így megtérül a göngyöleg ára. A Veszprém megyei ZÖL­DÉRT Vállalat sikeres együttműködést alakított ki a burgonya tárolására a vi­dék két nagy gazdaságával, a zirci és a kertai termelő- szövetkezettel. A ZÖLDÉRT közös érdekeltséggel a fel­vásárlási és a fogyasztói ár­rés megosztásával a gazda­ságokra bízta a burgonya tá­rolását és az üzletekbe való folyamatos szállítását. Ily módon csökkentették a feles­leges árumozgatással járó költségeket, az ebből eredő romlásveszélyt, sőt gondo­sabb tárolással jobb minősé­get érnek el, értékesebb ter­mény kerül a pultokra. A mindkét fél számára gyü­mölcsöző együttműködés eredményeként a ZÖLDÉRT az idén a tavalyinál ezer tonnával több burgorjyát hozhat forgalomba. Miskolc megfelelő ellátá­sának segítésére a Borsod megyei ZÖLDÉRT Vállalat korszerűsítette valamennyi tárolóhelyét, raktárhelyisé­gét. Jól felszerelt, levegőbe- fúvásos berendezésekkel el­látott tárolókban telel át a termény, jelentős mértékben csökkennek, a tárolási vesz­teségek, jobb minőségű áru kerül a vállalat 150 boltjá­ba és más kereskedelmi vál­lalatokhoz. Komárom megyében a ko­rábban megszűnt ZÖLDÉRT munkáját a fogyasztási szö­vetkezetek vették át, s amint az idei tapasztalatok is bi­zonyítják, kevesebb admi­nisztrációval, rugalmasabb szervező munkával és köz­vetlenebb beszerzéssel javí­tották az ellátást, rövidítet­ték az áru útját. Télre is elegendő árut vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek­től, a kistermelőktől, szak­csoportoktól. A készletek ki­egészítésére a Tatabányát és környékét ellátó Vértes-alja ÁFÉSZ hetente a budapesti nagycsarnokból, piacokról is beszerez árut a bányászvá­ros ellátására. A minőségre nincs panasz, az árak azon­ban meglehetősen borsosak. Az aszály miatt ugyanis a környező megyékből a szo­kottnál kevesebb áruhoz jut az ÁFÉSZ, távolabbról kell szállítania a termékeket, ami. emeli a költségeket. Sza- bolcs-Szatmár megyéből pél­dául hatvan vagon kitűnő minőségű burgonyát vásá­rolt fel, s e tétel ki fog tar­tani az új termés betakarí­tásáig. Hajdú-Bihar megyében a két éve megszűnt ZÖLDÉRT feladatkörét a derecskéi ÁFÉSZ vette át, s a szakem­berek szerint a korábbiaknál gazdagabb a kínálat, bővebb a választék. Télre valameny- nyi zöldségféléből és gyü­mölcsből 30—50 százalékkal nagyobb készletet tároltak, mint a korábbi években. Burgonyából 4750, zöldség­ből és almából 1300, hagy­mából pedig ötszáz tonna van raktáron. Az ÁFÉSZ bő­vítette kapcsolatait mezőgaz­dasági nagyüzemi partnerei­vel. A nádudvari Vörös Csil­lag Tsz például nagy meny- nyiségű burgonyát tartalékol neki, a kábái Vörös Csillag Tsz pedig különféle zöldsé­geket tárol az ÁFÉSZ meg­rendelésére. Szerdán délután Gyulán átadták a vásárlóknak a Budapesti Harisnyagyár mintaboltját. Falvay Tibor kereskedelmi igaz­gató és Vidó Miklós, a gyulai gyár vezetője elmondotta, hogy a Budapesti Harisnyagyárnak 26 mintaboltja van az ország különböző részein, ebből mindössze három — köztük a gyulai — saját kezelésben Fotó: Béla Ottó n ma és a holnap világgazdasága Irta: Bognár József akadémikus I V magyar gazdaságpo- [I litikának és az ország ■i széles közvélemé­nyének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gaz­dasági tevékenységünk és népességünk igen kis részét képezi a világgazdaságnak és a világnépességnek, s hogy ez az arány a következő év­tizedekben tovább fog csök­kenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsö­nös és növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világgazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső ténye­zők döntő mértékben meg­határozzák. Ezért a világ- gazdasági folyamatokhoz nemcsak alkalmazkodnunk kell, ami egy gyorsan válto­zó világban tempóveszteséget jelent, hanem előre kell azo­kat látnunk, hogy a szüksé­ges lépéseket időben megte- hessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsú­lyozni : a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gazda­sági erőfeszítéseink elhanya­golható tényezőt jelentenek. Ellenkezőleg: amíg a világ- gazdaság nemzeti gazdasá­gokból tevődik össze, addig a nemzeti gazdaságok fejlő­dése saját cselekvési rend­szerüktől függ, bár a cselek­vési rendszer autonómiája csökkenőben van. Minden világgazdasági impulzusra lehet jól, vagy rosszul rea­gálni, lehet felkészülni, vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdeményezően lépni és passzív módon bizonytalan­kodni, vagy értelmetlenül kivárni. Ebben a rövid elmefutta­tásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kí­vánok foglalkozni, amely a holnapi világgazdaság egyensúlyát és folyamatait meghatározó mértékben be­folyásolja. E tényezőcso­port a fejlett tőkés, a szo­cialista és a fejlődő orszá­gokban megvalósuló műsza­ki-technikai forradalom és annak következményei a vi­lággazdaság jövendő struk­túrájára. A jelenlegi világgazda­ságban az ipari forradalom természete az elmúlt másfél évszázadhoz viszonyítva gyö­keresen megváltozott. Korábban az ipari forra­dalom nemzeti gazdaságról (országról) nemzeti gazda­ságra (országra) és régióról régióra terjedt. Természete­sen, az ipari átalakulásnak különböző típusai és cse­lekvési rendszerei voltak; így könnyűipar-nehézipar (Anglia, Franciaország), ne­hézipar-mezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súly­ponttal (Szovjetunió) is meg­valósult. A kisebb országok­ban — nagyobb világpiaci függőségüknél fogva — a vi­lágpiaci körülmények lénye­ges mértékben befolyásolták az iparosítási folyamat cse­lekvési rendszerét. Ez a fo­lyamat nemzeti gazdaságon­ként és régiónként 2—3 nemzedéket igényelt, azaz a fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt. A mai és a holnapi világ- gazdaságban nemcsak fel­zárkózási folyamat zajlik, hanem egyidejűleg három különböző, de a világpiac útján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országok­ban ez a folyamat a mikro­elektronikára, a biotechniká­ra és a haditechnikára össz­pontosul, az információs és távközlési technika forra­dalmasítása mellett. E fo­lyamat egyik jellemzője, hogy az átalakulás nemcsak a termelést érinti, hanem az irányítási és vezetési rendszereket is (államappa­rátus, bankrendszer, biztosí­tás, vállalati adminisztráció, alsóbb közigazgatás stb.). Ez a folyamat nagy társada­lompolitikai bizonytalansá­gokkal és kérdőjelekkel pá­rosul (például munkanélkü­liséggel), de új külgazdasági­kapcsolati formákat és együttműködési módszereket is kialakít. Az európai szocialista or­szágokban is olyan struktu­rális váltásra van szükség, amely nemcsak új ipari szakmák és tevékenységek kialakulását foglalja magá­ba, hanem az úgynevezett klasszikus ipari tevékenysé­gek új alapokra helyezését is, az energia- és nyers­anyagtakarékosság, a költ­ségcsökkentés, a minőség és az exportképesség terén. Az exportképesség természete­sen nemcsak azt jelenti, hogy a világpiaci kereslethez idomuljunk, hanem azt is, hogy a partnerekkel új kap­csolódási formák sokaságát alakítsuk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra is, hogy — megfelelő együtt­működés útján — a gazdasá­gi fejlődést leginkább előre­vivő szakmákban (a mikro­elektronikában és a biotech­nikában) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak vi­szont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyor­san exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági ter­mékeket még évtizedeken át importálniuk kell. Ebből adódik, hogy az iparosítás­nak ezekben az országokban is eltérő típusai alakulnak ki (Indiában, Kínában, Bra­zíliában, vagy a néhány millió lakossal rendelkező országokban), de a gyors ipari export szükségessége minden országban fennáll. Az iparosítás útja sem fo­lyamatos-klasszikus (köny- nyűipar), sem nehéziparra koncentrálható nem lehet, mert a kialakult helyzetben, amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzá­tartoznak, azonnal, és biztos piacra kell exportálniuk. Ezért egyes országok az ex­portszakmákat gyorsan és gyakran a multinacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fejlesztik, ami ugyan sok társadalmi fe­szültséggel és egyenlőtlen­séggel párosul, de gazdasági szükségszerűséget jelent. E törekvések már eddig is eredményeztek bizonyos si­kereket, hiszen ismeretes, hogy a nyugat-európai pia­con a fejlődő országok ipar­cikkexportja lényegesen di­namikusabb, mint az euró­pai szocialista országoké. E cikk keretei nem adnak jnódot arra, hogy az új tech­nikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemez­zük. Itt és most végezetül csak azt szeretnénk hangsú­lyozni, hogy milyen nehéz feladatokat kell az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszaki­technikai forradalom jelen­legi hullámának végén ked­vezőbb helyzete legyen a világpiacon, mint jelenleg. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés or­szágok piacairól szorulnánk ki, hanem a fejlődő orszá­gok iparcikkpiacairól is, hiszen ott a jövőben nem­csak a fejlett tőkés országok iparcikkei támasztanak ver­senyt, hanem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui és szolgáltatásai is. I néhány — a világ- helyzetből kiinduló — I észrevétellel és uta­lással is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents