Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 16., péntek mMU mmrti Vasárnap: ingyenes falinaptár-melléklet! Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét, hogy lapunk vasárnapi száma ingyenes falinaptár-melléklettel jelenik meg, amelyet Vidovszky Bélának, megyénk szülöttének nagy méretű, szép, színes nyomású, „Kis utca Sümegen” című, 1948-ban festett képe díszít. Vidovszky Béla Gyomán született éppen száz évvel ezelőtt. A festő, akinek édesapja Munkácsy Mihály jóbarátja volt, első olajképét iskolatársáról, Gyó- ni Gézáról festette. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas-továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd Párizsba ment, s hazatérése után, 1911-ben, a szolnoki művésztelepen dolgozott. Itt, és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették nevét. Később is sokat járt külföldön. Műveit a • barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi. Falinaptárunkkal születésének százéves fordulójára emlékezünk. Hz alapszervezeti munka javításáért ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége májusban tárgyalt az alapszervezetek szervezeti életének, munkamódszerének továbbfejlesztéséről. Ennek szellemében gyűjtött értékes tapasztalatokat a KPVDSZ megyei bizottsága két vállalatnál, és nyolc fogyasztási szövetkezetben. Ezeket ösz- szegezte a testület csütörtöki ülésén, amelynek munkájában részt vett és _ felszólalt Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa, Szeljak György, az SZMT titkára, Munkácsi István, a KPVDSZ KV politikai munkatársa és Rózsa Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Megállapították többek között, hogy néhány helyen a SZOT és a szakmai szakszervezet központi vezetőségének határozatát az szb-titkár nem ismertette a szakszervezeti bizottság tagjaival és a bizalmiakkal. A megyei bizottság állásfoglalásai viszont napvilágot láttak, amely jó alap' arra, hogy azokat a gyakorlatban is hasznosítsák. Persze, nerrí mindenütt van ez igy. Vésztőn kiadták ugyan az írásos anyagokat, de nem segítettek az értelmezésében, és a helyi feladatok megoldásában. Ugyanakkor figyelemreméltó próbálkozások is vannak. A békési ÁFÉSZnél a szakszervezeti bizottság tagjai patronálnak egy- egy csoportot, ott vannak az összejövetelükön, ismerik a bizalmi napi munkáját, és tudnak a tagság véleményéről, hangulatáról. A vizsgált alapszervezeteknél nem követik azt a gyakorlatot, miszerint a bizalmiak írásban megkapnák az szb és bizalmi testület határozatát. Kivétel ez alól a bizalmi testületi üléseken tárgyalt szb- állásfoglalás, amely eljut a bizalmiakhoz. A főbizalmiak munkájáról megoszlanak a vélemények. A szakszervezeti bizottságok általában meghívják a főbizalmiakat üléseikre, több alapszervezetnél megválasztották őket szb-tagnak. A békéscsabai ÁFÉSZ-nél azonban a főbizalmiak nem minden esetben töltik be összekötő szerepüket, annak ellenére, hogy felelősek a területi szakszervezeti munkáért. Nagy hiba, hogy a szakszervezeti bizottság, felismerve a gondokat, a főbizalmiak mellőzésével közvetlenül a bizalmiaktól kérnek információt. A szakszervezeti csoportok élete többé-kevésbé élénk és mozgalmas. A bizalmiak viszont alig-alig hívnak ösz- sze csoportértekezletet, a kezdeményezés legtöbbször „felülről” jön. Évente átlagosan 3—4 csoportgyűlésre kerül sor, ami azt jelenti, csak a bizalmi testületi ülések előtt találkoznak a tagsággal. Ez mindenképpen kevés, hiszen tavaly 49 csoport egyszer sem tartott értekezletet. De még ennél is nagyobb baj, hogy a csoportértekezleteken elhangzottak egyáltalán nem, vagy csak hiányosan jutnak el a szak- szervezeti bizottsághoz. A tartalmi színvonal azonban javult az utóbbi időben. Ez jórészt a bizalmiak felkészültségén. rátermettségén múlik. A vitában felszólalók hangsúlyozták: az eddiginél nyíltabb, őszintébb munkára van szükség, hogy a tagság érezze: mit tesz a szak- szervezet. A mozgalom csak úgy képes megújulni, ha az alapszervezetek belső élete is javul. Másképpen és korszerűbben kell dolgozni, mint korábban. Ezután jelentést, illetve tájékoztatót hallgattak meg az alapszervezetek kulturális és sporttevékenységéről, a szocialista brigádok vállalásairól, és azok teljesítéséről, majd elfogadták a megyei bizottság 1984. I. félévi ülésrendjét. Végül értékelték az 1983. évi munkát. Hankó György, a KPVDSZ' megyei bizottságának titkára átnyújtotta Fábián Ferencnek, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat nyugdíjasának a KPVDSZ-emlékplakettet, 52 szakszervezeti aktivista pedig pénzjutalmat kapott. S. S. Megyei aktívaértekezlet a cigánylakosság helyzetéről A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága december 15- én, délelőtt megyei aktiva- értekezletet rendezett Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szigeti László, a HNF Országos Tanácsának képviselője is. Elsőként Hevesi József, a koordinációs bizottság titkára a megyében élő cigánylakosok helyzetéről tartott vitaindítót. Ebben utalt ar- rg, hogy mintegy húsz év óta jelentős társadalmi erőt mozgósítottak, és sok anyagi eszközt fordítottak az érdekelt szervek a. cigányság élet- és munkakörülményeinek javítására. A cigányság képviselői közül Károlyi Elemérné me- zőberényi, Oláh Andor sar- kadi, Bánfi János tótkomló- si, Kolompár Kálmán két- egyházi, valamint Samu Sándor kunágotai lakos mondott véleményt a témával kapcsolatban. Majd dr. Gyo- vai Imre körzeti orvos a Szentetornyán, dr. Gulyás Mihály állatorvos pedig az Orosházán szerzett benyomásokról tájékoztatta a jelenlevőket. A beszélgetésből kiderült: egyesek a munkahelyben, mások a cigánycsaládokkal való egyéni foglalkozásban látják annak lehetőségét, hogy a ma még meglevő gondokon enyhítsenek, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási és egyéb területen tapasztalható bajokat mielőbb orvosolják. —y—n Tanácskozás az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiről (Folytatás az 1. oldalról) kulturálódás megannyi formája. Többet kell ezért tenni, például úgy, hogy az olyan nagy hatású tömegkommunikációs eszköz, mint a televízió, határozottabban vállalkozik műveltségigényt ébresztő, formáló szerepére. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a 25 éve elfogadott dokumentum nyomán alakult ki, s erősödött meg a művészeti műhelyek önállósága, az alkotói szabadság tiszteletben tartásán és a vitán, meggyőzésen alapuló elvi politikai irányítás gyakorlata. E kapcsolatrendszernek azonban ma érzékelhetők gyenge pontjai is, hiszen a műhelyek — filmstúdiók, színházak, könyvkiadók, szerkesztőségek — felelősséggel párosuló önállósága csak akkor érvényesülhet, ha az alkotás folyamata során vitatkoznak, véleményt mondanak a készülő művekről. Jogos és sürgető igény, hogy a szocializmus ideológiájának képviselete határozottabbá, következetesebbé váljék e műhelyekben. A párt arra szövetkezett a kultúra munkásaival, az értelmiségiekkel, hogy szebb, értelmesebb, gazdagabb életet teremtünk az embereknek. A kultúra emberformáló hatása, a műveltség ki- teljesedése nélkül ez nem lehetséges. Ezért játszik semmi mással nem pótolható szerepet a kultúra mai életünkben, s fejlődésünkben egyaránt — hangoztatta Aczél György. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI) • Ötmillió TV Fogyasztói érdekvédelem az élelmiszer-kiszolgálásban Befejeződött a Fogyasztók Országos Tanácsának vizsgálata, amelyben arra keresett választ, hogyan érvényesül a vevők érdekvédelme az élelmiszerüzletekben. A csütörtöki ülésen, amelyen az eredményeket összesítették, Tarján István, a FŐT alelnöke a széles körű tájékozódás megállapításainak birtokában rámutatott: noha vannak biztató jelek a kiszolgálásban, s ezeket örömmel vette tudomásul a lakosság, mégis a negatívumok azok, amelyek általában szembetűnőbbek, s okoznak kellemetlen pillanatokat a vásárolni szándékozóknak. Ez a vélemény korántsem sommás, és sarkított, még ha annak látszik is — mondotta —, mert 19 megyénk több száz és ezer településén végzett felmérésen alapul annak mintegy végső következtetése. Érdekes módon, a vevők talán nem is annyira az árusítás körülményeivel, és az úgynevezett személyi feltételekkel foglalkoztak, s mondtak róluk véleményt, sokkal inkább amiatt aggódnak: vajon sikerül-e továbbra is megőrizni az ellátás egyenletességét, jövőre is kielégítő lesz-e az alapvető cikkek választéka. A jó kezdeményezéseknek ugyanis csak akkor van visszhangja. folytatta, ha a polcokon ezután éppúgy megtalálhatók lesznek azok az áruk, amelyeket megszoktunk, megszerettünk. Az eredmények tárháza ennek ellenére is igen bőséges, szép számmal akadnak követésre m^ltó kezdeményezések. Sok helyütt javultak a kiszolgálás higiénés feltételei, megszűntek, de legalábbis visszaszorultak a fogyasztóknak ellenszenves vonások. A jó tapasztalatok mellett felszínre kerültek olyan kérdések is, amelyek valójában nem hatnak az újdonság erejével, mégis: így csokorba gyűjtve viszontlátni őket, nem kellemes olvasmány a szakmáért felelősséget. érzők számára. A vásárlókat például felettébb bosszantja, ha egy áruról nem derül ki, mennyibe kerül. Ennél már csak az bosz- szantóbb, ha egyszerre több árcédulát is találnak ugyanazon terméken. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a jövőben következetesebben kellene érvényt szerezni az élelmiszer- törvénynek. Egyezett a résztvevők véleménye abban, hogy a fogyasztók, érdekvédelme csak kevéssé érvényesül a mindennapi gyakorlatban. ötmillió televíziós készüléket gyártottak 25 év alatt, a televíziógyártás megkezdése óta a székesfehérvári Videotonban. A próbagyártás 1958 decemberében kezdődött, és még abban az évben Í50 darab Munkácsy televíziót szereltek össze, A Videoton gyár jelenleg — a legkorszerűbb eljárásokkal — asztali és hordozható, valamint fekete-fehér és színes készülékekből nyolc kategóriában 28-féle típust gyárt. A termelékenység növekedésére jellemző, hogy az első fekete-fehér készülékek előállítására 50, a színes készülékekre 645 órára volt szükség, jelenleg pedig 15, illetve 22 órát fordítanak. A Videoton készülékei nemcsak idehaza, hanem külföldön is keresettek. A fekete-fehér és színes televíziók több mint ötven százalékát exportálják. A jubiláló gyár gondol a további korszerűsítésekre. Kifejlesztették az olyan színes készülékeket, amelyek teletext-adások vételére is alkalmasak; tömeggyártásuk rövidesen megkezdődik. Foglalkoznak továbbá sztereó- hangú tévékészülékek gyártásának előkészítésével is. Karácsonyi János-emlékiilés Gyulán Karácsonyi Janos 1858. december 15-én született Gyulán. Korán kitűnt tehetségével, szorgalmával társai közül. Nagyváradon a premontrei gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten folytatott teológiai tanulmányokat. 1882-ben szentelték pappá. Papi pályáját Békésen kezdte. Már hallgató korában kitűnt történeti tárgyú dolgozataival, pályadíjakat nyert. Munkáit a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat — melynek később titkára, majd főtitkára lett — évkönyveiben közölték kezdetben. Az Árpád-kor volt egyik kedvenc kutatási területe, s egyháztörténeti munkákat is írt. Forráskritikai vizsgálatai alapvetőek voltak a kor történészei számára, sok megállapítása máig érvényes. Életművének nagy része a magyar nemzetségek történetével, magyar egyháztörténettel, az államalapító Szent István életével, működésével, Erdély történetével — szorosan összekapcsolódva Magyarország idegen ajkú népeinek történetével —, és Szent László uralkodásával foglalkozik. De megírta Békés vármegye monográfiáját is három kötetben, alapvető forrásmunka a kutatók számára ma is. 1904-től az Akadémia rendes tagja lett. Élete, életműve 1929. január 1-én zárult le Nagyváradon. Kívánságára Gyulán, szülővárosában helyezték örök nyugalomra. * * * A Hazafias Népfront Békés megyei és Gyula városi bizottsága, Gyula város TaKarácsenyi János szülőházának falára dr. Marsi Gyulá- né és dr. Köteles Lajos helyez el koszorút Fotó: Fazekas László nácsa, művelődési osztálya, és a Békés megyei Tudományos Koordinációs Bizottság Karácsonyi János születésének 125. évfordulója tiszteletére emlékülést rendezett tegnap Gyulán, a városi tanács dísztermében. Az ülés megkezdése előtt a Szentháromság temetőben megkoszorúzták Gyula jeles szülöttének sírját, majd a szülőházát is — a róla elnevezett utcában. A városi tanács dísztermében — a mintegy háromszáz főnyi hallgatóság előtt — Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke rövid bevezető után köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglalókat, közöttük dr. Marsi Gyulánét, a gyulai Városi Tanács, dr. Köteles Lajost, a megyei tanács képviselőjét, dr. Ud- vardy Józsefet, szeged—Csanádi megyei püspököt. Ezután Szabó Ferenc, a megyei múzeum igazgatója méltatta Karácsonyi János munkásságát, majd felkérte az emlékülés első előadóját, dr. Tárnái Andort előadásának megtartására. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora Karácsonyi János és Békés megyei kapcsolatáról beszélt. Kiemelten szólt Békés vármegyének monográfiájáról, melyet megjelenése idején a hasonló tárgyú munkák mintájául ajánlottak, de most is nélkülözhetetlen segédeszköz a kutatók számára. Ezután dr. Bodonyi Ilona és Kordély Ferenc — mindketten a szegedi József Attila Tudományegyetem történettudományi tanszékének munkatársai — közösen készített munkája hangzott el. Karácsonyi János történetírói tevékenysége volt vizsgálódásuk tárgya. A dolgozatot dr. Bodonyi Ilona olvasta fel, melyben a történész forráskutatásainak, forráskritikai munkásságának fontosságára helyezték a hangsúlyt. Az emlékülés befejezésül a távollevő dr. Lotz Antal szentszéki bíró, plébános Karácsonyi János, mint egyházi ember és író című előadását dr. Kemény Lajos, a Szegedi Hittudományi Akadémia rektora olvasta fel. P. F.
