Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

1983. december 16., péntek

<

A társadalmi tulajdon védelme közérdek ■ ■

Interjú Szente István rendőr őrnaggyal

Mennyit fordítunk szociális segélyekre? Miből telik egészségügyi, kulturális feladatokra, lakásépítésre, új beruházásokra? Közismert, hogy milliárdokról van szó.

Ezeknek a miiliárdoknak a forrása, fejlődésünk alapja a társadalmi tulajdon. Okkal vetődik fel a kérdés, hogyan gazdálkodunk vele, hogyan óvjuk, védjük. Erre kértünk választ Szente István rendőr őrnagytól, a megyei rendőr-főkapitányság népgazdásági és társadalmi- tulajdon-védelmi osztályának vezetőjétől.

— A társadalmi tulajdon sérelmére a múlt évben 890 bűncselekményt követtek el. Ez év első felében 444 ilyen bűncselekmény miatt folytattunk nyomozást, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva emelkedést jelent. Különösen jelentős emelkedés tapasztalható a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekkel okozott kár összegénél. 1982-ben 13 millió 484 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Ez év első felében 8 millió 304 ezer forint kár keletkezett. Az előző év azonos időszakához képest 3 millió forinttal több.

— A vállalatok hogyan gondoskodnak a vagyonvédelemről? Mi az oka, hogy emelkedtek a bűncselekmények?

— A vállalatok nagy részénél a párt- és gazdasági vezetők fokozott figyelmet fordítanak a társadalmi tulajdont képező javak védelmére és gyarapítására. Jelentősnek tartjuk az üzemrendészeti szervek dolgozóinak és a társadalmi aktíváknak odaadó, lelkiismeretes és áldozatkész munkáját. A bűncselekmények száma és az okozott kár összege azonban a korábbi évekhez viszonyítva tovább emelkedett. A növekedés alapvető okát abban látjuk, hogy egyes helyeken a hatályos jogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyják, mind a vagyonvédelem, mind a számviteli és bizonylati rend területén. Leggyakoribb a lopás, amely a könnyen elrejthető, kisterjedelmű, de nagy értékű, könnyen értékesíthető és jól felhasználható alkatrészek, félkész és késztermékekre irányul, magánépítkezésnél és egyéb helyen felhasználható szerszámokra és alkatrészekre, sőt áram- és gázlopás is előfordul. A DÉMÁSZ mezőhe- gyesi kirendeltségének dolgozói néhány fogyasztót az áramszolgáltatásba bekapcsoltak anélkül,, hogy kapcsolási lapot állítottak volna ki, így azok nem fizettek áramdíjat. Cselekményükkel a vállalatnak mintegy 400 ezer forint kárt okoztak.

— Az építőiparban a korábbi években gyakran fordultak elő különböző visszaélések. Tapasztalható-e ezen a téren javulás?

— Az építőipar területén számos intézkedés született a bűncselekmények megelőzésére a vállalati belső rend, az ellenőrzések megerősítésére, a vagyonvédelem személyi, valamint tárgyi feltételeinek javítására. Az elért eredmények mellett azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a beruházások, a rekonstrukciók magukba hordanak különböző bűnelkövetési lehetőségeket. Az együttműködő vállalatok anyagaikat, munkaeszközeiket nem különítik el kellőképpen, s ezzel alapot adnak az anyagok keveredéséhez és eltulajdonításához.

— A mezőgazdaságban károkat okozott az aszály. Talán most még indokoltabb az igény, hogy óvják, védjék a megtermelt javakat.

— Tapasztalataink szerint ebben az ágazatban a társadalmi tulajdon védelmi munka pozitívan fejlődött. A szövetkezetek, gazdaságok arra törekedtek, hogy a vagyonvédelemmel szervezetten foglalkozók mellett a társadalmi tulajdon védelmét a dolgozók legszélesebb köre is saját ügyének tekintse. Egyre több termelőszövetkezetben alkalmaznak üzemren- dészeket, mégis jelentősen emelkedett a termelőszövetkezetek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma. Ennek oka, hogy az üzemek területén a gépeket, a vegyszereket, a vetőmagvakat éjszakára, illetve hosszabb időn keresztül őrizetlenül, felügyelet nélkül olyan helyen tárolják, mely alkalmat ad az eltulajdonításra. A bűnelkövetők kihasználják a nem megfelelő tárolási körülményeket és az őrzés hiányát. Nem ritkák a vegyszer-, a műtrágyalopások, de állatlopások is előfordulnak.

— Talán a kereskedelem és a vendéglátóipar csábítja leginkább a bűnelkövetőket. Olykor könnyűszerrel jutnak hozzá a páncélszekrény kulcsához, s a behatolás sem okoz nagy gondot. Vajon a korábbi évek esetein okultak-e az illetékesek?

— Az állami és szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar az elmúlt évben a korábbiakhoz képest szigorúbb gazdasági feltételek közepette dolgozott, összességében tevékenységük eredményesnek értékelhető. Az ismertté vált bűncselekmények száma azonban ezen a területen is emelkedett, s az okozott kár országosan milliárd nagyságrendű. Visszatérőek a hanyagságok, az érvényes rendelkezések megszegései, és továbbra is egyik legnagyobb gond, hogy a páncél- és lemezszekrények kulcsait nem az előírásoknak megfelelően kezelik. A betöréses lopásokat általában külső személyek követik el, erőszakos behatolás útján. A szarvasi ÁFÉSZ békésszent- andrási ABC-áruházába la- katfelfeszítés útján ismeretlen tettes behatolt. A raktárban elhelyezett két kazettát a falból kibontotta, s a benne levő 130 ezer forintot magával vitte. A békéscsabai Jóbarát vendéglőbe pedig az ablakon hatolt be az ismeretlen tettes, s magnóval, kazettákkal és készpénzzel távozott. Egyes személyek — elsősorban bolti dolgozók — az ellenőrzések hiányát, lazaságát, felületességét kihasználva sikkasztást vagy csalást követnek el, de más fondorlatos módszereket is alkalmaznak. A battonyai ÁFÉSZ egyik boltvezetője több mint 64 ezer forint leltárhiányát úgy akarta leplezni, hogy üres cigarettás

Megfeleld kínálat tüzelőanyagokból

A korán beállt és kitartónak bizonyult hidegben november végén, december elején ugrásszerűen fokozódott a kereslet a tüzelőanyagok iránt, s a megnövekedett igényeket — a minőségi szenek kivételével — a kereskedelem ki is tudja elégíteni. Szénből a TÜZÉP-telepek készlete meghaladja a 180 ezer tonnát, s ez több mint .70 százalékkal magasabb a

tavalyinál. Brikettből csaknem 80 ezer tonna van, ez az elmúlt évinek mintegy két és félszerese, pedig brikettből egész évben többet értékesítettek, mint tavaly. A TÜZÉP-telepek készletei és a bányászat folyamatosnak ígérkező szállításai megfelelő ellátást tesznek lehetővé akkor is, ha az átlagosnál hidegebb idő tovább tart. A választék javulására azonkartonokat papírzacskóval kitömte és árujelzéssel felszerelte, készletként szere- • peltette.

— A fogyasztói érdekvédelem szorosan összefügg a társadalmi tulajdon védelmével. A fogyasztókat károsító magatartások célja a többletképzés, amely egyben az egyéni haszonszerzés lehetőségét is megtervezi, ugyanakkor veszélyezteti életszínvonal-politikánkat is.

— Országos és megyei vonatkozású vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a vásárlók megkárosítása fokozódott, ezzel szemben igen alacsony az ilyen jellegű bűncselekmények miatt elrendelt nyomozások száma. A vásárlók megkárosításának leggyakrabban elkövetett módszerei a hamis mérés, a hamis számolás, a minőségrontás, amit a lakosság a vásárlások során igen gyakran tapasztal.

— Milyenek a tapasztalatok a Kereskedelembe bevezetett újszerű üzemeltetési formákkal kapcsolatban?

— Az eddigi bűnügyi tapasztalatok arra utalnak, hogy a rendeletek nem megfelelő értelmezése, az áruforgalmi ellenőrzés hiánya és az üzletvezetők nagyobb- fokú önállósága fokozott veszélynek teszi ki a társadalmi tulajdont. A közelmúltban indult eljárás az egyik békési ÁFÉSZ szerződéses boltvezetője ellen, aki a szövetkezet számlájára vásárolt áruféleségekből 50 ezer forint értékű árut lakására szállított. A szerződéses üzletek üzemeltetésére akadnak olyan pályázók, akiknek más vállalatnál, vagy szövetkezetnél több százezer forint hiányuk volt, vagy éppen polgári per folyik ellenük. Előfordul színvonalbeli visszaesés. fogyasztói megkárosítás sem ritka.

— Megyénkben is nagy az érdeklődés a gazdasági munkaközösségek iránt. Ezen a téren mi a helyzet?

— Megyénkben mintegy 160 vállalati, gazdasági munkaközösség, 75 önálló gazdasági munkaközösség, 54 ipari szolgáltató szakcsoport és 3 polgári jogi társaság jött létre. Az új gazdasági egységek létrehozásának engedélyezése, a kisipari engedélyek kiadása, továbbá az egységek működése során súlyo^ sabb szabálytalanság nem fordult elő. Bűncselekmény elkövetése miatt két esetben rendeltünk el nyomozást.

— Vitathatatlan, hogy a gazdasági egységek vezetői felismerték a társadalmi tulajdon fontosságát. Az sem kétséges, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre. A beszélgetésből azonban az is kiderült, hogy akad jócskán teendő. Melyék a legfontosabb feladatok?

— Minden területen érvényt kell szerezni a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos jogszabályoknak. Erősíteni kell a gazdálkodó szervek belső rendjét és fegyelmét. Nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre, a bizonylati fegyelemre, a raktározásra, az őrzési teendőkre. A munkába célszerű bevonni a dolgozó kollektívákat is. A közvagyon gyarapítása és védelme nemcsak egyes szervek feladata, hanem valamennyiünk érdeke.

Serédi János

ban továbbra sem lehet számítani; a legjobb minőségű hazai szenekből, s import szenekből nem tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket.

Tűzifából van elgendő, a vásárlókat folyamatosan kiszolgálják. a tavalyihoz képest azonban csökkent a vásárlók érdeklődése a fa iránt.

Tüzelőolajból is jók a készletek, és a házhoz szállításokban legfeljebb az erős havazás vagy útjegesedés okozhat átmeneti zavarokat.

Űrdögpusztán a Balatoni Halgazdaság intenzív medencés, illetve szuperintenzív konténeres formában pisztrángtelepet létesített négy évvel ezelőtt. A hazai és külföldi piacon is keresett halfajtából évente mintegy 25—30 vagon hal kerül a fogyasztókhoz. Képünkön: a szuperintenzív pisztrángnevelő konténerei (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS)

Megújuló iskolaszövetkezetek

Űjra szabályozzák az iskolaszövetkezetek működési feltételeit — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Erre azért van szükség, mert a ma is érvényes 1963-as törvény — amely szerint iskolaszövetkezetét kizárólag a helybeli ÁFÉSZ alapíthat — már-már akadályozójává vált e szakcsoportok kibontakozásának. Az 1977. évi 8. számú törvényerejű rendelet ugyancsak az iskolaszövetkezetek alakításával, működési rendjükkel és tevékenységi köreikkel foglalkozott, de nem oldotta fel az ÁFÉSZ keretén belüli alapítás kizárólagos jogát. A tervezett jogszabály — amely megjelenése 1984 első félévben várható — feloldaná ezt a kötöttséget. Lehetővé teszi majd, hogy az ÁFÉSZ-ek mellett ipari, mezőgazdasági, valamint egyéb kereskedelmi és kisipari szövetkezeteken belül is működhessenek diák szakcsoportok.

Napjainkban az ÁFÉSZ-ek keretében csaknem 270 iskolaszövetkezeti csoport tevékenykedik. 190 általános iskolában, 76 középfokú, négy felsőoktatási intézményben. Az illetékes szakemberek szerint a pedagógiailag is egyértelműen hasznos iskolaszövetkezetek száma megsokszorozódhatna, ha nem volna alakításuk és tevékenységi körük behatárolva, egy ÁFÉSZ érdekének mintegy alárendelve. A kereskedésen túl a diákok kedvére volna a gyógynövények és egyéb hasznos anyagok gyűjtése, a könyvbizományosi tevékenység, a mezőgazdasági munkák, a csomagolás, a háziipari, népművészeti cikkek, taneszközök és játékok készítése.

Nehezíti az iskolaszövetkezetek jelenlegi helyzetét, hogy a nagyüzemi méretekhez képest apró vállalkozások az ÁFÉSZ-ekre kötelező szabályozóknak megfelelően adóznak. Számos helyen attól is tartanak, hogy a diákok tanulás helyett gazdálkodni fognak; a termeléscentrikus szabályozók, a súlyos adók éppen erre késztetik őket. A Művelődési Minisztérium új jogszabálytervezete — a Pénzügyminisztériummal és a SZÖVOSZ- szal egyeztetve — erre is megoldást keres; érvénybe lépése után az iskolai szakcsoportok a szövetkezetektől eltérő módon adóznának, önelszámoló egységként is működhetnének.

A művelődési tárca illetékesei az alig három éve működő szentlőrinci ÁFÉSZ 450 gyermeket és 38 felnőttet foglalkoztató iskolaszövetkezeti csoportját •— mint a követendő út egyik legjobb példáját — emelték ki.

Ma az iskolabolt mellett az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és szolgáltatói részlegeket alakították ki. Szerződéses kapcsolatban állnak a TRIÁL-lal, ahová faipari műhelyükből évi kétezer darab „várépítő” játékot szállítanak. A gyermekek logikai készleteket, szőttest és rátétest, éremtartó díszdobozt gyártanak, s nyomtatványokkal is ellátják iskolájukat. A 40—50 felső tagozatos „kereskedőt” egyetlen tanár irányítja, ellenőrzi az elszámolásokat, segít az árubeszerzésben. tanáccsal szolgál. Az iskolaépületbeli kisebb javítási-szerelési, festési-mázolási és dekorációs munkákat szakmunkás irányításával végzik. A mező- gazdasági ágazat fő profilja a zöldségtermesztés az iskola konyhájának és a helyi ÁFÉSZ-nek. A belépő tan- nulók részjegye 20, a felnőtteké 100 forint, a nyereséget három egyenlő részre osztják: a termelés bővítésére, közösségi célokra és egyéni jutalmazásra fordítják.

Mikor 1954-ben a Régi Párttagok Ügyeit Intéző Bizottság megbízásából Békés megye falvait jártam; az orosházi járás határában a száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására klóros vízzel telt lavórba kellett lépni, s lábunkat a leszórt szalmán szárítottuk; mikor Mezőkovácsházán Dékán András elvtárssal felidéztük Sz 1942-es szociáldemokrata pártszervezés és az 1945-ös földosztás eseményeit; Endrődön a földes házba lépve találkoztam a pártból igaztalanul kizárt Szabó Péter elvtárssal, az 1925-ös MSZMP egyik alapítójával, aki a vezetékes rádió mellett ülve, zsinórral a fülére kötött szemüveggel gondosan tanulmányozta Sztálin könyvét „A leninizmus kér- dései”-t — nem tudtam, hogy nagyrészt bátyám Békés megyei látogatásainak útvonalán járok. Csak később kezdtem gyűjteni a munkás kommunista mozgalom dokumentumait, s a régi párttagokkal folytatott beszélgetések során világosodtak meg előttem Endre megyei kapcsolatai.

Most az a megtiszteltetés ért. hogy Endre születésének 70. évfordulójára a Kner Nyomda gyulai Dürer részlegének fiataljai társadalmi munkában kinyomtatták megemlékezésemet. Űjra visszatértem a megyébe. S

úgy illik, kerüljenek a megye nyilvánossága elé azok az iratok, amelyek tanúsítják, milyen tisztelettel, érdeklődéssel fordult Ságvári Endre a Viharsarök felé. milyen szoros mozgalmi-baráti kapcsolat fűzte őt a terület fiataljaihoz és baloldali harcosaihoz.

Kik vettek részt az SZDP Országos Ifjúsági Bizottsága által vezetett mozgalomban? Nem a tagsági igazolvány volt mérvadó, hanem, hogy kiket tekintett a rendőrség „résztvevőnek”. 1942- ben a rendőrség csapásra készült a fellendülő „endrő- di kommunista szervezkedés” ellen. S közhírré tette; „ ... az alosztályparancsnokság irányítása mellett nyűt fellépés fog történni. A nyílt fellépést előbb bizalmas puhatolás (adatgyűjtés) fogja megelőzni. Az alosztályparancsnok Ür adatgyűjtésre a közeljövőben polgári ruhás nyomozót fog kivezényelni, áici az őrsparancsnokkal és az őrs legénységével egyetembe adatgyűjtést végez.

1. Míg polgári ruhás nyomozó nem érkezik az őrsre, addig is az őpk. a b. egyénei és az A. f.-it vegye igénybe, azokat hozza működésbe, bemondásaikat

őrizze ellen.

2. Az adatgyűjtésnél igyekezzen megállapítani a mozgalomba részt vevő egyének neveit és lakásait. Hogy

nyílt fellépés esetén név-, lakáscsere ne történjen.

3. Az adatgyűjtésnél arra kell törekdeni, hogy a felhívásban foglalt egyének és azok, eddig ismeretlen társaik az említett kommunista szervezkedésben milyen szerepet töltenek be, és kikkel állanak összeköttetésben.

4. Miben nyilvánul meg a kommunista szervezkedésben vadó szerepük.

5. Ha lehetséges sajtótermékeket kell szerezni.

6. Kiknél és kik szokták a Moszkva-i rádió magyar nyelvű híreit hallgatni.

7. A rádióhíreket kik terjesztik.

8. A moszkvai rádió hírein kívül még milyen rádióadó híreit, mikor és hol, kik szokták hallgatni...”

(5843. sz. dokumentum, PTI Arch.)

A harc egyenlőtlen eszközökkel folyt. Egyik oldalon a szó szoros értelmében állig felfegyverzett rendőrség, a másikon hittel és ötlettel teli fiatalok. Arra törekedtek, hogy megértsék a világot, hogy műveljék ihagukat, kulturáltan, emberhez méltó módon éljenek. Ehhez ismeretterjesztő könyvekre, színvonalas irodalmi művekre kellett szert tenni, olvasásra alkalmas helyiségeket kellett létesíteni. Az SZDP pártházai mintegy könyvtárakká lettek, a Szabad Szó nemzeti parasztpárti lap pedig a jó