Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
Számvetés, öt év után 1983. december 2., péntek o Mire költöttük az osztrák hitelt? 1978 júliusában írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében az österreichische Kontrollbank AG 300 millió dollár értékű hitelkeretet nyit a Magyar Nemzeti Bank számára, azzal a kikötéssel, hogy a keretet a magyar fél öt éven belül használhatja fel idegenforgalmi célokra. Most, öt esztendő leteltével, érdemes áttekinteni a nagy összegű hitelszerződés előzményeit és fel- használásának eredményeit. A hetvenes évek közepén Magyarországot lényegesen több turista, üzletember kereste fel, mint amennyit el tudtunk helyezni. Voltak évek, amikor másfélszer annyi látogató érkezett, mint az ország lakossága, és a vendégek tömege kényszerült vadkempingezésre. Nyilvánvaló volt, hogy nem szabad tovább növelni a beutazók számát, hanem inkább a vendégfogadás feltételeit, s még inkább annak gazdaságosságát szükséges megteremteni. Ilyen körülmények között, az 1975-ös helsinki értekezlet légkörében kezdődtek meg a tárgyalások az osztrák és a magyar kormányszervek között idegen- forgalmunk fejlesztéséről, a hitelnyújtásról. A két ország hagyományos jó kapcsolatai következtében az egymás közötti turizmus is fellendült. Osztrák részről a hitelnyújtást befolyásolta az a meggondolás is, hogy a magyarországi építkezések megrendeléshez juttatják a munkanélküliséggel küszködő osztrák építőipart. Minőségi változás A magyar idegenforgalmi szerveknek elsőként azt kellett eldönteniük, hogy milyen területeken a legsürgetőbbek a beruházások. Ekkor már nagyjából készen állt négy budapesti szálloda építésének terve, ezért induláskor ezek finanszírozásához nyitották meg az osztrák hitelkeretet. Nemzetközi versenyfelhívással kerestek kivitelezőt, a tárgyalásokon kemény áralkut folytattak, s mivel — részben a földrajzi közelség folytán — osztrák építő cégek ajánlották a leg- k&lvezőbb feltételeket, azok nyerték el a megbízást a négy szálló felépítésére. 1981 októbere és 1982 júliusa között elkészült a négy nagy hotel: az Atrium Hyatt, a Forum, a Novotel Budapest és a Buda Penta, s ezzel majdnem 3000 férőhely- lyel nőtt a főváros fogadó- képessége. A változás azonban nem annyira mennyiségi, mint inkább minőségi volt: az új, korszerű hotelek magas fizetőképességű tőkés vendégkört vonzottak és vonzanak Budapestre. Ahhoz azonban, hogy a vendégek jól érezzék magukat, és szívesen költsenek az országban, a kényelmes szállodák mellett még sok más is szükséges. Ezért az első beruházások között szerepelt egy új közúti hátárátkelő- hely megépítése Hegyeshalomnál, majd három balatoni szálloda mellett egy-egy uszodakomplexum kialakítása. További két kisebb szállodát építettek osztrák kivitelezők Sopronban, s ezzel a magyar fél már igénybe is vette a hitelkeret mintegy felét. Színvonalasabb vendégfogadás A legégetőbb gondok megoldása után hozzáláthattak Budapesten egy olyan kongresszusi központ megépítéséhez, amely 1985-től nemzetközi tanácskozásoknak, tudományos szimpozionoknak, kulturális eseményeknek nyújt otthont. Az osztrák—magyar tárgyalásokon felmerült, hogy ajánlatos lenne a magyarországi rendkívül gazdag gyógyvízforrásokat is a turizmus szolgálatába állítani. Ennek megfelelően Hévízen már építik a 462 személyes Aqua gyógyszállót a kiegészítő egészségügyi létesítményekkel, a szomszédos Keszthelyen uszodakomplexummal bővítik a Helikon Szállót, a gyógyvizekben szintén gazdag Sárváron pedig gyógyüdülőszálló építését határozták el. A most folyó és a közeljövőben kezdődő beruházások egy része a vendégfogadás infrastruktúrákat bővíti: szórakoztatóközpontot építenek Budapest belvárosában, új forgalmi épületet emelnek Ferihegyen, további közúti határátkelőhelyet nyitnak a Sopron melletti Kóp- házán, és tervezik egy fedett teniszcsarríok, valamint az országos számítógépes helyfoglalási rendszer létrehozását. Az új budapesti szállók megnyitásával feltűnő szakadék keletkezett a régi, á századforduló táján épített törzshálózat és a korszerű hotelek között. Az előbbiek a főváros belső útvonalain, .tehát értékes területeken helyezkednek el, de technikai adottságaik nem felelnek meg a mai követelményeknek. Az osztrák hitel igény- bevételével ezek egy részét lebontják és újból építik, más részét felújítják, fürdőszobákkal, liftekkel egészítik ki. így ezek a szállodák — a volt Sport, amelynek helyén már majdnem kész a Flamenco Szálló, valamint a Béke, az Erzsébet és a Szabadság Szálló — több vendéget, színvonalasabb körülmények között fogadhatnak majd, és nagyobb bevételt érhetnek el. Kamatostól megtérülnek Miből fogja Magyarország a nagy értékű hitelt visszafizetni? A szerződés értelmében a tőkét és a kamatokat a létesítmények üzembe helyezésétől számított 15 éven belül kell a Magyar Nemzeti Banknak visszatérítenie, azzal a kedvező feltétellel, hogy az első három év törlesztésmentes. Számítások szerint csup'án a hét, elsőként elkészült szálloda — a Hyatt, a Forum, a Penta, a Novotel, a Flamenco és a két soproni épület — önmagába:^ is kitermeli 17 év alatt a 300 millió dolláros kölcsönt, kamataival együtt. Ez azt jelenti, hogy az ösz- szes többi beruházás hozama itt marad az országban, tiszta jövedelemként jelentkezik. Az osztrák idegenforgalmi hitel voltaképpen eszköz annak a célnak a megvalósításához, hogy a magyarországi turizmust ne annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi tényezők jellemezzék, s ily módon az idegen- forgalom a korábbinál nagyobb mértékben járulhasson hozzá az ország konvertibilis fizetési mérlegének javításához. A hitel igény- bevételével tovább növeltük Magyarország turisztikai vonzerejét. Gál Zsuzsa Korszerű csomagolás — új termék a cserépgyárban Békéscsabán évente hatvanmillió tetőcserepet gyártanak. E hatalmas mennyiség nagyobb részét a Duna vonalától keletre értékesítik, de a szállítás távolsága néha így is több száz kilométer. A Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat a belső anyagmozgatást már korábban gépesítette. A tíz évvel ezelőtt Olaszországból vásárolt rakodógéppel egyszerre 400—500 cserepet emelhetnek gépjárműre, vagy vasúti kocsiba. A rakodás-szállítás említett módszere gazdaságos, raklapot nem igényel. Ezzel azonban a feladat csak egyik felét sikerült megoldani. Hiányzott' ugyanis a rakományok leszedésére alkalmas és a cserépgyárihoz hasonló speciális gép a TÜ- ZÉP-telepeken, állomásokon. A TÜZÉP-eken alkalmazott villástargoncák egyébként, csak rakodólapos egységrakatokat képesek mozgatni, cserépbálákat nem. Ezért a vállalatnál kidolgozták a korszerű csomagolás új módszerét. A beépített kocsirakó- és csomagológépekről lekerülő 250 darabos kis rakatokat ma már fóliaburkolattal rögzítik a raklapokhoz. A raklap eldobható, ami azt jelenti, hogy az a cseréppel együtt a vevő tulajdona lesz, s a szabványos raklap árának töredékébe kerül csak. A raklap így mindössze azt a célt szolgálja, hogy villástargoncával a rakomány alá lehessen nyúlni. Ezzel nemcsak az anyag- mozgatás vált egyszerűbbé, hanem kevesebb a törött, sérült cserép is. A gyárban az idén új termékekkel is bővítették a választékot. Az épületek cseréppel történő lefedéséhez az egész cserépen kívül szükség van különböző kialakítású elemekre is, félcserépre, szellőző-cserépre, antenna- és tetőtartó átmenetet biztosító cserépre, amelyeket eddig egész cserépből kellett a szakembereknek az építkezés helyén kialakítani. Aki már megpróbált egész cserépből kifaragni egy felet, az tudja, nem könnyű feladat. A legélesebb kőműveskalapács segítségével is csak aprólékos pattintásokkal lehet kialakítani a cserépsor befejezéséhez szükséges féldarabot. Első lépésként a vállalat úgynevezett félcserepek gyártását oldotta meg. Második lépésként a további fejlesztések megvalósulása esetén, lehetővé válik a többi speciális elem gyártása is. Megkezdődött a disznóölési idény Évszázadosa szokás szerint hazánkban általában András napjának környékén — november végén, december elején — kezdődnek meg a téli disznóülések. Az idény, ugyancsak hagyományszerű- en, február 24-ig, jégtörő Mátyás napjáig tart. András napja a néphagyomány szerint a tél kezdete, jégtörő Mátyás pedig a vége; azon túl már attól lehet tartani, hogy megromlik a nyers hús és a töltelék. Baranyában például az állattartók legtöbbje nem egy, hanem két sertést hizlalt saját szükségletre. Mostanában már nem elsősorban a hús és a zsiradék miatt vágnak disznót, hanem a töltelék kedvéért. , A kereskedelem mind a két megyében alaposan felkészült az idényre; feltöltöt- ték a polcokat a disznóölésekhez szükséges fűszerekkel és egyéb hozzávalókkal. Javult a választék is, a tavalyinál több rizs áll a vásárlók rendelkezésére, s van elegendő árpagyöngy is. Az utóbbit főleg Dél-Baranyá- ban kedvelik. Borsodban újra népszerűek az olyan hosz- szú ideig mellőzött, helyenként már szinte feledésbe merült ősi fűszerek, mint például a hurkakészítéshez használt kakukkfű, szerecsendió és borsikafű. Maga a számítástechnika nem okozott csalódást a szövetkezetben Fotó: Fazekas László II gép olykor megpihen Sok jót hallottam a bat- tonyai Petőfi Tsz számítás- technikai rendszeréről; többen mondták, érdemes megnézni, és írni róla. Batto- nyán aztán kiderült, „nem is olyan szép a menyasz- szony”. * * * A szövetkezet főkönyvelőjével, Frank Mihállyal és a számítástechnikai csoport vezetőjével, Győri Margittal beszélgetünk. A kezdetekről faggatom a főkönyvelőt. — Már a hatvanas évek elején vásároltunk néhány könyvelőgépet. Egyszerű berendezések voltak, mégis sokat emeltek a számvitel és a könyvelés színvonalán. Az igazán fejlett technika, a számítógép mellett 1978-ban döntött a vezetőség. A VT 20 A jelű kisgépre alapozott rendszert 1981-ben üzemeltük be. Magyarázatot ad Frank Mihály arra is, miért éppen a battonyai Petőfi Tsz tette meg a megyében az elsők között ezt a lépést. A főkönyvelő és az elnök, Keszthelyi Zoltán az NSZK-ban járt. Ott látták, hogy a tsz-ükhöz képest kis farm gazdája már számítógéptől tudja meg, melyik tehenet mikor selejtezze, mit adjon enni az állatnak . .. Frank Mihály nem tagadja, hogy rajong minden technikai újdonságért. Igaz az is, hogy semmi sem lett volna a vágyaiból, ha a szákvezetés nem támogatja. — A beüzemelés nem ment könnyen — folytatja a főkönyvelő —, hiszen meg kellett tanulnunk, mi az a számítógép. És hogy milyen feladatokat oldhatunk meg a rendszerrel. Megalakítottuk a csoportot, amelyben egy szervező és az adatrögzítők dolgoztak, majd hazahívtuk Margitot, aki közgazdász. Nemrég a szervezőnk elment, így ma Margit a „csoport” és a vezető egy- személyben. Közben ő elvégezte a szakmérnökit, és rövidesen kollégákat is kap. Pestről jön hozzánk egy házaspár. * * * A szakemberhiány késleltette, de nem akadályozta a felhasználói programok elkészítését. Frank Mihály papírt tesz elém, a szövetkezet számítástechnikai rendszerének koncepciós tervét. Eszerint öt részre bontva kívánják megoldani a tsz gazdálkodásának gépi irányítását: a pénzügyi és készletgazdálkodási alrendszert, az állóeszközök és a személyi állomány nyilvántartását, valamint a tervezést bízzák a gépre. — Ebből eddig nem sokat valósítottunk meg, a készlet- gazdálkodást, bérfizetést és a személyi nyilvántartás egy részét futtatjuk a gépen. — mondja Frank Mihály. — Nem vagyunk elégedettek, de én elégedett lehetek a beosztottjaimmal. Gyakran szombaton és vasárnap is bejöttek adatot rögzíteni. Hogy miért volt erre szükség? Mert a VT 20-as, vagy valamelyik egysége gyakran felmondja a szolgálatot. Kiadtunk az egészért négymillió forintot, és kiderül, hogy nem használható üzemszerűen .. . Még egyszer nem vennék ilyen gépet, az biztos! Kolléganőjével ketten sorolják a VT 20 A rendszer „bűneit”. A gyártó nem ad felhasználói programot a géphez — ezt mind a saját programozóknak kellett elkészíteni, jókora szellemi erőfeszítéssel. Az operatív rész nem kompatibilis (nem összeférhető) más géppel, így valamennyi felhasználói programot egyedenként kell kifejleszteni. Alacsony a műszaki színvonala, emiatt nem lehet napi 8 órán keresztül üzemeltetni — olykor le kell állítani, hogy pihenjen. „Olyan, mint az a dolgozó, akinek nem kell normára dolgozni, és nincs semmi önértékelése magával szemben” — jegyzi meg a főkönyvelő. Gyenge a gép szervizszolgáltatása, * nincs mindig hozzá azonnal alkatrész. A leggyengébb pont azonban a mágneses adatrögzítő, ami olykor kapja magát, és letörli a fáradságos munkával rögzített adatokat. Az ember már-már fél leírni ennyi rosszat egy gépről, de a battonyai tsz munkatársai meggyőző érvet hoznak fel: megszabadulnak az egész rendszertől. — Azt jelenti ez, hogy vége, befejezték? — Szó sincs róla — nyugtatnak meg mindketten. Üj, megbízhatóbb rendszert vesznek. A tanultak alapján már ki is nézték a megfelelő gépet és partnert... Frank Mihályt kérem, összegezze, a sok rossz között mi jót kaptak a számítástechnikától? — Sok jót is, hiszen ha megy a gép, látványosan és szép eredményekkel dolgozik. Vegyük példának a készletgazdálkodást! Ha korábban éreztük, hogy nincs rendben, kiszedtük a nyilvántartási kartonokat, és mivel nehéz volt őket áttekinteni, szimpátia alapján döntöttünk, hol fogjuk szorosabbra a gyeplőt. Most minden egyben előttünk van, könnyű kiszúrni, milyen tételek felhasználásával futottunk el, hol vannak elfekvő készleteink. A megtakarítás egyik módja a szigorú készletgazdálkodás, nálunk 1—2 százalék már milliókat jelent. Az ágazatvezetők havonta megkapják, hol tartanak az anyagfelhasználással önmagában és a tervhez viszonyítva. Az elnökünk havonta két oldalon át tudja futni, hogy áll a szövetkezet gazdálkodása. És azonnal be tud avatkozni. Megváltozott a könyvelésben, számvitelben dolgozók munkája. Nem lett köny- nyebb, sőt: nagyobb fegyelmet kíván a korábbinál. Viszont változatosabb annál, amikor csak a beérkezett bizonylatokat könyvelték. A szorosabb pénzügyi fegyelem pedig szükségszerűéi) magával hozza az egész gazdálkodási fegyelem szilárdu- lását — ez könnyen belátható. ■ — Eladjuk a mostani rendszer egységeit, ugyanazért a pénzért kapunk más megbízhatót — mondja Frank Mihály. — Ezt a VT 20 A-s gépet nem javasoljuk annak, aki arra szánja, mint mi, az egész gazdálkodás irányítására. Sokat tanultunk az érte kiadott tanulópénzen, és ha az új rendszer beválik, azt mondom, nem volt kidobott pénz. M. Szabó Zsuzsa Orosházi kertbarátok ülése Szarvasmarhatelep Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban közel két évszázados hagyománya van a szarvasmarha- és ezen belül a hízómarha-tenyésztésnek. A hús- marhatermelést ma is megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Ezt bizonyítja, hogy rövidesen költségtakarékos tartási és takarmányozási módszereket vezetnek be. A közelmúltban pedig új Jiízómarhatelep építését kezdték meg. A telepen 1560 hízómarha-férőhely lesz, és a takarmányozás tartósított cukorgyári nyersszeletre alapozódik. (Tudósítónktól) Az orosházi Mohácsy Mátyás kertbarátklub évet záró ünnepi ülését az elmúlt héten tartotta meg. Széni Károly — a klub elnöke — értékelte az ez évi tevékenységet, majd Varga Sándor — a Hazafias Népfront városi titkára — „Minta- kert”-táblát adott át négy klubtagnak. Több évtizedes társadalmi munkájuk elismeréseként Tar Antal és Sárándi Gyula Érdemes társadalmi munkás kitüntetésben részesültek. A Petőfi Művelődési Ház javaslatára emlékplakettet alapítottak, melyet Rajki László szobrászművész készített el. Ezt a klubtagokon kívül azoknak is odaítélheti a vezetőség, akik támogatják a klub tevékenységét. Az első plakettet dr. Gyúró Ferenc, a HNF Országos Tanácsának alelnöke kapta, aki igen sokat, tett a klub érdekében. Hasonló elismerésben részesült Halupa József, Hajdú Sándor és Kovács Imre is. Kiss Horváth Sándorné