Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
1983. december 2,, péntek Pénteki beszélgetések Ranschburg Jeni — Ranschburg Jenő pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének osztályvezetője, egyetemi docens a nagy nyilvánosság számára a televízió Családi kör című műsorából ismert. Régóta nem láttuk. Miért? — Kilenc évig csináltam a Családi kört. Egy emberből ennyi elég. Ez nem zárja ki azt, hogy ha valami fontosat akarok közölni, akkor újra vállaljam a nyilvános szereplést. — Sokszor halljuk, hogy a mai ember élete tele van szorongással, félelemmel? Nem túloz ez a vélemény? A régiek számára szinte minden betegség megoldhatatlan probléma volt, s egy-egy ínséges esztendő, háború területeket néptelenített el. Volt tehát oka félni a múlt embereinek is ... — Ez igaz. Ám a XX. század második felének „rohanása” két dologban is tetten érhető. Egyrészt a tömegek nem tudnak együtt haladni ezzel a technikai fejlődéssel, s nem értik azoknak a technikai eszközöknek a hátterét, amelyeket használnak:'- Az emberi gondolkodásra jellemző egyfajta misztifvká- lódás. Ide tartozik az o csodavárás, aminek riasztó példáival nyugaton számtalanszor találkozunk. Másrészt a rohanó élettempó következtében olyan értékek — amit mi úgy szoktunk mondani —, otthonon belüli értékek M. a melegség, a családi béke) veszítettek jelentőségükből, s az otthonon kívüli értékek (a pénzszerzés és ennek egy halom státuszszimbóluma) előnyben részesülnek. Teljesítménymotivált világban élünk, ahol kifejezetten a produktum alapján ítéltetik meg az ember és ítéli meg önmagát az ember. És ezek a produktumok otthonon kívüliek. Ráadásul ma is jelen van a háborútól való félelem, s azáltal, hogy több betegségről tudunk, egyre többtől félünk. — Ütötte-e fel a fejét új pszichikai betegség? — Üj nem. Azonban egyre több betegségről — amiről korábban fel sem tételeztük — kiderült, hogy a kiváltó ok pszichikai probléma is lehet. Gyakran írnak arról, hogy ez még a rákra is igaz. Tehát ez nem új betegségeket jelent, hanem a diagnózis megváltoztatását. A pszichológia klinikai részének hatásköre növekszik, a diagnózis kifinomodásával, azzal párhuzamosan, hogy az orvostudomány is egyre inkább felismeri: nem a betegségeket kell kezelnie, hanem az embert. Ezzel is a pszichológia hatóköre teljesedik. — Jelenleg mi gátolja leginkább a pszichológusok munkáját? — Két szélsőséges előítélet. Az egyik csodát vár a pszichológustól. Minden kor szereti megtalálni a maga sámánét. Az elmúlt évtizedek sámána az orvos volt, s attól, hogy annak tekintsék, ma sem szabadult meg teljesen. Sajnos, a pszichológia bizonyos mértékig — szándékai ellenére — átvette ezt a szerepet. „Ugye a pszichológus lelki dolgokkal foglalkozik, ráadásul gyógyít, legyen hát ő az új sámán”. Ez azért is veszélyes, mert ezeknek az elvárásoknak a pszichológia megfelelni nem tud, és nem is akar, így ebből már meg is születik a másik véglet, miszerint: „A pszichológia úgy, ahogy van. nem jó semmire”. Az ismeretterjesztésnek is feladata volna a pszichológia munkáját és hatáskörét jobban tisztázni az emberekben. Ugyanakkor munkánkat bizonyos szervezeti nehézségek is gátolják. Magyarországon létezik nevelési tanácsadó, gyermek-ideggondozó, alkoholelvonó, felnőtt szakrendelés, ám ezek egymástól teljesen függetlenül funkcionálnak. Így aztán elhozzák a nyolcesztendős gyereket, akit már teljesen tönkretettek, hogy hozzuk rendbe, ugyanakkor az alkoholelvonóban már nyolc évvel ezelőtt pontosan tudtak az alkoholista apa gyermeknemzéséről. Ám ez a tény nem kerül át a gyermekcentrumba. Ez a helyzet akadályozza a megelőzést. Pedig ennek a gyereknek a tönkremenését már születése pillanatában meg lehet jósolni. Ez adna egy •lehetőséget, hogy beavatkozzunk, és már a bölcsődében és az óvodában odafigyeljünk. — A gyerek számára ez nem tűnne macerálásnak? — A gyereknek alapvető igénye, hogy foglalkozzanak vele. Olyannyira, hogy nagyon sok gyerek van, aki — a mi elnevezésünk szerint — negatív figyelemkereső. Vagy negatív magatartással vállalja a büntetést, mert a büntetés a vele való foglalkozás egy formája. A mai családokban a szülők gyakran úgyszólván nem is veszik észre a gyereküket. Ez az egyik fő oka a gyerek galerihez csapódásának. Végre olyan helyre kerül, ahol fontos, ahol szerepel. ahol otthon érzi magát. Ungár Tamás Az egy főre eső alkoholfogyasztást tekintve igen „előkelő” helyet foglalunk el a világ országai között. Az alkoholizmus az egyik legelterjedtebb betegség Magyarországon. Társadalmi veszé- lyessége miatt (is) sok szervezetnek feladata a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelem, de a józanul gondolkodó embereknek is. A küzdelem egyik állomása a gyulai Erkel Művelődési Központ előcsarnokában látható alkoholellenes plakátok sora. A meghirdető szervek a megye minden korú és rangú — általános és középiskolás, amatőr és hivatásos művész-pályázója számára lehetővé tették a részvételt. Ami legelőször feltűnik az embernek: az az ötlettelenség. A látogató szinte egy orvosi rendelő várójában érzi magát, ahol különböző rémisztő plakátok próbálják elvenni az emberek kedvét az ivástól. Igaz, azokat általában egészségügyi dolgozók tervezik. Visszatérve a plakátokra, nézzük, mi jut eszükbe az alkotóknak az alkoholról? Elsősorban: öl, butít, nyomorba dönt, meg betegséget, balesetet okoz, családokat rombol. Vagyis, nemigen mondanak újat ezek az alkotások. Még olyan képet is láthatunk, melynek ez a fel- irata: Viszki, a temetőbe visz ki. Nagyon szellemes lehetett ez a mondás egy-két évtizeddel ezelőtt. A plakát alkotóját túlságosan fiatal kora menti. De a rendezőket semmi sem: nem lett volna szabad paravánra tenni több más „alkotást” sem. Egyet kell értenünk a vendégkönyv első bejegyzésével: „...jobb, ha néhány képet rögtön levesznek, mert annyira bár- gyúak...” Találkozhatunk kifejezetten ízlésromboló képekkel is, melyek a részegséggel, vagy a részegekkel kapcsolatos szólást, jelzőt vagy hasonlatot jelenítenek meg: a szavak értelmét egy az egyben lerajzolva. Az egyik plakát Magyar- ország határait üvegekkel, palackokkal ábrázolja, s benne egy ülő, magába roskadt — természetesen — férfialak üveget szorogat. (Vajon miért a Dunántúlon „ül” ez az alak? — ki tudja?) Az alkotó hiába keretezi a képet ezzel a szöveggel: „Alkohol = betegség. De gyógyítható!” Nem hihetünk neki, annyi vigasztalanságot sugall a rajz — a kép, szöveg nem fedi egymást —, s azt is: ez Magyarország. Hát — azért itt még nem tartunk .. . Bár a plakátokhoz — funkciójukat tekintve — hozzátartoznak a rövid, frappáns szövegek is, mai rohanó világunkban azok érvényesülhetnek erőteljesebben, melyek minimális szöveget, vagy annyit sem tartalmaznak. Vagyis: a képi kifejezés legyen markáns, erőteljes, figyelemfelhívó. S ne kelljen azt magyarázni. Ezen kiállítás alkotói — kevés kivétellel — a szövegre helyezték a hangsúlyt, találkozhatunk egészen hosszú — s köztük primitív — litániákkal is. De a rövidebb szövegek sem mondanak többet a képek tartalmánál — és fordítva. Így a szöveg és a kép egymás hatását rontja, mert magyarázzák egymást. Felirat nélkül sok mű mondott volna többet. Üdítő jelenség a képek között egy-két általános iskolás alkotása, ötlete. Többek között Illich Aliz Nincs kiút? és Kertes'Gabriella Hajrá, Márka! című munkája. Mindkettő szemléletes, kifejező, a képpel felelnek a szövegre, megvalósítva az egységet. Nem mondhatunk sok jót erről a kiállításról. Sem a felnőttek, sem a gyerekek nem tudtak jó színvonalú munkákkal kirukkolni —né- hányuktól eltekintve. S miért tanulságos mégis ez a kiállítás, ahol gyerekek felnőttekkel együtt szerepelhettek? Mert kiderült, hogy alkalmanként a gyerekek fantáziája gazdagabb lehet, néha olyan témákban is, melyekhez „hivatalból” még nem érthetnének . . . Pénzes Ferenc Fotó: Béla Ottó Mennyi mindent lehet tenni! Míg beszélgetünk a MÁV körzeti üzemfőnökség békéscsabai József Attila kétszeres vállalati kiváló szocialista brigádjának négy tagjával, azon jár az eszem, milyen jó is lenne egyszer a brigádok múltját, jelenét, az egész élettörténetét megírni. Például az övékét, akik e nagy állomás forgalmát irányítják, és mégis mellette . . . De nézzünk egy párat a sok közül, hiszen mindenre nem kerülhet sor egy rövid újságcikkben. Alig lapozok vissza a brigádnaplóban, október 17-i dátummal a következő beírást látom. „Remekül éreztem magam, úgy, mint amikor egy kóbor magyar író igaz emberekkel találkozik. Kívánok a brigádnak sok szeretettel erőt, jó egészséget, szép és tartós boldogulást. Berkesi András.” — Állandóan jártunk eddig is író-olvasó találkozókra — mondja Debreczeni Sándor forgalmi szolgálat- tevő, a brigád vezetője —, de ez most más volt. Nemcsak mert még friss az emlék, hanem ezt a találkozást mi magunk szerveztük, mi voltunk a házigazdája is. Nagyon jól sikerült, sokan hallgatták meg az írót, és élénk eszmecsere is kialakult. Mi meg ezt a próbát is kiálltuk. — Délelőttől estig együtt voltunk Berkesivei — folytatja Nagy Ferencné táví- rász —. s ez a kölcsönös ismerkedés csodálatos volt. Gyorsan közös hangot találtunk, mert az író közvetlensége, és az egymás iránti érdeklődés őszinte volt. Nagy élményt jelentett. Mint a vetélkedők, melyeknek már hagyománya van. Háromfélére is készülnek. Legközelebb, decemberben a SZOT által meghirdetett munkavédelmi versenyen szerepelnek. A másik a megyei közművelődési mozgalom. Az Ember és környezete, négy témakörben. Egy-egynek külön felelőse van, az egészet a brigádvezető fogja össze. A harmadikat. az Ismerd meg hazádat, már három esztendeje csinálják, és háromszor nyerték el az aranyjelvényt. — Ennek az értelmi szerzője, meg a motorja is Sanyi, a brigádvezető — kapcsolódik a beszélgetésbe Zsíros György, az állomás gondnoka. — Először Békés megyét „vettük célba” — tájékoztat Szilágyi Gábor állomási vezénylő —, ez így is illik, meg érdekelt is bennünket. Majd Pécs—Mohács—Szigetvár—Abaliget következett, aztán a pannonhalmai környék, később Miskolc és vidéke. És természetesen Budapest. No meg Visegrád. Esztergom, ha hirtelen jól számolom. — Később elkezdtük a szervezést a többi brigádban is. Mi pedig pótvállalást tettünk. Névadónk. József Attila Békés—Csongrád megyei kapcsolatát kezdtük kutatni. Szegeden egy idős újságíróval, Makón pedig Es- persit Máriával beszélgettünk. Mondják, csupán ezek a beszélgetések, a légkör, a környezet milyen sokat jelent nekik. És mennyi új ismeretet a Ki tud többet?- vetélkedő, amit már másodszorra rendez meg a brigád. A tavalyin tizenegy csapat mérte össze a tudását Békés megyére vonatkozóan, az idén még többen lesznek, hogy Sopron és Miskolc, meg környékük tudnivalóit játékos formában számba vegyék. A felkészülés most kezdődik a nyári — vasutasnapi — vetélkedőre. De ez még közel sem minden. Hatodik éve patronálnak egy osztályt a 10-es iskolából. A gyerekekkel látogatják egymást, év végén könyvet kapnak tőlük a legjobb tanulók. Az osztály már jól megismerte a vasutat, és büszke vasutasbarátaira. A nyáron a nosztalgiavonattal Mezőberényben voltak, élvezték a gőzmozdonyt, a régi kocsikat, az egyenruhákat. és a megvendégelést. Kígyósra is kivitték őket, a tavaszi szünetben pedig Szeged lesz az irány. Legutóbb rajzpályázatot hirdettek az osztálynak, most lettek készen a képek, s kezdi a brigád mind a tíz tagja a zsűrizést. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH rádió 8,27 *. Darvasi Iván jegyzete. 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: A Gyermekrádió zenei magazinja. 10.40: Zongoramuzskia. 11.00: Egy élet a íatáblákon (hangjáték). 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Mateja Matevszki versei. 14.22: Cigánydalok. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Bach: C-dúr szvit. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Sztravinszkij: Kártyajáték. 17.30: Idegosztály. 17.55: Népzene. 19.15: volt egyszer egy előadás: Tartuffe. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választó vonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamarazene. 23.41: Gastoldi-madrigálok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Német népdalok. 13.02: Operettfelvételekből. 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: Stevie Nicks felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Szórakoztató irodalmi magazin. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Morissey Mullen felvételeiből. 22.30: Holocaust az Alpok előtt. 23.20: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: A gyermek és világa — pszichológusszemmel. 9.36: Könnyűzene. 10.00: Operákból. H.05: Zenekari muzsika. 11.50: Fúvószene. 12.13: Szonátafelvételeinkből. 13.07: Kórusainknak ajánljuk. 13.30: Zenekari muzsika. 14.30: Oberon (opera). 15.40: Világújság. Nemzetközi sajtószemle. 16.00: Kamarazene. 16.50: Népdalok. 17.05: Jubilál a Magyar zongoraduó. 17.35: Hat évszázad zenéjéből. 19.40: Fiataloknak! 20.30: Vonósnégyesek, kései dalok. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.38: Ugrómóka (rádiószatíra). SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dunántúli dzsesszelőadók Szolnokon. 17.15: Kulturális panoráma Tal- linnból. (ism.) 17.35: Észt operaénekesek felvételeiből. 17.45: Közgazdasági kislexikon. 17.50: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé: fizika. 8.45: Iskolatévé: fizika. 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.15: Iskolatévé: orosz nyelv. 9.40: A régészet kalandja (olasz film). 10.30: Nemzetközi diszkó (zenés film), (ism.) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: A természet válaszol. 15.15: A hang és a kép továbbítása. 15.40: Rendszerelmélet, kereskedelem. munkahelyi ismeretek. 16.05: Iskolatévé: irodalom. 16.35: Karatézók (kubai rövidfilm). 16.50: Szülők iskolája. 17.25: Tájak, városok, emberek. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jókai-vetélkedő IV/1. 21.35 : Ismét ... - 22.35: A hét műtárgya. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Éjszakai ügyelet (francia film). VI/3. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: Matto birodalma (NSZK tévéfilm). BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.25: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Dokumentumműsor. 20.50: Dalok. 21.10: Világhíradó. 21.30: A szerelem utolsó éjszakája. Román film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marin Drzic és kora. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.55: Tv-napló. 22.10: A szív kultúrája. 23.40: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Háromszor tíz — önképzési műsor. 18.45: Tudta-e? 19.00; Előadás a fasizmusról — művelődési dokumentumsorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe — zenei magazin. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: A mi örök zölcsességünk — dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Lépések a ködön át — jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. december 2-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Justh-bérlet 1983. december 3-án. szombaton 19 órakor Békéscsabán: MARIA főhadnagy Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Britannia gyógyintézet. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és este 8-kor: A profi, du. 4-kor: Fekete gyémántok i—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Éjszakai boszorkányok, fél 8-kor: Az utolsó metró. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Szuperzsaru, fél 8-kor: Az út. Gyulai Petőfi: Mennyei seregek. Orosházi Béke: Röpke éjszaka. Orosházi Partizán: Flór asszony és két férje.
