Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

1983. december 2,, péntek Pénteki beszélgetések Ranschburg Jeni — Ranschburg Jenő pszi­chológus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Pszicho­lógiai Intézetének osztályve­zetője, egyetemi docens a nagy nyilvánosság számára a televízió Családi kör című műsorából ismert. Régóta nem láttuk. Miért? — Kilenc évig csináltam a Családi kört. Egy ember­ből ennyi elég. Ez nem zár­ja ki azt, hogy ha valami fontosat akarok közölni, ak­kor újra vállaljam a nyilvá­nos szereplést. — Sokszor halljuk, hogy a mai ember élete tele van szorongással, félelemmel? Nem túloz ez a vélemény? A régiek számára szinte min­den betegség megoldhatatlan probléma volt, s egy-egy ín­séges esztendő, háború terü­leteket néptelenített el. Volt tehát oka félni a múlt em­bereinek is ... — Ez igaz. Ám a XX. szá­zad második felének „roha­nása” két dologban is tetten érhető. Egyrészt a tömegek nem tudnak együtt haladni ezzel a technikai fejlődéssel, s nem értik azoknak a tech­nikai eszközöknek a hátte­rét, amelyeket használnak:'- Az emberi gondolkodásra jellemző egyfajta misztifvká- lódás. Ide tartozik az o cso­davárás, aminek riasztó pél­dáival nyugaton számtalan­szor találkozunk. Másrészt a rohanó élettempó következ­tében olyan értékek — amit mi úgy szoktunk mondani —, otthonon belüli értékek M. a melegség, a családi bé­ke) veszítettek jelentőségük­ből, s az otthonon kívüli ér­tékek (a pénzszerzés és en­nek egy halom státusz­szimbóluma) előnyben része­sülnek. Teljesítménymotivált világban élünk, ahol kifeje­zetten a produktum alapján ítéltetik meg az ember és ítéli meg önmagát az em­ber. És ezek a produktumok otthonon kívüliek. Ráadásul ma is jelen van a háborútól való félelem, s azáltal, hogy több betegségről tudunk, egyre többtől félünk. — Ütötte-e fel a fejét új pszichikai betegség? — Üj nem. Azonban egy­re több betegségről — ami­ről korábban fel sem tételez­tük — kiderült, hogy a ki­váltó ok pszichikai problé­ma is lehet. Gyakran írnak arról, hogy ez még a rákra is igaz. Tehát ez nem új be­tegségeket jelent, hanem a diagnózis megváltoztatását. A pszichológia klinikai ré­szének hatásköre növekszik, a diagnózis kifinomodásá­val, azzal párhuzamosan, hogy az orvostudomány is egyre inkább felismeri: nem a betegségeket kell kezelnie, hanem az embert. Ezzel is a pszichológia hatóköre telje­sedik. — Jelenleg mi gátolja leg­inkább a pszichológusok munkáját? — Két szélsőséges előítélet. Az egyik csodát vár a pszi­chológustól. Minden kor sze­reti megtalálni a maga sá­mánét. Az elmúlt évtizedek sámána az orvos volt, s at­tól, hogy annak tekintsék, ma sem szabadult meg tel­jesen. Sajnos, a pszichológia bizonyos mértékig — szándé­kai ellenére — átvette ezt a szerepet. „Ugye a pszicho­lógus lelki dolgokkal foglal­kozik, ráadásul gyógyít, le­gyen hát ő az új sámán”. Ez azért is veszélyes, mert ezeknek az elvárásoknak a pszichológia megfelelni nem tud, és nem is akar, így eb­ből már meg is születik a másik véglet, miszerint: „A pszichológia úgy, ahogy van. nem jó semmire”. Az isme­retterjesztésnek is feladata volna a pszichológia munká­ját és hatáskörét jobban tisztázni az emberekben. Ugyanakkor munkánkat bi­zonyos szervezeti nehézségek is gátolják. Magyarországon létezik nevelési tanácsadó, gyermek-ideggondozó, alko­holelvonó, felnőtt szakrende­lés, ám ezek egymástól telje­sen függetlenül funkcionál­nak. Így aztán elhozzák a nyolcesztendős gyereket, akit már teljesen tönkretettek, hogy hozzuk rendbe, ugyan­akkor az alkoholelvonóban már nyolc évvel ezelőtt pon­tosan tudtak az alkoholista apa gyermeknemzéséről. Ám ez a tény nem kerül át a gyermekcentrumba. Ez a helyzet akadályozza a meg­előzést. Pedig ennek a gye­reknek a tönkremenését már születése pillanatában meg lehet jósolni. Ez adna egy •lehetőséget, hogy beavatkoz­zunk, és már a bölcsődében és az óvodában odafigyel­jünk. — A gyerek számára ez nem tűnne macerálásnak? — A gyereknek alapvető igénye, hogy foglalkozzanak vele. Olyannyira, hogy na­gyon sok gyerek van, aki — a mi elnevezésünk szerint — negatív figyelemkereső. Vagy negatív magatartással vállalja a büntetést, mert a büntetés a vele való fog­lalkozás egy formája. A mai családokban a szülők gyak­ran úgyszólván nem is ve­szik észre a gyereküket. Ez az egyik fő oka a gyerek galerihez csapódásának. Végre olyan helyre kerül, ahol fontos, ahol szerepel. ahol otthon érzi magát. Ungár Tamás Az egy főre eső alkoholfo­gyasztást tekintve igen „elő­kelő” helyet foglalunk el a világ országai között. Az al­koholizmus az egyik legelter­jedtebb betegség Magyaror­szágon. Társadalmi veszé- lyessége miatt (is) sok szer­vezetnek feladata a túlzott alkoholfogyasztás elleni küz­delem, de a józanul gondol­kodó embereknek is. A küzdelem egyik állomá­sa a gyulai Erkel Művelődé­si Központ előcsarnokában látható alkoholellenes plaká­tok sora. A meghirdető szer­vek a megye minden korú és rangú — általános és kö­zépiskolás, amatőr és hiva­tásos művész-pályázója szá­mára lehetővé tették a rész­vételt. Ami legelőször feltűnik az embernek: az az ötlettelen­ség. A látogató szinte egy orvosi rendelő várójában ér­zi magát, ahol különböző ré­misztő plakátok próbálják el­venni az emberek kedvét az ivástól. Igaz, azokat általá­ban egészségügyi dolgozók tervezik. Visszatérve a plakátokra, nézzük, mi jut eszükbe az alkotóknak az alkoholról? Elsősorban: öl, butít, nyo­morba dönt, meg betegséget, balesetet okoz, családokat rombol. Vagyis, nemigen mondanak újat ezek az al­kotások. Még olyan képet is láthatunk, melynek ez a fel- irata: Viszki, a temetőbe visz ki. Nagyon szellemes le­hetett ez a mondás egy-két évtizeddel ezelőtt. A plakát alkotóját túlságosan fiatal kora menti. De a rendezőket semmi sem: nem lett volna szabad paravánra tenni több más „alkotást” sem. Egyet kell értenünk a vendégkönyv első bejegyzésével: „...jobb, ha néhány képet rögtön le­vesznek, mert annyira bár- gyúak...” Találkozhatunk kifejezet­ten ízlésromboló képekkel is, melyek a részegséggel, vagy a részegekkel kapcsolatos szólást, jelzőt vagy hasonla­tot jelenítenek meg: a sza­vak értelmét egy az egyben lerajzolva. Az egyik plakát Magyar- ország határait üvegekkel, palackokkal ábrázolja, s ben­ne egy ülő, magába roskadt — természetesen — férfi­alak üveget szorogat. (Vajon miért a Dunántúlon „ül” ez az alak? — ki tudja?) Az alkotó hiába keretezi a ké­pet ezzel a szöveggel: „Al­kohol = betegség. De gyó­gyítható!” Nem hihetünk ne­ki, annyi vigasztalanságot sugall a rajz — a kép, szö­veg nem fedi egymást —, s azt is: ez Magyarország. Hát — azért itt még nem tar­tunk .. . Bár a plakátokhoz — funk­ciójukat tekintve — hozzá­tartoznak a rövid, frappáns szövegek is, mai rohanó vi­lágunkban azok érvényesül­hetnek erőteljesebben, me­lyek minimális szöveget, vagy annyit sem tartalmaznak. Vagyis: a képi kifejezés le­gyen markáns, erőteljes, fi­gyelemfelhívó. S ne kelljen azt magyarázni. Ezen kiállítás alkotói — kevés kivétellel — a szöveg­re helyezték a hangsúlyt, ta­lálkozhatunk egészen hosszú — s köztük primitív — li­tániákkal is. De a rövidebb szövegek sem mondanak töb­bet a képek tartalmánál — és fordítva. Így a szöveg és a kép egymás hatását ront­ja, mert magyarázzák egy­mást. Felirat nélkül sok mű mondott volna többet. Üdítő jelenség a képek kö­zött egy-két általános isko­lás alkotása, ötlete. Többek között Illich Aliz Nincs ki­út? és Kertes'Gabriella Haj­rá, Márka! című munkája. Mindkettő szemléletes, kife­jező, a képpel felelnek a szö­vegre, megvalósítva az egy­séget. Nem mondhatunk sok jót erről a kiállításról. Sem a felnőttek, sem a gyerekek nem tudtak jó színvonalú munkákkal kirukkolni —né- hányuktól eltekintve. S mi­ért tanulságos mégis ez a ki­állítás, ahol gyerekek felnőt­tekkel együtt szerepelhettek? Mert kiderült, hogy alkal­manként a gyerekek fantá­ziája gazdagabb lehet, néha olyan témákban is, melyek­hez „hivatalból” még nem érthetnének . . . Pénzes Ferenc Fotó: Béla Ottó Mennyi mindent lehet tenni! Míg beszélgetünk a MÁV körzeti üzemfőnökség bé­késcsabai József Attila két­szeres vállalati kiváló szo­cialista brigádjának négy tagjával, azon jár az eszem, milyen jó is lenne egyszer a brigádok múltját, jelenét, az egész élettörténetét megírni. Például az övékét, akik e nagy állomás forgalmát irá­nyítják, és mégis mellette . . . De nézzünk egy párat a sok közül, hiszen mindenre nem kerülhet sor egy rövid új­ságcikkben. Alig lapozok vissza a bri­gádnaplóban, október 17-i dátummal a következő be­írást látom. „Remekül érez­tem magam, úgy, mint ami­kor egy kóbor magyar író igaz emberekkel találkozik. Kívánok a brigádnak sok szeretettel erőt, jó egészsé­get, szép és tartós boldogu­lást. Berkesi András.” — Állandóan jártunk ed­dig is író-olvasó találkozók­ra — mondja Debreczeni Sándor forgalmi szolgálat- tevő, a brigád vezetője —, de ez most más volt. Nem­csak mert még friss az em­lék, hanem ezt a találkozást mi magunk szerveztük, mi voltunk a házigazdája is. Nagyon jól sikerült, sokan hallgatták meg az írót, és élénk eszmecsere is kiala­kult. Mi meg ezt a próbát is kiálltuk. — Délelőttől estig együtt voltunk Berkesivei — foly­tatja Nagy Ferencné táví- rász —. s ez a kölcsönös is­merkedés csodálatos volt. Gyorsan közös hangot ta­láltunk, mert az író közvet­lensége, és az egymás iránti érdeklődés őszinte volt. Nagy élményt jelentett. Mint a vetélkedők, me­lyeknek már hagyománya van. Háromfélére is készül­nek. Legközelebb, decem­berben a SZOT által meg­hirdetett munkavédelmi ver­senyen szerepelnek. A má­sik a megyei közművelődési mozgalom. Az Ember és kör­nyezete, négy témakörben. Egy-egynek külön felelőse van, az egészet a brigádve­zető fogja össze. A harmadi­kat. az Ismerd meg hazádat, már három esztendeje csi­nálják, és háromszor nyer­ték el az aranyjelvényt. — Ennek az értelmi szer­zője, meg a motorja is Sa­nyi, a brigádvezető — kap­csolódik a beszélgetésbe Zsí­ros György, az állomás gond­noka. — Először Békés megyét „vettük célba” — tájékoztat Szilágyi Gábor állomási ve­zénylő —, ez így is illik, meg érdekelt is bennünket. Majd Pécs—Mohács—Sziget­vár—Abaliget következett, aztán a pannonhalmai kör­nyék, később Miskolc és vi­déke. És természetesen Bu­dapest. No meg Visegrád. Esztergom, ha hirtelen jól számolom. — Később elkezdtük a szervezést a többi brigád­ban is. Mi pedig pótvállalást tettünk. Névadónk. József Attila Békés—Csongrád me­gyei kapcsolatát kezdtük ku­tatni. Szegeden egy idős új­ságíróval, Makón pedig Es- persit Máriával beszélget­tünk. Mondják, csupán ezek a beszélgetések, a légkör, a környezet milyen sokat je­lent nekik. És mennyi új is­meretet a Ki tud többet?- vetélkedő, amit már másod­szorra rendez meg a brigád. A tavalyin tizenegy csapat mérte össze a tudását Bé­kés megyére vonatkozóan, az idén még többen lesznek, hogy Sopron és Miskolc, meg környékük tudnivalóit játékos formában számba ve­gyék. A felkészülés most kezdődik a nyári — vasutas­napi — vetélkedőre. De ez még közel sem min­den. Hatodik éve patronálnak egy osztályt a 10-es iskolá­ból. A gyerekekkel látogat­ják egymást, év végén köny­vet kapnak tőlük a legjobb tanulók. Az osztály már jól megismerte a vasutat, és büszke vasutasbarátaira. A nyáron a nosztalgiavonattal Mezőberényben voltak, él­vezték a gőzmozdonyt, a régi kocsikat, az egyenruhá­kat. és a megvendégelést. Kígyósra is kivitték őket, a tavaszi szünetben pedig Sze­ged lesz az irány. Legutóbb rajzpályázatot hirdettek az osztálynak, most lettek ké­szen a képek, s kezdi a bri­gád mind a tíz tagja a zsű­rizést. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH rádió 8,27 *. Darvasi Iván jegyzete. 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: A Gyermekrádió zenei magazinja. 10.40: Zongoramuzskia. 11.00: Egy élet a íatáblákon (hangjáték). 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Mateja Matevszki versei. 14.22: Cigánydalok. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Bach: C-dúr szvit. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Sztravinszkij: Kártyajáték. 17.30: Idegosztály. 17.55: Népzene. 19.15: volt egyszer egy előadás: Tartuffe. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választó vonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamarazene. 23.41: Gastoldi-madrigálok. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Német népdalok. 13.02: Operettfelvételekből. 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: Stevie Nicks felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Szórakoztató irodalmi ma­gazin. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Morissey Mullen felvéte­leiből. 22.30: Holocaust az Alpok előtt. 23.20: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: A gyermek és világa — pszichológusszemmel. 9.36: Könnyűzene. 10.00: Operákból. H.05: Zenekari muzsika. 11.50: Fúvószene. 12.13: Szonátafelvételeinkből. 13.07: Kórusainknak ajánljuk. 13.30: Zenekari muzsika. 14.30: Oberon (opera). 15.40: Világújság. Nemzetközi sajtószemle. 16.00: Kamarazene. 16.50: Népdalok. 17.05: Jubilál a Magyar zongo­raduó. 17.35: Hat évszázad zenéjéből. 19.40: Fiataloknak! 20.30: Vonósnégyesek, kései da­lok. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.38: Ugrómóka (rádiószatíra). SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Dunántúli dzsesszelőadók Szolnokon. 17.15: Kulturális panoráma Tal- linnból. (ism.) 17.35: Észt operaénekesek felvé­teleiből. 17.45: Közgazdasági kislexikon. 17.50: Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé: fizika. 8.45: Iskolatévé: fizika. 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.15: Iskolatévé: orosz nyelv. 9.40: A régészet kalandja (olasz film). 10.30: Nemzetközi diszkó (zenés film), (ism.) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: A természet válaszol. 15.15: A hang és a kép továbbí­tása. 15.40: Rendszerelmélet, kereske­delem. munkahelyi isme­retek. 16.05: Iskolatévé: irodalom. 16.35: Karatézók (kubai rövid­film). 16.50: Szülők iskolája. 17.25: Tájak, városok, emberek. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jókai-vetélkedő IV/1. 21.35 : Ismét ... - 22.35: A hét műtárgya. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Éjszakai ügyelet (francia film). VI/3. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: Matto birodalma (NSZK tévéfilm). BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.25: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Dokumentumműsor. 20.50: Dalok. 21.10: Világhíradó. 21.30: A szerelem utolsó éjsza­kája. Román film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marin Drzic és kora. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — adás gyermekek­nek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.55: Tv-napló. 22.10: A szív kultúrája. 23.40: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Háromszor tíz — önkép­zési műsor. 18.45: Tudta-e? 19.00; Előadás a fasizmusról — művelődési dokumentum­sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe — zenei magazin. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: A mi örök zölcsességünk — dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Lépések a ködön át — jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. december 2-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Justh-bérlet 1983. december 3-án. szombaton 19 órakor Békéscsabán: MARIA főhadnagy Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Britannia gyógyintézet. Békéscsabai Sza­badság, de. 10 és este 8-kor: A profi, du. 4-kor: Fekete gyé­mántok i—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Éjszakai boszorká­nyok, fél 8-kor: Az utolsó met­ró. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Szu­perzsaru, fél 8-kor: Az út. Gyu­lai Petőfi: Mennyei seregek. Orosházi Béke: Röpke éjszaka. Orosházi Partizán: Flór asszony és két férje.

Next

/
Thumbnails
Contents