Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

NÉPÚJSÁG Jó ütemben fejlődik a népfrontmunka Békés megyében a 1983. december 2., péntek Beszámoló taggyűlés a tüdőkórházban A József Attila Tüdőkór­ház kommunistái a minap értékelték elmúlt évi párt­munkájukat, az egészségügy­ben dolgozó párttagok szere­pét és helyét a kórház éle­tében. Az alapszervezet párt­titkára, dr. Vincze Árpád beveztőjében emlékeztetett arra, amikor tavasszal a vá­rosi párt végrehajtó bizott­sága előtt számolt be a tü­dőkórház az egészségügyi el­látás és fejlesztés helyi ta­pasztalatairól. Megállapí­tották, hogy elismerést érde­mel áldozatkész munkájáért a tüdőkórház minden dolgo­zója. A közel 260 összdolgo- zói létszámból ötvenen párt­tagok. Ebben az évben a tag­gyűléseken a felsőbb párt­szervek által meghatározott témák mellett foglalkoztak az intézetet érintő jelentős kérdésekkel is. A beszámoló taggyűlés előtt a pártvezetőségi tagok jelenlétében mondtak véle­ményt a pártmunkások az alapszervezet és a vezetőség munkájáról, a pártmegbíza­tások teljesítéséről, az inté­zet gondjairól, egyéni prob­lémáikról. Kivétel nélkül mindenki beszélt az integrá­cióról. Általános megállapí­tás volú_hogy a dolgozók tá­jékozatlansága, a megfelelő információk hiánya kedve­zőtlenül befolyásolta a poli­tikai hangulatot, és a mun­kahelyi légkört. Változást majd csak a megyei tanács decemberi vb-ülése után a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének megfe­lelő tájékoztatója jelent majd. Tervszerűnek tartják az alapszervezeti munkát, de nem érzik arányosan megfe­lelőnek a tagok aktivitását. Ebben az évben először fő­ként objektív okok miatt, jelentős különbségek adód­tak az egyes betegellátó osz­tályok munkateljesítménye között. A fizetésekkel, ju­talmazásokkal kapcsolatos egyéni sérelmeknek a párt­titkár utána nézett, és sze­mély szerint mindenkit tájé­koztatott az eredményről. A beszámoló taggyűlés a jelenlegi ismereteknek meg­felelően foglalkozott az in­tegráció kérdésével, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályvezetőjének november elsejei tájékoztatója alapján. Ismertette a szakmai gazda­sági téren jelentkező előnyö­ket, s a fő célt, hogy a dol­gozók anyagi, erkölcsi káro­sodása nélkül javuljon a be­tegellátás színvonala. A megfelelő előkészítő munka miatt az integráció határ­ideje nem 1984. január else­je, hanem április lesz. A je­lenlegi 330 aktív pulmono- lógiai ágyszám 260-ra csök­kent, s a fennmaradó 72 ágyat más, helyhiánnyal küszködő szakterületnek ad­ják. Szorosabb szakmai in­tegrációra lesz szükség a jö­vőben az egész pulmonoló- giai hálózatban, a tüdőgon­dozók és a fekvőbeteg-gyógy­intézet között. A VII. öt­éves tervben a szociális ott­honok mellett sor kerülhet a tüdőgondozói hálózat re­konstrukciójára is. Az inté­zetben sokat javult az el­múlt években a pártoktatás, de gondot kell fordítani ar­ra, hogy a propaganda meg­őrizze, fokozza frisseségét, realitását. Sok a fiatal orvos és egészségügyi dolgozó a tü­dőkórházban, ezért is jelen­tős feladat a megfelelő ká­derképzés, a pártépítés kö­vetkezetessége. A költségve­tés szervezése nehézzé teszi az egész intézmény működ­tetését, de a takarékosabb gazdálkodás nem okozhatja a betegellátás színvonalá­nak csökkenését. A drága műszerek a devizaellátás gondjai mellett sem hiá­nyozhatnak a betegellátás­ból, s ezeket megfelelően ki kell használni, és karban kell tartani. A kórházban az év első hat hónapjában kö­zel 1700 beteget ápoltak, s az ápolási napok átlaga be­tegenként 34 nap. A pulmo- nológia sajátosságainak megfelelően nemcsak tbc-s, hanem más mellkasi pana­szokkal, szívbetegséggel je­lentkező betegeket is gyó­gyítanak. Az idén megújult, és gaz­dagabb tartalommal szerve­ződött újjá a szocialista bri­gádmozgalom az intézetben. Négy kollektíva vetélkedik a szocialista brigád cím elnyeréséért. A pártalapszer- vezet intézkedési tervében feladatként határozta meg a pályakezdők patronálási rendszerének ellenőrzését, az oktatás, továbbképzés szín­vonalának javítását, az in­tegráció továbbfejlesztésé­nek kidolgozását. A tüdő­gondozói hálózat feladatai közé tartozik a táppénzes felülvizsgálatok . szakmai színvonalának, gyakorisá­gának növelése, az indoko­latlan táppénzen tartás meg­szüntetése. A fekvőbeteg­osztályokon az ápolás szín­vonalát szeretnék emelni. Az év elejétől a hétvégeken is főorvosi készenléti ügyeletet szerveztek. Számos hozzászóló mondta el véleményét a pártmunká­ról, az intézet működéséről. Dr. Kási Gyula igazgató fő­orvos méltatta a párt- és az állami vezetés jó együtt­működését. Felhívta a fi­gyelmet a párttagok társa­dalmi megbecsülésének kér­désére. Elmondotta, hogy 7 megyében már a pulmono- lógiai hálózat keretében mű­ködik a szívbetegek utóke­zelését biztosító kardiológiai rehabilitáció. A tüdőkórház természeti környezete első­sorban a légzőszervi megbe­tegedések gyógyításához nyújt segítséget, s ezzel élni kell. A jövő évben megva­lósuló integráció szakmai előnyeit közös erővel szük­séges fokozni, hogy a bukta­tókat elkerülhessék. Neural­gikus kérdés a jutalmazásé — mondotta. Ahol teljesít­mény van, és jó minőségű túlmunkát produkálnak a dolgozók, ott kell differen­ciálni a jutalmazásban. Töb­ben szóvátették a gyomai tüdőgondozó szakember­gondjait, a szakdolgozók to­vábbképzésének kérdését. Éri né Kónya Ilona KISZ- titkár méltatta a párt és a KISZ jó kapcsolatát. A gyu­lai Városi Tanács vb-tagja, dr. Sztancsik Zsuzsanna be­szélt arról, hogy a tüdőkór­ház ivóvízellátása kritikus ponton van. Az utóbbi idő­ben előfordul, hogy órákig nincs víz, akadozik az áram­ellátás, s ez a betegellátás­ban jelent gondokat. László József né osztályvezető nő­vér a differenciált jutalma­zás jelentőségét hangsúlyoz­ta. Fáskerti Jánosné intézet- vezető főnővér, szb-titkár a bejáró dolgozók közlekedé­séhez kért segítséget. Zsiga János, a gazdasági osztály veztője választ adott a víz- és áramellátás kérdéseire, s hangsúlyozta, hogy a közel­jövőben feltétlenül új kutat kell fúrni az intézet terüle­tén. Befejezésül dr. Sarnyai Ferenc ismertette a városi pártbizottság egyértelműen pozitív értékelését a tüdő­kórház alapszervezetének munkájáról. Ezt követően két párttag felvételi kérel­mét ismertették, majd kö­szöntötték a nyugdíjba vo­nuló Török Árpádné főnő­vért. Bede Zsóka Eredetileg mintegy 200 ol­dalt tett ki az a beszámoló, amelynek rövidített változa­tát nemrég vitatta meg a Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottsága. Az írásos anyagot a szóbeli kiegészítő­vel együtt Szikszai Ferenc titkár terjesztette elő. Ebben többek között hangsúlyozta: ki kell használni a HNF- mozgalomban rejlő tartaléko­kat a párt politikájának megvalósítása végett. Me­gyénk népfrontosai is a szo­cialista nemzeti egység je­gyében tevékenykedtek az 1980. decemberi küldöttérte­kezlet óta eltelt időszakban. Több mint 120 HNF-bizottság A beszámoló első részé­ben a napirend előadója a választott népfronttestületek munkájával foglalkozott és ismertette az eddig elért eredményeket. Mint jelezte: az irányítással és szervezés­sel kapcsolatos teendőket a 75 tagú megyei bizottság és a 15 tagú megyei elnökség igen felelősségteljesen látta el. Ez kifejezésre jutott ab­ban is, hogy a testületi ülé­seken jó volt a megjelenési 'arány és a vitakészség is to­vábbfejlődött. A zömmel megyei felada­tokhoz igazodó napirendek előterjesztésében, vitájában egyre több szakember vett részt, ezzel is hatékonyabbá és tartalmasabbá téve a HNF-moegalom társadalom- politikai munkáját. Segítségnyújtás különféle formája érvényesült a me­gyei és helyi HNF-tisztség- viselők munkakapcsolatában, s rendszeres volt az utóbbi­ak beszámoltatása. Egyébként Békésben ösz- szesen 124 népfrontbizottság működik, és a választott tes­tületi tagok száma eléri a 3080-at. A 3 év alatt szer­zett tapasztalatokat értékel­ve megállapítható, hogy az újjáválasztott testületek ak­tív hozzáállásával, közremű­ködésével jelentős mérték­ben erősödött a népfront la­kóhelyi, politikai és mozgal­mi tevékenysége megyénk­ben. Tartalmas tevékenység a szakterületeken A beszámolóban ezután részletes elemzés következett az egyes munkabizottságok céljáról, feladatairól és az esetleges hiányosságokról. A HNF a közjogi funkció gyakorlásakor igyekezett gaz­dagítani és elmélyíteni a ta­nácsokkal kiépített kapcso­latát. Ugyanakkor részt vett a választási törvény társa­dalmi ' vitájának szervezésé­ben, a tanácstagok munkájá­nak segítésében és így to­vább. A gazdaságpolitikai célki­tűzések valóra váltásakor nagy súlyt helyeztek a HNF megyei és helyi testületi szervei a mezőgazdasági té­mákra, ^zen belül a háztáji és kisegítő gazdaságok tá­mogatására. A beszámolási időszakban a megyei testü­let együttműködési szerző­dést kötött a MESZÖV-vel, az ISZÖV-vel, a KIOSZ- szal és a KISOSZ-szal. Szá­mos területen, így például az iskolaszövetkezetek létre­hozásában, településfejlesz­tésben, a környezetvédelem­ben több figyelemre méltó eredményt tudhat magáénak a gazdaságpolitikai munka- bizottság. Itt jegyezzük meg: az egyik felszólaló a vitában azt indítványozta, hogy a nép­front munkálkodjon tovább a környezetvédelemre, az ipari üzemekkel és kutató- intézetekkel való kapcsolat- tartásra vonatkozó feladatok megvalósításán. A művelődéspolitikáról szóló fejezet az előbbihez ha­sonlóan nagy témakört ölelt fel. Eredményesnek mondha­tó például a népfrontnak az agitációval és propagandá­val, a politikai ismeretter­jesztéssel, az oktatással, a honismerettel összefüggő munkája. A hagyományos ol­vasótáborok szintén megfe­lelőképpen szolgálják a közművelődés céljainak el­érését. Ugyancsak tartalmas te­vékenységet fejtett ki az el­telt időszakban a megyei bé­ke-barátsági és szolidaritási munkabizottság más megyei és helyi szervekkel közösen. Sikeresek voltak a Szovjet­unió és a többi szocialista ország bemutatása céljából rendezett kiállítások. Sok összejövetel résztvevőinek alkalmuk nyílt arra, hogy megismerjék és szolidaritá­sukról biztosítsák hazájuk függetlenségéért és szabad­ságáért küzdő népeket. A megyei nő- és rétegpoli­tikai bizottság a beszámolási időszakban a helyi testüle­tekkel együtt szintén több olyan rendezvény megszer­vezéséhez nyújtott segítséget. amelyeknek a szocialista életmód, az egészséges táp­lálkozás népszerűsítése volt a célja. Javaslatként megfo­galmazódott, hogy nagyobb arányban kellene bevonni a KISZ-korúakat a HNF tevé­kenységébe. A családi kör klub és az iskolaszövetkeze­tek szervezése is sok jó ered­ményről tanúskodik. Nehezebb feladatok előtt A beszámoló végén levő összefoglalóban azokról a feladatokról esett szó, ame­lyek már a következő két év tennivalóira vonatkoztak. Így például: a közjogi mun­kában „jobban meg kell ol­dani a tanácsi rendeletek, határozatok előzetes vitájá­nak szervezését”, és kapja­nak nagyobb szerepet az ál­lampolgárok a döntések elő­készítésében. A társadalom- és gazda­ságpolitikai teendők végzé­sébe aktívabban kell bevon­ni az agrár- és a műszaki értelmiséget. A vitában felszólalók kö­zött volt Szabó Miklós, a testület tagja, a megyei párt- bizottság titkára is, aki nagy elismeréssel nyilatkozott a népfront eddigi tevékenysé­géről, kiemelve, hogy a tiszt­ségviselők, aktivisták jelen­tős érdemeket szereztek a választások előkészítésében, a társadalmi munkák szerve­zésében, a béke- és barátsá­gi munkában és így tovább. A HNF-re vár az a feladat, hogy megértesse a lakosság­gal, miért nem kerülhet sor a korábban előirányzott be­ruházásokra, fejlesztésekre számos településen. A te­kintetben sem lesz könnyű a feladata a népfrontnak, ha majd törvényesítik a kettős jelöléseket. Az ifjúsággal kapcsolat­ban javasolta, hogy a nép­front szorgalmazza tovább a családi nevelés magasabb színvonalának elérését, ez­zel is csökkentve a szülői házban tapasztalható feszült­ségeket. A helyi népfront­bizottságoknak a jövőben is fel kell vállalniuk községük (kerületük) gondjait, mivel a járások megszűnése után nehezebb feladatok várnak megoldásra. Befejezésül a megyei pártbizottság titkára úgy ítélte meg, hogy jó ütemben fejlődött a nép­fronttestületek munkája az eltelt 3 év alatt. Bukovinszky István Karácsonyi és újévi levelezőlapok Sajátságos gyűjteményt tud­hat magáénak a Zempléni Helytörténeti Múzeum. E sze­rencsi gyűjteményben ugyan­is nemcsak a környékre és a tájegységre vonatkozó do­kumentumok, relikviák ta­lálhatók, hanem igen érde­kes és alighanem egyedülálló országos gyűjtemény is. Ké­pes levelezőlapokat szerez­nek be rendszeresen, és így hazánknak csaknem minden települése, vidéke végigte­kinthető ezeken a szép kis képecskéken. A Képzőművészeti Kiadó — a legnagyobb levelezőlap­kibocsátónk — évek óta rendszeresen átadja a gyűj­teménynek új képeslapjaik egy-egy példányát. Éppen a napokban 2347 különféle la­pot küldött a zempléni mú­zeum gyarapítására. Ezek 1982 szeptemberétől napjain­kig jelentek meg. Azt terve­zi a kiadó, hogy a múzeum mellett a képeslapgyűjtők csaknem háromszáz főre te­hető és egyre növekvő tábo­rával is szorosabbra fűzi a kapcsolatait. Időről időre tá­jékoztatni kívánják őket a képeslapkiadás terveiről is> Ami egyébként a kiadást illeti: alig több, mint egy esztendő alatt 816 féle színes és 697 féle olcsóbb kivitelű képes levelézőlap került az üzletekbe. A kisebb telepü­lések, múzeumi emlékek megörökítésére is gondoltak, s ha alacsonyabb példány­számban is, de 389 féle fe­kete-fehér képeslapot gyár­tottak. Különleges igények kielégítésére 12 féle körala­kú és 45 féle eredeti színes felvételt is kibocsátottak. A városképeket bemutató lapokon kívül most, kará­csony és újév napja előtt megnőtt az érdeklődés, a ke­reslet az ünnepi üdvözlő la­pok iránt. Az idén több mint száz karácsonyit és 25 féle újévit jelentettek meg, ke­reken 17 millió példányban. Érdekes, hogy ez a nagy példányszám mégis valami­vel kevesebb a tavalyinál. Azért csökkentették, mert — a kiadó tájékoztatása szerint — az év elején hatmillió ma­radt meg a boltokban, amit azután visszavásároltak. Most az idén gyártott lapokkal együtt újra elosztva küldik szét a kereskedelmi hálózat­ba, hogy így folyamatos vá­lasztékot biztosítsanak a vá­sárlóknak. Ez egyúttal meg­oldja a kereskedelemnek azt a problémáját is — egyben a vevők érdekeit szolgálva —, hogy ne féljenek rendelni közvetlenül az ünnep előtt sem. Korábban ugyanis, ami megmaradt, azt egész esz­tendőben raktározniok kel­lett, és ettől jogosan húzó­doztak. Az új módszerrel — a maradék visszavásárlásá­val — a kereskedelem is' nagy gondtól szabadul meg, és a vevők is újraosztva gaz­dagabb választékban része­sülnek. Kedvező újdonság, hogy a kiadó gondolt az idei na­gyobb takarékosságra és a kispénzűekre, ezért az ünne­pi üdvözlő lapoknak több, mint a fele két forintért kap­ható. Újdonság az is, hogy 34 félét most először adnak ki. A nagyon igényes vá­sárlók pedig 400 ezer na­gyobb méretű, hajtogatott, több nyelvű üdvözlő szöveg­gel nyomott különleges lap között is válogathatnak. Ezekből 27 féle lesz most először kapható. Újdonság még az ajándékkísérő ízléses kis kártya, amely csak né­hány éve jelent meg a bol­tokban. Kereken ötven féle kapható belőlük, hogy a szép ajándékot szép kis kártya is díszíthesse küldője nevével, jókívánságaival. Két és fél milliónyi ajándék mellé já­rulhat ez a kedves kiegészí­tés. Egy pohárral sem! Annak ellenére, hogy a többség elítéli, és a törvény bünteti, még ma is sokan van­nak, akik „bocsánatos” bűnnek tartják az ittas járművezetést. Több pohár — eseten­ként több liter — alkohol elfogyasztása után nyugodtan ülnek fel fhotorkér ékpár­jukra, fogják meg a gépkocsi volánját. Ab­ban bíznak, hogy velük úgy sem történik baleset, őket nem fogja igazoltatni a rend­őr. Talán ebben reménykedett Bene István (27 éves, békéscsabai lakos) amikor gépko­csijával elindult a Sérokház presszó elől. Az elmúlt egy órában elfogyasztott ugyan hét üveg sört, és d szórakozóhelyen megje­lent rendőrjárőr is figyelmeztette, hogy itta­san ne üljön kocsiba, de ö úgy gondolta, szerencséje lesz. Nem így történt. . Ismét igazoltdtták, vérvételre előállították. Ügyé­ben a rendőrségi feljelentés alapján a Bé­késcsabai Városi Bíróság hozott ítéletet; Bene Istvánt 4 ezer forint pénzbírság meg­fizetésére kötelezték és a járművezetéstől egy évre tiltották el. Juhász Lajos». (33 éves, szabadkígyósi la­kos) már nem volt olydn szerencsés, hogy egy rendőri intézkedés mentse meg a bal­esettől. Szabadságon volt, de segédmotor­kerékpárjával bement békéscsabai mun­kahelyére névnapját megünnepelni, ahol — mint azt később az orvosszdkértö meg­állapította — nagy mennyiségű alkoholt fo­gyasztott. Az ünneplés után az ittas Juhász Lajos — akit senki sem tartott vissza — felült segédmotor-kerékpárjára, és haza in­dult. Az úton azonban elvesztette uralmát a jármű fölött, az árokba borult, és súlyo­san megsérült. Mivel magatartásával a közlekedés biztonságát veszélyeztette, ezért a bíróság öthónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte, és a járművezetéstől 1 év 6 hónapra tiltotta el. Azt mondják, hogy az okos ember más kárán tanul. Vannak ózonban olyanok is, akik még a saját tapasztalataikból sem vonják le a megfelelő tanulságot. László Balázs (40 éves, békéscsabai lakos)' is közé­jük tartozik. Közlekedési vétség miatt már volt büntetve, akkor 1 év 3 hónap javító­nevelő. munkára ítélték, és 2 évre a jármű- vezetéstől is eltiltották. Mostani büntetése 4 hónap felfüggesztett szabadságvesztés és 2 évre eltiltás a járművezetéstől. Az ok; ittas járművezetés. Gyulán az egyik sörözőben elfogyasztott három liter sört, majd motor- kerékpárjával Békéscsabára hajtott. A bel­városban egy rendőr járőr felfigyelt a sú­lyosan ittas motorkerékpárosra, igazoltatta, majd feljelentést tett ellene. Igaz, a felsorolt ügyek egyikében sem követelt emberéletet az ittas vezetés. Az is igaz, hogy mindeneire másképpen hat az alkohol, van, aki többet megiszik, mégsem látszik meg rajta, de van, akinek egy po­hár is sok. Az azonban biztos, hogy ha ital hatása alatt ülünk a jármű volánjához, megnövekszik a baleset bekövetkezésének lehetősége. Mielőtt ittasan kezünkbe ven­nénk az indítókulcsot, érdemes elgondol­kodni rajta: MEGÉRI?

Next

/
Thumbnails
Contents