Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

1983, november 27., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Biharugrán újra B ékés megye északi csücskében él Biharugra csaknem 1890 lakója, közel a román határhoz. Az ide látogató rendezett, tiszta utcákat és házakat, s ha ideje engedi, szorgos és udvarias embereket ismerhet meg. A hatvanas évek elején a falu lakossága rohamosan csökkent, ám ez a csökkenés néhány éve megállt. — Miben látja e jelenség okát Kiss Ernő tanácselnök? — Elsősorban abban, hogy gazdaságaink, üzemeink '81 óta egyre eredményesebben tevékenykednek. Például a Felsza­badult Föld Téesz, amely '81-ben 14 millió forint veszteség­gel zárt és '82 tavaszán új vezetéssel vágott a munkának, idén, hosszú évek után először veszteségmentes. A Biharug­rán létesített üzemek nemcsak a község, de a környék la­kóinak foglalkoztatását is megoldják. Ebben jelentős szerepe van a kosárfonóüzemnek, s a volt MAVAD-telephclyen léte­sült gazdasági társulásnak, amely túróroládgyártással foglal­kozik. A népességmegtartás szempontjából fontosnak érzem a lakosság életkörülményeiben bekövetkező javulásokat. Megoldott az egészségügyi ellátás. A kereskedelmi alapellátás megnyugtató, s az ÁFÉSZ új vezetőségének intézkedései njomán további javulások várhatók. Az elmúlt két évben szilárd burkolatú útjainkat felújítottuk, s megkezdtük a for­galmasabb mellékutcák javítását. Ha Biharugra életében sorsdöntő pillanat volt 1990 karácsonya, amikor a villany kigyulladt a faluban, akkor legalább ilyen fordulópont lehet az a nap, mikor 1985-ben minden utca ivóvizet kap. A víz­tornyot még ebben az évben felállítják. Sajnálatos viszont, hogy a lakásépítés üteme megtorpant. A községi pártvezetőség titkárát. Kormány Ernőt arról kérdezem, ami az adatok mögött van; az emberekről, a falu hangulatáról. — Én úgy gondolom, hogy az a nagyon nehéz életmód, ami Szabó Pál, Biharugra szülöttjének müveiből ismert, sokban megváltozott az elmúlt években. Ma már jól érzik magukat itt a biharugrai emberek. Eehet, hogy más községekhez ké­pest nehezebben, de jó megélhetést biztosít az ugrai föld. Pioblémákat okoz azonban, hogy számos üzem, amely mun­kaalkalmat biztosít a faluban — a téeszt kivéve —, nem bi­harugrai központtal működik, s ennek következtében nem járulnak hozzá kellőképpen a község szociális és kulturális fejlesztéséhez. Ez nehezíti a mozgalmi munkát is, hiszen a 40—45 KISZ-korosztályú fiatal különböző gazdasági egységek alapszervezetéhez tartozik. De öröm élni c falu szorgos, be­csületes lakói között, akiknek elődeit Szabó Pál még a múlt rendszer izgága, örök ellenzékeként emlegette, s akik mai társadalmunk, haladásunk odaadó és hű támogatói. Az ön húsa a busa! Hirdetik a halértékesítők, de nem sok sikerrel. Mintha jobban illene a felkiáltójel helyére a kérdőjel. így: az ön húsa a busa? Mert az az igazság, hogy ez az Ázsiá­ból ..bevándorolt’' fajta 15 év alatt sem tudott elsöprő .sikert aratni a magyar pia­con. Makacs, pontyon, csu­kán nevelődött ízlésünket nem volt képes kikezdeni. Persze, ha több busát, amúrt ennénk, akkor se oldhat­nánk meg a biharugrai hal­gazdaság gondját. Ezt Mi- kies Imre. a hálászati kerü­let vezetője is tudja: — Hatvan vagon halunk maradt meg. ennyit kell tá­rolnunk. teleltetnünk. — Mennyiért'.’ — Belekerül vagy három­millió forintba. — Megtérül? — Soha. öt év alatt 4(i százalékkal növekedett a hal­állomány. És*ez elsősorban a busáknak, amuroknak kö­szönhető. Jobban tudják hasznosítani a természetes táplálékkészletet, ezért is ho­nosították meg őket annak idején. — Most mar nem tennék... — Nincs vevője. Belföldön inkább pontyot, harcsát esz­nek. pedig jó a busa és az amur is fokhagymásán, sza- lonnásan. erősen fűszerezve. A szállítást meg — bár 24 vagonnal exportáltunk az idén — nehezen viseli. Sérü­lékeny, pusztulékon.v. És az ár! Az elmúlt két évben ki-, lója 34 forintról 23 forintra esett, 28 forintos önköltség mellett . . . — A legszebb hal a hal­piacon’ — Mindig az, amelyikből kevés van. Most úgy tűnik a ragadozókat keresik in­kább. Változtatunk mi is a „népesítési szerkezeten". 30— 35 százalékról 10 százalékra csökkentjük a növényevők arányát. Több lesz a harcsa, a csuka, ezek nyáron is jól halászhatok, és bírják a szállítást. Vagyis a piac azt kap amit kér. ha már mint fo­gyasztók tartjuk magunkat a régi mondáshoz: nem is hal. ha nem csuka! fl munkákat a „nevenapján”... Biharugrán az aszály nem okozott akkora kárt, mint amekkorát a belvíz szokott. Azonban a Felszabadult Föld Tsz feltűnően javuló eredményei nem csupán en­nek köszönhetők, hanem an­nak, hogy az új vezetőség bátran mert szakítani a kö­zelmúlt megszokásaival, s a tagság cselekvőén bízott a vezetők céljaiban. A téesz új vezetősége job­ban odafigyelt az éghajlati és a talajadottságokra, s be­látta, hogy ezen a területen hektáronként 50—60 mázsa búzát megtermelni képtelen­ség. Ezért alapvetően módo­sították a vetésszerkezetet, s kenderrel, cukorrépával kí­sérleteztek. E növények sok évvel ezelőtt már hálásnak bizonyultak itt, ám a közel­múltban szinte elfelejtkeztek róluk. A vállalt kockázat — ami a növények nagyobb költségráfordításából ered — végül is szép eredményeket hozott: a répa cukortartal­ma — 365 mázsás hektáron­kénti átlag mellett — 16.8 százalék, s a kender — az aszályos időjárás ellenére — 93 mázsa hektár termést hozott. A kender és a cukorrépa élőmunkaigénye rendkívül nagy. Ezen munkák meg­szervezésében mutatkozott meg az új vezetés ereje, fel­készültsége. A téesz tagsá­ga, az iskola és a nyugdíja­sok mind ott dolgoztak a földeken a munkák dandár­jában. Az ugrai téesz élt az­zal, hogy az embereket ér­telmes célra példamutatás­sal mozgósítani lehet. Ahogy a régiek mondták Biharug­rán. „a munkákat a neve- napján kell és lehet elvé­gezni", s ha „a szénát gyűj­teni kell, még a halottat is fel kell lenni a padlásra, mert az már ráér. de a szé­na nem". Az állattenyésztés egyik fő lehetősége a falu kör­nyékén levő közel 2 ezer hektáros legelőterület ki­használása. Ezen több mint háromezer anyajuhot tarta­nak, hagyományos módsze­rekkel. Ez az intenzív tartás­nál eredményesebbnek bizo­nyult. A téesz a további le­gelőit bérlegeltetéssel hasz­nosítja. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz szarvas- marháinak legeltetése ugyan­csak nyereséget biztosit. A Hidasháti Állami Gazdaság­gal is együttműködik a Felszabadult Föld a szako­sított szarvasmarhatelep és a hozzá tartozó legelő és szántóföld bérbe adása kap­csán. Az állattenyésztés nye­reségét a téesz növelni tud­ja hagyományos sertéstele­pének bővítésével. Két éve 800. tavaly ezer sertést ad­tak át. idén 1300. s jövőre kétezer hízósertés kibocsá­tása várható. Az elmúlt évek sorozatos vesztesége miatt a téeszben alacsony a bérszínvonal. Ezért különösen fontossá vált a háztáji támogatása és integrálása. Mintegy 500 fejőstehénről gondoskodnak a kisgazdaságokban, három­ezer-kétszáz hízósertést, s csaknem négyezer malacot értékesített a tagság. A téesz a tagoknak kedvezményesen biztosítja a takarmányt, az alomszalmát, de ellátja a nem téesztag termelőket is. A Felszabadult Föld Tsz két melléküzemágában. a varrodában. a betoncső­üzemben folyó tevékenység a foglalkoztatottság és a jö­vedelmezőség szempontjából egyaránt kedvező. Túrárolád Biharugráról Biharúdra refor­mátus temploma 1772-ben épült, s a román stílusú temp­lom 1800-ban kapott tornyot. A müem- lékértékü épület fel­újításra szorul, s a munkálatok tavaly ősszel el is kezdőd­tek. A tervet — melynek célja az eredeti állapot visz- szaállitása — az Or­szágos Műemléki Felügyelőség hagyta jóvá. A felújítás költsége várhatóan 800 ezer forint, me­lyet a gyülekezet sa­ját erőből fedez. A munkálatok első szakaszában a tetőt javították ki, majd a torony vakolása, festése következett. Jelenleg a templom- hajó külső vakolása folyik, s jövő évben kerül sor a belső ja­vítási munkálatokra. A puritán egysze­rűségével is megfo­gó református temp­lom remélhetőleg jö­vő év végéig vissza­nyeri eredeti szépsé­gét. Kulturális mozaik Kevesen tudják, s őszin­tén szólva bennünket is meglepett, hogy megyénk e félreeső zugában édesség­üzem van. Az egykori MA- VAD-telepen most — több. mint egy esztendeje — cso­koládét főznek, túrót kever­nek tíz asszonyok. A ráckevei Aranykalász Tsz és a Csemege Édesipari Vállalat gesztorságában 1983 nyarán alakult meg itt az Arany Csemege Gazdasági Társulás. A 126 dolgozónak munkát adó telep vezetője Koncz Gyula, képzettségére nézve magyar—történelem szakos tanár. Nagyot szív a filter nélküli Munkásból. — Annak idején, amikor elhatározták az üzem bein­dítását, csak Mátészalkán készítettek Túrórudit. Jó üz­letnek látszott, s pergze most se rossz, bár a piac telítet­tebb. A Tsz-tej Nagykeres­kedelmi Értékesítő Vállalat azt mondta. nem tudunk annyi roládot gyártani, hogy el ne adnák. Hát ez nem egészen így van. Termelé­sünket havi egymillió cso­magra futtattuk fel, s ez — noha eladható — tekintélyes mennyiség. A biharugrai roládcsalád négytagú: van narancsos, citromos, banános és csoko­ládés. Csomagolják egyesé­vel és átlátszó műanyag té­gelybe párosával. Ehetnek belőle a zalaegerszegi, szom­bathelyi gyerekek csakúgy, mint a szekszárdiak, szolno­kiak. szegediek. Kapható Békéscsabán. Budapesten, a Mátravidéken. szóval szinte az egész országban. Hamarosan új termékkel bővül kínálatuk: karácsony­ra az üzletekbe kerül a kü­lönféle gyümölcsökkel íze­sített. habosított tortakrém. Első hallásra furcsa, s mégis igaz, hogy a községben esti és levelező szakon középiskolai ok­tatás folyik immár 25 éve. Négyévenként szerveznek egy osztályt, s így biztosítják Bihar­ugra és környéke középfokú képzését. A szeghalmi Péter András Gimnázium kihelyezett osztálya ez, ahol azonban a helyi tantestület oktat, s hogy milyen eredménnyel, azt bizo­nyítja nem egy itt végzett és a felsőoktatás követelményeivel is megbirkózó tanuló. a Bar a községnek mozija nincs, a Békés megyei Moziüzemi Vál­lalat a halgazdaság nagytermé­ben hetente egyszer filmet ve­tít. Ezen felüL az általános is­kolások többsége bérletet vál­tott. amivel tíz előadás tekint­hető meg. A filmek egy része szorosan kapcsolódik a tan­anyaghoz. így próbálják az is­kola gyengébb felszereltségét el­lensúlyozni. Nagy sikere van az ..ovimozinak" is. amely összesen 20 előadást tart évente*. s A néhány esztendeje átadott könyvtárban az óvodások és az iskolások rendszeres látogatói a különböző rendhagyó foglalko­zásoknak. a Nagy banata az iskola tana­rainak és vezetőinek, hogy — pénz. híján — művészeket meg­hívni nem tudnak. Pedig még sokan emlékeznek arra. mikor Hetvenhat dolgos év Kopott bekecs. kucsma, gumicsizma. Hetvenhat esz­tendős csontos, de még min­dig dolgos kezek. Olyan, hogyha ránéz az ember el­lágyul a lelke. Igazi paraszt- ember, testében a föld ősi szeretetével. mely évszáza­dokon keresztül gyűlt, rakó­dott, öröklődött, ki tudja hány nemzedéken át. Hogy kihajtson Józsikában, gyara­podjék Kiss Jóskában és ki­teljesedjék Kiss Józsefben. Nem ment a halgazdaság­ba. A halász mind reumás... Pár hold földön gazdálkod­tak özvegy édesanyjával, négy testvérével. Az isme­rősök, ha emlegették, csak így kezdték: vajon Józsi hol rugdossa a göröngyöt'.’ Mert minden útjába kerülő gö­röngyöt széttaposott, lazul­jon a föld . . . Igen sokszor feltehették ezt a kérdést '43 után. ami­kor kikerült a frontra. Meg­járta Lengyelországot, a ha­difogságot. 48-ban került ha­za. Tíz év múlva, 1958-ban beválasztották tanácstagnak, és azóta mindig. Aktiv még ma is. tele ötlettel. Bekopog a tanácselnökhöz, összedör­zsöli a kezét és mondja: Er- nökém, ezt kéne csinálni .. . Mindig tartott állatokat, most is van két tehén, két koca az udvarában. Mondo­gatja a fiataloknak: lelkiös- meret nélkül nem lehet jó­szágot nevelni, csak az lehet állattenyésztő, aki jóindula­tú. Elhívják sokan, hogy se­gítsen az elletésnél —- bár azt 'mondta ezt ne írjam meg. mert az állatorvos haragszik érte. A legrégibb téesztag a fa­luban, az első belépők közt volt 1950-ban, amikor a „kol­hoz" megalakult. Kormány­kitüntetéssel ment nyugdíj­ba. aztán a miniszter is ki­tüntette, azért, amit a falu­ért tett, tesz. „Nem vagyok párttag" — majd jogos büsz­keséggel hozzáfűzi — „De vagyok olyan párttag, mint akiknek tagkönyve van". Az az ember — a tanács­elnök fogalmazott így — aki nem azt mondja „előre”, ha­nem azt. hogy „utánam". Hit mondja még sokáig jelentős művészek tartottak itt felejthetetlen előadásokat. Ami­kor a halgazdaság önállóan ren­delkezett kulturális célokra for­dítható anyagi eszközökkel, a községben szerepelt Latabár Kál­mán, Feleki Kamill. Bessenyei Ferenc. Hofi Géza. Jó volna, ha ennek a megszakadt hagyo­mánynak folytatása lehetne, hi­szen a községben színház foga« dúsára alkalmas helyiség nincs, s mind a csabai, mind a deb­receni színház messze van. Az oldalt írták: Szatmári Ilona, Ungár Tamás. A fotókat Fazekas László készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents