Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
1983, november 27., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Biharugrán újra B ékés megye északi csücskében él Biharugra csaknem 1890 lakója, közel a román határhoz. Az ide látogató rendezett, tiszta utcákat és házakat, s ha ideje engedi, szorgos és udvarias embereket ismerhet meg. A hatvanas évek elején a falu lakossága rohamosan csökkent, ám ez a csökkenés néhány éve megállt. — Miben látja e jelenség okát Kiss Ernő tanácselnök? — Elsősorban abban, hogy gazdaságaink, üzemeink '81 óta egyre eredményesebben tevékenykednek. Például a Felszabadult Föld Téesz, amely '81-ben 14 millió forint veszteséggel zárt és '82 tavaszán új vezetéssel vágott a munkának, idén, hosszú évek után először veszteségmentes. A Biharugrán létesített üzemek nemcsak a község, de a környék lakóinak foglalkoztatását is megoldják. Ebben jelentős szerepe van a kosárfonóüzemnek, s a volt MAVAD-telephclyen létesült gazdasági társulásnak, amely túróroládgyártással foglalkozik. A népességmegtartás szempontjából fontosnak érzem a lakosság életkörülményeiben bekövetkező javulásokat. Megoldott az egészségügyi ellátás. A kereskedelmi alapellátás megnyugtató, s az ÁFÉSZ új vezetőségének intézkedései njomán további javulások várhatók. Az elmúlt két évben szilárd burkolatú útjainkat felújítottuk, s megkezdtük a forgalmasabb mellékutcák javítását. Ha Biharugra életében sorsdöntő pillanat volt 1990 karácsonya, amikor a villany kigyulladt a faluban, akkor legalább ilyen fordulópont lehet az a nap, mikor 1985-ben minden utca ivóvizet kap. A víztornyot még ebben az évben felállítják. Sajnálatos viszont, hogy a lakásépítés üteme megtorpant. A községi pártvezetőség titkárát. Kormány Ernőt arról kérdezem, ami az adatok mögött van; az emberekről, a falu hangulatáról. — Én úgy gondolom, hogy az a nagyon nehéz életmód, ami Szabó Pál, Biharugra szülöttjének müveiből ismert, sokban megváltozott az elmúlt években. Ma már jól érzik magukat itt a biharugrai emberek. Eehet, hogy más községekhez képest nehezebben, de jó megélhetést biztosít az ugrai föld. Pioblémákat okoz azonban, hogy számos üzem, amely munkaalkalmat biztosít a faluban — a téeszt kivéve —, nem biharugrai központtal működik, s ennek következtében nem járulnak hozzá kellőképpen a község szociális és kulturális fejlesztéséhez. Ez nehezíti a mozgalmi munkát is, hiszen a 40—45 KISZ-korosztályú fiatal különböző gazdasági egységek alapszervezetéhez tartozik. De öröm élni c falu szorgos, becsületes lakói között, akiknek elődeit Szabó Pál még a múlt rendszer izgága, örök ellenzékeként emlegette, s akik mai társadalmunk, haladásunk odaadó és hű támogatói. Az ön húsa a busa! Hirdetik a halértékesítők, de nem sok sikerrel. Mintha jobban illene a felkiáltójel helyére a kérdőjel. így: az ön húsa a busa? Mert az az igazság, hogy ez az Ázsiából ..bevándorolt’' fajta 15 év alatt sem tudott elsöprő .sikert aratni a magyar piacon. Makacs, pontyon, csukán nevelődött ízlésünket nem volt képes kikezdeni. Persze, ha több busát, amúrt ennénk, akkor se oldhatnánk meg a biharugrai halgazdaság gondját. Ezt Mi- kies Imre. a hálászati kerület vezetője is tudja: — Hatvan vagon halunk maradt meg. ennyit kell tárolnunk. teleltetnünk. — Mennyiért'.’ — Belekerül vagy hárommillió forintba. — Megtérül? — Soha. öt év alatt 4(i százalékkal növekedett a halállomány. És*ez elsősorban a busáknak, amuroknak köszönhető. Jobban tudják hasznosítani a természetes táplálékkészletet, ezért is honosították meg őket annak idején. — Most mar nem tennék... — Nincs vevője. Belföldön inkább pontyot, harcsát esznek. pedig jó a busa és az amur is fokhagymásán, sza- lonnásan. erősen fűszerezve. A szállítást meg — bár 24 vagonnal exportáltunk az idén — nehezen viseli. Sérülékeny, pusztulékon.v. És az ár! Az elmúlt két évben ki-, lója 34 forintról 23 forintra esett, 28 forintos önköltség mellett . . . — A legszebb hal a halpiacon’ — Mindig az, amelyikből kevés van. Most úgy tűnik a ragadozókat keresik inkább. Változtatunk mi is a „népesítési szerkezeten". 30— 35 százalékról 10 százalékra csökkentjük a növényevők arányát. Több lesz a harcsa, a csuka, ezek nyáron is jól halászhatok, és bírják a szállítást. Vagyis a piac azt kap amit kér. ha már mint fogyasztók tartjuk magunkat a régi mondáshoz: nem is hal. ha nem csuka! fl munkákat a „nevenapján”... Biharugrán az aszály nem okozott akkora kárt, mint amekkorát a belvíz szokott. Azonban a Felszabadult Föld Tsz feltűnően javuló eredményei nem csupán ennek köszönhetők, hanem annak, hogy az új vezetőség bátran mert szakítani a közelmúlt megszokásaival, s a tagság cselekvőén bízott a vezetők céljaiban. A téesz új vezetősége jobban odafigyelt az éghajlati és a talajadottságokra, s belátta, hogy ezen a területen hektáronként 50—60 mázsa búzát megtermelni képtelenség. Ezért alapvetően módosították a vetésszerkezetet, s kenderrel, cukorrépával kísérleteztek. E növények sok évvel ezelőtt már hálásnak bizonyultak itt, ám a közelmúltban szinte elfelejtkeztek róluk. A vállalt kockázat — ami a növények nagyobb költségráfordításából ered — végül is szép eredményeket hozott: a répa cukortartalma — 365 mázsás hektáronkénti átlag mellett — 16.8 százalék, s a kender — az aszályos időjárás ellenére — 93 mázsa hektár termést hozott. A kender és a cukorrépa élőmunkaigénye rendkívül nagy. Ezen munkák megszervezésében mutatkozott meg az új vezetés ereje, felkészültsége. A téesz tagsága, az iskola és a nyugdíjasok mind ott dolgoztak a földeken a munkák dandárjában. Az ugrai téesz élt azzal, hogy az embereket értelmes célra példamutatással mozgósítani lehet. Ahogy a régiek mondták Biharugrán. „a munkákat a neve- napján kell és lehet elvégezni", s ha „a szénát gyűjteni kell, még a halottat is fel kell lenni a padlásra, mert az már ráér. de a széna nem". Az állattenyésztés egyik fő lehetősége a falu környékén levő közel 2 ezer hektáros legelőterület kihasználása. Ezen több mint háromezer anyajuhot tartanak, hagyományos módszerekkel. Ez az intenzív tartásnál eredményesebbnek bizonyult. A téesz a további legelőit bérlegeltetéssel hasznosítja. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz szarvas- marháinak legeltetése ugyancsak nyereséget biztosit. A Hidasháti Állami Gazdasággal is együttműködik a Felszabadult Föld a szakosított szarvasmarhatelep és a hozzá tartozó legelő és szántóföld bérbe adása kapcsán. Az állattenyésztés nyereségét a téesz növelni tudja hagyományos sertéstelepének bővítésével. Két éve 800. tavaly ezer sertést adtak át. idén 1300. s jövőre kétezer hízósertés kibocsátása várható. Az elmúlt évek sorozatos vesztesége miatt a téeszben alacsony a bérszínvonal. Ezért különösen fontossá vált a háztáji támogatása és integrálása. Mintegy 500 fejőstehénről gondoskodnak a kisgazdaságokban, háromezer-kétszáz hízósertést, s csaknem négyezer malacot értékesített a tagság. A téesz a tagoknak kedvezményesen biztosítja a takarmányt, az alomszalmát, de ellátja a nem téesztag termelőket is. A Felszabadult Föld Tsz két melléküzemágában. a varrodában. a betoncsőüzemben folyó tevékenység a foglalkoztatottság és a jövedelmezőség szempontjából egyaránt kedvező. Túrárolád Biharugráról Biharúdra református temploma 1772-ben épült, s a román stílusú templom 1800-ban kapott tornyot. A müem- lékértékü épület felújításra szorul, s a munkálatok tavaly ősszel el is kezdődtek. A tervet — melynek célja az eredeti állapot visz- szaállitása — az Országos Műemléki Felügyelőség hagyta jóvá. A felújítás költsége várhatóan 800 ezer forint, melyet a gyülekezet saját erőből fedez. A munkálatok első szakaszában a tetőt javították ki, majd a torony vakolása, festése következett. Jelenleg a templom- hajó külső vakolása folyik, s jövő évben kerül sor a belső javítási munkálatokra. A puritán egyszerűségével is megfogó református templom remélhetőleg jövő év végéig visszanyeri eredeti szépségét. Kulturális mozaik Kevesen tudják, s őszintén szólva bennünket is meglepett, hogy megyénk e félreeső zugában édességüzem van. Az egykori MA- VAD-telepen most — több. mint egy esztendeje — csokoládét főznek, túrót kevernek tíz asszonyok. A ráckevei Aranykalász Tsz és a Csemege Édesipari Vállalat gesztorságában 1983 nyarán alakult meg itt az Arany Csemege Gazdasági Társulás. A 126 dolgozónak munkát adó telep vezetője Koncz Gyula, képzettségére nézve magyar—történelem szakos tanár. Nagyot szív a filter nélküli Munkásból. — Annak idején, amikor elhatározták az üzem beindítását, csak Mátészalkán készítettek Túrórudit. Jó üzletnek látszott, s pergze most se rossz, bár a piac telítettebb. A Tsz-tej Nagykereskedelmi Értékesítő Vállalat azt mondta. nem tudunk annyi roládot gyártani, hogy el ne adnák. Hát ez nem egészen így van. Termelésünket havi egymillió csomagra futtattuk fel, s ez — noha eladható — tekintélyes mennyiség. A biharugrai roládcsalád négytagú: van narancsos, citromos, banános és csokoládés. Csomagolják egyesével és átlátszó műanyag tégelybe párosával. Ehetnek belőle a zalaegerszegi, szombathelyi gyerekek csakúgy, mint a szekszárdiak, szolnokiak. szegediek. Kapható Békéscsabán. Budapesten, a Mátravidéken. szóval szinte az egész országban. Hamarosan új termékkel bővül kínálatuk: karácsonyra az üzletekbe kerül a különféle gyümölcsökkel ízesített. habosított tortakrém. Első hallásra furcsa, s mégis igaz, hogy a községben esti és levelező szakon középiskolai oktatás folyik immár 25 éve. Négyévenként szerveznek egy osztályt, s így biztosítják Biharugra és környéke középfokú képzését. A szeghalmi Péter András Gimnázium kihelyezett osztálya ez, ahol azonban a helyi tantestület oktat, s hogy milyen eredménnyel, azt bizonyítja nem egy itt végzett és a felsőoktatás követelményeivel is megbirkózó tanuló. a Bar a községnek mozija nincs, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat a halgazdaság nagytermében hetente egyszer filmet vetít. Ezen felüL az általános iskolások többsége bérletet váltott. amivel tíz előadás tekinthető meg. A filmek egy része szorosan kapcsolódik a tananyaghoz. így próbálják az iskola gyengébb felszereltségét ellensúlyozni. Nagy sikere van az ..ovimozinak" is. amely összesen 20 előadást tart évente*. s A néhány esztendeje átadott könyvtárban az óvodások és az iskolások rendszeres látogatói a különböző rendhagyó foglalkozásoknak. a Nagy banata az iskola tanarainak és vezetőinek, hogy — pénz. híján — művészeket meghívni nem tudnak. Pedig még sokan emlékeznek arra. mikor Hetvenhat dolgos év Kopott bekecs. kucsma, gumicsizma. Hetvenhat esztendős csontos, de még mindig dolgos kezek. Olyan, hogyha ránéz az ember ellágyul a lelke. Igazi paraszt- ember, testében a föld ősi szeretetével. mely évszázadokon keresztül gyűlt, rakódott, öröklődött, ki tudja hány nemzedéken át. Hogy kihajtson Józsikában, gyarapodjék Kiss Jóskában és kiteljesedjék Kiss Józsefben. Nem ment a halgazdaságba. A halász mind reumás... Pár hold földön gazdálkodtak özvegy édesanyjával, négy testvérével. Az ismerősök, ha emlegették, csak így kezdték: vajon Józsi hol rugdossa a göröngyöt'.’ Mert minden útjába kerülő göröngyöt széttaposott, lazuljon a föld . . . Igen sokszor feltehették ezt a kérdést '43 után. amikor kikerült a frontra. Megjárta Lengyelországot, a hadifogságot. 48-ban került haza. Tíz év múlva, 1958-ban beválasztották tanácstagnak, és azóta mindig. Aktiv még ma is. tele ötlettel. Bekopog a tanácselnökhöz, összedörzsöli a kezét és mondja: Er- nökém, ezt kéne csinálni .. . Mindig tartott állatokat, most is van két tehén, két koca az udvarában. Mondogatja a fiataloknak: lelkiös- meret nélkül nem lehet jószágot nevelni, csak az lehet állattenyésztő, aki jóindulatú. Elhívják sokan, hogy segítsen az elletésnél —- bár azt 'mondta ezt ne írjam meg. mert az állatorvos haragszik érte. A legrégibb téesztag a faluban, az első belépők közt volt 1950-ban, amikor a „kolhoz" megalakult. Kormánykitüntetéssel ment nyugdíjba. aztán a miniszter is kitüntette, azért, amit a faluért tett, tesz. „Nem vagyok párttag" — majd jogos büszkeséggel hozzáfűzi — „De vagyok olyan párttag, mint akiknek tagkönyve van". Az az ember — a tanácselnök fogalmazott így — aki nem azt mondja „előre”, hanem azt. hogy „utánam". Hit mondja még sokáig jelentős művészek tartottak itt felejthetetlen előadásokat. Amikor a halgazdaság önállóan rendelkezett kulturális célokra fordítható anyagi eszközökkel, a községben szerepelt Latabár Kálmán, Feleki Kamill. Bessenyei Ferenc. Hofi Géza. Jó volna, ha ennek a megszakadt hagyománynak folytatása lehetne, hiszen a községben színház foga« dúsára alkalmas helyiség nincs, s mind a csabai, mind a debreceni színház messze van. Az oldalt írták: Szatmári Ilona, Ungár Tamás. A fotókat Fazekas László készítette.
