Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 27., vasárnap Emlékezés a 80 éve született Fürst Sándorra Harci zászló lett a neve Nyolcvan évvel ezelőtt. 1903. november 27-én szüle­tett a Vas megyei Rum köz­ségben. s 1932. július 29-én halt kommunista meggyőző­déséért mártírhalált Fürst Sándor, a magyar kommu­nista mozgalom kimagasló alakja. Budapesten érettségizett, s aztán a ruggyantárugyár tisztviselője lett. Nagy ha­tással voltak politikai ér­deklődésére a Magyar Ta­nácsköztársaság küzdelmei, s így — alig 22 évesen — a fővárosban a Szociáldemok­rata Pártban, a magántiszt­viselők baloldali ellenzéki csoportjában, valamint a munkások különböző kultu­rális szervezeteiben kezdett tevékenykedni. 1926-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd alig két esztendővel később beválasztották az il­legálisan dolgozó párt köz­ponti bizottságába. Csakha­mar a magyar munkásmoz­galom egyik legkiválóbb szervezőjévé, s a párt esz­méinek legeredményesebb propagandistájává vált. Ki­tűnően tudta összekapcsolni a legális szervezetekben való munkát a párt kénysze­rű illegalitásából adódó konspirációs követelmények­kel. Ez a kettős feladat — vagyis az egyidejűleg végzett legális és illegális munka — akkor szűnt meg az életé­ben. amikor 1920-ban letar­tóztatták. majd a következő évben újra letartóztatták. Szabadulását követően a ré­gi Fürst Sándor eltűnt az emberek szeme elől. hogy illegális iratokkal — Brandt György házi tanítóként — a józsefvárosi Tűzoltó utcában béreljen magának lakást. A külföldről időközben haza­tért Sallai Imrével és Kari­kás Frigyessel. Kilián Györggyel, az újpesti Tungs­ram gyár fiatal lakatosával, s többek között Dési Huber Istvánnal. Derkovits Gyulá­val. József Attilával, vala­mint Szabó Ferenc zeneszer­zővel. az újpesti, csepeli, az erzsébeti munkásság legáldo­zatkészebb fiataljaival együtt most már teljes erővel a kommunista üzemi és terü­leti pártcsoportok kiépítésé­re. az illegális pártsajtó megteremtésének szentelte minden idejét és energiáját Mint ti KMP KB Titkársá­ga tagjának. 1929 júniusától feladatköre kiterjedt a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség. a KIMSZ munkájának irányítására is. Stromfeld Aurél halála után ö lett a Szociáldemokrata Párt XIV. kerületi választókerületi pártszervezetének elnöke, s a pártmunkában munkatár­sa — a többi között — Mad- zsar Józsefnek. A tőkés társadalmi ren­det alapjaiban megrázkód­tató gazdasági válság. a nemzetközi méretekben ki­bontakozó. s mind tömege­sebb méretű munkanélküli­ség. a nyomor, a hazai mun­kás- és szegényparaszti tö­megek fokozódó elégedetlen­sége. és mind erőteljesebb forradalmi fellépése láttán az ellenforradalmi rendszer 1931 kora őszén — a bia- torbágyi vonat robbant ás ürügyén — életbe léptette a statáriumot. Jóllehet nem sokkal később Bécsben el­fogták a hírhedt Matuska Szilvesztert, a vasútrobban- tót, a rögtönítélő bíráskodást továbbra is fenntartották. Amikor azután 1932 júliusá­ban a KMP itthoni vezetőit sorban letartóztatták. Sallai Imrét és Fürst Sándort sta- táriális bírósági eljárással halálra ítélték. S hiába volt a becsületes, lelkiismeretes emberek megmozdulása. a világ haladó közvéleményé­nek szenvedélyes tiltakozá­sa. mindezek ellenére a hír­hedt Türeky-tanács „a tör­vényes rend erőszakos fel­forgatására és megsemmisí­tésére irányuló bűntett el­követése miatt" hozott halá­los ítéletet végrehajtották. Nehéz szívvel gondolunk arra. hogy Fürst Sándor még élhetne, s hogy 29 éves ko­rában oltotta ki fiatal életét az önkény. Tragikusan rö­vid, s mégis oly tartalmas, gazdag életútját felmérve, mégis azt mondhatjuk: ha közvetlenül nem is lehetett már a '30-as. '40-es évek po­litikai küzdelmeinek részese, közvetve továbbra is az ma­radt. Tovább élt és hatott, s harci zászló, bátorító me- mentó lett a neve. viharos tüntetéseken jelszóként har­sogva és dalba is foglalva: ..Sailaira és Fürstre emlé­kezz. proletár!" Ü. L. Békés megyei műszaki vetélkedő A levelezés fordulókban legtöbb pontot gyűjtött ver­senyzők jeligéi (személyi számai): 2 500209 4649 1 460519 0860 1 580726 0451 1 561112 0907 1 550724 1037 1 601024 0503 1 550517 1111 1 470920 1221 1 500904 2861 1 490331 0912 1 590427 0742 1 460717 0740 1 590404 0644 1 340515 0714 1 550809 0062 1 481202 1148 1 510310 0942 1 381001 0662 1 530629 1066 1 581204 0557 (A felsorolás nem jelent helyezési sorrendet!) Azok a versenyzők, akiknek személyi számát közzétet­tük, kitartó munkájuk és tehetségük alapján a DÖNTÖ játék résztvevői. Szívből gratulálunk! Kérjük a döntőbe jutott versenyzőket, hogy a döntő játékra — versenyzői minőségben jöjjenek el, hozzák magukkal személyi igazolványukat, és 1 db MSZ 10341 —54, 10 db hibátlan minőségű, de tiszta MSZ 56477—70 szerinti közszükségleti, ruházati cikket és 1 db grafitce­ruzát (HB). mivel ezekre a játék közben szükségük lesz (lehet). Szeretettel várjuk a döntőre — szurkolói minőségben — azokat a kedves versenyzőket is. akik küzdeni aka­rásból ugyan példát mutattak, de a legjobb versenyzők után „csak” a jobbak közé tudták felküzdeni magukat. A döntő helye: Békéscsaba, Technika Háza. A döntő időpontja: 1983. december 10., 9 óra. Gépipari Tudományos Egyesület Békéscsabai Szervezete n változtatást gondos mérlegelés előzi meg a Szirénben Üzemmérnökképzés megyénkben Beszélgetés Tóth Zoltánnal, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola igazgatóhelyettesével A Tiszán innen az építő­ipari műszaki üzemmérnök- képzés a debreceni főiskolá­ra alapozódik. A Békés me­gyei szakemberigény tehát innen nyerhet kielégítést. Az elmúlt évek tényszámai azt mutatják, hogy nagyon ke­vesen. mindössze húszán vé­geztek az utolsó hat évben a főiskola nappali tagozatán. Békés megye vezetői, az iparvállalatok az utóbbi években mindinkább szor­galmazták egy Békés megyei kihelyezett tagozat indítását, amelyet első ízben elutasí­tott. másodízben engedélye­zett a Művelődési Miniszté­rium. Így aztán elkezdődhe­tett a szervező munka. 1983 szeptemberében pedig egy 25 fős csoportban beindulhatott az oktatás. Az előzményekről dl'. Tóth Zoltán, a debreceni főiskola igazgatóhelyettese eképpen vélekedik: — Az oktatás feltételeit a Békés megyei Tanács és a pártszervek, az iskola, az építőipari vállalatok és az építőipari koordinációs iro­da segítségével teremtettük meg, s a főiskola szívesen biztosítja ehhez az oktatási feltételeket, hiszen a Békés megyeiek hozzáállása a jobb szakember-ellátottság megte­remtéséhez nagyon kedvező. — Miként könnvíthetök Az utóbbi években nőtt Orosházán a komoly zene kedvelőinek tábora, s színe­sedett a város zenei élete. A Petőfi Művelődési Központ hangversenyterme ad helyet az Országos Filharmónia bér­letes rendezvényeinek. Az idén négy hangversenyt hallgathatnak meg a felnőtt bérletesek, akiknek száma csaknem 300-ra szaporodott. Zongoraestet, vonós és szim­fonikus muzsikát terveztek a hangversenyek sorába, ame­lyeknek programjában is­mertebb és kevésbé ismert zeneművek is szerepelnek. Az ifjúsági bérleti hangver­senyek sorozatában négy év­folyamon keresztül előbb a hagyományos, majd a mo­dern zenével., ismerkedhet meg a mintegy 500 általános iskolás bérletes. A város amatőr csoportjai jelentős részt vállalnak az orosházi zenei élet fellendí­tésében. A Madrigál Kórus, a városi fúvószenekar és a kamarazenekar a művelődési központ. az úttörőzenekar pedig az ifjúsági ház égisze alatt működik. Ezek az ama­tőr együttesek — azon túl. hogy ünnepélyesebbé teszik a városi rendezvényeket — Sokszor előfordul, hogy egy hasznosnak ígérkező kezdeményezés a nem meg­felelő előkészítés miatt nem váltja be a hozzáfűzött re­ményeket. Tisztában volt ez­zel a Hazafias Népfront bé­kési városi bizottsága és a városi tanács, amikor a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának felhí­vására elhatározták, hogy másodnyersanyag- és hulla­dékhasznosító akciót szervez­nek a városban. A hulladékgyűjtési akció szervezési munkáit a nép­front vállalta magára, je­lentős segítséget kaptak a tanács műszaki osztályától. Békés lakosságát az úttörők segítségével tájékoztatták. Három általános iskola ta­nulói vettek részt a szóróla­pok és plakátok elhelyezésé­ben. A tanácstagoknak, a lakó- és utcabizottsági elnö­köknek levelet juttattak el. amelyekben az akció támo­gatására kérték fel őket. Ezenkívül az utcabizottsági meg a főiskoláktól távol eső városban a tanulás körülmé­nyei 7 — Félévenként háromszor öt nap konzultációs idő után a debreceni főiskolán vizs­gáznak a hallgatók, akikről állíthatjuk, hogy szorgalma­sak. és pontosan megjelen­nek a konzultációkon. A Vá­sárhelyi Pál Szakközépiskola tanárai segítenek a felkészü­lésben. otthont adnak a ta­gozatnak. a koordinációs iro­da pedig a főiskola segítsé­gével minden szükséges tan­könyvet beszerzett a tanu­láshoz. A főiskola részéről igyekszünk jól megszervezni az oktatást, egyes tananya­gok leadását. — Tervezik-e a 25 fős ki­helyezett tagozat létszámá­nak növelését 7 — A debreceni főiskola le­velező keretszámából vonó- dik el az ide felvett létszám. Ennek ellenére, ha a megye szakemberigénye a magas­építő mérnökképzés iránt megnő, úgy van lehetőség akár még egy csoport indí­tására is. Már most bein­dultak a jövő évi felvételi vizsgákat előkészítő tanfo­lyamok. hogy mind többen nyerhessenek felvételt a fő­iskolára 1984-ben. ■ —számadó— rendszeresen tartanak hang­versenyeket. megünneplik a nevezetesebb zenei évfordu­lókat. (Emlékhangversenyt adtak például a Bartók és a Kodály centenáriumon.) Nagyobb szabású zenei rendezvényeknek is otthoni ad Orosháza. Az idén ren­dezték meg például első íz­ben az orosházi zenei nyár programsorozatát, amelynek keretében több helyszínen tartottak különböző koncer­teket. Október első hetében volt a második orosházi kó­rustalálkozó, melynek során több hazai és egy külföldi kórus lépett a zenekedvelők elé. A zeneiskola ugyancsak számos lehetőséget terem a zenei kultúra fejlesztésére. A tanárok és növendékek nyil­vános hangversenyeket ad­nak. emellett az énekkar is gyakran lép a közönség elé. Ez az intézmény ad otthont az MSZBT által kétévenként szervezett, közel ötven fős szovjet—orosz zenei tábor­nak. A kéthetes tábor lehe­tőséget nyújt a hallgatók be­mutatkozására. ezzel is gaz­dagítva az alföldi város ze- zéi életét. G. K. tagoknak külön értesítéseket küldtek. Az összegyűjtött hulladékok szállításához szükséges járműveket a vá­rosi tanács kérte a vállala­toktól. S ha már sikerült je­lentős szállítókapacitást elő­teremteni. akkor úgy hatá­roztak, hogy az akciót lom­talanítással is egybekötik. A lakosságot arra kérték, hogy az utcára, a lakások elé he­lyezzék a hulladékot, hogy a gyűjtő járművek gyorsan végezhessenek a felrakással. A rakodásban a népfront­aktívákon kívül az úttörők is segítettek. Előre kijelölték azokat a helyeket, ahová hulladékgyűjtő konténereket helyezett el a köztisztasági üzem. Az üveghulladékot az úttörők ebbe gyűjtötték. A másodnyersanyag- és hulladékhasznosítási akció Békés területének 80 száza­lékát érintette. A gyűjtés során a lakosság segített az aktivistáknak és az úttörők­nek. (Az akciót különben egy érdekes jelenség kísérte. A Szirén Ruházati és Há­ziipari Szövetkezet pártveze- tősége ebben az évben több­ször is beszámoltatta mun­kájukról a gazdasági veze­tőket. akik olyan lényeges kérdésekről adtak számot, mint a tőkés export alaku­lása. a tervek teljesítése, a szövetkezet bérpolitikája, az új típusú gazdasági szerve­zetek létrehozásának lehető­sége. u társadalmi tulajdon védelme. A pártvézetöség minden esetben elvi állás­foglalással. nem egyszer pe­dig konkrét javaslatokkal segítette a gazdálkodást. s meghatározta a pártszerve­zetek. párttagok feladatait is. A gazdasági munka elvi. politikai irányítását az idén tovább gazdagította a párt- vezetőség és a szövetkezet gazdasági vezetőinek együt­tes ülése. Ezen elemezték a gazdálkodás tapasztalatait és meghatározták a legfonto­sabb tennivalókat. A részt­vevők a megbeszélést sike­resnek értékelték, ezért az idén először megtartott kö­zös tanácskozást a jövőben — évente egyszer — újab­bak követik. A szövetkezetben a koráb­bi évekhez hasonlóan 198.3- ban is a közösen kialakított szempontok figyelembe véte­lével folyt a gazdáfkodás. A Szirén a nehézségek ellené­re is sikeres évet zár. Ez olvasható ki a pártvezetőség beszámolójából is. amelyről a november 23-i összevont párttaggyűlésen tárgyaltak. Az elvárásoknak megfelelő­en nőtt a hatékonyság, az eszközkihasználtság, javult a munkaerő-gazdálkodás. A termelési költségek a terme­lési érték növekedésénél ki­sebb mértékben emelkedtek — olvashatjuk a beszámoló­ból. A termelési költség vár­hatóan 190 millió, a nyere­ség pedig 21 millió forint lesz. több mint 1982-ben. A gazdálkodás számai még kedvezőbbek lennének, ha nem lettek volna termelés- szervezési. irányítási, érté­kesítési gondok. A nehézsé­gek egyrészt az alapanyag­ellátásra. másrészt a kisha- tékonvságú részlegek tevé­kenységére vezethetők visz- sza. Alapanyaghiány miatt a szövetkezet 15 millió forint­tal kevesebb terméket, férfi­inget exportált, s az anyag­hiány megnehezítette a fo­lyamatos termelést is. Lényegében ilyen előzmé­nyek után kell megteremte­ni a továbblépés feltételeit, ami nem könnyű feladat. Ez tűnik ki azokból az elvárá­sokból is. amelyeket a párt­vezetőség 1984-es munka- programjában fogalmazott Aktivizálódtak a spontán gyűjtők, és néhány úttörő is különakcióba kezdett, hogy el ne vigyék előlük a hulla­dékot.) Elismeréssel kell szólni a város három általá­nos iskolájáról. Az igazgatók és a feladattal megbízott pedagógusok körültekintően szervezték és irányították a tanulókat. A pedagógusok a gyűjtéskor is jelen voltak, sőt, jó néhány szülői munka- közösség is bekapcsolódott a munkába. Az eredmények értékelé­sekor kiderült, hogy több mint 94 ezer forint értékű hulladékot gyűjtöttek össze. Az összeg felhasználásáról a HNF városi bizottságának el­nöksége állásfoglalást hozott. Ez az állásfoglalás megegye­zik a munkában részt vevők véleményével, mert a bevé­teleket elsősorban azok mun­kájának segítésére fordítják, akik részt, vettek a megmoz­dulásban. A három úttörő- csapat. támogatásként 11)—11) meg. A program az export, a hatékonyság növelését, az eddig_ elért jövedelmezőség fenntartását tartalmazza. A kérdés az. hogyan képes a szövetkezet eleget tenni ezeknek a célkitűzéseknek 7 A feltételek mindenesetre nehezednek, várhatóan ke­vesebb munkaerő áll majd rendelkezésre, nőnek a köz­ponti elvárások és az alap­anyag-ellátás — legalábbis az eddigi ismeretek szerint — tovább romlik. így az alapanyag-beszerzés újabb lehetőségeit kell felkutatni. A fejlesztéshez rendelkezés­re álló pénzt ugyanakkor ésszerűbben, a távlati célo­kat figyelembe véve terve­zik felhasználni. Ha nem kínálkozik jobb megoldás a hatékonyság nö­velésében. nem marad más hátra, mint a kevésbé jöve­delmező tevékenységek „visz- szafejlesztése". A játékrész­leg. a kézi hímzés és horgo­lás. a keresztorsózás, cérna- zás jövedelmezősége elma­rad a szövetkezeti átlagtól. Ezért a későbbiekben ter­mékszerkezet-váltásra. mun­kaerő-átcsoportosításra. át­képzésekre lehet számítani. A döntést, az esetleges vál­tozást gondos mérlegelés előzi meg. Ebben a helyzet­ben fokozott felelősség há­rul a párttagokra a szüksé­ges intézkedések indoklásá­ban. a legjobb megoldások felkutatásában. Ez csak kö­rültekintő politikai munká­val képzelhető el. A párt vezetőség ehhez a követelményhez igazodik, amikor az előbb már emlí­tett beszámolóban ismerteti azokat a változtatásokat js. amelyek a politikai munkát eredményesebbé tették. Még a tavalyi beszámoló taggyű­lésen elhatározták, hogy a jobb és a következetesebb tá­jékoztatás érdekében a párt- vezetőség tagjai is részt, vesznek az alapszervezetek munkájában. Egy éve ott vannak az alapszervezetek vezetőségi ülésein, és tag­gyűlésein, és mindamellett, hogy tájékoztatást adnak a legfontosabb tennivalókról, közvetlen információt sze­rezhetnek az alapszerveze­tek munkájáról, a részlegek tevékenységéről. A szövetkezet pártvezetö- ségének legfontosabb törek­vése. s ezt a szerdai össze­vont párttaggyűlés is meg­erősítette. hogy az alapszer­vezetekben a kezdeményező készség . kibontakozásához szükséges feltételeket meg­teremtsék. Ezt követeli a szövetkezet előtt álló felada­tok megoldása is . Kepenyes János ezer forintot kap. A meg­újuló népfronttestületek szer­vezeti életét nagymértékben segítheti a városi művelődési központ, A teremhiány nap­jainkban elég sok problémát okoz. Számos feladatot a művelődési központ nem tud megoldani, ezért az intéz­mény működésének támoga­tására 12 ezer forintot jut­tatnak. A fennmaradó 40 ezer forintot pedig a lakos­ság támogatásával épülő komplex nevelési központ építéséhez használják fel. A HNF elnöksége a gyűj­tés eredményességét látva elhatározta, hogy a jövő év- tavaszán hasonló akciót szer­vez a négy városkörnyéki te­lepülésen is. Nem lenne teljes a kép, ha csak az összegszerű ered­ményről esne szó. A 94 ezer forint önmagában még nem sokat mond, de ha figyelem­be vesszük, hogy ezért ösz- szesen 3474 órát kellett 800 tanulónak és 62 felnőttnek dolgozni, akkor mindjárt másként értékeljük a telje­sítményt. Lovász Sándor Gazdagodó zenei élet Orosházán Hasznosítják a haszontalant Békésen

Next

/
Thumbnails
Contents