Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
NÉPÚJSÁG 1983. november 27., vasárnap Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ■meg — hangsúlyozta Korom Mihály. A lehetőségek megvalósításában azonban sok a közös tennivalónk. A magyarok és a nemzetiségiek érdekazonossága a szocialista társadalom építésében, a közös feladatok megvalósításához szükséges szövetség nélkülözhetetlen alapja. Hazánkban a nemzetiségi politika gyakorlata, a szocializmus teremtette lehetőségként a szocialista demokrácia útján válik minél teljesebben valóra. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámutatott. hogy közös feladataink megoldásában a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének is nagy a szerepe és a felelőssége. Az országos, a területi és a helyi szervek várják, igénylik a szövetség alkotó részvételét a nemzetiségi politika megvalósításában. Ehhez az is kell, hogy a szövetség aktívan kezdeményezze és fejlessze az együttműködést. Korom Mihály a továbbiakban elismeréssel szólt a szövetség munkájának eredményeiről, és hozzátette: nagyra értékeljük és a továbbiakban is szívesen fogadjuk a szocialista Jugoszlávia közreműködését a magyarországi délszlávok anyanyelvének, kultúrájának ápolásában, gazdagításában. — Az MSZMP következetes nemzetiségi politikájához híven sokat tettünk azért, hogy megszabaduljunk történelmi múltunk terheitől. Magyarország ma már éppen olyan szocialista hazája az itt élő délszlávoknak, mint a magyaroknak. Közösek örömeink, mint ahogy közösek gondjaink, feladataink is. Ez az azonosulás, és a kölcsönös bizalom a mi nagy erőnk ma és az lesz holnap is. szocializmust építő együttes munkánkban — fejezte be felszólalását Korom Mihály. A többi nemzetiségi szövetség nevében Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a kongresszust: — A hazánkban élő nemzetiségek legmagasabb fórumaikon — politikai életünk jelentős eseményein •— kinyilvánítják,'hogy jó barátságban, egyetértésben élnek a magyar lakossággal, egymással, kölcsönösen osztoznak örömeikben, gondjaikban. közös erőfeszítéssel teljesítik feladataikat. Köpf Lászlóné felszólalásában elmondta, hogy a szövetség mindenkor számíthat a Kommunista Ifjúsági Szövetség támogatására. Akcióikkal, pályázataikkal elő akarják segíteni az anyanyelv tanulását, használatát, a nemzetiségi kultúra ápolását. Fórumokat akarnak teremteni az ifjúsági szövetségben is a nemzetiségi fiatalokat érdeklő kérdések, problémák megbeszélésére. A vitában felszólaló küldöttek elismeréssel szóltak az anyanyelvoktatás fejlesztése érdekében hozott intézkedésekről. Nagyra értékelték az anyanyelvi kiadói tevékenységet is. Elismerően szóltak a Magyar Televízió pécsi stúdiójának szerb- horvát adásáról: ennek szerkesztői az utóbbi öt év alatt eljutottak kameráikkal az ország valamennyi délszláv lakta vidékére, műsoraikkal igyekeztek hű képet adni a nemzetiségi politika megvalósításáról, a szerb-horvát és szlovén emberek mindennapjairól. A kongresszus nyitó napján kitüntetéseket adtak át a szövetség, több társadalmi munkásának kimagasló tevékenységük elismeréséül; Ruszk Márknak a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ítélték oda. a Szocialista Kultúráért kitüntetést hatan kapták meg, és e kitüntetésben részesült két délszláv amatőr művészeti együttes, egy-egy aktivista vehette át a Kiváló Munkáért kitüntetést, a miniszteri dicsérő oklevelet, s a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt. A kongresszus ma folytatja munkáját. Vaddisznót hoztak ajándékba A Sebes-Körös felett még el sem oszlott a reggeli köd. de már vidám beszélgetéstől hangos a Szeghalomtól pár kilométerre levő várhelyi ifjúsági tábor. Ha a gyülekezők öltözéke nem is árulná el, a „kellékek”, a fegyverek és a jókedvű vadászkutyák egyértelmű választ adnak arra, mi a célja a mai, szombati összejövetelnek. Bár jeges szél borzolgatja a iák még megmaradt lombjait, senki sem fázik. A vadászat közelgő izgalmai mindenkit felvillanyoznak. Dr. Szentkereszty Tamás, a szeghalmi vadásztársaság elnöke Vastag Károllyal, a nagykanizsai olajipari dolgozók vadásztársasága elnökével beszélget. A szeghalmiakon kívül ugyanis mintegy 40 Zala megyei vadász ijesztgeti ma a környék fácánkakasait és nyulait. Ezt a friss barátságot együttműködési szerződéssel pecsételték meg; melynek értelmében a szeghalmiak nagyvadakra, a nagykanizsai vadászok pedig a náluk ritkaságnak számító apró vadakra lőhetnek. Egyébként mindkét vadásztársaság igen szép eredményeket ért el az idén. A zalaiak több mint egymillió forint értékű szarvasbikát adtak el külföldieknek, s ez azért sem mellékes, mert valutát hoz az országnak. Nem kell szégyenkezniük a vendéglátóknak sem: nemrég például három nap alatt több mint ezer élő nyulat fogtak, amelyet ugyancsak exportál a MAVAD. Míg mindezt elmondja a két vadásztársaság vezetője, a zalaiak autóbuszából viláEligazítás Fotó: Fazekas László Jubileumi kiállítás Német díszposta, parókás, kínai sirályka, máltai strasz- szer, king; Blondinetta, Sza- tinetta. tyúktarka, budapesti gólyás, bácskai keringő, román kopasznyakú, bucharai dobos, római, magyar óriás és még számos, összesen 74 fajtából 1600 galambot mutattak be tegnap és láthatnak még ma is az érdeklődők a Padrach Lajos Általános Iskolában, Békéscsabán. A galambokon kívül 30 baromfifélét és ugyanennyi házinyulat is megtekinthetnek. A Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei szervezete 00 éve alakult, így jubilált is a megyeszékhely galambász és kisállattenyésztő csoportja. A kiállításra meghívtak nyugatnémet, jugoszláv, román és hazai tenyésztőket. A kiállított galambok versenyeztek is. Díjat kapott a fajta-, a színgyőzles és adtak ki a szervezők jubileumi díjat is. így 10 jugoszláv, 8 nyugatnémet, 0 román és több hazai tenyésztő is örömmel vehette át a díjakat. De vajon nehéz-e elérni, hogy a galamb egy-egy versenyen. kiállításon kiválót, 90—100 pontot érjen el. — Én kingeket tenyésztek! Volt már kiváló galambom, de az itt látható ideálszintet nehéz elérni — vallja Széphalmi József tenyésztő, aki szakmája szerint lakatos. — A galambtenyésztés nemcsak hobbi, hanem a nemzetek közötti barátság alapja is, és bizonyítja a tenyésztők állatszeretetét — fűzi hozzámég Filyó György. A tiszteletdíjas máltai, tenyésztője dr. Janovszki János. aki maga is szenvedélyes galambász. Sorra járva a ketrecekből kialakult utcákat, megcsodálhatjuk az angol begyes, a parókás, a karrier és soksok galamb kecses vonalait, és láthatjuk, tenyésztőik milyen büszkék rájuk. Tollúkat rázva jelezték, — legalábbis hiszi a laikus •— hogy örülnek a látogatóknak, de még inkább a velük szemben lévő ketrecben ugyancsak szárnyaikat emelgető strasszereknek, kingek- nek. A kiállítócsarnok egyik sarkában aztán láthattunk még házinyulakat és barorn- fikat, amelyek ugyancsak méltán felkeltették az idelátogatók érdeklődését. Kép, szöveg: Sz. J. Ennek a fácánkakasnak is „lőttek” got járt vaddisznó kerül elő. A 450 kilométerről idéuta- zott állat a vendégek ajándéka, s mint ilyen, ízlésesen csomagolt: piros szalag díszeleg a nyakán. Sajnos, nem élvezheti sokáig a népszerűséget, hisz vacsorának szánták. Közben megtörténtek az előkészületek a vadászatra. A szokásos kalaplengetéses üdvözlés után ki-ki megtalálta a hajtó, illetve vadászpárját, s megkapta az eligazítást, no és a töltényeket, Lehet indulni a határba, amelynek csendjét felveri a három teherautó. Látszólag alig van itt élet. Ám a bokrok mögül hamarosan fácánok csapata, s egy-egy ijedt nyúl fut elő, többségük vesztére. Akad munkájuk a Sajtóknak és a vadászkutyáknak; lassan piramissá nő az elejtett vadakból rakott kupac. Már az első órák sikerrel biztatnak, s így joggal remélik vendégek és vendéglátók, hogy emlékezetes lesz ez a kétnapos vadászat. — gubuez — n karácsonyi választékból Nemcsak a fenyővel, csillogó díszekkel dekorált kirakatok, a boltok választéka is arról tanúskodik: a kereskedelem felkészült a karácsonyi forgalomra. A -külföldi árucikk is több, mint a korábbi hónapokban. A belkereskedelem ugyanis az ország szűkös importlehetőségei ellenére is igyekszik külföldről származó termékekkel színesíteni a karácsonyi választékot, s ezekért hazai árukkal fizet. A szocialista országokkal már hagyományai vannak a belkereskedelmi választékcserének, s az áruk mintegy 10 százalékát — főként az ajándékozásra alkalmas cikkeket — évről évre az ünnepek előtti hetekben szállítják egymásnak a partnerek Idén például karácsonyig még több mint 15 millió rubel értékű áru kerül cserébe hazai termékekért a magyar üzletekbe. A 36 fővárosi és vidéki Centrum Áruház 9 csehszlovákiai, 8—8 NDK-beli és román, 7 bolgár, 2 lengyel és 2 szovjet áruházzal tart rendszeres kapcsolatot. Közülük az elkövetkezendő hetekben a bolgár és román partnerektől várnak mintegy 1 millió rubel értékű árut. A vidéki kereskedelmi vállalatok közül a veszprémi Pannonker az idén több mint félmilliárd forint értékű árut cserélt külföldi partnereivel. Az áruk egy része a karácsonyi választékot bővíti. Janus-arcú jelenség M egszoktuk, majdhogy nem természetesnek tartjuk, hogy a parasztság létszáma évről évre logy. ezért igencsak meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy merőben ellentétes folyamat játszódott le tavaly. Legújabb kori történelmünkben először nem csökkent, hanem 20 000-rel nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Erre a fejleményre Európa sok más országában is felfigyeltek. Kétségkívül Janus-arcú jelenségről van szó, amely egyszerre szerzett számunkra örömet és okozott gondokat is. Öröm. hogy folytatódott a mai, modern paraszti életforma felértékelődése, hogy a mai, gépekkel, vegyszerekkel dolgozó, a szakkönyveket bújó, vagy szak- tanfolyamokra járó tsz-tag öntudatosan vállalja modern paraszti mivoltát. Nem ok nélkül, hiszen tudja, hogy a munkáját és a tehetségét világszerte ismerik és elismerik. Nyílt titok, hogy a húszezer ember az építőiparnak, s mindenekelőtt az iparnak mondott búcsút a falu kedvéért. S minthogy nagyobb részük a különböző tsz-mel- léküzemágakban helyezkedett el, az adutokat elemezve egyértelmű az is, hogy e melléküzemágak kisebb-na- gyobb mágneses hatást gyakoroltak a munkaképes lakosságra. Hazai sajátosság, hogy e melléküzemágak meglehetősen sok szolgáltató funkciót is ellátnak a falvakban és a kisvárosokban. S mivel az ipar munkás- és alkalmazotti létszáma egyelőre szinte minden fejlett vagy fejlettebb országban fogy, a szolgáltató szféráé viszont gyarapodik. semmi megütközni való nincs azon. hogy a mi körülményeink között ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a tsz- melléküzemág is erősödik. Legfeljebb arra int bennünket. hogy vigyázzunk a nemzetközi összehasonlításoknál, nehogy azt mondjuk például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már a foglalkoztatottak néhány százaléka is képes megtermelni az ország kenyerét, nálunk pedig még a munkaképes korúak 17 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Vegyük figyelembe azt is. hogy a mai statisztikailag paraszti lakosság tekintélyes része nem növényi termeszt, nem is állatokat nevel, hanem szolgáltat és iparcikkeket állít elő. A tsz-melléküzemágak termelését elemezve egyébként érdekes megállapításokat tesz a Gazdaságkutató Intézet. Mindenekelőtt kimutatja. hogy itt lényegesen olcsóbban megy végbe a termelési folyamat, mint az porban, s feltárja ennek okait is. Köztük azt, hogy itt ma is népszerűbb a bedolgozói rendszer, mint az iparban. Sok a nullára leírt állóeszköz, ezért kisebbek az amortizációs költségek, továbbá az irányítási és adminisztrációs kiadások is alacsonyabbak annál, mint amit az iparban megszoktunk. Tegyük ehhez hozzá, hogy sokszor még a munkabér is alacsonyabb. így igazán érthetővé válik. miért jövedelmezőbb a termelés a tsz-melléküzemágban. Mindezt már a kontrasztok kedvéért is kiemeljük, visszatérve arra a cikkünk elején tett summázatra, hogy a húszezer főnyi elvándorlás olyan Janus-arcú jelenség, amely egyszerre szerez örömet és okoz gondot is. S nem azért, mert a húszezer ember olyan sok (nem az), hanem azért, mert az elvándorlás mértéke iparáganként igen aránytalan volt. Vannak olyan iparágak is, amelyeket drasztikusan sújt. közhely például, hogy menynyi a gazdátlan, korszerű gép a textiliparban, amelyek a szó szoros értelmében is csak holt tőkét jelentenek, hiszen nincs, aki működésbe hozza őket. így jutunk el a kontrasztokhoz, vagyis ahhoz, hogy e gyárak drága pénzen beszerzett, mozdulatlan gépsorai között járva-kelve már nem egyértelműen meggyőző az az érvelés, hogy X. Y. tegnapi textilgyári munkásnő ma olcsóbban termel a tsz melléküzemágában, illetve jövedelmezőbb a munkája, mint a gyárban volt. Nem érdektelen ugyanis a kérdés: végül is mekkora termelési értéket állított elő nyolc óra alatt abban a nagyüzemben, azza] a modern gépsorral, s mit produkál ma, azon a nullára leírt, nagyanyja-korabeli gépen? Milyen eredményre jutunk, ha így számolunk? Már ez a rövidke elemzés is arra int bennünket, hogy semmi helye a felszínes lerendezésnek, amikor a tsz-ek húszezer főnyi létszámgyarapodásáról hallunk, olvasunk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen áron nő ez a létszám. A múltunkra, az extenzív iparfejlesztés időszakára gondolva akkor sem tapsoltunk például. amikor észrevettük, hogy egyes jó termőföldű falvak majdnem kiürültek, mert szinte minden munkabíró, erős férfiekezet magukhoz vonzottak a gyárak. M ár akkor is volt arra erőnk, hogy leszögezzük: nem így akartuk. A föld sem maradhat ott, gazdátlanul. Hiába iparosítanánk, ha nem lenne elég kenyerünk. Ugyanaz érvényes a visszájára is. Bonyhádi Péter Egyszerűbb lakcímbejelentés A Minisztertanács 1983. október 17-i döntése nyomán a jövő év január 1-én új lakcímbejelentési jogszabályok lépnek hatályba. Ezek az ország területén élő magyar állampolgárok és az itt letelepedett külföldiek részére egyszerűbbé és kevésbé időigényessé teszik a lakcímbejelentést — jelentették be pénteki, a Magyar Sajtó Házában rendezett sajtótájékoztatójukon a Belügyminisztérium, a Minisztertanács tanácsi hivatala és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal illetékesei. Nagy Károly, a Belügyminisztérium rendészeti osztályának vezetője tájékoztatójában egyebek között elmondotta: az eddigi nyolcféle, három, illetve négy szelvényből álló bejelentő- lapok helyett egyetlen szelvényből álló, mindössze tíz adatra kérdező, úgynevezett „jelentőlap” kerül forgalomba. Ez mind az állandó, mind az ideiglenes lakcím változásának bejelentésére alkalmas. Egyszerűbbé válik a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárás is. mivel az állampolgároknak az új lakcímet és az előző megszűnését egy helyen, az új lakóhely szerinti illetékes tanácsi szervnél kell majd bejelenteni. Változnak az ideiglenes lakcímbejelentésre vonatkozó szabályok is: az eddigi 15 nap helyett csak 30 napon túli tartózkodás esetén kell az ideiglenes lakcímet bejelenteni. A lakcímbejelentés adatai — az állami népességnyilvántartáshoz kapcsolódóan — számítógépes feldolgozásra kerülnek, ezért a jelentőlap rovatainak pontos kitöltése mind az állampolgároknak, mind az ügyintézőknek érdeke. Az új típusú jelentőlapokat —• amelyek 1984. január 1-től lesznek kötelezően használatosak — a postahivatalokban és a tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban lehet majd beszerezni. Az érvénybe lépő lakcímbe iclentési jogszabályokat Magyar Közlöny 52. száma közli.
