Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

1983. november 26-, szombat o Kisvállalkozások megyénkben Sikerek és gondok A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Békés megyei Igazgatóságá­nak munkatársai alakulásuk óta figyelemmel kísérik, ta­nácsadással segítik a gaz­dálkodásunk új színfoltjai­nak számító kisvállalkozáso­kat. A következőkben az ő tapasztalataikból adunk köz­re néhány megállapítást. * * * Hogy teljesebb képet kap­junk a kisvállalkozásokról, kezdjük az országos helyzet ismertetésével. Mint tudott, 1982 elejétől engedélyezték a jogszabá­lyok új vállalkozások létre­hozását. A kezdeti bizony­talanság után az év második felétől gyorsult fel az ön­álló és vállalati munkakö­zösségek, az ipari szolgálta­tó szakcsoportok és .polgári jogú társaságok alakulása. Ez év augusztus végéig pon­tosan 13 ezer 288 jött létre — összesen 120—130 ezer taggal. Ez azt jelenti-, hogy száz foglalkoztatott közül kettő valamilyen formában érintett a kisvállalkozások­ban. Békés megyében még az országos ütemnél is gyorsab­ban szaporodtak a kisvál­lalkozások. Jelenleg 222 vál­lalati munkaközösség, 104 önálló gazdasági munkakö­zösség, 57 ipari szolgáltató szakcsoport és 4 polgári jo­gú társaság tevékenykedik a nagy gazdasági egységek mellett. Számukat és a fog­lalkoztatottakat tekintve is a vállalaton belüli munka- közösségek vezetnek. * * * A kisvállalkozások egyéves működésének tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze. A vállalati munkaközössé­gek megalakítását nagyrészt maguk a vállalatok szorgal­mazták, hasonlóképpen az ipari szolgáltató szakcsopor­tokhoz. A dolgozók örömmel vették a kezdeményezést, és lelkesen vállalták, hogy részt vesznek az őket fő- munkaidőben foglalkoztató gondjainak megoldásában. Hogy melyek ezek a gon­dok? A termelés szűk ke­resztmetszeteinek számító pontok, a külső kooperációs partnerek munkájának bi­zonytalansága, drágasága. A vállalati GMK-k döntő­en eleget tettek a várako­zásoknak. Példa erre a bé­késcsabai MEZŐGÉP, a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, a békéscsabai Kö­rös Kazángyártó Vállalat, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, a Gyulai Vas­ipari Szövetkezet keretében működő GMK-k, valamint ipari szolgáltató szakcsopor­tok. Negatív példa a Sarkadi Építőipari Szövetkezetnél ta­lálható, ahol — úgy tűnik ■— a szakcsoportok nagyban felelősek a szövetkezet vesz­teségessé válásáért. Miért jók a vállalatokon, szövetkezeteken belül mű­ködő kisvállalkozások? Javítják a termelés biz­tonságát; részt vesznek az aktuális karbantartási mun­kákban, segítenek az alkat­részellátás gondjainak meg­oldásában. Gazdaságosabban működnek, mint külső koo­perációs partnerek. Példa­ként említhető a csabai ME­ZŐGÉP, ahol a külső part­ner egy bizonyos munkát 141 forintos órabér fejében végzett, a saját GMK ugyan­ezért csak 105 forintot szá­molt fel. A kis közösségek lehetőséget adnak egy-egy célfeladat gyors megoldásá­ra. és arra, hogy csökkenje­nek a már-már elviselhetet­len anyagi terhet jelentő' túl­órák. Az önálló gazdasági mun­kaközösségek elsősorban ru­galmas, pontos munkájuk miatt érdemelnek elismerést. Tagjaik nagyrészt mellékál­lásban dolgoznak, főként in­tézményekkel tartanak mun­kakapcsolatot. Alakulásuk nem járt akkora tőkebefek­tetéssel, mint arra a felsőbb szervek számítottak. Kivéte­lesnek számít a Farm ÖGMK, amelynek tagjai 566 ezer forint tőkével indultak. * * * A munkaközösségek, ipari szolgáltató szakcsoportok pénzügyeit rendszeresen el­lenőrzi a PM Ellenőrző Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága. Az eltelt egy év alatt 102 kisvállalkozást vettek górcső alá. A válla­lati GMK-knál 906 ezer fo­rint adóhiányt találtak, ez nagyrészt a forgalmi adó el­számolásának elégtelenségé­ből adódott. Az önálló GMK- knál 216 ezer forintra rú­gott az adóhiány, ugyanak­kor 51 ezer forint adótöbb­let is jelentkezett. Mindez azt tükrözi, hogy a későn megjelent vagy hiányzó jogszabályok, azok bonyolultsága, helytelen ér­telmezése még mindig sok gondot okoz. Pedig számos kiadvány jelent meg a kis­vállalkozások működtetésé­vel kapcsolatban, előadáso­kat is tartottak a témakör­ből. Ez az a terület, ahol mind az irányítóknak, rnind a vállalkozások vezetőinek sok a tennivalójuk. összegezve azt lehet mon­dani, hogy megyénkben a kisvállalkozók jó úton ha­ladnak. Kitöltik a nagyüze­mi termelésben fellelhető űröket. Pontosak, rugalma­sak, általában kedvező áron dolgoznak. Egyes területe­ken még több is alakulhat­na, főként a lakossági szol­gáltatásokban vehetnék ki jobban a részüket. A ben­nük részt vevők hangulata kedvező, ha több munkával is. de becsületes úton jut­hatnak többletjövedelem­hez. Természetesen, akad­nak ellentmondások; főként a szellemi munkásoknál gond a főmunkaidőben és az azon kívül végzett munka szétválasztása. Ezek azon­ban olyan problémák, ame­lyek kiforrására még van idő. M, Sz. Zs. Kertészeti napok December 2-ától az idén is megrendezik a Rozmaring kertészeti napokat a Pesthi­degkúti Termelőszövetkezet­ben. A háromnapos ese­ménysorozat alkalmából nemzetközi virágkiállítás nyí­lik, ahol a hazai termesztők növényei mellett bolgár, hol­land és NDK-beli kertészek is bemutatják különlegessé­geiket. Itt látható majd az Alstroméria nevű sok színű, tölcséres virág, amely télen nyílik, s emiatt a hidegebb hónapok virágválasztékát bő­víti. A Rozmaring megvásá­rolja majd a hollandoktól a növény szaporító anyagát, s megkezdi a termesztést. A bolgár kertészek krizanté­mokkal, az NDK-beliek pe­dig ciklámenekkel, cserepes virágokkal képviseltetik ma­gukat. Szakmai előadásokra is sor kerül. Évek óta gondot okoz a kertészeknek a szegfűvész, amely rontja az ágazat gaz­daságosságát. Felszámolására mindenütt kutatják a lehető­ségeket. Bolgár genetikusok kinemesítettek a betegséggel szemben ellenálló szegfűfaj­tát, erről a munkáról szá­molnak majd be a hazai ker­tészeknek. Szállítás - soron kívül Több mint félmilliárd forint értékű erő- és \. munkagépet ké­szített soron kívül a magyar mezőgazdaság számára a győri Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár. A gabonaprogram megva­lósításának soron levő munkái­hoz szükséges gépek gyártására a nyár közepén kapták a meg­rendelést, s máris készen van a kért 127 darab 250 lóerős erő­gép, továbbá a több mint 600 talajművelő és vetőgép. A prog­ramban részt vevő termelési rendszerek és azok taggazdasá- gai 500 Class kombájnt is vásá­rolnak. Ezekbe is Rába motoro­kat építenek be. Százötven mo­tort már megkapott az NSZK- beli Class cég, a többit pedig ez év végéig szállítják. A Tolna megyei Báta községben ősi mesterség a halászat. Valamikor a falu lakóinak nagy része élt ebből a mesterségből. Ma már mindössze egy tízfős brigád képviseli a szakmát, akik az idén négy vagon halat terveznek kifogni a Dunából (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS) Két újító egy gyárban Békéscsabán ez év áprili­sában tartották meg a Bé­kés megyei újítási, találmá­nyi kiállítást és börzét. A bemutatott anyagról kataló­gus is készült, hogy a vál­lalatok. üzemek, intézmények kellően tájékozódjanak és a számukra hasznosítható újí­tást. vagy találmányt, meg­vásárolhassák. Most a Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú békéscsabai gyárában arra keresek választ, hogy mi lett a katalógus 88. és 86. kiállí­tási lajstromszámú újítások sorsa. Kiállítási lajstromszám 88. Újítás tárgya: Esztergagép- szegnyereg pneumatikus mű­ködtetése. A dolgozók fizi­kai igénybevételét és a mel­lékidőt is csökkenti. Kezel­hetősége egyszerű, könnyű. Bármilyen esztergagépre fel­szerelhető. Újítók: Seres Mi­hály és Szabó István. Szabó István Szabó Istvánnal és Mity- kó Györggyel, a gyár újítási előadójával beszélgetek. — Mi történt a kiállítás óta? — kérdezem Szabó Ist­vántól. — Abbamaradt. — De hiszen látom, a gé­pére van szerelve és hasz­nálja is. — Igen, négy éve. Még egy esztergagépen megtalál­ható, arra is én szereltem fel. — Hány gépen lehetne használni? ■— Tulajdonképpen vala­mennyin, amely nagyobb da­rabok megmunkálására al­kalmas. — Mi kell az újításhoz? — Motor, irányváltó, kap­csolók és a magasnyomású hálózathoz csatlakozó gumi­cső. ■— Mennyire becsüli ezek­nek az árát? — Mintegy nyolcezer fo­rintra. — Mennyi volt az újítási díj? — Ketten ezer-ezer forin­tot kaptunk. Még kétezer fo­rintot kaptam azért, mert a másik gépre felszereltem a berendezést. Mitykó Györgyhöz fordu­lok: — Véleménye szerint mennyit ér az újítás? — A gazdasági haszon nem állapítható meg. Ez csak ak­kor volna lehetséges, ha er­re a gépre külön gyártási la­pot állítanánk ki. — Miért nem csinálják? Szabó István folytatja: — Ha mérnék, bizonyára kimutatható lenne az idő­megtakarítás. — Volt már előbb is újí­tása ? — Igen, volt néhány. — Ilyen szerény díjazás mellett érdemes foglalkozni vele? — Jó lenne, ha más vál­lalatok is megvennék. Egyéb­ként most is van egy-két ötletem és biztosan lesz még. Sokat jelent a gyakorlati ta­pasztalat. Ha jobban meg­fizetnék, szívesen szánnék az újítások megvalósítására több időt. Ismét Mitykó Györggyel beszélgetek: — Tud a vállalat köz­pontja is erről az újításról? — Az általános fejlesztési osztály tudomást szerez minden újításról, mert az elbírálási jegyzőkönyv egy példányát elküldjük oda. — Ennek az újításnak az elbírálási jegyzőkönyvét is elküldték? — Igen, még tavaly. Azóta semmi nem történt, illetve a Békés megyei kiállításon és börzén megkíséreltük az átadást. Meg kell említeni még, hogy tavasszal az Al­kotó Ifjúság pályázaton ezt az újítást az első kilenc közé sorolták és elküldték orszá­gos pályázatra. Hankó Pál főmérnök kije­lenti : — Seres Mihály és Szabó István újítása nehéz fizikai munkát könnyít meg. Az időmegtakarítás csekély. A gyár lehetőséget biztosít, hogy az újítást másnak is eladhassák. Ha több gépre is bevezetjük, az újítók köz­reműködési díjat kapnak. Kiállítási lajstromszám: 86. Újítás tárgya: infradetek- toros tűzelfojtó. Alkalmas raktárakban, festéktárolók­ban, festékszóró helyiségek­ben, porszórófülkékben ke­letkező tüzek észlelésére és azonnali elfojtására. Alkal­mazása devizamegtakarítás­sal is jár. Éves gazdasági haszna 900 ezer forint. Újí­tó: Csonka Imre műszerész. Vele beszélgetek. — Még nincs használatban — kezdi. — Miért? — Tűz- és robbanásbizton­sági szempontból vizsgálják. — Menni ideig tart? — Szerintem legalább fél évig. — Ha megfelel, hol fogják alkalmazni? — Itt a gyárban. Beépít­jük a festékszóró berende­zésbe. — Másutt is használható? — Festékgyártó üzemek­ben, festékraktárakban és talán gabonatárolókban is, ha a körülményeknek megfele­lően átalakítjuk. — Hogy támadt ez az öt­lete? — Az NSZK-ból vásárolt berendezéseket használjuk. Ezeket tanulmányozva jöt­tem rá, hogy nálunk is el­Csonka Imre Fotó: Veress Erzsi készíthető és nem kell dol­lárt kiadni értük. Már tizen­nyolc éve foglalkozom elek­trotechnikával, közben ta­nultam, szakkönyveket, fo­lyóiratokat olvastam. Az elektroműszerészi szakma nemcsak kereseti forrást je­lent, hanem hobbit is. — Támogatja a gyár? — Természetesen. Már vojt néhány újításom. Ezeket dí­jazták és alkalmazzák is. Kü­lönösen jelentős, hogy nem egy külföldi országban be­mutatták a festékberende­zéseket. s a vállalat megbí­zásából eljutottam Moszkvá­ba, Leningrádba. Csehszlo­vákiába. Hannoverbe, sőt még Teheránba is. A bemu­tatókon igen sokat láttam, hallottam, tapasztaltam, — Van újabb ötlete? — Nemrég adtam be egyet. Tárgya: festékszórópisztoly­ba beépített nagyfeszültségű áramforrás. — Mire szolgál? — A porfesték elektroszta­tikus feltöltésére. Nagytelje­sítményű és egyenletes felü­letet lehet elérni vele. De nem ez az utolsó újításom. Aki a családját és a szak­máját szereti, az igyekszik valamit elérni. Többet az át- lagosnál. Ig.v lesz valaki az ember. Az idén a gyár dolgozói háromnegyed év alatt 24 újí­tási javaslatot adtak be, melynek több mint a felét már elfogadták. Ezek éves gazdasági haszna együttesen több mint háromszázezer fo­rint. A legjobb újítók közé tartozik. Csonka Imre mű­szerész, Stelkovics Lajos mű­vezető és Kovács András műszerész. Bjelik Béla gyárigazgató megállapítja: — Tavaly a gyár kiérde­melte a Kiváló címet. Az idén háromnegyed év alatt a gazdasági eredmény ismét kimagasló, amiben vélemé­nyem szerint nem kis sze­repük van az újítóknak. Ez bizonyára így is van. Azért érdemes volna még többet tenni az újítómozga­lom kibontakoztatásáért, az újítások szélesebb körben való alkalmazásáért. Pásztor Béla Szovjet szövőgépek a textiliparban A pápai textilgyár rövide­sen további 42 SZTB típusú szovjet szövőgéppel gazdago­dik. A nagy teljesítményű, korszerű berendezések szá­ma az üzemben ezzel meg­haladja a 400-at. A vállalat 1150 régi, elavult berendezé­séből már csak százat tarta­nak üzemben. Az SZTB gé­pesítési program tette lehe­tővé, hogy a pápai textil­gyárban, amely más textil­ipari üzemekhez hasonlóan létszámhiánnyal küzd, még valamelyest növelje is ter­melését, megújítsa termékkí­nálatát, s csaknem 10 szá­zalékkal fokozza amúgy is jelentős konvertibilis export­ját. A 190 pápai szövőnő az idén több mint 18 millió négyzéffnéter szövetet állít elő, szemben a korábbi évek­kel, amikor a mostaninál kevesebb kelme gyártásához is 950 munkásra volt szük­ség az üzemben. A szovjet gépek másutt is jó hatásfokkal működnek. Beállításuk azért is fontos, mert a textiliparban elég nagy a munkaerő-elvándor­lás, évről évre a szövőnők 5 százaléka máshol keres ma­gának munkát; az elmúlt 10 évben számuk a felére csök­kent. Részben ezekkel a szö­vőgépekkel sikerült a hiány­zó munkaerő nagy részét pó­tolni. és egyúttal lehetőség nyílt arra -is, hogy a koráb­binál korszerűbb és tetsze­tősebb kelméket állítsanak elő. Az elmúlt években valami­vel több mint kétezer SZTB gépet állítottak munkába. Először a gyapjúipart kor­szerűsítették e berendezések­kel. A fésűs szövetek gyár­tásánál azokban az üzemek­ben, amelyek SZTB-kel újí­tották fel a gépparkot, a ter­melékenység — az adott munkahelyeken — négy és félszeresére nőtt. A gépeket több helyen a speciális he­lyi igényekhez igazították; a pamut- és a lenipar részére a Textilipari Kutató Intézet és a Műszaki Egyetem szak­emberei a vállalatokkal kö­zösen átalakították a szerke­zeteket. a selyemiparban pe­dig saját műszaki fejlesztés­sel építették át a helyi fel­tételeknek megfelelően az SZTB-kel. Ezeken a munka­helyeken a termelékenység 3—4-szeresére nőtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents