Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 24., csütörtök Tájékoztató a műkincslopással kapcsolatban A Szépművészeti Múzeum­ban elkövetett műkincslopás részleteiről, illetve a nyomo­zás újabb fejleményeiről a rendőrség illetékesei szerdán este tájékoztatták az MTI munkatársát. Az ismeretlen tettesek november 5-én, 20.25 és 24 óra között a múzeum állatkerti úti oldalán az épít­kezési állványokon felmász­va hatoltak be a múzeum második emeleti rácstalan ablakán. A rendőrség a bűn- cselekmény felfedezését kö­vető 10 percen belül a hely­színre érkezett és a kellő tá­jékozódás után értesített va­lamennyi rendőri, és határ­őrizeti szervet. A megtett in­tézkedések és az eddig be­szerzett nyomozati adatok alapján feltételezhető, hogy a festmények Magyarorszá­gon vannak, de minden es­hetőségre számítva a szüksé­ges információkat időben megkapták a szocialista or­szágok rendőrségei és az In­terpol közvetítésével más ál­lamok is. A tömeges adatok értékelése, ellenőrzése és to­vábbi információk gyűjtése azóta is tart. November 10-én, Százha­lombattán, a Dunába tor­kolló ipari csatornából egy jutazsákot fogtak ki. A zsák alsó harmadán olasz malá­taexportáló cég emblémája található. A jutazsákban egy műanyag zsák volt, valamint azok a vakkeretek, amelyek­re a festmények vászon­anyaga volt ráfeszítve, s a bűnözők ezekből vágták ki a képeket. A zsákban találták meg Raffaelo „Esterházy madonnájának” belső dísz­keretét is. A botanikus és biológus szakértők a zsákon olyan állati és növényi mik- romaradványokat találtak, amelyek legfeljebb három napja vízben levő tárgyon telepednek meg, s amelyek a Duna középső szakaszát jel­lemzik. A nyomozati adatok alapján feltételezhető, hogy a jutazsák a benne levő tár­gyakkal a megtalálásukat megelőző három nappal, 10- én, 9-én, esetleg 8-án került a Dunába, minden valószínű­ség szerint Budapest és Százhalombatta között. A rendőrség kéri azokat, akik november 6. és 10. között a Budapest és Százhalombatta közötti Duna-parton olyan személyt, vagy gépkocsit láttak aki, illetve amely va­lami rendellenességre utalt, vagy akik valami rendkívül indokolatlan esetet észleltek, értesítsék a rendőrséget. Ké­ri továbbá, ha valakinél ha­sonló zsákokat, vagy vakke­reteket láttak, jelentsék a rendőrségnek. A zsákokat, amelyekben korábban zab, árpa és kukorica őrlemény­keveréket tartottak, valószí­nűleg olyan személy hasz­nálta, aki állattartással, vagy állatok etetésével foglalko­zik. Feltételezés szerint magánosok, állattartók, vagy kisgazdaságok használnak ilyen zsákokat, de élő álla­tot szállító kamionosok, uszályon dolgozó matrózok, vagy hozzátartozóik, ismerő­seik is hozzájuthatnak ezek­hez. A nyomozás eredményes­sége érdekében a rendőrség továbbra is várja a lakos­ság segítségét, bejelentéseit változatlanul a 07-es telefon­számon, vagy a legközelebbi rendőri szervnél. (MTI) Ellenállókra emlékeztek Koszorúzási ünnepségei rendeztek szerdán a Salgó- tarján-közeli Gusztáv akna bejáratánál emelt obeliszk előtt az 1944. november 23- án kirobbant karancslejtősi antifasiszta bányászellenállás évfordulója alkalmából. Harminckilenc évvel ez­előtt mintegy háromszáz bá­nyász — szembefordulva a nyilas és a német fasiszta hadvezetés mozgósítási és ki­ürítési parancsával — a ka­rancslejtősi bánya mélyére húzódott. Csatlakozott a fel­kelőkhöz egy szakasznyi bujkáló magyar katona is, akik többé nem voltak haj­landók szovjet katonák ellen harcolni. A megemlékezők között ott voltak a megmozdulás még élő résztvevői és tanúi is. A politikai és társadalmi szervezetek képviselőin kí­vül lerótta kegyeletét a kör­nyékbeli települések lakos­sága, köztük a legfiatalabb nemzedékek tagjai, a KISZ- esek, iskolások. II Békéscsabai általános munkásdalkör közgyűlése A Békéscsabai általános munkásdalkör november 22- én, kedden este az építők Munkácsy Művelődési Házá­ban tartotta közgyűlését. A rendezvény „nyitányaként” a kórus egyik kedves műsor­számát, Kodály „Jelige” cí­mű művét adta elő. A részt­vevőket Szente Béláné, a Békés megyei Művelődési Központ munkatársa köszön­tötte, majd átadta a szót a kórus titkárának, Űlyüs Im- rénének, aki beszámolt az általános munkásdalkör 1975. évi újjáalakulása óta eltelt időről. A beszámoló többek között megemléke­zett arról a 144 előadásról, melyet ez idő alatt tartot­tak. Két alkalommal külföl­dön — Csehszlovákiában — is vendégszerepeitek. Jó volt felidézni a közös kirándulá­sokat, a műveket, melyeket újjáalakulásuk óta tanultak, s a közös, szép élményeket, melyeket ez idő alatt szerez­tek. Űlyüs Imréné szólt a dalkör társkapcsolatairól is. Második napirendi pont­ként Körösi Andrásné, az általános munkásdalkör gaz­dasági vezetője számolt be az 1975 óta eltelt időszak bevételéről, s kiadásairól. A résztvevők a beszámoló­kat követően hozzászólásuk­kal egészítették ki az el­hangzottakat. Többek kö­zött szóltak az utánpótlás gondjairól — 1921-ben 90 fővel alakult meg a dalkör, jelenleg csupán 45-en vesz­nek részt a közös éneklés­ben —, valamint arról, hogy szükség lenne a szakmai to­vábbképzés érdekében egy másik teremre is. Ez utóbbi fölvetés valószínű megoldást nyer, hiszen a 2. számú ál­talános iskolában várhatóan biztosítanak termet a jövő szólampróbáihoz. A közgyűlés 3. napirendi pontja a társadalmi vezető­ség újraválasztása volt. A szavazólapok összeszámlálá- sa után megszületett az ered­mény. Pribojszki Györgyöt — alapító tag, egészségügyi állapota miatt nem tudott részt venni a közgyűlésen — tiszteletbeli elnökké válasz­tották. Az elnök Bánáti Ist­ván, a titkár pedig Vörös Sándorné lett. Titkárhelyet­tessé Dér Antalnét válasz­totta a kollektíva. Az új, 9 tagú vezetőség a jövő hét szerdáján ül össze elsőként. A keddi közgyűlés közös énekléssel zárult. GYORSLISTA az 1983. november 22-én meg­tartott őszi tv-lottó rendkívüli jutalomsorsolásról. A jutalom- sorsolásban az őszi tv-lottószel- vények és az 1983. november havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (2000 Ft). B személygépkocsira szóló utal­vány 128 090 Ft értékben. C RT 402 típ. Videoton Hi-Fi torony (37 900 Ft). D szerencseutalvány (30 000 Ft). E vásárlási utalvány (10 000 Ft). F vásárlási utalvány (9000 Ft). G vásárlási utalvány (7000 Ft). H vásárlási utalvány (5000 Ft). I vásárlási utalvány (4000 Ft). J vásárlási utalvány (3000 Ft). A „személygépkocsira szóló utalványt 128 690 Ft értékben’» megnevezésű nyereményt a 77 531 199 számú lottószelvény tu­lajdonosa nyerte. HÁROMMILLIÓ 620 076 J 654 825 F 689 574 D 759 072 J 793 821 J 828 570 D 898 068 G 932 817 E 631 659 F 666 408 J 724 323 D 770 655 J 805 404 D 863 319 J 921 234 J 944 400 H HETVENKILENC­MILLIÓ 025 406 H 060 155 I 002 240 J 048 572 F 071 738 J 094 904 J 129 653 J 152 819 J 233 900 J 280 232 I 303 398 E 338 147 J 361 313 J 384 479 I 407 645 J 430 811 J 465 560 J 523 475 J 558 224 J 083 321 F 106 487 F 141 236 J 199 151 H 268 649 H 291 815 J 326 564 I 349 730 J 372 896 G 396 062 I 419 228 J 453 977 I 488 726 J 546 641 E 569 807 H 581 390 J 592 973 J NYOLCVAN­MILLIÓ 253 204 J 554 362 E 241 621 J 531 196 J 565 945 J NYOLCVANKÉT­MILLIÓ 002 237 D 025 403 J 118 067 E 141 233 D 187 565 G 013 820 G 060 152 H 129 650 J 152 816 D Figyelem! A nyertes a követ­kező öt gépkocsitípus közül tet­szés szerint választhat: Dacia 1310, Skoda 120 L. Wartburg Lim., Pelski Fiat 126 P, Trabant Lim. Special. Ha a nyertes nem a Dacia 1310 típ. gépkocsit, ha­nem a fent felsorolt további négy gépkocsi közül bármelyiket választja, a kiválasztott személy- gépkocsi ára és a Dacia 1310 típ. gépkocsi 128 690 Ft-os ára kö­zötti érékkülönbözetet részére a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság készpénzben fizeti ki. A nyertes a kiválasztott gépkocsit az utalvány ellenében fi Mer­kur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál (Budapest VI., Szív u. 60.) veheti át a vállalat rak­táron levő készletéből, illetve a külföldi gyár szállításától függő időpontban. A nyertes szelvényeket 1983. december 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Ülésezett az MHSZ gyulai járási vezetősége (Tudósítónktól) A hét elején Gyulán tar­tott klubtitkári értekezletet az MHSZ járási vezetősége. A napirend ismertetése előtt a megjelentek egyperces né­ma felállással adóztak a nemrég elhunyt Farkas Már­ton, a mezőgyáni honvédel­mi klubtitkár emlékének. Ezután Bihari Ferenc, az MHSZ gyulai járási vezető­ségének titkára tartott be­számolót és értékelte az ed­dig végzett munkát. Az MHSZ gyulai járási vezető­sége két főállású dolgozóval látja el a munkáját, a he­lyi adottságoknak megfele­lően kidolgozott éves mun­katerv alapján. A klubok irányítása részben a mun­katerv alapján, másrészt a klubtitkári értekezletek, a rendszeres és következetes helyszíni ellenőrzések meg­tartásával történik. Az irá­nyító munkát segíti a klub reszortfelelősök részére tar­tott továbbképzés is. Minden honvédelmi klub rendelke­zik működőképes klubta­náccsal. Jó kapcsolat alakult ki az irányító pártszervek­kel. A gyulai járás területén javult az agitációs és pro­pagandamunka. A területi honvédelmi klubok háziver­senyeiket többnyire a mun­kásmozgalmi ünnepek évfor­dulóinak tiszteletére rende­zik. Komoly előrelépés tör­tént a klubok gazdasági munkájában, amely a kisebb hiányosságoktól eltekintve megfelelő. Élen járnak a honvédelmi klubok a tömeg­sport fejlesztésében és ki- szélesítésében. Az MHSZ gyulai járási vezetőségének területén elért jó eredmé­nyeket alátámasztja a me­gyei bizottsági ellenőrzés is. A végzett munka sikeréhez nagyban hozzájárult a járá­si vezetőség mellett tevé­kenykedő tanácsadó testület, a társadalmi agitációs és propagandabizottság és a társadalmi honvédelmi okta­tási és tömegsportbizottság aktív munkája. Ez a munka megmutatkozott a Nekem szülőhazám ... vetélkedő já­rási döntőjének megszerve­zésében és lebonyolításában, önzetlen munkájukért külön dicséret illeti Timár Imrét és Erdei Gábort és elisme­réssel kell szólni Bóka Mi­hály és Drozdik József mun­kájáról is. Az eddig végzett munka értékelése után Bihari Fe­renc ismertette a további feladatokat. Eszerint jobban ki kell használni a testüle­tekben és bizottságokban rejlő lehetőségeket. A gaz­dasági munka területén meg kell szüntetni az apró ad­minisztrációs hiányosságo­kat. El kell érni, hogy a tagdíjfizetés 100 százalékos legyen. Legtöbb tennivaló az agitációs és propaganda- munka terén van. Az eddi­ginél még nagyobb tömege­ket kell megmozgatni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a sajtópropaganda fejlesztésé­re, figyelembe véve azt a tényt, hogy Békés megyében erre nagy lehetőség van. Az értekezlet az év végi zárási feladatok ismerteté­sével ért véget. Drozdik József Tanulás — munka mellett M ég élnek bennünk té­ves képzetek a fel­nőttoktatásról, sokan tartják azt a fiatalokat ok­tató iskola gyenge változatá­nak, ahol az ifjúkorban el­maradt, vagy elszalasztott tanulási lehetőségeket pótol­ják. A felnőttek iskoláiban szerzett bizonyítványnak so­kak előtt kevés a becsülete, mert — mint mondják — a papír mögött nincsen fe­dezet, vagyis igazi tudás. De hát hogyan is volna, teszik hozzá leereszkedő megértés­sel, hiszen a felnőttoktatás­ba a nappali tagozatról ki­maradt gyenge tanulók ke­rülnek, akiket munka után, amikor már fáradtak, rövid idő alatt kellene megtanítani mindarra, aminek elsajátítá­sára a nappalin több eszten­dő jut. Van némi igazság az ellen­vetésben, de a summás meg­ítélés mégiscsak helytelen, mert nem differenciál az is­kolafokozatok szerint, és nincs tekintettel a dolgozók élet- és termelési tapaszta­lataira, amelyek rendszerint megkönnyítik az ismeretek megértését és elsajátítását. Megítélésünk szerint a fel­nőttoktatás alacsony színvo­nalában a gyerekek tanítása során kialakult módszerek mechanikus átvételének is van szerepe. Üjabban a téma tudomá­nyos kutatói arra intenek, hogy az elmarasztalás leg­nagyobb hibája a felnőttkép­zés területének indokolatlan összeszűkítése, hiszen ide tartozik a dolgozók szakmai­politikai továbbképzése. a tudományos ismeretterjesz­tés, az idegennyelv-tanulás is. Ráadásul amíg számos országban új utakat keres a felnőttek oktatása, to­vábbképzése, addig nálunk ennek a területnek nincs gazdája. Maróti Andor, az ELTE professzora írja: ....... a fel­n őttképzés egészével senki sem törődik. A felnőttokta­tásnak sem szakmai lapja, folyóirata, sem rendszeres könyvkiadása, sem szakmai képzése, sem kutatási bázisa nincs.” Pedig nálunk is elodázha­tatlan az új utak keresése. Ezt sürgeti az iskolarend­szerhez kapcsolt felnőttokta­tásban résztvevők nagy szá­ma is. Ebben á esztendőben a dolgozók általános iskolái­ba 17 ezer ember jár, a kö­zépfokú iskolákba 101 ezren iratkoztak be, a felsőfokú tanintézetek felnőtt hallga­tóinak a száma pedig 131 ezer. Vagyis negyedmillió dolgozó ül be az iskolapa­dokba, egy egész hadsereg, s ők a biztosítékai a társa­dalmi átrétegződés folya­matosságának. A hazai felnőttoktatás jö­vőjének kidolgozása a tudo­mányos kutatókra vár, akik ez idő tájt — összhangban más országok, például a Szovjetunió, Anglia, Auszt­ria idevágó próbálkozásai­val — az integrált felnőtt- képzés kiépítése mellett tör­nek lándzsát. Persze, amíg ez megvalósul, addig sem •ótlenkedhetünk. Az iskola sem, s maguk a felnőttek sem. Hogy mit tegyen az iskola a továbbképzés érdekében, arra könnyű válaszolni. Leg­alábbis elviekben. Nos, elő­ször is teljesítményképes tu­dással vértezze föl az esti és a levelező hallgatókat, kü­lönben az itt szerzett oklevél értéke tovább devalválódik. Olyan színvonalat kellene elérni az iskolákban, hogy az itt szerzett oklevél vitán felül álló ajánlólevél legyen a munkavállaláshoz, tanús­kodva az illető szívósságá­ról, nem apadó energiájáról, hivatástudatáról. Ha majd ezek a tulajdonságok rejle­nek e diploma mögött, ak­kor ér csak többet a nappa­linál. Mindennapos gond a dol­gozók iskoláiban a hallgatók eltérő tudásszintje, amihez a tanárok egy része úgy igazo­dik sok éve már, hogy a követelményeket lejjebb szállítja. Azokban az isko­lákban járnak el helyesen, ahol a pedagógusok az első heteket-hónapokat a tanítás kezdő szakaszának tekintik, amikor is a tananyag tudós- kodó előadása helyett előbb a kommunikációs készség fejlesztésére, az alapfogal­mak megismertetésére, a tananyagszerkezet jellegze­tességeinek felismertetésére és a tanulási technikák gya­korlására törekszenek. Hi­szen így lehet csak a tanu­lást megszerettetni, a hall­gatók kellő motiváltsága pe­dig közismerten nélkülözhe­tetlen a sikerhez. Kétségtelen, hogy manap­ság a hallgatók jelentős ré­sze azért iratkozik be az is­kolába, mert a munkahelyén a személyzetis kinek-kinek tudomására hozza; beosztá­sához ilyen vagy olyan vég­zettség szükséges. Csoda-e, ha sokan csupán a papírért tanulnak. Nemcsak a hallgatók hi­báztathatok az esetleges ku­darcokért. Felelős az ottho­ni, a munkahelyi környezet, vagy akár az iskola is, ami­kor magukra hagyja őket, ahelyett, hogy támogatást nyújtana, például a tanulási készség fejlesztésében. Hi­szen sokan a tanulás techni­káját, sikerre vezető forté­lyait sem ismerik. A felnőt­teknek nem kenyerük a rendszeres tanulás, a leg­többen csak a vizsga előtti napokban kezdenek elmé­lyedni a tananyagban. P edig hát kampányok­kal nem lehet tudást szerezni, csak kitartó, szívós munkával, szorgalom­mal. Ezt kell tudatosítani. S azt is, hogy a tanulás öröm, de sok szenvedéssel is jár, megköveteli a korábbi élet­forma megváltoztatását: a többi közt le kell mondani a szórakozásról, és mindent a tanulásnak kell alárendel­ni, ami idősebb korban már korántsem könnyű. Nemcsak elszántság kell hozzá, ha­nem akaraterő, ami a szán­dékot tettek sorává, folya­matos cselekedetté nemesíti. P. Kovács Imre Totó-lottó tombola Az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei Igazgató­ságának tájékoztatása sze­rint megyénk — Békés, Bé­késcsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom — totó­lottó kirendeltségeiben 1983. november 24-től 1984. janu­ár 4-ig tombolát rendeznek. Minden fogadó, aki az emlí­tett időszakban egyszerre leg­alább öt darab totó-lottó­szelvényt vásárol, vagy 25 forint összegnek megfelelő kollektív szelvényt fizet be, egy darab, minden előfizeté­ses lottószelvény vásárlása esetén 2 darab díjmentes tombolajegyet kap! A tom­bolajegyekkel különböző ér­tékes ajándéktárgyak nyer­hetők, melyek a totózókban tekinthetők meg! A tombola­jegyek nyilvános sorsolását 1984. januárjában tartják. Sopronban, az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrász-restaurátor műhelyében évente számos értékes szobrot újítanak fel. A képen: a fértődi kastély egykori párkányszobrai, amelyek a teljes felújítás után kerülnek vissza helyükre (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents