Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 23., szerda Uj élelmiszerek és kozmetikumok karácsonyra Arutájékoztati a FÜSZÉRT-nél A Szolnok és Békés me­gye áruellátásáról gondosko­dó Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat ebben az évben, eddig egymilliárd 100 millió forint forgalmat ért el — tájékoz­tatták a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzletvezetőit, ' szakembereit november 22-én a békéscsa­bai fiók mintatermében. Először Moravszki Pálné fi­ókigazgató válaszolt az előző árutájékoztatón elhangzott panaszokra, javaslatokra. Ezután Horváthné Csörgő Erzsébet elemezte az> idei vegyiáruellátást. Elmondot­ta többek között, hogy 1983- ban kiegyensúlyozott volt a mosószerek kínálata. Igaz, választéki hiányosságok elő­fordultak. Ennek ellenére az Egerben, a Technika Há­zában kedden reggel megkez­dődött a KGST gépipari ál­landó bizottsága 10. számú szekciójának tizedik ülése. Ez a szekció öt évvel ez­előtt alakult, és a KGST-n belül gépipari alkatrészek és részegységek — hajtóművek, tengelykapcsolók, hajtólán­cok, kenőberendezések —, valamint a hidraulika és pneumatika gyártásának együttműködési kérdéseivel ipar arra törekszik, hogy mi­nél jobban kielégítse az igé­nyeket. Nemsokára megjele­nik az üzletekben a növény­olajgyár fékezett hatású, és nagyobb csomagolású mosó­pora, valamint a Tomi mosó­porcsalád új univerzális vál­tozata. Pipereszappanból sajnos, jövőre sem lesz több, piacra dobják viszont az olcsó közületi szappant, és a Caola újdonságát, a 8x4- est, különféle színben és illattal. Decemberben im­port fogkrémet, dezodort, sampont és habfürdőt is lehet kapni, a fogteszt tab­lettával együtt. Kovács R. Katalin árufor­galmi főosztályvezető a várható élelmiszer-ellátás­ról szólt. Az év végi szezon­foglalkozik. Teendői közé tartozik a sokoldalú nem­zetközi gyártásszakosítás megszervezése, az úgyneve­zett háttéripari termékek szabványosítása, közös fej­lesztése. Az egri tanácskozáson ki­dolgozzák a szekció kétéves munkatervét, beszámoló hangzik el a műszaki-tudo­mányos együttműködés ke­retében elvégzett feladatok­ról és eredményekről. A fa­áruk közül Télapó-figurák­ból nem lesz fennakadás, ezek nagy része már a bol­tokban van. örvendetes, hogy zselés szaloncukorból többet kínálnak a tavalyinál, de kevesebb mártott kon- zumra számíthatunk. Füge egyáltalán nem lesz, dato­lyából is kevés érkezik. Mandarinból és mediterrán narancsból ugyancsak keve­sebbet vehetünk, mint egy évvel korábban, a kubai na­rancs azonban már megje­lent az üzletekben. Banánt csak december 15-e után árusítanak. Kolbászkészítés­hez van elegendő őrölt pap­rika, köménymag, sőt, fok­hagymagranulátumot is for­galomba hoznak. S. S. nácskozás résztvevői az Eg­ri Finomszerelvénygyárba is ellátogatnak, ahol a pneu­matikus elemek gyártását tanulmányozzák. A szekcióülésen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia és a Szovjetunió, valamint Ju­goszlávia delegációja vesz részt. A tanácskozás pénteken a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. A művelődési házak gazdálkodásáról tárgyaltak A tanácsok szakigazgatá­si szerveinek vezetői, a mű­velődési otthonok igazgatói és a gazdálkodást végző szervek vezetői vettek részt azon a tanácskozáson, ame­lyet a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi és pénz­ügyi osztálya szervezésében tegnap, kedden délelőtt tar­tottak Békéscsabán a Me­gyei Művelődési Központ nagytermében. A művelődési otthonok ak­tuális feladatairól, a műve­lődés^ intézmények és az adott település gazdasági egységeinek, intézményeinek kapcsolatáról, együttműkö­dési lehetőségeikről, az in­tegráció tapasztalatairól Ka­cséra Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának fő­előadója. beszélt. Ezt köve­tően Uhrin Nándor, a pénz­ügyi osztály csoportvezetője az 1983. január 1-én beveze­tett új gazdálkodási rend ta­pasztalatait, a költségvetés szerkezeti rendjét elemezte, s felvázolta az új elveket, feladatokat. Bajor Lászlóné, a Pénzügyminisztérium mun­katársa a tanácsi felügyelet alatt működő művelődési otthonok egyes szervezési és gazdálkodási kérdéseiről tá­jékoztatta a hallgatóságot, a 118/1983./M.K. 17/MM. szá­mú utasítás alapján. Az új rendelkezésről szóló tájékoz­tató után konzultáción vitat­ták meg a résztvevők a hal­lottakat. KGST-tanácskozás Egerben A GMK-tól a magasugrásig A KISZ KB ifjúságkutató csoportjának jövő évi vizsgálatai Hogyan alakul a nevelő- otthonokban élők helyzete; melyek napjainkban a fiatal nők munkavállalásával kap­csolatos főbb tapasztalatok; miként értékelik az úttörő- mozgalom helyi irányítói a gyermekszervezetek munká­ját; egyebek között e kérdé­sekről folytatott vizsgálódást ebben az évben a KISZ Köz­ponti Bizottságának ifjúság­kutató csoportja. Schiffer Péter, az ifjúság­kutató csoport vezetője az MTI munkatársának elmond­ta: most formálódik, s a na­pokban elkészül a csoport* jövő évi kutatási programja. A „megrendelők” — elsősor­ban a KISZ KB különböző rétegtanácsai — számos ér­dekes és tanulságosnak ígér­kező elemzés elkészítésére kérték fel az ifjúságkutató­kat. Ennek alapján jövőre várhatóan megvizsgálják majd, hogyan vesznek részt a fiatalok a vállalati gazda­sági munkaközösségek tevé­kenységében, az önállóan szervezett vállalkozásokban. Egy másik, a sport világába betekintő vizsgálat pedig ar­ra keres választ, mi lesz az atlétikai tehetségekkel. Vár­hatóan szerepel majd a jövő évi tervben annak feltérké­pezése is, hogy miként taka­rékoskodnak a fiatalok. A csoport folytatja az if­júsági mozgalom és az ifjú­ságpolitika időszerű kérdé­seivel kapcsolatos kutatásait is. E munkával évek óta foglalkoznak az ifjúságpoli­tika tudományos megalapo­zását szolgáló akadémiai, úgynevezett tárcaszintű ku­tatási főirány keretében. Idén a KISZ szervezeti ere­jét és befolyását elemezték, különböző rétegekben, jövőre pedig 2500 kérdőív alapján értékelik majd, hogy milyen a fiatalok értékrendje és kapcsolata az ifjúsági szö­vetséggel. Tetötűz a Traumatológiai Intézetben Kedden a kora délutáni órák­ban felújítási munkálatok köz­ben tűz keletkezett a budapesti VIII. kerületben, a Traumatoló­giai Intézet Mező Imre úti egyik földszintes épületrészének tete­jén. A tűz átterjedt a kórházépü­letnél felállított állványszerkezet­re, s emiatt ott több szinten is meggyulladtak a fából készült ablakkeretek. A tűzoltóság tájé­koztatása szerint a tüzet az okozta, hogy a kórház felújítá­sán dologzók az épület első eme­leti teraszán szabálytalanul tü­zet gyújtottak, s innen a lán­gok átterjedtek a tetőszerkezet­re, majd az állványzatra. A nagy erőkkel rövid időn belül helyszínre érkező fővárosi tűzoltóság egységei húsz perc alatt megfékezték a tüzet. A gyors beavatkozásnak köszönhe­tően a melléképület tetejének csak mintegy 40 négyzetméter­nyi területe károsodott, az áll­ványszerkezet a nagy hő követ­keztében több helyen megron­gálódott. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kárt mintegy 300 ezer forintra becsülik. A tűz okának kivizsgálását szakértők bevoná­sával folytatják. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. NOVEMBER 21-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1 222 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg de Luxé (Bp.) 14 899 Wartburg de Luxé (Győr) 7 916 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 (Bp.) 7 642 Skoda 105 (Debrecen) 5 558 Skoda 105 (Győr) 5 912 Skoda 120 (Bp.) 13 976 Skoda 120 (Debrecen) 8 751 Skoda 120 (Győr) 10 075 Skoda 120 GLS (Bp.) 460 Lada 1200 (Bp.) 27 005 Lada 1200 (Debrecen) 16 028 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 1300 (Debrecen) 7 019 Lada 1300 (Győr) 2 725 Lada 1500 (Bp.) 9 651 Lada 1500 (Debrecen) 6 376 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 942 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 12 402 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 802 Polski Fiat 126 (Győr) 5 447 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 076 Dácia (Bp.) 16 098 Dácia (Debrecen) 8 273 Zastava (Bp.) 3 139 Jubileumi galamb- és kisállatkiállftás Békéscsabán A Galamb- és Kisállatte­nyésztők Egyesülete hatvan évvel ezelőtt, 1923-ban ala­kult meg. Ez alkalomból ju­bileumi galamb- és kisállat­kiállítást rendeznek Békés­csabán, a Padrach Lajos Ál­talános Iskola tornatermében november 26—27-én. A csu­pán két napig nyitva tartó kiállításon 74 fajtából 1600 házigalambot, 30 baromfit, és ugyanennyi házinyulat mu­tatnak be az érdeklődőknek. A magyar tenyésztők mellett nyugatnémet, jugoszláv és román vendégek is elhozzák állataikat a jubileumi kiál­lításra, amelynek szombat délelőtt fél 11-kor lesz az ünnepélyes megnyitója. Ezen a napon reggél 8-tól este 18 óráig, másnap, vasárnap pe­dig 8-tól 15 óráig tekinthetik meg a galambok és a kisál­latok kedvelői a kiállítást. A Madách Kamara Színházban a napokban mutatták be Samuel Beckett: Godot-ra várva című drámáját Bódi István vendégrendezésében. Képünkön: Márton András, Körmendi János és Haumann Péter, előttük Koltai János (MTI-fotó: Ilovszky Béla felvétele — KS) Nyelvismeret és versenyképesség E eszél ön angolul? A kérdésre csak keve­sen válaszolnának igennel a honi mezőgazdák közül. Persze, akkor sem bó­lintanának rá többen, ha ar­ról érdeklődnénk, értik-e oroszul, franciául, németül, vagy spanyolul beszélő szak­embertársukat. A felmérések szerint a magyar mezőgaz­dászoknak mindössze két százaléka érti más népek nyelvét. Elenyészően ala­csony arány ez a kívánal­makhoz képest. Mert miköz­ben azzal büszkélkedünk, hogy a magyar mezőgazda­ság minden harmadik hektá­ron exportra termel, s az ország negyedét adja; alig akad olyan mezőgazda, aki tárgyalóképes partnere lenne a külföldi vevőknek. Az iménti példa ugyan az agrártermelés egyik ellent­mondására világít rá, de ko­rántsem egyedi eset a hazai gyakorlatban. A vegyészek, gépészek, építészek, jogászok között sem sokkal többen vannak azok, akik képesek megértetni magukat üzletfe­leikkel. E tények ellentmon­dásban vannak az ország helyzetével, hiszen mind gyakrabban érvelünk azzal, hogy nyitott a gazdaságunk, s kiterjedt külgazdasági kap­csolataink vannak. Ilyen kö­rülmények között pedig mű­szaki és agrárértelmiségünk nyelvtudásának hiánya a gazdasági fejlődés egyik gát­jává válik. Sokszor halljuk, olvassuk, hogy nyevtanításunk nem eléggé hatékony. Bizonyára ez is igaz, hiszen akik az egyetemi padokig eljutnak, tíz évet tanulnak oroszul, legtöbben mégis értetlenül állnak Moszkva utcáin. A nyelvtanítás alacsony szín­vonala azonban csak egyike a bajainknak. Valószínűleg az a nagyobb gond, hogy eleve kevesen ülnek nyelv- tanulási szándékkal az isko­lapadba. Egy felmérés sze­rint az általános iskolai ta­nulók 2,26 százaléka tanul oroszt szakosított nyelvi osztályban, második idegen nyelvet pedig csak 1,36 szá­zalékuk. így aztán tény, hogy ke­vés gyerek tanul, s ennek következményeként kevés felnőtt beszél idegen nyelve­ket. Ebben erősen eltérünk más, hozzánk hasonlóan ala­csony lélekszámú nemzetek gyakorlatától. Hollandiában például csak az a fiatal iratkozhat be egyetemre, aki egy elterjedt idegen nyelvet beszél, hiszen valamennyi szakon tanulniuk kell kül­földi szakkönyvekből is. Bel­giumban a középiskola fel­készíti a diákokat a köznyel­vi ismeretekre, ezután a szaknyelvi képzés folytató­dik. Dániában az idegen nyelvű óvodákra épül az alsó iskolai osztályok nyelvi képzése. Nálunk viszont törekvő felnőttek törik magukat TIT- tanfolyamokon, vesznek ma­gánórákat, hogy jártasságot szerezzenek valamely idegen nyelvben. A buzgó nyelvta­nárok ennek sem tudnak örülni. Inkább borúlátók, mondván, a tudományos megállapításoknak ellent­mond ez a kései nyelvtanu­lás. Ugyanis legkönnyebben 8—10 esztendős korban le­het nyelvet tanulni, mert akkor még játékos az isme­retszerzés, a gyerek nem küszködik gátlásokkal, s ta­lán ami a legfontosabb, van ideje tanulni. A felnőtteket leköti a munka, a család, s hogy telnek az évek, mind nagyobb szellemi erőfeszítés szükséges a nyelvtanuláshoz. A másik ellentmondása a kései nyelvtanulásnak, hogy nem az életkori sajátossá­gokhoz igazodik a kezdők tananyaga. Aki csak ismer­kedik a nyelvvel, arról ol­vas, hall, hogy az asztal ma­gas, a kép a falon függ. A felnőttek többségének ez nem jelent szellemi izgal­mat, hiszen voltaképpen le- szállnak a gyerekek szellemi szintjére. Felnőtt módon kel­lene oktatni őket, hiszen a jövőben is szükség lesz ar­ra, hogy nyelvet tanuljanak. A legtöbbet persze mégis­csak az ifjúság oktatásától várjuk. Az óvodában, álta­lános iskolában és középis­kolában kellene megtanulni a köznyelvet, főiskolán, egyetemen pedig a szaknyel­vet bővíteni. Manapság ez csak jámbor óhaj. De téte- 1 lezzük fel, hogy egycsapásra megkezdődik a mainál sok­kal hatékonyabb és koraibb nyelvoktatás. Ennek hatását akkor is csak másfél-két év­tized múlva élveznénk, hi­szen a kisdiákokból ennyi idő alatt lesz gazdász, jogász, mérnök, külkereskedő. S mi legyen addig? Termelni, el­adni naponta kell, ,s egyre ügyesebben, okosabban. Ez pedig feltételezi a nyelvtu­dást. A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán kidolgoztak egy javaslatot, amely a fő­iskolai felvételi rendszer mó­dosításán alapszik. Beveze­tésre javasolják az úgyne­vezett nulladik évfolyamot, , ami amolyan félhallgatói ál­lapot lenne, mert a diák sor­sáról végleges döntést csak egy esztendő múlva hozna a felvételi bizottság. Ezalatt a hallgatók fizikai munkát vé­geznének, nyelvet tanulná­nak, az alapozó tárgyakból felkészülnének a főiskolai ta­nulmányokra. így néhány esztendő alatt idegen nyel­veket beszélő szakembere­ink lehetnének. zükség lenne rájuk, hi­szen a magyar gaz­daság versenyképes­sége mindinkább attól is függ, milyen technológiákat tudunk külföldön vásárolni, azokat miként tudjuk itthon hasznosítani. Mindezekhez pedig elengedhetetlenül fon­tos a műszaki és az agrár­értelmiség nyelvtudása. Farkas József Napirenden az energiaipari munka értékelése Tegnap délelőtt Békéscsabán, a DÉMASZ-üzemigazgatóság épületében tartotta soron követ­kező ülését a Békés megyei Te­rületi Energiaipari Bizottság. A tanácskozás a megyei TEB vezetőjének, Galambosi István­nak tájékoztatójával kezdődött, aki aktuális kérdésekről, fel­adatokról beszélt. Említést tett arról, hogy az illetékes szervek vizsgálják az Orosházi Üveg­gyár által használt alacsony fü- tőértékü gáz problémáját, az ár- csökkentés lehetőségeit. Szó esett a kis gázmezők hasznosí­tását célzó technológiák kidolgo­zásáról, és újabb településeknek a gázellátásba való bekapcso­lásáról, annak várható időpont­járól és költségeiről. Ezt követően a megyei ener­giaellátási koncepció kialakítá­sának TEB-javaslatát vitatták meg a tagok. Áttekintették az 1983. évi munkatervi feladatok végrehajtását is. A bizottság fo­lyamatosan figyelemmel kísérte és kíséri a jövőben is a megye energiafelhasználását, valameny- nyi energiahordozó tekintetében. Javaslatot tettek az energiafel­használás szerkezetének alakí­tására a VII. ötéves terv idősza­kára. Vizsgálták az energiaracio­nális beruházások állapotát, és sok egyéb feladat mellett felső­fokú energetikusi tanfolyamot is szerveztek, amely a követke­ző esztendő elején indul be. Végül egy érdekesség: a hir­telen ránk tört mínusz 8, ni- nusz 10 Celsius-fokos hidegben próbaméréseket végeztek a szakemberek, eszerint Békéscsa­bán egy óra alatt mintegy 17 ezer köbméter gáz fogyott. — szi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents