Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
NÉPÚJSÁG 1983. november 20., vasárnap Megújul a közművelődés gazdálkodási rendje Az utóbbi években sok kritika crte közművelődési intézményeink gazdálkodási rendjét, amely egyre kevésbé segítette a művelődéspolitikai célok elérését. A közművelődési tevékenység, a szolgáltatások gazdálkodási rendszerének korszerűsödését a közelmúltban több új jogszabály megjelenése szolgálta, és mint Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője Dénes Istvánnak, az MTI munkatársának elmondta: a közeljövőben további új rendelkezések várhatók, amelyek együttesen alapvetően változtatják meg a helyzetet. — Kétségtelen, hogy amíg a gazdaságban az érdekeltségi rendszer, a szabályozó- rendszer az utóbbi években szüntelenül alakult, tökéletesedett, addig a közművelődésben nem valósult meg ez a korszerűsítés — állapította meg. — 1983-ban is a hatvanas években létrehozott gazdasági szabályozók keretei között próbáltuk munkánkat végezni. A közművelődési intézmények folyamatos működését mind jobban akadályozták az elavult jogszabályok, bár a hetvenes évek végétől kezdődően néhány általános a költségvetési szervekre vonatkozó új rendelkezés előrelépést jelentett, de ezek a közművelődés sajátosságaira nem lehettek figyelemmel. Konkrétan: egy intézmény vagy szervezet lakossági igények alapján, társadalmilag hasznos szolgáltatást próbált nyújtani — amely ráadásul hasznos volt a művelődéspolitika egészének — hiába tehetett'volna szert többletbevételre, ezt nem csoportosíthatta át olyan területekre, amelyek anyagilag kevésbé voltak kifizetődőek. za^a közművelődésben dolgozókat. Az intézményeknek is érzékelniük kell, hogy a jobban működő közművelődési objektumok, és az ott dolgozók előnyösebb helyzetbe juthatnak. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy például két szomszéd, községben működő művelődési otthon igazgatója egyformán keresett — függetlenül attól, hogy az egyik intézményben ' kiemelkedő munkát végeztek, a másikban pedig csapnivalót. Az ilyen helyzetek megszüntetésére megfelelő alkalmazás esetén máris lehetőséget ad egy, a Pénzügyminisztériummal közösen kibocsátott utasítás, s ebben az irányban hat az ismeretterjesztő előadások díjazásának új rendje és még több más jogszabály is. Természetesen egyetlen rendelet sem oldhat meg minden részletkérdést — így éppen az intézmények önállósága, a demokratizmus kibontakoztatása érdekében, rendkívül nagy a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek, a keretek tartalommal való megtöltésének. Nyilvánvaló tehát, hogy a jelenleg érvényben levő pénzügyminisztériumi és más intézkedések alapján meg kell kezdeni a közművelődés sajátosságainak megfelelő új szabályozórendszerek kialakítását. Ez a munka széles társadalmi összefogással már megkezdődött, és máris hozott részeredményeket. A leglényegesebbnek azt tekintjük, hogy olyan érdekeltségi rendszert hozzunk létre, amely összhangban van a végzett munkával, és nem az egyenlősdi alapján díjazA jövőben a költségvetésen belül egyes pénzeszközökkel az intézmény vezetője saját jogkörében gazdálkodik, és az anyagiak átcsoportosíthatók. Ha az alap- tevékenységén kívüli munkából többletbevétel keletkezik, akkor ez a dolgozók számára is anyagi előnyökkel jár, mert növeli a jutalmazási alapot. Amikor tehát valahol több olyan rendezvényt szerveznek — a tanfolyamtól kezdve, a szakköri foglalkozásokon át egészen a szórakoztató rendezvényekig —■, amiből többletbevétel származik, akkor ebből egy meghatározott arányban a dolgozó is részesedik. Megszűnhet tehát az a paradox helyzet, amely visszafogta az intézmény, és persze az odalátogatók kulturális aktivitását, mert eddig tulajdonképpen nem volt igazán lényeges a művelődési háznak, hogy mennyit 'és miként dolgozik. Most nagyon erőteljesen fog hatni a helyesen értelmezett közgazdasági szemlélet, amely tervszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. Az új szabályozás kidolgozása során az egyik legvitatottabb pont egyébként éppen ez volt. Többen úgy vélték, hogy a választások nyomán az intézmények csupán a mind nagyobb bevételben lesznek érdekeltek, s így nem lehet összeegyeztetni a közművelődés-politikai célokat és a gazdaságosságot. Végül arra az álláspontra helyezkedtünk — és ez a jogszabályban is tükröződik —, hogy ketlté kell választani az intézmények feladatkörét. Minden művelődési otthonnak van alaptevékenysége, amelybe beletartozik mindaz, amit a művelődéspolitikai célok érdekében el kell végezniük. Ezért kapják az állami támogatást is. Csak akkor lehet az új érdekeltségi rendszer kínálta lehetőségeket kihasználni, ha az alaptevékenység megfelelően alakul. Persze, a gyakorlat nem lesz problémák nélküli, hiszen nagyon nehéz pontosan’ meghatározni egy-egy intézmény szükséges alaptevékenységének körét. Soron következő feladataink közé tartozik az amatőr művészeti mozgalom működésének gazdasági szabályozása, s a gazdasági munkaközösségek működésének, tevékenységi területének további vizsgálata a kultúra területén. Már a legközelebbi időkben javítani kívánjuk a köz- művelődési célú helyi egyesületek szakmai felügyeletét is. Bízunk abban, hogy a rendelkezések együttesen -a közművelődési munka megújulását fogják szolgálni :— mondotta Kormos Sándor. Szórakoztató zenészek Már a jövő évi szerződtetésekre készülnek Az OSZK megyei kirendeltsége és a Szórakoztató Zenészek Békés rpegyei Szakszervezeti Bizottsága együtt készíti a soron következő egyik legnagyobb és legfontosabb feladatát: az új szerződések, az úgynevezett prolongációk alapos, sokoldalú lebonyolítását.. Békés megyében állami és szövetkezeti vállalatok csaknem 100 vendéglátóipari üzletében 320 zenész nyújt szolgáltatást. Az élet olyan rohamosad változik körülöttünk, hogy sokszor nem könnyű alkalmazkodni az új elképzelésekhez, a változó gazdasági helyzethez. Különösen sok új problémát vet fel az úgynevezett szerződéses üzemeltetésű egységek növekvő száma. Ez önmagában is kiemelt fontosságúvá teszi az új szerződésekre történő alapos felkészülést. Emellett figyelembe kell venni a közönség igényének változását, az egyes vállalatok gazdasági helyzetének erősödését vagy gyengülését, a rendelkezésre álló és megfelelő színvonalon dolgozó zenészek számát és még sok egyéb tényezőt. A felkészülés ' alapelve, modellje az, hogy először -az OSZK tájékozódik a vállalati tervekről, elképzelésekről, változtatási szándékáról, majd a szakszervezet a bizalmiak segítségével összegyűjti a zenész kollégák véleményét, terveit, javaslatát, elképzeléseit az új szerződtetésüket illetően. Mindkét vonatkozásban csak az adott terület gazdasági helyzetét ismerve és a reális lehetőségeket figyelembe vevő tervekről, megoldásokról lehet szó. A megyében dolgozó 300— 350 főhivatású zenész elhelyezéséről kell gondoskodni. Ajánlásukban a fő szempont az, ha kulturált és színvonalas tánczenét vagy népi zenét szolgáltatnak. Vagyis, ha egy-egy vendéglátóipari egységben nemcsak az elfogyasztható ételek és italok minősége, a kiszolgálás udvariassága határozza meg a kulturáltságot, hanem a vacsorához, a tánchoz szolgál- ' tatott zene is. A kellemes, jó muzsika ma-már mindenütt alapvető igény. A megyei vendéglátóipari vállalat és az ÁFÉSZ-ek csak az éppen szabad zenészek közül szerződtethetnek; a zenészek egyéni vágyai, elképzelései is csak a reális anyagi feltételek megléte esetén valósíthatók meg. Mindenütt a szakszervezeti bizalmiak és szb-tagok átfogó segítségét igényeljük már a felmérés, az előkészítés során. Később — a szerződések a két oldalról beérkező elképzelések egyeztetése után — jöhetnek csak létre. Az egyeztetést az OSZK megyei kirendeltsége és a szakszervezeti bizottság végzi, ezt követően kerül sor a prolongációs tárgyalásra az érintett vállalatoknál. Együttes törekvésünk az. hogy előbb a közös javaslatot a zenészek ismerjék meg, majd csak a szerződés aláírásával döntik el jövő évi folyamatos foglalkoztatásukat. Több üzlet mára már kevesebb zenészt igényel, főleg a népi zenészekből. Mind az OSZK, mind a szakszervezet első helyet biztosít azonos műfajon belül a kategóriával rendelkező zenészeknek. A csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezők szerződésére általában csak a kategorizált zenészek szerződését követően kerülhet sor. Számukra a megyei stúdióban — dob, gitár és zongora tanszakon zenei alap- és továbbképzés történik. Ismeretes, hogy 1984-ben felülvizsgálják a követelményeket, amely igen szigorúnak ígérkezik. A főállásban elhelyezkedőknek kötelező a stúdió munkájában részt venni. Becsületes munkával, szorgalmas tanulással mindenki eleget tehet a követelményeknek. Szakmai és művészi nívójuk emelése mindannyiunk érdeke, hiszen minél magasabb a színvonal, annál jobb a szórakoztató zenészek munkájának megítélése, nagyobb az elismerése. Hajdú Antal, az OSZK megyei kirendeltségének vezetője flz energiatermelés és -ellátás helyzete megyénkben A Hazafias Népfront Békés megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága a Csongrád megyei testülettel közösen nemrég jelentős témát vitatott meg. Az energiatermelés és -ellátás helyzete, valamint a sörön következő feladatok megtárgyalása szerepelt a gyopárosi összejövetel napirendjében. * * * Juhász Attila, a Békés megyei Tanács főelőadója részletesen beszámolt a fejlődő energiaágazat mai állapotáról és a várható változtatásokról. Bevezetőjében utalt rá: mivel nincs ipari irányító központ megyénkben, az energetikára vonatkozó problémákkal is másutt foglalkoznak. Pedig — mint ismeretes — hazánk legnagyobb szénhidrogénkutatási területe Békésben található, ahol jelenleg öt termelő, illetve kutató körzet van. Ugyancsak itt' létesült az ország második föld alatti gáztározója is. A hévíz mennyiségével nincs gond, de a nagyarányú só- és gáztartalom a minőséget fokozott mértékben lerontja. Ezeket a természeti kincseket csakis megfelelő feltételek mellett (például az infrastruktúra és a fogadókész felhasználó együttes megléte esetén) lehet hasznosítani. E gyakorlati feladatok megoldása különösen 1978-tól került az érdeklődés homlokterébe. Az olajválság után főként a gázra és a villamos energiára kezdtek áttérni a fogyasztók. A szakemberek ugyanakkor fontos helyet tulajdonítanak a másodlagos energiahordozók és a hulladékok szélesebb körű alkalmazásának, illetve felhasználásának. * * * A tájékoztató további részében a főelőadó behatóan foglalkozott a fűtőanyag-ellátás helyzetével. Mint jelezte, Bács-Kiskun és Csongrád megyében például kazánszénből 55 százalékos, míg Békés megyében alig több mint egyharmados forgalmat bonyolítottak le a TÜ- ZÉP- és ÁFÉSZ-telepek, pedig a központi tüzeléssel ellátott középületek és háztartások aránya nálunk eléri az 50—80 százalékot. Ezért feltétlenül a jobb területi elosztásra, az igények rugalmasabb kielégítésére kell törekednünk a jövőben. A hulladékok, melléktermékek felhasználási üteme enyhén emelkedő tendenciát mutat. A módszer elterjesztését azonban a berendezések műszaki állapota, a költségnövekedés és még egyéb probléma akadályozza. Ami a villamosenergia-el- látást illeti, itt elsősorban a hőtárolós készülékek iránti igények kielégítése jelent nehézséget. Ugyanis az ilyen berendezések tömeges alkalmazása az elektromos hálózat túlterheléséhez vezetne. Szó van arról, hogy a VII. ötéves tervidőszakban megépül a 400 kV-os vezeték, valamint a békési 120 kV-os állomás, továbbá sor kerül több alállomás üzembe helyezésére és a kapacitás bővítésére is. A olajtüzelés ugrásszerű növekedése a központi ár- és megyei szervezési intézkedések következtében 1980- ra abbamaradt megyénkben. A folyékony energiahordozókról azonban nem lehet végérvényesen lemondani például az egészségügyi intézményekben. Ezenkívül közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontok is indokolják az ilyen típust tüzelő-, fűtő- és üzemanyagok hosszabb távon való fel- használását! Az olaj nagyobb arányú kiváltásának egyik biztosítéka az a gázmennyiség, amely Békés megye területén fordul elő. Földgázüzemelésre 1.982-ig több mint 10 termelőszövetkezetünk tért át, a közeljövőben további 30 téesz él majd ezzel a lehetőséggel. A közületi program végrehajtása esetén 1986-ig csaknem 8 ezer tonna tüzelőolaj megtakarításával számolnak a szakemberek. A tervek szerint hamarosan 40 település lakossága élvezheti majd a gázfűtés előnyeit. Jelenleg Békés megye 12 városában és községében van gázellátás, ami szintén jelentős olaj megtakarítást eredményez. Több helyen úgynevezett önerős társulási formákat hoztak létre a lakosság körében. Ezzel egyúttal lehetővé vált a hálózat bővítése. A beszámoló utolsó része az alternatív energiahordozók felhasználásának korlátozott voltáról szólt. Bármennyire is gazdag Békés megye hévizekben, ezek széles körű hasznosítását a kőlerakódás, itt-ott a vízbázis csökkenése, a környezetkárosítás. a műszaki és technológiai problémák miatt igen kockázatos vállalkozásnak kell tekinteni. A nap- és szélenergia vonatkozásában is több hasonló nehézség ferül fel, bár megyénkben ezen a területen is kedvezőek az adottságok. A biogáztermeléssel kapcsolatban — Újkígyós ellátására — már elkészült egy tervpályázat, de a békéscsabai szeméttelepek gázhasznosításának megvalósítása anyagi okok miatt még jó ideig várat magára. Kép, szöveg: Bukovinszky István Idegenforgalmi évkönyv, 1982 Római szilva Kecskemétről Sikere van a piacon a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet gyümölcskészítményeinek, a különféle aszalványoknak, a birsalmasajtnak és a már-már elfelejtett római szilvának. A szakszövetkezet két éve foglalkozik e cikkek készítésével. Az idén több mint három tonna sárgabarackot, szilvát. almát aszaltak, kandírozott gyümölcsöt pedig körülbelül 30 tonnát készítettek. A Dunántúlról beszerzett zöldmandulán kívül minden gyümölcsöt a szakszövetkezet tagjainak kiskertjeiből vásároltak fel. Ismét jelentkeztek nagyanyáink korának egyik ínyencségével: dióval bélelve szárított szilvával. Visszahozták a birsalmasajt és a szilvalekvár divatját is. Ez utóbbiból mintegy háromezer kilót adtak át a kereskedelemnek. Külföldön is érdeklődnek a készítmények iránt: cukrozott gyümölcsükből az első szállítmányt Jugoszláviába indították. A kötet tájékoztatást ad Magyarország hazai és nemzetközi forgalmának fejlődéséről az elmúlt években, és számba veszi az 1982. évi eredményeket. A kiadvány első fejezete áttekinti és színes diagramokkal szemlélteti a turizmus legjellemzőbb mutatószámainak alakulását, majd nagy számú statisztikai táblázatok segítségével mutatja be a részletes adatokat. A határforgalom alapján vizsgálja; hogy az utóbbi években hány külföldi, milyen céllal és mennyi időre érkezett hazánkba, illetve hány magyar állampolgár utazott külföldre. Ezen belül részletesen publikálja az egyes határállomások forgalmát, továbbá a nemzetközi idegenforgalom országonkénti alakulását, kimutatva azt is, hogy a különböző közlekedési eszközöket milyen arányban vették igénybe. A vendégforgalmi szálláshelyek üdülőkörzetenként és szállástípuskénti adatai egyrészt a rendelkezésre álló elszállásolási kapacitásról nyújtanak tájékoztatást, másrészt arról, hogy a különböző nemzetiségű külföldiek az ország mely részét, milyen mértékben keresték fel, és ott mennyi ideig tartózkodtak. Az évkönyv tartalmazza ezenkívül az utazási irodák és a szervezett idegenforgalom, valamint az üdülök adatait. A kötetet a nemzetközi, valamint a részletes területi (megye, helység) adatok teszik nélkülözhetetlenné a vendégforgalom és a turisztika elméleti és gyakorlati szakemberei számára.
