Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
/ 1983, november 19., szombat Új növényvédő szer Erdőtelepítés — pályázati rendszerben Űj növényvédő szert fejlesztettek ki a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei. A Nevi- fosz nevű újdonság a kísérletek tapasztalata szerint kiválóan alkalmas a lepkék, bogarak pusztítására, s biztos védelmet nyújt a cukorrépa, a takarmányrépa, a len, a kender, a repce, a lucerna, a borsó és gyümölcsfák ilyen kártevői ellen. Nagy előnye az is, hogy nem veszélyes a méhekre, továbbá az, hogy jelentősen csökkenthető vele a rovarölő szerek importja. A jelek szerint az új növényvédő szer némi módosítással kiválóan alkalmas a juhok rühesség elleni védelméhez is, s ebben a vonatkozásban ugyancsak drága importanyagokat pótol. A Nevifosz kifejlesztésére egyébként a gyógyszer, növényvédő szer és intermedier központi fejlesztési program keretében került sor. Ennek értelmében a veszprémi kutató intézet az elmúlt évben megváltoztatta kutatási stratégiáját, s a korábbival ellentétben nem a már ismert hatóanyagból kísérletezett ki új szereket, hanem teljesen új molekulák előállításán fáradoztak a kutatók. Optimalizálással mintegy 980 esélyes molekulát fejlesztettek ki, s ezekből választották ki — többszörös szelekcióval — a Nevifosz hatóanyagát. Az új hatóanyag jól vizsgázott a toxikológiai, biológiai hatás- tani vizsgálatok során és a kisüzemi kísérletekben egyaránt. Az idén egyenletesen megoszlott a tavaszi és az őszi erdőtelepítések területe; hozzávetőleg 3000-3000 hektárra kerültek fák a két évszakban. Az előirányzatokat ezzel az állami erdőgazdaságok, illetve az erdőterülettel is rendelkező termelőszövetkeztek összességében teljesítették. Az erdőtelepítés költségei növekvőben vannak. Ez a munka egyebek között nagyfokú gépesítést kíván, és az üzemanyag-árak növekedése is fokozza a kiadásokat. A támogatásra szánt központi keretek is szűkültek; a kedvezőtlen jelenségek ellensúlyozására pályázati - rendszert írtak ki. Ez versenyt jelent; aki az olcsóbb telepítési árat kínálja, az nyeri el a központi hozzájárulást. A MÉM szakembereinek tapasztalatai szerint a termelők ajánlataik megtételénél a saját üzemi erővel már jobban számolnak. Kisebb-nagyobb összegekkel járulnak hozzá a telepítéshez, s ily módon a versenytárgyaláson nagyobb esélyük van a kedvező elbírálásra. A korábbinál tudatosabban számolnak az iskolák, valamint a népfront és a KISZ segítségével is. A társadalmi munka szintén mérsékli a helyi kiadásokat, s lehetővé teszi az előirányzatok túlteljesítését. A gazdaságok egy része a mezőgazdasági termelésnél használt nagy teljesítményű gépeket hasznosítja a telepítéseknél, ezzel teszik gazdaságosabbá a talajok előkészítését, s a költségek csökkentésével a pályázati versenyben nagyobb esélyük van. Számítások szerint a versenyegyeztetési forma hozzájárult ahhoz, hogy 300—5Ü0 hektárral nagyobb területre került erdő, lagalább ennyit számított ugyanis a helyi erők, lehetőségek fokozottabb kihasználása. A telepítéseknél korábban a kifejezetten gyenge termőképességű talajok fásítását részesítették előnyben, így kerültek összefüggő zöldtakarók a Nagy-Alföld egyes részeire. Ojabban a mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas, ám az erdőgazdálkodásra igencsak megfelelő területek kerülnek előtérbe; Somogy, Zala és Vas megyében az idén nagyobb összefüggő térségeket fásítottak. A fafajok összetétele is kisebb mértékben módosult, a korábbinál nagyobb arányban ültettek lombos fafajokat, például tölgyet a kijelölt területekre. Ez a gyakorlat a következő években még inkább jellemzi majd a hazai erdőtelepítéseket. Fenyőprogrammal a kölni világkiállításra Amikor Gyomaendrődön a Fa- és Építőipari Szövetkezetnél jártam, éppen a svéd IKEA-cég képviselőit várták. A bútort forgalmazó IKEA- nak Európa országait átszövő kapcsolatai vannak. A kérdés önként adódik. Hogyan jutottak el egy kis országban egy kis szövetkezethez? * * * Gonda Károly, a szövetkezet elnöke mondta: — Miután a Budapesti Nemzetközi Vásár vonzza a bel- és külföldi cégek képviselőit, már nem is nehéz egy kiállítóhoz megtalálni az utat, vezessen az akár Gyo- maendrődre. A közelmúltban kezdtünk el egy úgynevezett fenyőprogramot. Köztudott, hogy az északi lakáskultúra kedvelt és fontos alapja ez a természeténél fogva hangulatos faanyag. Ügy érzem, sőt hiszem, hogy a fenyőfából készült bútorok nálunk is hamarosan kedvelt díszei lesznek a lakásoknak. Piackutatók esküsznek rá, hogy a műanyaggal kombinált bútorok egyre kevésbé kelendőek. Hogy lépést tarthassunk a divattal, ha úgy tetszik a közízléssel, — többszörös közvélemény-kutatást tartunk. Éppen ezekben a napokban rendhagyó kiállítást rendezünk. Azért rendhagyó, mert olyan lakást rendeztünk be, amelybe még nem költöztek be. így aztán az érdeklődők egy teljes, ha- romszobás berendezett^ _ott- hont láthatnak. A kiállításban partnerünk az ÁFÉSZ. Egyébként nemcsak a mi termékeink láthatók, hiszen akkor nem is lenne összehasonlítási alap. — A BNV-n is fenyőből készült bútorokkal szerepeitek. Milyen sikerrel? — OKISZ-plakettet kaptunk. De talán ennél is fontosabb, hogy az ország minden részéből kaptunk megrendelő és érdeklődő leveleket. Jelentkezett egy NSZK cég is, és meghívtak bennünket a decemberi kölni világkiállításra. Ügy érzem, ez mindenképpen munkánk elismerését fémjelzi. — A hazai vásárlók hol és mikor vásárolhatják meg termékeiket? — Még ez évben szállítunk a Skála és a Centrum áruházaknak. * * * A volt Gyoma és Endrőd között felépült kis lakótelepre, ahol a szövetkezet kiállítását rendezte az OTP-vel egyetértésben, Farkasinszki Sándor, a faipari üzemvezető kísér. (Az ötlet, hogy lakásokat rendezzenek be az előszobán, a fürdőszobán és a konyhán keresztül a szobákig, remek volt! Csak a helyszín kiválasztása nem bizonyult szerencsésnek, hiszen azt jószerével, csak az autósok közelíthették meg a távolság miatt!) A kiállított fenyőbútorok valóban impozáns látványt nyújtanak. Az előszobában a fogas, a tükrök és a hozzá tartozó kis polcok önmagukban, festés nélkül is dekoratívak. Az egyik szobában ízléses, csíkos kárpitozással a „Lappland” fantázianévre keresztelt ülőgarnitúra tetszett talán a legjobban. — A kereskedelem képviselőinek is — jegyezte meg megállapításomra az üzemvezető. — Van-e elég szakemberük és megfelelő technikai felszerelésük ahhoz, hogy ^ növekvő igényeket kielégítsék majd? — Hatvanöt faipari dolgozónk van. Bár az 1500 négyzetméteres munkaterület lehetne korszerűbb is, de a gépi felszereltségünk jónak mondható. Ha az alapanyagellátásunk biztosított lesz, márpedig idejében szoktuk a megrendeléseket elküldeni, az igények teljesítésével nem szabad, hogy problémánk legyen. Kép, szöveg: Béla Vali A közkedvelt „Lappland" ülőgarnitúra Mit kínál az első hazai munkaerő-szolgálati iroda? Csabai képújság - házhoz küldött Télapó Elegánsan öltözött középkorú hölgy, rövid bunda, kalap, csinos bokacsizma, halk szavak: — Jó napot kívánok! — Tessék parancsolni! — Rokkantnyugdíjas vagyok, szeretnék négyórás munkát vállalni, adminisztratív munkakörben lehetőleg, gépelni tudok ... — Igen, egy pillanat türelmet ... Tudunk ilyet ajánlani, ezt a címet tessék megpróbálni. — Köszönöm. Majd új ügyfél érkezik, egy apuka, négy-ötéves forma kisgyerek kezét fogva. — Olyan munkahelyet szeretnék, ahol munkás- szállás is van, és nemcsak én, a kisfiam is ott lakhatna... Kiderül, az asszony elhagyta és elvitt mindent, ott maradtak az üres albérleti szobában. Ez már különleges eset, különleges igény, segíteni nehéz. Naponta átlagosan 25—30 álláskereső, elhelyezkedni vagy munkahelyet változtatni szándékozó kopogtat be Békéscsabán az Irányi utcai kis irodába, s többségük reménnyel, bizakodással távozik. Sí 1982 tavaszán elsőként az országban alakult meg Békéscsabán a Békés megyei Tanács V. B. Munkaerőszolgálati Irodája, azzal az igénnyel, hogy a munkát keresőknek egy helyen kulturált, sokoldalú, szakszerű és megbízható tájékoztatást adjon a munkahelyekről. Másrészt pedig, hogy elősegítse a hatékonyabb vállalati munkaerő-gazdálkodást, a helyenként felszabaduló munkaerő gyorsabb áramlását. Emellett a lakosság kényelmére, humán szolgáltatások nyújtását tervezték. Mi valósult meg mindebből másfél esztendő múltán? — Mindenekelőtt megvalósult a szolgáltatás jellegű munkaközvetítés — válaszol Budai Gyula, az iroda vezetője. Jelenleg mintegy háromezer álláshelyet tudunk ajánlani a hozzánk fordulóknak, legtöbbet a szakmával rendelkezőknek, kevesebbet a betanított és legkevesebbet a segédmunkásoknak. Alkalmazotti munkakörbe legtöbben közgazdászt, műszakiakat és gépírót keresnek. Egy-két tucat olyan ügyfelünk van, akit hosszabb ideje nem tudunk elhelyezni, vagy különleges szakmája — például geofizikus —- vagy különleges igénye miatt. Száz, összesen 80 ezer embert foglalkoztató munkáltatóval kötöttünk eddig szerződést, ami nagy eredménynek számít. A vállalatok átalánydíjat fizetnek szolgáltatásainkért, a lakosságnak azonban minden ingyenes. Mint első, hazai önfinanszírozó jelleggel működő munkaerő-szolgálati iroda, a csabai mércéül is szolgált más megyéknek. Sokan jöttek el tanácsot kérni saját megyei irodájuk megszervezéséhez. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy van, ahol több mint kétszer annyit fizetnek a vállalatok e szolgáltatásért. A Békés megyei iroda azonban az alacsonyabb díjtételek mellett sem szorul támogatásra. Sőt, a kezdeményezésben továbbra is élen jár, vezető szerepet játszik. — Köztudott, hogy megyénkben a felsőfokú végzettségűek aránya jócskán elmarad az országos átlagtól. Ezért „orientáló” szerepre is vállalkoztunk: hazánk valamennyi felsőfokú oktatási intézményével kapcsolatba léptünk, és nyilvántartásunkban megtalálható minden továbbtanuló Békés rfiegyei diák neve és lakcíme. őket a szolgáltatásainkat igénybe vevő munkáltatók felkereshetik, és ha sikerül, szerződést köthetnek velük. így esett meg például, hogy az iroda közreműködésével „talált egymásra” egy gyár és egy egyetemista, akinek — mint utóbb kiderült — édesanyja épp azon a munkahelyen dolgozott. — Külön gondot fordítunk az első ízben munkát vállalók elhelyezésére. Az idén 150 gyerek talált állást segítségünkkel. Körülbelül ugyanennyit közvetítettünk ki a nyáron, szünidei foglalkoztatásra. Igyekszünk támogatni azokat is, akik szakmát szeretnének tanulni. Összefogjuk a szórványigényeket, és tanfolyamokat szervezünk. Tavaly kettő ilyen volt, fűtőket és targoncavezetőket képeztek ki, az idén nem jött össze hasonló. Emellett rendszeres pályakorrekciós és jogi tanácsadással segítjük a hozzánk fordulókat. A kép máris sokszínű, pedig még nem esett szó a humán szogáltatásról. — Humán szolgáltatásaink közül legnagyobb sikere a korrepetálásnak van. Jó néhány tantárgy, idegen nyelvek, fizika, matematika szerepel kínálatunkban. De egyéni kívánságokat is tudunk teljesíteni; szolgáltatásaink között szerepel az iskolába, óvodába kísérés, vállaljuk a beteg gyermekekre a felügyeletet és éjszakai pótmamaszolgálatot. Tudunk ajánlani embert lakástakarításra, kertgondozásra, favágásra, betegápolásra, ételhordásra, szóval szinte mindenre, amit a családos vagy idős emberek igényelnek. Mégis, a humán szolgáltatásokat meglehetősen kevesen veszik igénybe. Tulajdonképpen csak azok, akik végképp külső segítségre szorulnak. Most azonban talán változik a helyzet, ugyanis ünnepi szolgáltatást tervezünk: házhoz megy a Télapó, akit nálunk megrendelhetnek. És ha már új ötletekről van szó, meg kell említenünk a videóreklámot, amit ^z Univerzál Áruház kirakatában láthatunk néhány napja. Ez a „csabai képújság”, ahol folyamatosan megjelenik a kis személyi számítógéphez kapcsolt színes képernyőn az álláshelyek, az álláskeresők és az egyéb irodai szolgáltatások listája. Szatmári Ilona Fotó: Fazekas László Kertbarátok tanácsadója Most, a lombhullás után jól szembetűnnek azok a durva sérülések, károsodások, amelyeket nyáron és ősszel a szüretkor magunk — esetleg a vihar — okoztunk a gyülmölcsfáinkon. Ellentétben a korábbi rossz hagyományokkal és gyakorlattal, azaz a kizárólagos tavaszi metszéssel, már most ősszel vizsgáljuk át és gyógyítsuk fáinkat — ajánlja a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Arról van ugyanis szó, hogy a legtöbb növényi betegség — a gombák és a baktériumok — már ősszel megkezdi és a fagymentes téli napokon folytatja a pusztítást, amit a növények erős mézgásodásából is megfigyelhetünk; különösen vonatkozik ez a csonthéjas gyümölcsfákra, az őszibarackra, a meggyre. Most tehát az a teendő, hogy a sérült ágakat ollóval vagy füréssel távolítsuk el, és a sebhelyeké't azonnal kezeljük a kereskedelmi forgalomban kapható valamelyik — például Celcid — kiváló sebkezelő anyaggal.
