Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

o 1983. november 18., péntek Megújul a kondorosi csárda Állok a pinceborozóban. Olvasom Arany János szép strófáit: Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott legelget; Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az öreg-bojtár. Hol van már a betyárvi­lág, a szép asszony: Adamik Anna és az öreg bojtár? Tóth István, a kondorosi ÁFÉSZ kereskedelmi osz­tályvezetője a múltat idézi: — A nevezetes csárda a XVIII. század közepe óta áll és fogadja a vendégeket. Szállás- és pihenőhely volt ez embernek, lónak. Meg­fordult itt Rózsa Sándor, Bogár Imre, Farkas Jancsi és Patkó Bandi. A monda szerint a Bakonyból és Sze­ged vidékéről elkergetett be­tyárok Kondoroson találtak menedéket. Búvóhelyeket, csúszdákat, alagutakat épí­tettek, amelyről a korabeli újságok sokat írtak. Az 1848-as szabadságharc után veszélybe kerültek a csár­dák, mindegyiket le akar­ták rombolni. Végül a fő­urak tiltakozására más mód­szerhez folyamodtak. A csár­dák mellé zsandárlaktanyá- kat építettek, nem volt ez másként Kondoroson sem. — Legendák is járják a csárdáról.. . — Igen. Egyszer gazdag kereskedő szállt meg a csár­dában. Hiába zárkózott be és állított őrséget az ajtó elé, reggelre eltűnt a pénze. Ki­derült: a hívatlan látogatók a kéményen át, a búbos ke­mence tetejét felnyitva ju­tottak a szobába. A szegé­nyeket azonban sohasem bántották a betyárok. — Állítólag Erkel Ferenc is járt a kondorosi csárdá­ban. — A fáma szerint, amikor szülővárosából, Gyuláról Pestre utazott a nagy zene­szerző, itt szállt meg. A be­tyárok éppen az ivóban mu­lattak. Közben megtudták, hogy zenész emberrej_ van dolguk. Becipelték a kocsi­ról a zongoráját és játsza­nia kellett egész éjjel. Reg­gel Rózsa Sándor két be­tyárt rendelt Erkel mellé, akik elkísérték Szolnokig, nehogy valami bántódása le­gyen. A híres csárdát többször átépítették. A régi épület­ből megmaradt a kéményla­birintus. Nagyon fontos, hogy a népi jelleg, az ősi forma megmaradjon. Erről így beszél az osztályvezető: — A csárda évi forgalma 6 millió forint, amelyet ál­talában áprilistól szeptembe­rig bonyolítunk le. Az uta­zási irodákkal ötéves meg­állapodást kötöttünk ugyan, de szerződésünk nem volt. Még így is 100—120 turista- csoport fordult meg nálunk a szezonban. Nagyon sokba kerül a fenntartás, de eddig csak toldoztunk-foldoztunk. Most már végleges, hogy felújítjuk a csárdát, ami több mint 8 millió forintba kerül. Segít ebben a SZÖ- VOSZ és a MÉSZÖV is. De­cember 15-én kezdi a mun­kát a helyi Egyesült Terme­lőszövetkezet építőrészlege. — Milyen lesz a felújított csárda? — A terveket a SZÖV- TERV készítette. Ezek sze­rint lesz presszó, ruhatár, 93 négyzetméteres étterem, kü­lönterem. A pinceborozó is bővül 15 négyzetméterrel. Itt kap helyet a csárdamú­zeum, ahol bemutatjuk az általános iskolások által gyűjtött helytörténeti emlé­keket, tárgyakat, a régi be­tyárvilágot. Természetesen mindez modem, 54 négyzet- méteres konyhával, megfe­lelő szociális helyiségekkel párosul. — Hogyan néz majd ki a fogadó belső és külső képe? — Belülről magyaros né­pi motívumok dominálnak. A berendezés elkészítését a csabacsüdi • Lenin Tsz faüze­me vállalta. A külső kép is változik. Zsalugáteres abla­kokat, ajtókat szerelnek fel, a tető pedig nádra emlékez­tető műanyag borítást kap. A tetőtérben állandó kiállí­tás nyílik Rózsa Sándorról és megmarad a helyreállí­tott híres kettős kémény is. — Mikor fogad vendége­ket a megújult csárda? — Remélhetőleg 1984 ka­rácsonyán. o A csárda specialitása a kondorosi tál, bicskával a tetején Fotó: Veress Erzsi HÍREK a mozgássérültek békéscsabai egyesületének életéből Hónapról hónapra több mozgássérült sorstárs csatla­kozik a békéscsabai mozgás- sérültek egyesületéhez. Az egyesület rendszeresen tájé­koztatja tagjait szervezeti életéről, a segítségnyújtás le­hetőségeiről. A hasonló Szol­nok megyei egyesület jövőre nemzetközi fotó- és színes- dia-pályázaton várja a Békés megyei jelentkezők munká­it. A nevezéseket és pályáza­tokat 1984. január 15-ig kell eljuttatni a békéscsabai ve­zetőséghez. Az MHSZ gépjárművezető­képző iskola nemcsak a jo­gosítvány megszerzésében se­gít a mozgássérülteknek, ha­nem tömegsport rendezvé­nyeket is szervez számukra. Az új KRESZ megjelenését követően térítés nélkül vál­lalják a mozgássérültek fel­készítését. A békéscsabai egyesület csúszásmentes . mankókat és botgumikat biztosít térítés nélkül tagtársainak. A ta­pasztalatok szerint jónéhá- nyan vették igénybe a bé­késcsabai Kemény Gábor Szakközépiskola segítségét, a Hycomat gépkocsik ingyenes szervizelését, esetleges javí­tását. A Petőfi u. 3. szám alatt Békéscsabán, az ügyfélfoga­dó helyiség mellett már ön­álló klubhelyiség is fogad­ja a mozgássérülteket min­den héten pénteken 17—22 óráig. A szervezet az ősz fo­lyamán több alkalommal vitte kirándulásra tagjait. Szeptemberben a Békés me­gyei gyermekotthon autóbu­szával jártak Hajdúszobosz­lón. Néhányan az ország kü­lönböző pontjaira is eljutot­tak a mozgássérültek ren­dezvényeire. így például a tatai találkozóra, a szombat- helyi Savaria-kupára, az eg­ri úszóversenyre, a gyulai autós ügyességi versenyre. Legutóbb október végén ren­deztek jól sikerült műsoros estet Sarkadon a mozgássé­rültek. Akik továbbta­nulni szeretnének kö­zépiskolában, főiskolán, vagy egyetemen, azok személye­sen, vagy levélben kérhet­nek tanácsot a mozgássérül­tek Fejér megyei egyesüle­tétől a Székesfehérvár, pos­tafiók 55. Irányítószám 8003. címen. b. Zs. Kontársokk Nézem Mekk Eleket a televízióban. Mosolygok, ammt az idős kecskemester éppen Kotkodáék ajtajával bíbelő­dik és elfuserálja a zárat. Derülök és mondom: nem me­se ez gyermek, hanem valóság. Bizony az a fránya bejá­rati ajtó nem akar becsukódni, rendbe kellene tenni a lakást, megjavítani az elromlott csapot, az eldugult le­folyót, a megbomlott tetőt. Nyakamba veszem a várost, ráülök a telefonra, miközben idegbajt kapok. Az egyik helyen sajnálkoznak, mert nincs szakemberük, János bá­csi nyugdíjba ment, a másik visszaadta az ipart, a kis­iparos anyagért szaladgál, a harmadik szédül a magas­ban, a negyedik nem ér rá ilyen apróságokkal foglalkoz­ni. Mit tegyek? Számba veszem az ismerősöket, hátha megszán valaki. De kik ezek az ismerősök? Igen, igen: a kontárok. Legutóbb a KIOSZ megyei választmányi ülésén több kis­iparos szenvedélyesen kifakadt ellenük. Mondván: Békés megyében különösen sokan vannak. Ráadásul állandóan nő a számuk és tehetetlen az érdekvédelmi szervezet, a tanács. Olyasmi csendült ki a szavukból, hogy ezek a kényszerből munkát vállaló emberek, a kalákába tömö­rült családi vállalkozók már az építő kisiparosok létét fenyegetik. Megértem felháborodásukat azokkal szem­ben, akik valóban kontárok és szakértelem nélkül pró­bálnak nagy pénzeket bezsebelni, ugyanakkor adót sem fizetnek, nincs lehetőség hivatalosan a jő minőséget szá­mon kérni, hacsak nem támad kedve valakinek a bíró­sági tortúrákhoz. Ezek ellen komolyan fel kell lépni, hiszen megsértik társadalmunk törvényeit. Nem csodálkozom én a kisiparosokon, amikor sokkot kapnak a kontároktól. Azt viszont, mint állampolgár el­várom, hogy engem is értsem meg valaki. Kérdem: mi­ként tudnak ezek a „fusizók” munkához jutni? Talán azért, mert olcsóbban, jobban dolgoznak, mint a legális vállalkozók? Aligha. Egyetlen előnyük van: hívásra azon­nal házhoz jönnek és gyorsan dolgoznak. Nem próbálnak mindenáron kifogásokat keresni. Csendben megfogják a szerszámot, és teszik a dolgukat. Általában jól, hiszen többségük gyári, üzemi szakmunkás, lehet, hogy éppen a főnöke akadályozta meg a munka melletti ipar kivál­tásában. Önmagunkat csapnánk be, ha nem vennénk tu­domásul, hogy a jelentős erőfeszítések ellenére a szol­gáltatás sem mennyiségben, sem minőségben és kultu­ráltságban nem éri el a kívánatos színvonalat. Ez két­ségtelenül kedvez a kontároknak, elősegíti a borravaló­zást és erősíti a megrendelők kiszolgáltatottságának az érzését. A morgolódó kisiparosok elfeledkeztek arról is: álla­munk elismeri a nem központilag szervezett szolgálta­tást, amely gazdasági munkánk hasznos része. Beillesz­kedik szocialista gazdaságunk egészébe, és hosszú távon is szükség van rá. Nem tartozik a jogtalan iparűzés fo­galmába a lakosság saját javító, karbantartó-szerelő tevékenysége, a barkácsmozgalom, amelyet a jövőben még jobban bővíteni kell. Ilyen alapon szót lehetne emelni a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek, a kisegítő és kisüzemek szolgáltatásai ellen is. Senki sem gondol­hatja komolyan, hogy ezek a szervezetek, az úgyneve­zett családi vállalkozások vagy akár a kontárok „meg­fojtják” a jól felkészült, nagy szakértelemmel rendelke­ző kisiparost. Nem, eszem ágában sincs védeni a kontárokat. Kap­ják meg méltó büntetésüket, akik megérdemlik. Ügy gondolom azonban, hogy adminisztratív eszközökkel semmire sem megyünk. Meg kell teremteni azokat a szervezeti, anyagi és technikai, valamint szemléletbeli feltételeket, illetve változásokat, amelyek révén képesek leszünk kielégíteni a szolgáltatásokban is a reális igé­nyeket. Seres Sándor November közepéiül lehet jelentkezni Tájékoztató az 1984. évi SZOT üdülésről Évröl-évre nő a betétállomány Kunágotán Az ágazati-iparági szak- szervezetektől ezekben a napokban veszi át csaknem nyolcezer alapszervezet a jö­vő évi kedvezményes SZOT- beutalókat; november köze­péig valamennyi szakszerve­zeti központ kiosztja az üdülőjegyeket. A SZOT-beutalási lehető­ségről a főbb jellemzőkkel és a különböző üdülési for­mák bemutatásával — a szá­mok segítségével — a követ­kezőkben adunk tájékozta­tást. SZÍNVONALASABB ELLÁTÁS Jövőre is mintegy 400 ez­ren kaphatnak SZOT-be- utalót. Júniustól várja a vendégeket — csoportonként 700 felnőttet és 350 gyerme­ket — a Balatonszéplak ezüstparti, éves üzemelésű, fedett uszodával készülő csa­ládos üdülő, amely a mint­egy 14 éves működő üdülő mellett létesül. Felújítás után korszerűsítve fogadja majd a beutaltakat a soproni Csepel családos, valamint a hajdú- szoboszlói Béke gyógyüdülő. A 400 ezer beutalóból 80 ezer a gyermekeknek és a szakmunkástanulóknak jut. A felnőtt .beutaltak mintegy háromnegyede — kétágyas szobákba kerül. A vendégek több mint fele: 52 százalé­ka összkomfortos, egyharma­da: 35 százaléka komfortos, és csak egyhetede: 13 száza­léka részesül komfort nél­küli elhelyezésben. A SZOT-beutalók 40 szá­zaléka — 160 ezer személy részére — a június 1.—au­gusztus 31. közötti főidényre érvényes. A felnőttek egy- harmadának kiválasztása egészségi indokok alapján történhet: 103 ezren gyógy­üdülőkbe, 9 ezren szanató­riumokba kerülhetnek. Főidényi családos üdülés­ben részesülhet: 40 ezer fel­nőtt, 30 ezer 2—20 éves ko­rú gyermekével. A négy kis- babás üdülőbe — Boglár- lelle, Leányfalu, Mátraháza, Sopron — a gyermekek már egyéves kortól vihetők. A kisbabás beutalókat 1500 felnőtt mintegy ezer gyer­mekével veheti igénybe. Az előbbieken kívül húsz­ezer házaspár az elő- és utó­idényben és télen — a gyógyhelyek és szanatóriu­mok kivételével — egy-egy gyermekét vagy unokáját vi­heti magával az üdülésre. Az ilyen házaspári beuta­lókon „Térítés ellenében 2—20 éves korú gyermek vi­hető, az üdülő visszaigazolá­sa esetén” felirat olvasható. A gyermekkel, vagy unoká­val érkezők szándékukat írásban vagy telefonon je­lezzék az üdülőknek. A gyer­mek kedvezményes térítési díját majd csak a helyszí­nen kell befizetni. GYERMEKBEUTALOK Nemcsak szüleikkel, ha­nem önállóan is üdülhetnek a gyermekek. Az általános iskolás korúak közül 24 ez­ren kéthetes nyári csoportos, 7 ezren háromhetes iskolás. 3 ezren négyhetes négyhetes szanatóriumi üdülésben ré­szesülhetnek. A tanév alatt az enyhén mozgássérültek a vajtai, a légzőszervi és asztmatikus ártalomban szenvedők a kőszegi szanató­riumba kerülhetnek. A szakmunkástanulók be­utalására is van mód. Közü­lük mintegy 15 ezren vehe­tik igénybe a kedvezményes SZOT-üdülést. Ezren, a szor­galmi időszakban, háromhe­tes újhutai gyógyüdülésben részesülhetnek. A többiek a nyári vakáció alatt a Bala­ton, valamint a Velencei-tó mellett pihenhetnek. Külföl­di üdülésben 11 ország 43 útvonalán összesen 18 ezer 500-an vehetnek részt. Kö­zülük 10 ezren háromféle 6 napos hajóüdülésre kaphat­nak beutalót. A felsorolás­ban nem említett mintegy 141 ezer személy számára úgynevezett kéthetes belföl­di felnőtt beutaló érvényes; magaslati, Duna-kanyari, budapesti és Balaton-parti üdülőkbe. A SZOT-beutalókat a vál­lalati kedvezményes üdülő­jegyekkel együtt kell az igénylő dolgozók között szétosztani. A beutalók oda­ítélése a nyilvánosság be­vonásával demokratikusan a szakszervezeti bizalmi vé­leményének figyelembevé­telével történhet. A kiválasz­tási idő csak a téli üdülője­gyeknél rövid, ezért először azokat szükséges minél előbb odaítélni. VÄLTOZÖ SZOKÁSOK Az utóbbi időkben változ­tak az üdülési szokások. Egy­re többen jöttek rá, hogy a téli üdülés is vonzó, kelle­mes kikapcsolódást nyújtó, és ilyenkor talán még válto­zatosabb, színesebb a prog­ram. Ezért jövőre a SZOT- üdülők több mint felében, 201-ből 1160 épületben, egész éven át fogadják a vendége­ket. így már az első negyed­évben a beutaltak mintegy 16 százaléka, 63 ezer sze­mély üdülhet. Többek kö­zött működnek a meleg vizű fürdők mellett létesült gyógyüdülők: Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévízen, Bükön, Zalakaro- son. A hegyvidéki üdülők a Bükkben, a Mátrában, Sop­ronban és Pécsett. Néhány üdülő a Balaton mellett, a Duna-kanyarban, valamint a fővárosban is üzemel. Valószínű, hogy a téli üdülési igényeket továbbra is könnyebben tudják kielé­gíteni az alapszervezetekben. Érdemes lesz tehát hamaro­san jelentkezni az első ne­gyedévi beutalókért. Amikor Császár IVJihály, a takarékszövetkezet kunágotai kirendeltségének vezetője megtudja, hogy a kirendelt­ség életéről szeretnénk írni, akkor azzal kezdte, hogy bi­zony a községben szorgal­mas és ésszerűen takarékos­kodó emberek élnek. A szö­vetkezetnek 1696 tagja van, a betétállományuk pedig pil­lanatnyilag csaknem 32 mil­lió forint. Ügy tervezik, hogy év végére néhány millióval még több lesz. Ezidőtájt so­kan vettek ki pénzt, zömé­ben építkezésre. Ha bekö­szönt a téli idő, akkor vár­ható, hogy ismét inkább be­tesznek, mint kivesznek pénzt az emberek. Az ifjúsági takarékbetétek itt is népszerűek, negyven­ötén váltották már ki. Sok kunágotainak van gépkocsi- nyeremény-betétkönyve. A szerencsére sem panaszkod­hatnak. Mint ahogy a totó- és lottózók is nyertek már nagyobb nyereményt. Nyolc­vanegy óta négy embernek volt négytalálatosa. A totót 10 000 Ft-ig fizetik ki helyben. Kollektív szelvényeket vi­szont nem árulhatnak. Ezért a kollektív szelvényt kedve­lő totósok Mezőkovácsházán, Battonyán, vagy Medgyes- egyházán váltják meg eze­ket a szelvényeket. L. S. Fotó: B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents