Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

IgHsUMM 1983, november 18-, péntek o Tegnap délután a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ban nyílt meg Varga Géza szobrászművész kiállítása „Az én műhelyem” sorozatban. Az érdeklődők december 22-ig te­kinthetik meg a kiállítást Fotó: Fazekas László Megyei NEB-ülés Gyulán Többet kell törődni az időskorúakkal! Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Lázár György beszéde vábbiakban a munkafeltéte­lek és munkakörülmények további javításának szüksé­gességéről, a szocialista munkaverseny-mozgalom- ban elért eredmények elis­merésének jelentőségéről szólt, végül részletesen ele­mezte, hogy a vállalati gaz­dasági és szakszervezeti szer­vek miként segíthetik a munkahelyi demokrácia ki- szélesítését. A SZOT ülésén felszólalt Lázár György is. hogy korlátozni kell a gaz­daságtalan termelést. Ami­kor azután eljutunk odáig, hogy megnevezzük, mely üzem mely termékéről van szó, gyakran visszarettenünk attól az elhatározó lépéstől, hogy kikényszerítsük a ter­melés gazdaságosságának megjavítását, vagy egyéb megoldást keressünk. Ugyan­így nem haladtunk kellőkép­pen előre a munkaerő-gaz­dálkodásban, a munka szer­vezettségében, a munkakul­túra színvonalának emelésé­Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólal fel a tanács­kozáson (Telefotó) November 17-én, tegnap délelőtt Flender Pál általá­nos elnökhelyettes vezetésé­vel ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a Gyulai Húskombinátban. A KNEB képviseletében ott volt: dr. Sáli Ferenc főosz­tályvezető és Próbáld Ká­roly gazdasági szakértő is. Elsőként Oláh Ferencné, a testület tagja számolt be arról a járások között koor­dinált felmérséről, amelyet az időskorúakkal való gon­doskodással kapcsolatos té­mában folytattak a népi el­lenőrök. A kérdésekre vála­szolva a vizsgálat vezetője többek között megemlítette, hogy az eddiginél is na­gyobb társadalmi összefogás­ra lesz szükség a jövőben. Ugyanakkor hatékonyabbá kell tenni az időskorúak kö­rében a felvilágosító mun­kát. Tapasztalatok igazolják, hogy esetenként még a szo­Közlekedési fórumot ren­dez a jövő héten a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Békéscsabán, Gyulán és Mezőkovácsházán. A résztvevők a helyszínen kér­déseket tehetnek fel a közle­kedési szakembereknek a forgalomszervezéssel, gép­járművezetéssel, műszaki problémákkal, és egyéb, a közlekedéssel kapcsolatos té­makörökben. A kérdésekre válaszolnak: a megyei és a városi közlekedésbiztonsági tanácselnökök, a megyei közlekedési ügyész, a me­gyei tanács illetékesei, és a közlekedéssel foglalkozó egyéb megyei szervek és in­tézmények vezetői, szakem­berei. A fórumot dr. V. Fo­dor Endre Bálint, a megyei közlekedésbiztonsági tanács ciális segélyt is visszautasít­ják a rászorulók, ami főként bizonyos tévhitek, szóbeszé­dek elterjedésével magya­rázható. A testület egyéb­ként úgy foglalt állást: to­vább kell szorgalmazni, hogy az érdekelt szervek még jobban tartsák szem előtt, és segítsék elő az időskorú la­kosság gondjainak megoldá­sát. A következő két napirend előadója Flender Pál volt. aki a megyei NEB 1984. évi ellenőrzési tervezetének és az elnöki beszámolónak a megvitatását javasolta a bi­zottságnak. Az említett anya­gok megtárgyalása és elfoga­dása után az ülés résztvevői meghallgatták Kiss Lajos kéreskedelmi igazgatónak a húskombinát munkájáról szóló tájékoztatóját, majd üzemlátogatáson vettek részt —y—n verseny és rendezvényszer­vező szakbizottságának veze­tője irányítja. A fórumra a kérdéseket postán is el lehet küldeni a következő címre: Megyei közlekedésbiztonsági tanács titkársága, Békéscsaba, Bar­tók Béla út 1—3. Amennyi­ben a fórumon nem jut idő minden kérdésre, az illeté­kesek levélben adnak választ az éredklődőknek. Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében novem­ber 21-én, hétfőn, Gyulán, a művelődési házban november 24-én, csütörtökön, Mező­kovácsházán, a művelődési házban pedig november 28- án tartják meg a közlekedé­si fórumot, amely mindhá­rom helyen 18 órakor kezdő­dik. Közművelődési szakemberek megyénkben Fischer Jánossal, a Bara­nya megyei Tanács mű­velődési osztályvezetőjével az élén hattagú, közművelődési szakemberekből álló küldött­ség érkezett Baranya me­gyéből Békéscsabára tegnap, november 17-én. Látogatá­suk célja: tanulmányozni, ho­gyan szervezték meg Békés megyei kollégáik az előző öt­éves terv ideje alatt a könyvtárkorszerűsítési akci­ót és hogyan kezdtek hozzá a művelődési házak moder­nizálásához. A Baranya megyei kül­döttséget a Békés megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője, Vámos László és munkatársai fogadták és tá­jékoztatták. A vendégek azután Kétegyházára és Medgyesegyházára látogat­tak. Ma, pénteken a békési városi könyvtárat és galériát, majd Békéscsabán a megyei művelődési központot és az épülő megyei könyvtárat né- zik meg. m.sz.zs. Megjelent az Izvorul újabb száma Napvilágot látott a Gyulán megjelenő Izvorul (Forrás) cí­mű néprajzi folyóirat újabb szá­ma. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének ki­adásában évente kétszer jelent­kező román nyelvű lapban ez­úttal hat tanulmány olvasható. A gyulai román néprajzi mű­hely kutatói legfrissebb dolgo­zataikban a battonyaiak lako­dalmi szokásairól, a pusztaott- lakai babonákról, a magyarcsa- nádi kolindálásról, a kétegyházi irodalmi gyermekfolklórról, és a bánáti népi építészetről közöl­nek forrásértékű anyagot. Adattárában az Izvorul most egy halottsirató méhkeréki éneket ad közre. Klubtalálkozó Mezőhegyesen november 19-én rendezi meg a KISZ járási bizottsága a Mezőkó- vácsházi Járási Hivatal, va­lamint a József Attila Álta­lános Művelődési Központ a IV. járási klubtalálkozót. A részvevők reggel 8 óra 45 perctől 10 óra 15 percig gyülekeznek a József Attila Általános Művelődési Köz­pont előcsarnokában. A vá­rakozás ideje alatt animáto- rok irányításával kosarat fonhatnak, bőrözhetnek és makramézhatnak. Ezt köve­tően Nagy József a nagy­községi KISZ-bizottság titká­ra tart megnyitó beszédet. Fél 11-től az ifjúsági klu­bok bemutatkozásával foly­tatódik a program, majd ebéd után játékos vetélkedő­kön mérhetik össze tudásu­kat, ügyességüket a részve­vők. Kaposvári József, Nádas György és Sinkó Péter hu­moristák fél 3-kor kezdődő műsora is a vidámság perce­it szaporítják, majd az in­tézmény bemutatásával, po­litikai kaszinóval, zenével és tánccal ér véget a 24 óráig tartó program. (Folytatás az 1. oldalról) állami szervek hosszabb idő­re dolgozzák ki elképzelései­ket, és jobban fontolják meg minden egyes árválto­zás indokoltságát, várható hatását. A fogyasztói árak emelkedése ne haladja meg a valóban szükséges mérté­ket. Hatékonyabbá kell ten­ni az árellenőrzést, s meg kell akadályozni az árakkal kapcsolatos manipulációkat. A SZOT főtitkára a to­Lázár György az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében kö­szöntötte a tanácskozást. Bevezetőben arról szólt, hogy a tanács elé terjesztett dokumentumok és a vitában elhangzott felszólalások reá­lisan összegzik a szakszerve­zetek XXIV. kongresszusa óta végzett munka eredmé­nyeit, nagy figyelmet szen­telnek a mozgalom mai hely­zetének, s további feladatai­nak, vagyis a szakszervezeti munka továbbfejlesztésének, amit az MSZMP Központi Bizottsága is fontos teendő­ként' jelölt meg. A szocialista társadalom építésének hazánkban ma a legfontosabb tényezője az, hogy gyorsabban és eredmé­nyesebben oldjuk meg gaz­dasági feladatainkat. Válto­zatlanul legfőbb tennivalónk az ország fizetőképességé­nek megőrzése, az elért vív­mányok megtartása és a gyorsabb fejlődés feltételei­nek megteremtése. Ha eze­ket a feladatokat sikerül tel­jesíteni, azzal nagy szolgá­latot teszünk népünknek, a szocializmus ügyének. A külső feltételeket, amelyek között dolgoznunk kell, nem mi alakítottuk olyanokká, amilyenek. Az azonban raj­tunk múlik, hogy milyen gyorsan és milyen eredmény­nyel igazodunk a realitások­hoz. Ennek érdekében sokat tettünk, több területen előbb­re léptünk, de a szükséges eredményeket még nem ér­tük el. Elsősorban azt kell számon tartanunk, amit még nem tudtunk megoldani, azokra a feladatokra kell erőinket összpontosítani, amelyek még előttünk áll­nak. Erről nem felesleges beszélni, mert vannak — és nem is kevesen —, akik ar­ra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy a nehéz feltételek között, a beszűkült mozgástérben a cselekvésre is kevesebb a lehetőség, ki kell várni a jobb időket a feladatok teljesítésére. Ez veszélyes álláspont. A cse­lekvésre nem várakozni, ha­nem azt gyorsítani kell: az adott viszonyok között jobb munkával kell megteremte­ni azokat a lehetőségeket, amelyek az előrelépéshez va­lóban megteremtik a tágabb mozgásteret. Sok a kihasználatlan tar­talékunk, s új módszerekre, új munkastílusra van szük­ség ahhoz, hogy ezeket ki­aknázzuk. Az útkeresés ne­hézségekkel és buktatókkal is jár, nagyobb tűrőképes­ségre is szükség van, hogy el tudjuk viselni ezeket. A Minisztertanács elnöke külön is foglalkozott a ta­nácsülés elé terjesztett be­számolónak azzal a részével, amely rámutat, hogy nem elegendő a nehézségek fel­sorolása, ismételgetése. Moz­gósító cselekvési programra van szükség. Ilyen program valójában létezik, az elvi egyetértésben sincs hiány. A program végrehajtásakor azonban többre van szükség. Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés, valódi hitelét az adja meg, hogy ki mit tesz. Néhány nagyon fontos te­rületen a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb az elő­rehaladás. A meglevő tech­nikai eszközökkel, szaktu­dással, a rendelkezésre álló anyag felhasználásával jobb minőségű, piacképesebb ter­mékeket is elő tudnánk ál­lítani. Sok éve hirdetjük, ben, a termelési költségek csökkentésében. A dolgozók joggal mondják: nem járhat­juk örökké azt az utat, hogy ha valahol emelkedik vala­minek az ára, az azonnal to­vább gyűrűzzék. Nemcsak a szocialista országokban, még a tőkés országokban is elő­fordul, hogy a begyűrűző költségeket a termelékeny­ség növelésével és a ráfor­dítások csökkentésével el­lensúlyozzák. Ez a módja annak, hogy az árakat ne kelljen olyan gyakran „to- vábbgyűrűztetni”. Ezzel a lehetőséggel azonban még mindig nem élünk eléggé, noha, mint követelményt, hirdetjük. Itt is gyorsabban kell előbbre haladnunk. A feltételeket a kormánynak az állami szerveknek, a vál­lalatoknak együttesen kell megteremteniük. S ha ezzel kapcsolatban van türelmet­lenség közvéleményünkben, ha emiatt a szakszervezeti tagok kritikus hangot hal­latnak, ezt teljes joggal te­szik. Természetesen nem ele­gendő az, hogy a kormány és a gazdasági szervek sza­bályozókkal befolyásolják a dolgok menetét. Nélkülöz­hetetlen és semmivel sem pótolható az az erő, amit a dolgozók tudása, akarata! tettrekészsége testesít meg. Ennek az erőnek a mozgás­ba hozásában, szervezésé­ben pótolhatatlan szerepet töltenek be a szakszerveze­tek. E feladat megoldásában a kormánynak és a szakszer­vezeteknek együttes tenni­valóik is vannak. Ezen túl­menően a kormány szívesen veszi, igényli a szakszerve­zetek véleményét abban is, hogy milyen módszerekkel segítheti elő az anyagi for­rások növelését, hogy a ren­delkezésre álló eszközöket hogyan osszák el. Ez az együttműködés már kiala­kult, és tovább kell fejlesz­teni. A Minisztertanács elnöke kitért a szakszervezeti ér­dekvédelem kérdésére is. Helytelen lenne arra az ál­láspontra helyezkedni — mondotta —, hogy most, amikor az ország helyzete nehezebb, korlátozni kelle­ne az érdekvédelmet. Ellen­kezőleg, éppen most, a ko­rábbiaknál is nagyobb szük­ség van arra, hogy minde­nekelőtt a szakszervezetek, de más érintett szervezetek is következetesebben gyako­rolják érdekvédelmi funk­cióikat. A konkrét érdekek megjelenésében azonban mindig megtalálhatók az el­lentmondások, az ütközések lehetőségei is. Ezért a ko­rábbiaknál nagyobb a jelen­tősége annak is, hogy az ér­dekek képviseletében, érvé­nyesítésében megtaláljuk a helyes sorrendet. Az egyes emberek, az egyes rétegek érdekeit akkor szolgáljuk helyesen, ha ez találkozik a társadalom igazságérzetével, vagyis egyidejűleg érvényre jut a társadalmi érdek is. A továbbiakban arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kormány az 1984. évi fel­készülés tennivalóit. Jelen­leg azonban az 1983-as év sikeres befejezése a legfon­tosabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak, ahogyan terveztük, ennek okai ismertek. Még mindig munkával tölthető hetek vannak azonban előttünk, amikor sok mindent tehe­tünk annak érdekében, hogy könnyítsük az 1984-re való átmenetet. A jövő esztendő sem ígérkezik könnyebbnek, mint az idei. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy mi­nél több erővel rendelkez­zünk az 1984. évi feladatok végrehajtásához — mondot­ta a Minisztertanács elnöke. ★ Az elnökség előterjesztése fölötti vitában a SZOT tag­jai elsősorban arról szóltak, hogy a szakszervezeti moz­galom hogyan alkalmazkod­hatnék eredményesebben a mai követelményekhez. Töb­ben rámutattak, hogy az életszínvonal megőrzésének, majd továbbfejlesztésének legfőbb eszköze a munka hatékonyságának növelése. Cs. Nagy Lajos, a békés­csabai Kner Nyomda szb-tit- kára helyesnek tartaná, ha a közgazdasági szabályozók változásait hamarabb megis­merhetnék a vállalatok, job­ban felkészülhetnének az új feladatokra, jobban meg­szervezhetnék a munkát. A dolgozókat is kellő időben tájékoztatni kellene a vár­ható követelményekről, s általában a vállalat helyze­téről, kilátásairól. Különö­sen vonatkozik ez a szak- szervezeti tisztségviselőkre — bizalmiakra. szb-titká- rokra —. akik csak úgy le­hetnek méltó partnerei a gazdasági vezetőknek, ha a vállalat helyzetét, lehetősé­geit kellőképpen át tudják tekinteni. Egész sor felszólaló rámu­tatott, hogy sok helyen nem élnek eléggé bátran a szak- szervezeti önállóság adta le­hetőségekkel. Sok szó hangzott el arról, hogy a mai viszonyok között nagy felkészültséggel és kö­rültekintéssel kell betölteni­ük a szakszervezeteknek ér­dekvédelmi funkciójukat. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa végül egy­hangúlag elfogadta a szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusa óta végzett munkáról szóló beszámolót. Orosházán a múlt héten nyílt meg Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmester kiállítása, a Szántó Kovács János Múzeumban. Az érdeklődök jövő év január 31-ig láthatják a 89 éves népművész alkotásait. Fotó: Kovács Erzsébet Közlekedési fórumok

Next

/
Thumbnails
Contents