Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
'V> BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 18., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI1E ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Illési tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkát és az időszerű feladatokat vitatta meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. Gáspár Sándor beszéde Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő. — Ismerjük az ország helyzetét, érzékeljük a tevékenységünk iránt támasztott növekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat tovább kell erősíteni,- színvonalasabban kell képviselni érdekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül megvannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fontos feltétele és biztosítéka a jövőnek. Az egész világon nehezebbé vált a szakszervezetek munkája — mondotta. — Nehezebbek a körülmények, nagyobbak az indulatok és mind nehezebb kielégíteni a dolgozók, a tagság jogos igényéit. A gazdasági helyzet nehezebbé válásával nő a tagság várakozása a szak- szervezetek iránt. A hazánk gazdasági helyzete szabta korlátok is vitathatatlanul befolyásolják a szakszervezetek napi tevékenységét, munkáját. Az alapvető szakszervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkülés — következett be. A termelés segítésében, a munkaversenyben nehezen bontakozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkalmazkodás. A bérpolitikával, a szociálpolitikával, sőt a kulturális területtel való foglalkozás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dolgozók. 1957 után jó ütemben, egyenletesen fejlődött a gazdaság és az életszínvonal. Most sajnos nem ilyen időszakban élünk. Már évek óta a szakszervezeteknek is az a legnagyobb gondjuk és cselekvésüket az vezérli, hogy segítsék csökkenteni gazdasági problémáinkat, védeni az életszínvonalat. Arra törekszünk, hogy még jobb munkával hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje hazánkat a kedvezőtlen külső hatások, illetve saját munkánk fogyatékosságai miatt. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szilárd politikai tőke az a bizalom, amely pártunk politikájának eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók jelentős része tudja, hogy — bár helyzetünk nehezebb lett — gazdasági erőnk, életkörülményeink létbiztonságot nyújtanak. A nehézségek felszámolásában azonban nem számíthatunk gyökeres fordulatra, valamilyen „gazdasági csodára”. Nehézségeink, feszültségeink csak lassan enyhülnek. A következő évek munkájához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottságától, amely a közelmúltban állást foglalt a párt szakszervezeti politikájának kérdéseiben. Nagy jelentőségű ez az állásfoglalás, mert összefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politikájának eddigi tapasztalatait és megjelöli további tevékenységünk irányát. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy a Központi Bizottság megerősítette a szakszervezetek önállóságáról és érdekvédelmi szerepéről vallott álláspontját. A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető része az érdekvédelem — mondotta. — Enél- kül a szocializmusban sem szakszervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó, ha minden igényt egyforma erővel képviselünk. S nem jelentheti csupán a követelések benyújtását. Ezután rámutatott, hogy a szocialista irányítási rendszer javításában az egyik legfontosabb, gyakorlati tényező a szakszervezetek önállósága. Ezért vált a szak- szervezeti munka fejlesztésének fontos feltételévé már 1957-ben az az elvi egyetértés, hogy a szakszervezetek önálló, bár nem független szervezetei a szocialista rendszernek. Helyenként azonban ez az elv még ma sem érvényesül kellőképpen. A szakszervezetek a szocialista társadalom felépítése iránt elkötelezettek. ennek szellemében végzik a legapróbb részkérdésekben is feladataikat, ennek jegyében alakítják ki önálló állásfoglalásaikat. A társadalomnak szüksége van a szakszervezetek önálló véleményére, mert a szocializmus érdeke, hogy a vélemények, az érdekek minél szélesebb körben kerüljenek felszínre. A szakszervezeti mozgalom továbbfejlődése érdekében néhány belső szak- szervezeti kérdésben is előbbre kell lépni. Mindenekelőtt abban, hogy a tagság nagyobb szerepet játsz- szék a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásában, abban, hogy az önállóan gondolkodó, kezdeményező, következetes munkára alkalmas embereket részesítsék mindenütt előnyben. A szakszervezeti munka szép, nemes szolgálat. Itt nem terem babér azoknak, akik hivatalnokként, vagy önös célokért dolgoznak. A tagságot csakis emberi tisztelettől és a szocializmus iránti elkötelezettségtől vezettetve szabad képviselni. A régi tapasztalt tisztségviselők mellett felnövőben van az aktivisták új gárdája. A mozgalomban sok fiatal erő jelentkezik. Törekvéseik, szándékaik józan támogatást érdemelnek. A népgazdaság helyzetét, és az életszínvonal kérdéseit elemezve a SZOT főtitkára jelentős eredményként értékelte, hogy sikerült megtartani az ellátás viszonylag magas színvonalát, az életkörülmények számos területén még javulást is elértünk. Ezek az eredmények nagyon értékesek. Ennek ellenére — mondotta — az elmúlt három évben életszínvonalunk és életkörülményeink nem úgy alakultak, ahogyan a szakszervezetek XXIV. kongresszusán számítottuk. A feltételek hiánya miatt jogos igényeket nem tudtunk kielégíteni. Egyes rétegeknek és számos családnak nehezebbé vált a helyzete. Ez jelenlegi gazdasági gondjaink következménye, realitása, amelyet a szakszervezeteknek is tudomásul kell venniük. A SZOT főtitkára utalt az életszínvonalat érintő több teendőre. Már a szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhangzott a javaslat, hogy ki kell dolgozni a munkabérek alakításának távlati tervét. Ez még nem történt meg. Természetesen a közeli években nem lehet látványos változásokat elérni, de egy jól átgondolt távlati terv kedvezően hatna a gyakorlati napi munkában is. E koncepció kialakításához célszerű lenne társadalmi vitát kezdeményezni. Ez segítené a bérpolitika ösztönző és elosztási funkciója közötti jobb összhang megteremtését is. A szak- szervezetek ma már nemigen kerülhetik meg a minimális bér kérdését, azt. hogy egy felnőtt állampolgár minimálisan mennyi pénzből tud megélni. Érthetően foglalkoztat bennünket, hogy hol van az a határ, amely alatt teljes bér nem képzelhető el. A szakszervezeteket foglalkoztatja a fogyasztói árak alakulása is. Az árak növekedését a szakszervezetek tudomásul veszik, de fontosnak tartják, hogy az (Folytatás a 3. oldalon) Elutazott Leonard Bernstein HNF-vita a fogyasztók érdekvédelméről Tegnap elutazott Budapestről Leonard Bernstein, a világhírű amerikai zeneszerző és karmester, aki rövid magyarországi vendég- szereplésén két alkalommal vezényelte az Erkel Színházban a bajor rádió szimfonikus zenekarát. A művész elutazása előtt menedzsere, Hárry Kraut tájékoztatót tartott a Hilton Szállóban. A sajtó jelen levő képviselőinek elmonta: Leonard Bernstein rendkívül jó benyomásokat szerzett magyarországi vendégszerepléséről. Sokfelé jártak már a világban — mondta Kraut, aki 13 esztendeje dolgozik Bernstein menedzsereként —, mégis egészen váratlan volt a magyarok kedvessége és vendégszeretete. Az impresszárió elmondta: tárgyalásokat folytatnak az In- terkoncerttel, hogy a nem túl távoli jövőben Bernstein ismét Magyarországra látogat, mivel — a művész fogalmazott így — nem akar újabb 35 évig várni. Végül Harry Kraut bejelentette, hogy az Erkel színházbeli koncert televíziós közvetítési honoráriumának egy részét — 30 ezer forintot — Leonard Bernstein a Zeneakadémiának ajánlotta fel. A főiskola tervei szerint a támogatás segítségével jövő nyáron két fiatal, tehetséges, karmesterszakos hallgatót küldenek el az olaszországi Sienában rendezendő kurzusra. A hangversenyen elhangzott első két művet, Bartók, „Zene húros hangszerekre, ütőkre és Celestára” című művét, valamint Bernstein Diverti- mentóját a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is felvette. A hanglemezfelvétel honoráriumát a művész az UNICEF-nek ajánlotta fel. Termékbemutatóval egybekötött kihelyezett ülést tartott november 17-én, tegnap délután a HNF nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a Békéscsabai Konzervgyárban. Ezen Mészáros Gáborné, a városi NEB elnöke a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos vitaindító előadásában azoknak az ellenőrzéseknek a tapasztalatait ismertette, amelyeket különböző kereskedelmi és vendéglátó egységekben, valamint magánkereskedők boltjaiban folytattak legutóbb a népi ellenőrök. Amint jelezte, a vizsgált 28 üzlet közül tizennyolcban több mint hatvanféle szabálytalanságot állapítottak meg és 34 kereskedelmi dolgozó mulasztásáról szereztek tudomást. Nem volt ritka például az árdrágítás, a súlycsonkítás és a többletfizetés sem az egyes elárusítóhelyeken. A vendéglátóipari egységekben viszont a kalkulációval volt a legtöbb probléma. A NEB egyébként harmincegy személy ellen kezdeményezett feljelentést, s összesen 45 ezer forint bírságot szabtak ki ennek következtében. Az is igaz, nem könnyű a kereskedelemben dolgozók munkája, és ezért sok esetben akadozik az utánpótlás. Javaslatként megfogalmazódott: a tapasztalt fogyatékosságok, mulasztások csökkentése, illetve megszüntetése végett tovább kell fokozni a vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrző tevékenységét. —y—n Telekgerendáson, a Békéscsabai Állami Gazdaság régi tehenészeti telepét alakították át korszerű munkahelyekké és raktárakká. A tágas helyiségekben most textilhulladékot válogatnak és báláznak a gazdaság dolgozói. A „hasznos hulladékot” a textiliparban ismét feldolgozzák '' Fotó: Veress Erzsi Hazautazott az osztrák kancellár Magyarországi hivatalos látogatását befejezve tegnap elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az osztrák szövetségi kancellárral elutazott felesége, Hermine Sinowatz. A magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron a vendégeket Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és felesége, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, és több más közéleti személyiség búcsúztatta. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi és Arthur Agst- ner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Üttö- rők virágcsokrot nyújtottak át Fred Sinowatznak és feleségének, akiktől a vendéglátók szívélyes, baráti kézfogással köszöntek el. * * * Dr. Fred Sinowatz osztrák kancellár csütörtökön délután hazaérkezett Bécsbe hivatalos magyarországi látogatásáról. Lengyel kulturális delegáció megyénkben Waclaw Kruszwski, a lengyelországbeli siedlci vajdaság tanácsa kulturális és művelődési osztályának igazgatója vezetésével háromtagú kulturális delegáció érkezett tegnap, november 17- én megyénkbe. A vendégeket Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője fogadta Békéscsabán, a tanács épületében, majd ismertette velük megyénk kulturális életét. A lengyel küldöttség ezt követően a békéscsabai ifjúsági és úttörőházba látogatott, ahol a fiatalok nyári foglalkoztatásáról kaptak tájékoztatót. Délután a Jókai Színházban megnézték a Szélkötő Kalamona című előadást, majd dr. Keczer Andrással, a színház igazgatójával beszélgettek a gyermekszínházi előadásokról. Ezután a Munkácsy Múzeumban megtekintették Varga Géza szobrászművész kiállítását. A küldöttség az esti órákban Szegedre utazott. m. sz. zs. Napirenden az alapszervezetek munkája A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága dr. Sulyák István elnökletével november 17-én, tegnap délután ülést tartott Békéscsabán, az SZMT székházában. Szabó Imre, a megyei bizottság szervező titkára Az alapszervezeti munka helyzete, továbbfejlesztésének feladatai címmel tartott beszámolót. Ebben egyebek mellett elmondta, hogy az 1980. évi szakszervezeti választásokkor a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága irányítása alá 38 alapszervezet tartozott, 6218 taggal. A választások alkalmával 9 alapszervezetben új szervezeti formára tértek át. Ezekben megalakultak a bizalmi testületek és ez lett a legfelsőbb szervezeti fórum. Az elmúlt három évben újabb alapszervezetek jöttek létre, így napjainkban 40 alapszervezetben 6704 szakszervezeti tagot tartanak nyilván. A gazdasági feltételek gyors változása azt a követelményt állította az alapszervezetek elé, hogy szervezeti életükben, munka- módszerükben rugalmasabb, önállóbb, a napi feladatokhoz jobban igazodó és tagságuk érdekeit hatékonyabban szolgáló tevékenységet folytassanak. Az új szervezeti felépítés kedvezően hatott az alapszervezetek munkájának tartalmi fejlődésére. A bizalmi testülettel működő alapszervezetekben az új szervezeti forma bevált. A szervező titkár a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek titkárai, a szakszervezeti bizottságok tagjai, a bizalmiak és helyetteseik kevés kivételtől eltekintve alkalmasak a tisztségük ellátására. A jelenlegi szakszervezeti rendszer alkalmazkodik a munkáltatói jogkörök adottságához. A tanácskozáson ezután Mokrán János, a megyei bizottság titkára tájékoztatót adott az időszerű szakszervezeti feladatokról. Végül bejelentések hangzottak el. L. S.
