Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
1983. november 16., szerda Szomszédolás “™0L“' m M«Br«» cso«s>iD tv* nw AD ♦ mfgtíi nIKLAr Gyűlnek a forintok az új szociális otthonra. A hódmezővásárhelyiek 200 helyes, 80 millió forintba kerülő szociális otthon építését határozták el. A tanácsi beruházás kiegészítéseként a HNF és a Vöröskereszt gyűjtést rendez, így akarják növelni azt a pénzösszeget, amely- lyel az idős embereknek kényelmes körülményeket teremthetnek. Eddig is sokan ajánlották fel támogatásukat a nemes ügy érdekében; a helyi háziipari szövetkezet brigádjai 20 ezer, a városi tanács egyik osztályának dolgozói fejenként 300 forintot fizettek be. Eddig összesen negyedmillió forint gyűlt ösz- sze a számlán. Hódmezővásárhely városi tanácsa ném- régiben köszönetét mondott az adományozóknak; a gyűjtők tovább járják a város lakásait. Az új szociális otthonra történő adományokért mindenki megkapja a „Társadalmi összefogással az új, 200 férőhelyes szociális otthon építéséért” című emléklapot. Kisszövetkezetek, szakcsoportok. Csongrád megyében jelenleg 13 kisszövetkezet működik, az év hátralevő időszakában pedig még kettőnek az alakításáról van tudomása az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének. A kisszövetkezetek létrejöttét segítették az egyéni és szövetkezeti érdekek is: a gazdaságosság, a hatékonyság, a jövedelmezőség. Sokat segítenek egyébként a tanácsok illetékes szakigazgatási szervei, mert az országos tapasztalattól eltérően Csongrád megyében 30 napon belül jóváhagyják az újonnan alakult kisszövetkezetek alapszabályait. A megyében jelenleg ezer negyven ember érdekelt valamelyik kisszervezetben — kisszövetkezetben, vagy szakcsoportban — és számuk emelkedő tendenciát mutat. SZOLNOK MEGYEI 'MM mOUWUHS*aűLJITK> Olajbányászok idegenben. „A szolnoki kőolajkutató vállalat 1976. óta végez külföldi bérmunkát. Évente a váltással együtt hozzávetőleg százötven ember cserélődik a kint levő berendezéseknél. Egy évre szerződnek, de akinek nagyobb az igénye, és jól dolgozik, az kétszer-há- romszor is kimehet. A munkások az itthoni fizetésük három-négyszeresét keresik külföldi kiküldetéskor. Egyértelműen jól járnak tehát. Nyer ezzel a vállalat is, mivel csak három évi itthoni becsületes munka után jelentkezhet valaki ilyen feladatra, ami egyébként nemcsak anyagi előnyökkel jár. Kiküldetésük idején többen megtanultak idegen nyelveket, vagy tökéletesítették nyelvtudásukat. És az sem mellékes: közben világot láttak. A külföldi bérmunkából származó jövedelem nem éri el a kőolajkutató termelési értékének tíz százalékát sem. Lebecsülni mégsem szabad, hiszen mind a vállalatnak, mind a népgazdaságnak érdeke fűződik hozzá.” Termálvízzel fűtenek Jász- kiseren. A hatvanas évek végén olaj helyett termálvíz tört fel Jászkiséren. Nem akadt vállalkozó, aki hasznosította volna a vizet, ezért 1972-ben lezárták a kutat. Tíz évig csak ábrándoztak a kisériek a 70 fokos víz hasznosításáról. Néhányszor próbálkoztak is vele, de sikertelenül. Időközben megnőtt a kallódó energiák becsülete. A községi tanács két évvel ezelőtt megkezdte 12 intézmény termálvizes fűtésének előkészítését. A gyors tervezés, az állami és helyi pénzügyi források összeadása lehetővé tette a beruházások mielőbbi megvalósítását. Ez év október 1-én megkezdték a termálvizes próbafűtést az intézményekben — 142 tonna olaj és 39 tonna koksz vált fölöslegessé már az első évben. DÉLMÁGYAR0RSZÁ6 Csizmaszezon. Csizmát, mégpedig gyermekcsizmát vásárolni Szegeden sem egyszerű dolog, mint az Tanács István írásából kiderül. „Leveszek egy 28-assal jelzett polcról egy drapp színű, bun- dás, cipzárosat, rápróbálom a fiam lábára. Nem megy rá. Nézem a számát: 26-os. Valaki levette a másik polcról és a 28-asok közé tette vissza. Nézem a másikat: az meg 27-es. Vagyis teljes a káosz. Az eladónők ugyan rendet tehetnének, de inkább azt lesik, ki mit lop el. Hiába, rangsorolni kell a feladatokat. Találok végre egy 28-as csizmát, ránézésre elég ronda, lelki szemeimmel látom, amint két hét múlva körben lekopik az orra az óvodai megpróbáltatásoktól. De legalább 28-as! Húzom a csizmát, fiam tolja a lábát, de hiába, a csizmának normális a lábfeje, normális a szára, csak éppen a bokája szűk.” „Hazajön a feleségem, megszemléli a szerzeményeket és föl- háborodoltan dugja az orrom alá a kislány csizmáját : a jobb lábas 23-as, a balos 24-es. — Semmit sem lehel a férfiakra bízni — mondja csöndes megvetéssel ,— majd összeméri a 23-as és a 24-es cipő talpát. Megenyhülve nyugtázza az eredményt : teljesen egyformák.” vilit nouruyii tcnsUjtrui-NAPLÓ Jut is, marad is? A statisztikai adatok tükrében vizsgálja a cikkíró, hogy az egyes családok hogyan osztják be jövedelmüket, költekezéseit tekintve mennyire átlagos egy-egy magyar polgár? „Értelmiségi házaspár, a feleség jelenleg gyesen. — A férjem jövedelme 6200, a gyes 1090 forint — sorolja a fiatalasszony. — Havonta kétezer forint az OTP-tör- lesztés bútorrészletre, a lakásfenntartás, rezsi ezerötszáz forint. Kiszámítottam, ha a háztartás 4500 forintból kijön, még spórolok. Ugyanis naponta legalább egy százas elmegy az ABC- ben. Pedig húst csak hét végére vessek, összesen 500 forintért. Kávéra elmegy egy másik ötszázas. A mosó- és tisztítószereket, a cukrot hó elején megveszem, ez szintén egy „Ady”. Namármost, az összes kiadás — durván számolva is — csaknem egy ezressel kevesebb mint a jövedelmünk.” Az írás végkövetkeztetése: „De a helyzet azt mutatja, egyelőre jut is, marad is. Igaz, nem minden családban és nem mindenkinél egyformán.” Pilóták lesznek. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán az elmúlt tizenöt év alatt kétszázötven repülőgép-vezető végzett. Közülük több mint hatvanan MA- LÉV-gépeken repülnek, közülük került ki a mezőgazdasági repülőgép-vezető állomány háromnegyede. A diploma megszerzéséig körülbelül 200 órát töltenek a fiatalok a levegőben. A magyar mezőgazdasági repülés egyébként az idén ünnepli harmincadik születésnapját, s hogy ilyen sikeres éveket mondhat magáénak, az a nyíregyházi , repülősképzésnek is köszönhető. összeállította: M. Sz. Zs. Szovjet szakemberek képzése hazánkban Egészségnevelés a fogászati-testápolási hónapban (Tudósítónktól) ez az interjú elhangzott a A moszkvai Gorjacskin egyetem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem képviselői a közelmúltban Moszkvában írták alá az újabb öt évre a szakember- képzésről szóló szerződést. A szerződés aláírásán részt vettek: dr. Hankó Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke és Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója. Ugyanis a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre érkező szovjet fiatalok mezőgazdasági gépészeti és állattenyésztési gyakorlatukat e két mezőgazdasági nagyüzemben töltik nyaranként, immár tizennégy éve. A szerződés aláírásának idején a Moszkva Rádió magyar osztálya interjút készített a szerződés aláíróival és Moszkva Rádió magyar adásában is. A beszélgetésben elhangzott, hogy az utóbbi években már harminc-öt- ven fős csoport folytat tanulmányokat és tartja nyári gyakorlatát a két nagyüzemben. Részt vesznek az aratásban, a gépek nyári javításában, karbantartásában, vagyis mondhatjuk, hogy a szakma szempontjából gyümölcsözőek a kapcsolatok. Az újabb öt évre megkötött szakemberképzési szerződés is tanúsítja, hogy a fiatalok sokat tanulnak, s a gazdaságok sem látják kárát e kapcsolatnak. Ezért az eljövendő években is szívesen látják a Békés megyei nagyüzemek a Szovjetunióból érkező fiatalokat. Bánfi József A kondorosi általános iskolában is megrendezték a közelmúltban az orosz nyelv hetét, s ennek keretében a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. A legjobb csapat — melynek tagjai Varga László, Gulyás Zoltán és Pecsenya Mihály — igazi orosz teát készíthetett magának, természe* tesen szamovárból. Közben sokat énekeltünk, zenét hallgattunk, igazán érdekes délután volt. A képen a győztes csapat teázik 4Í Az egészségnevelési munka a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a vöröskeresztes aktívák, az egészségnevelők közreműködésével egész évben nem szünetelhet. Mégis hagyomány már, hogy novembert kinevezték fogászati és testápolási hónapnak. A hónap fő feladatairól és programjáról tájékoztatott bennünket a Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának megbízott vezetője, dr. Joó Jenöné: — Fő feladatunk továbbra is e program keretében a fogbetegségek megelőzését célzó helyes táplálkozásra, rágásra nevelés, a rendszeres fogápolásra ösztönzés, és az orvosi ellenőrzés biztosítása. A fogszúvasodás sajnos népbetegség, többé-ke- vésbé mindnyájan szenvedünk tőle. A gyermekek körében is egyre kevesebb az ép fogazatú. Az emberek többsége fél a fogorvostól, és már csak akkor keresi fel, ha baj van, ha fáj a foga. A szúvas fog pedig az egész szervezet egészségi állapotát, az emésztést is befolyásolja, és előidézője lehet úgynevezett második betegségnek. A szénhidrátok szerepe egyértelműen igazolt a fogszúvasodás kialakulásában. Ha a táplálékban cukor van, és a lepedőket nem távolítjuk el rendszeresen. akkor bizonyosan romlik a fogunk. A cukorfogyasztás lehetőleg korlátozódjon a fő étkezésre, s ezután mindenki mosson fogat. A gyerekek már kicsi kortól kezdve kerüljék az állandó cukorkarágcsálást. és csokoládémajszolást. A lyukas tejfogakat is kezeltetni kell, mert ha idő előtt kihúzzák őket. a kisgyermek nem tud rágni. Sok szülő nem tudja azt sem. hogy a 6—7 éves korban a tejfogak mögött előbúvó első nagy őrlő fogak nem váltófogak. A rendszeres és helyes fogmosást pedagógusok és egészségnevelők állandóan tanítják a gyermekeknek, az eredmény mégis elszomorító. Az alapos fogmosás minden főétkezés után legalább 3 percig tartson. A kicsi fejű, ritka csomozású fogkefe a jó és a fluórtartalmú fogkrémek a legalkalmasabbak. Minden elővigyázatosság mellett is legalább félévenként mutassuk meg fogainkat a fogorvosnak. A KÖJÁL egészségnevelési osztály a fogászati-testápolási hónap sikeres lebonyolításához módszertani ajánlást állított össze, amelyet eljuttatunk a megye minden általános iskolájának és a fogorvosoknak. A filmvetítések, vetélkedők lebonyolításához filmeket, szóróanyagokat. szakmai, módszertani segítséget nyújtunk. Néhány program példaként; november I5-én délelőtt Gyulán, a 2-es számú iskolában tart előadást dr. Takács Erzsébet a fogápolás és szájhigiéne kérdéseiről a gyerekeknek. Békéscsabán, a Szabó Pál téri iskolában dr. Nagy Sára irányítja a fogászati vetélkedőt. Filmvetítés lesz 16-án az 5-ös számú iskolában Gyulán és Dobozon is az általános iskolában. November 22-én a békéscsabai József Attila Általános Iskolában, 24-én pedig a 3- as számú általános iskolában rendeznek fogászati témájú foglalkozásokat. Sorolhatnánk persze a megye szinte minden általános iskoláját, ahol novemberben felkészítő jellegű előadások, vetítések lesznek. December elején adnak számot arról a gyerekek házi. községi, városi, járási vetélkedőkön, mit tanultak a helyes test- és fogápolásról. A fogászati és testápolási hónap sikere elsősorban nem a szervezőkön, az előadókon múlik. Sokat segít a vöröskeresztes tanárelnökök ügyszeretete, s a különböző vállalatok, például a Kunság Élelmiszer, Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat támogatása, ők árukiállításhoz ajánlották fel segítségüket, ahol testápoláshoz szükséges termékeket mutatunk majd be. B. Zs. A szocialista életmód és a nemzeti sajátosságok A szocialista forradalom először egy soknemzetiségű országban, Oroszországban győzött, igazolta Lenin tanítását, miszerint megfelelő történelmi feltételek mellett a szocialista forradalom győzhet egyetlen országban is, és sikerrel hozzáláthat a szocialista társadalom építésének feladataihoz, kezdetét veheti a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése, kölcsönösen előnyös gazdasági és politikai kapcsolatokat építve ki egymással. A szocialista társadalom gyakorlati megvalósulása tehát nemzeti keretekben kezdődött el, s ez akkor is igaz, ha ez a keret sok nemzet önkéntes szövetsége, a Szovjetunió. A második világháború után országok egész sorában megy végbe szocialista társadalmi forradalom, nemzeti keretek között, és e keretekben folytatja a szocialista építő munkát napjainkI ban is. A szocialista világ- rendszer, amely alapvető érdekeivel szemben áll és elkülönül a kapitalista országoktól, belülről egymástól elkülönült, önálló nemzetek sajátos egysége. És miközben a szocialista társadalom megvalósítása, a szocializmus világszerte ható nemzetközi programmá vált, ez a program nemzetenként elkülönülten, nemzetenként sajátos módon valósul meg. A szocialista életmód fejlődését vizsgálva, az egymáshoz mind közelebb kerülő szocialista országokban megvalósuló életmódot ösz- szehasonlítva ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Meg kell mutatni, hogy mennyiben azonosak, szocialisták az életmód sajátosságai az egyes szocialista országokban, és meg kell mutatni azt is, hogy miben, mennyire különböznek azok egymástól. E problémának van egy másik oldala is, amely szintén megérdemli a figyelmet a szocialista életmód fejlődését vizsgálva, mégpedig az, hogy az egy nemzeten belüli különböző nemzetiségiek sorsának alakulása és a szocialista életmód miként függenek egymástól, és hogyan hatnak egymásra. A kérdés kapcsán először a szocialista jelleget kell vizsgálnunk, mivei ez a szocialista jelleg fejezi ki a leglényegesebb viszonyokat mind az egyes szocialista országokban, mind pedig azok egymás közötti kapcsolatában. A szocialista jelleg abban fejeződik ki, hogy mindenütt adottak és meghatározó szerepet játszanak a közösségi tulajdonosi viszonyok, a proletárdiktatúra politikai rendszere, a marxista—leninista materialista világnézet, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Az előbb felsorolt közös jegyek, közös tulajdonságok minden egyes szocialista országban a szocialista életmód korábban már megismert jellemző vonásait hozzák létre, alakítják ki. Mindenütt alapvető magatartási forma kell hogy legyen a munkatev.ékenység, a közösségi, közéleti érdeklődés és aktivitás, a szocialista humanizmus, a hazaszeretet, bármilyen sajátos körülmények között is jelenjen az meg. Ezek-a közös tulajdonságok alapozzák meg a szocialista életmód internacionalista jellegét, ezért is válik annak elidegeníthetetlen elemévé. A szocialista életmód közös jegyeinek kialakulását és elmélyítését segíti a szocialista országok sokoldalú együttműködése. A közös vonásokat a munkában erősítik azok a gépek és berendezések, amelyeket az egyes szocialista országok egymástól vásárolnak, szereznek be. Ezeknék a berendezéseknek az üzemeltetése, működtetése azonos szakmai ismereteket követel meg, hozzájárul az azonos társadalmi csoportok szakmai műveltségi színvonalának kiegyenlítődéséhez, a közös szakmai érdeklődéshez, a közös törekvésekhez a fejlesztések során. A politikai-világnézeti nézetazonosság elmélyíti a kölcsönös kapcsolatokat, egységesebbé teszi a különböző nemzetek gondolkodásmódját gondolataik tartalmát, közös politikai-világnézeti kultúra jellemzi őket. Az előbbiek alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalom szocialista jellege hozzájárul ahhoz, hogy a különböző szocialista nemzetek életmódja tartalmában azonos legyen egymással, vagy legalábbis közel azonos. Ez a tény viszont azt jelenti, hogy a szocialista természetű tulajdonságok kiteljesedése az egyes szocialista országok életmódját tartalmilag közelíti egymáshoz, fokozatosan mossa a köztük levő különbözőségeket a lényegek azonossága. Ez azonban csak mint hosszú történelmi időszakban megvalósuló tendencia értelmezhető, miközben az egyes nemzetek őrzik nemzeti sajátosságaikat. A különböző szocialista országokat a tartalmi azonosság mellett a sokféleség, a sokszínűség jellemzi, amit összességében nemzeti sajátosságokként szoktunk nevezni. Ezek a nemzeti sajátosságok a legkülönbözőbb tényezőkre vezethetők visz- sza, s nem lehet csupán mint nemzeti hagyományokat értelmezni és megmagyarázni, nem. még akkor sem. ha az úgynevezett nemzeti hagyományoknak is megvan a maguk helye és szerepe az egyes szocialista országok közötti eltérésekben. Amikor a különbözőségekről szólunk, mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy itt nem a szocialista társadalmi formáció tartalmi különbségeiről, a szocializmus egymástól eltérő modelljeiről van szó, mert a szocialista társadalmak lényegileg azonosak, hanem arról, mint ahogy azt a marxizmus is tanítja, hogy a tartalmi azonosság mellett az egyes konkrét jelenségek éppen történeti-társadalmi konkrétságuk miatt
