Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
1983. november 15., kedd Hibajavítás — Jó napot kívánok, szőnyeget szeretnénk venni, az októberi budapesti bemutatón láttunk egyet, de nem volt megfelelő a mérete — mondta a Békésszentandrási Szőnyegszövő Szövetkezetbe érkezvén egy középkorú házaspár. — Jöjjenek be ide a raktárba, mutathatok néhány szőnyeget, éppen szállításra vár a kollekció — tájékoztatja a vásárlókat a ke^ reskedelmi ügyintéző, és közben még hozzáfűzi: — Nézzék csak ezt a mintát, igazítsuk ki itt az asztalon — s közben hadd mondjam: az ára 57 ezer 100 forint. Az indiai mintájú szőnyeg ennyiért is 'gazdára talál. Tudnunk kell róla azonban azt is, hogy a 100 ezer csomós szőnyeget napi nyolcezres tempóval készítik a szövőnők, s munkájuk nyomán születnek a szebbnél szebb, különlegesebb kézi szövésű perzsák. Találtunk itt olyan szőnyegeket, amelyeket javításra hoztak vissza, s amelyekről kiderült, hogy több generáción át örökölte a család. Ezekről a szőnyegekről már bizonyára nagyon sokan hallottak, de arról is, hogy manapság az egy profilú szövetkezetek még akkor is nehezen élnek meg, ha termékeik jól eladhatók a külföldi és hazai piacokon. Három éve történt, hogy a szövetkezetnek felajánlotta a Lenszövő és Szövőipari Vállalat, gyártsanak kooperációban vászon alapanyagokat, modern lakás- textíliákat. Ennek első feltétele az volt, hogy Békés- szentandráson új üzemcsarnok épül, és a budapesti gyár bérbe adja a gyártáshoz a gépeket. A három éve kezdődött beruházás kockázatáról a szövetkezet elnöke ekként vélekedik: — Az évtized első évében elkezdtük az üzemcsarnok építését, a gépek beállítását. Már 1981-ben 600 ezer négyzetméter nyers szövetet szőttek a gépek, 1982-ben pedig 900 ezer négyzetméterre nőtt a termék meny- nyisége. Csakhogy eközben több volt a kiadás, mint a kooperációból származó bevétel. Ugyanakkor ugyancsak 1982-ben indítottuk az öcsödi varrodát, ahol megint csak a költségek és nem a nyereség mutatkozott. Még ugyanezt az évet terhelte az elavult épületek felújítása, így aztán mi magunk sem csodálkoztunk azon, hogy minimális — alig félmilliós — nyereséggel zártuk az 1982-es évet. Eközben a szövetkezet dolgozói úgy ítélték meg, hogy nem jó úton jár a szövetkezet. Amíg a perzsával és a torontálival ugyan kisebb, de biztos keresetek jellemezték a szövetkezetét, előfordult az új beruházás ideje alatt az is, hogy egy- egy részlegnek, néhány embernek nem volt munkája, vagy nem olyan jól fizetett. Már az év zárásakor látták a szövetkezet vezetői, hogy a beruházás kockázatát mindenképpen csökkenteni kell és lehet is. Februárban üzemcsarnokra, részlegekre pontosan kidolgozták az intézkedési tervet, aminek a lényege az volt, szinte naprakészen figyelemmel kell kísérni a termelékenység alakulását, a minőségi mutatókat, és tájékoztatni erA zajos gépek mellett hamarosan kötelezővé teszik ebben a szövetkezetben is a füldugó használatát. Bár ahogy a dolgozók mondják, meg lehet szokni a zajt is Fotó: Fazekas László ről rendszeresen az embereket. Negyedévkor még nem mondhatták azt a vezetők, hogy megoldódott a helyzetük. Félévkor azonban már látszott, hogy az intézkedési terv segíti a termelékenységet, javulnak a minőségi mutatók és a termelésben sincsenek különösebb gondok. A háromnegyedéves mérlegkor a szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a tervet teljesítik. Mindezek mellett a hagyományos termékek fejlesztésével, a választék bővítésével is sokat törődnek. Sok sikert hoztak az új típusú szőnyegek, amelyekből 12-t zsüriztettek ez év nyarán. Szabó Margit és Ardai Ildikó textiltervezők közreműködésével. Szigorú a. minőségellenőrzés, hiszen ettől függ a prémium is Az üzemcsarnokban járva nemcsak a nagy zajra figyelhetünk föl, hanem egykét álló gépre is. De ezeken a gépeken is dolgoztak a szerelők, s ahogyan a műszakvezetők elmondták, szerencsére csak kisebb hibák mutatkoznak, ami adódhat a fonalhibából vagy alkatrészek meghibásodásából. Gálát György főművezetővel az udvaron találkoztunk, aki az új termelésirányítási rendszerről a következőket mondotta: — Jó a teljesítmény ezeken a gépeken és még jobb lehetne, ha a fonal-előkészítés, a minőség és a munka- szervezés egy kicsit jobban szolgálná, segítené a gépi szövők munkáját. Mikor a teljesítményről faggattam, elmondta, hogy az idei intézkedési terv nyomán az a dolgozó, aki 80 százalékos minőséget gyárt 20 százalék, a II. osztályért 15 százalék, a III. osztályú termékért még mindig 10 százalék prémiumot kap. Megoldódott az is, hogy a műszakiak, a művezetők, a szövőnők teljesítményéhez kötötten kapjanak prémiumot. A szövőgépek mellől az előkészítő csarnokba mentünk, ahol elsőként Matuz Lászlóné éppen rakta föl a csévéket a fonal-előkészítő gépekre. Ö az egyik legrégebbi dolgozó, hiszen már 29 éve tagja a kollektívának. — Tizenkét évig szőttem a perzsát, s aztán, hogy megfájdult a kezem, ide kerültem az előkészítőbe. Tudja, sok változást megértem a szövetkezetben — mondja s még hozzátette: nem mennék el máshová dolgozni. Nemcsak az a jó, hogy tudunk a szövetkezet értékesítési gondjairól meg a mindennapi problémákról. Jó a kollektíva is, hiszen ha csak a mi brigádunkat említem, háromszoros aranykoszorús a Martos Flóra brigád. (Számadó) n BÉKI és a beruházások Együttesen — eredményesebben Az utóbbi két-három esztendőben ismét reflektor- fénybe került megyénk építőipara. Az elmúlt tervidőszak végén 13 Békés megyei építési szervezet kevésbé körülhatárolt, laza gazdasági együttműködést hozott létre, három éve pedig ezt 21 különböző profilú építőipari kivitelező — közülük öt cég más megyei — megalakította a Békés megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságát, melynek munkáját a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda fogja ösz- sze mint végrehajtó szerv. Fegyelmezett anyaggazdálkodás Az iroda feladata a szervezés, vagyis a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és eszközök hatékonyabb kihasználása, azért, hogy a beruházások még tervszerűbben, összehangoltabban, optimális idő alatt a leggazdaságosabban valósuljanak meg. Mit jelent ez konkrétan? Lássunk néhány példát: Az építőipar több ezer anyagféleséggel dolgozik, s bizony egy-egy anyag hiánya olykor az átadási határidőt is módosíthatja. Az elmúlt években a társaságon belül az építőipari szervezetek egymás közötti anyag- forgalma már meghaladta a 13,1 millió forintot, melynek zöme az apróbb cikkekből, szerelvényekből tevődött ösz- sze. A fejlődés egyik jelentős lépcsőfoka a januárban Békéscsabán az ÉPTEK közreműködésével megvalósuló raktár, ahol 80 millió formlos árukészlettel várják a tagvállalatokat. így a szállítási távolságok és költségek lényegesen csökkennek, az igénylő cég pontosan tudja, mikor veheti át az igényelt árut. Persze mindez a korábbinál nagyobb önfegyelmet, fegyelmezettebb anyaggazdálkodást igényel, ugyanis a megszokott 100 napos forgási sebességgel szemben itt maximum hatvan napra tervezik az áru forgását. Ezzel együtt a vállalatok saját raktárkészleteiket nem terhelik, az egyik legnagyobb büntetőtételtől, a készletgazdálkodás szigorú banki bírsága alól, az eszközlekötési járulék alól mentesülnek. Az ország, de a megye építőiparának gépparkja kicsit hasonlít a mezei virágokra, vagyis sokféle, vállalatonként is különböző. A múltban ebből gyakran adódott, hogy néhol rozsdamarta gépeket láttunk, más munkahelyeken pedig ezeknek a gépeknek a hiányában nem haladt a kivitelezés, * vagy olyan is előfordult, amikor az alkalmazott gép nem éppen illeszkedett az adott technológiához. Jó tapasztalatok születtek az építőgépek, a kis- és célgépek kölcsönzésében is: a Békés megyei ÁÉV és. a Békési Építőipari Szövetkezet együttműködése e téren is példás. Ugyanitt említhetnénk a BÁÉV és a DÉLÉP javuló kooperációját, vagy a békési és a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet együttműködését. Közös fejlesztések A vállalatok, a szövetkezetek között a munkaerő átcsoportosítása, vagyis szakemberek „kölcsönadása” — szobafestő, mázoló, hideg- és melegburkoló, bádogos — ma már rendszeres. A kis segítséget is örömmel veszik egymástól, amikor is lakóházak esetében csupán egy-egy lépcsőház festését, mázolását vállalják a partnerek. Aztán említhetnénk a BÁÉV korábban kihasználatlan betongyárát, mely óránként húszféle minőségben, 60 köbméter betont kever, a saját igényeiken túl ellátják ezzel az egyik alapvető építőanyaggal a DÉ- LÉP-et, a tégla- és cserépipari vállalatot, a hídépítő vállalatot, a vízügyi építő vállalatot, a KÖVIZIG-et, sőt útépítéshez is szállítanak innen anyagot a mixerkocsik. Persze ehhez hozzájárult a reális árképzés, vagyis a vállalatok nem egymáson akarnak meggazdagodni. Ezzel a betongyárba érkezett kötő- és adalékanyagot egy helyen tárolják, keverik, majd innen szállítják 35 kilométeres körzethatárig a felhasználási helyre. • Előrébb lépés tapasztalható a műszaki fejlesztésben is. A korszerű technológiával, anyagok felhasználásával készülő létesítményeknél mindinkább felfedezhetők az együttműködés jelei. A fejlesztéssel foglalkozó szakemberek rendszeres konzultációja, kölcsönös információja nyomán megszűntek, vagy megszűnőben vannak a párhuzamos fejlesztések. De nemcsak megszűnnek ezek a kettős fejlesztések, hanem az együttműködéssel újat is alkotnak. így született meg a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Békés megyei ÁÉV együttműködése nyomán közös fejlesztésben a poligon- váz, mely technológiával épült, sőt átadás előtt áll az ÁÉV kivitelezésében a ger- lai általános iskola. — A fejlesztések végeredményét közkinccsé teszik a tagvállalatok. A jó eljárások elterjesztésében közreműködnek — summázza Benke László, a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda vezetője. Szakemberképzés minden szinten Jelentős az előrelépés a továbbképzés, szakemberképzés területén is. -A fizikai dolgozók szakosító vagy betanított tanfolyamát egy- egy vállalja magára. A megye építőmunkásai közül már több ezren szereztek így képesítést, például vasbeton- szerelő, gépkezelő, hegesztő, festő, tetőfedő szakmában. Az építőipari szakmunkásképzés bázisvállalata az AÉV, most is tizenöt szakmában több mint négyszáz fiatal sajátítja el a szakma alapjait. A nappali képzést igen jól segíti a békéscsabai 611-es és 635-ös szakmunkásképző, ugyanis több olyan szakmában kezdődött meg ismét a képzés, amit évtizedeken át szüneteltettek. így például ismét folyik az épületbádogos, építőgépész tanulók oktatása, s megkezdik a hő- és hangszigetelő szakmunkástanulók beiskolázását is. A közép- és felsőfokú képzésben is történt előrelépés: Békéscsabán ez évtől magasépítési tagozaton egy osztályt képeznek. A felsőoktatásban az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Békéscsabán, a BÉKI kezdeményezésére 26 levelezős hallgatójának kihelyezett konzultációs központot hozott létre, s a jövő évi felvételikre hetven részvevővel megkezdődött az előkészítő tanfolyam. Az együttműködés lehetőségeit egyéb területeken is vizsgálják még. így többek között a személyszállítás kérdését, a gépesítés színvonalának további fokozását, a még jobb anyagellátást. Jelentős feladatot vállalt magára a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda, rövidítve a BÉKI. Ha minden területen továbbra is kölcsönös előnyök kerülnek előtérbe és ez tisztességes munkával párosul, akkor továbbra is létjogosultsága van az együttműködésnek, további rejtett tartalékok kerülnek a felszínre, s minden bizonnyal az építőipar munkája még hatékonyabbá válik. Szekeres András Gcrlán poligonvázas technológiával épül az iskola Fotó: Fazekas László
