Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPUI 1983. OKTOBER 7., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM A szerződést aláírja (balról jobbra) dr. Szabó Sándor, dr. Bakos Zsigmond, Szabó Béla Fotó: Gál Edit Békenap Békéscsabán fl cél: a szakember-utánpótlás Együttműködés a Könnyűipari Műszaki Főiskola és a megyei tanács között Ezek a plakátok, itt, a békéscsabai Kossuth téren a legtöbb járókelőt megállítják. Békés hétköznap délelőtt van, szokatlanul melegen süt a nap. Október 6-át írunk: harminckilenc esztendeje, hogy Békés megye földjére eljött a béke. A plakátok előtt most diákok állnak; a Békéscsabai 2-es számú Általános Iskola 7/b osztályosai. — Szerintetek miről szólnak ezek a plakátok? — Ügy gondolom, arról, hogy békének kell lenni — válaszol meglepő komolysággal Ruff Mariann. — Szerintem az a legsikerültebb plakát, amelyiken a bomba eleszi a pénzt a szegény emberek elől. Ez azt jelenti, hogy vannak a világon olyan országok, ahol nincs mit enni, és közben mások rengeteget költenek bombákra, meg rakétákra. — Én hallottam a tévében, hogy amit egy nap alatt a fegyverkezésre költenek, abból minden éhező jóllakhatna — szól közbe egy kerek arcú, szőke fiú, aztán ismét Mariann folytatja: — Amerikában a gazdag emberek biztosan olyan elnököt juttatnak hatalomra, akiről tudják, hogy a fegyverkezést támogatja! — És szerintetek tehetünk-e valamit azért, hogy béke legyen? — Biztosan, mert úgy gondolom, sokkal-sokkal több az. aki békét akar... Igen, Mariann békében szeretne felnőni — és vele együtt a békét óhajtja minden fiatal, minden jóérzésű ember. Ez jutott kifejezésre azon a békenapon is, amelyet október 6-án, tegnap Békéscsabán rendezett a Kner Nyomda József Attila KISZ-bizottsága és a Salvador Allende ifjúsági szocialista brigád. A nagyszabású program keretében délelőtt öt helyszínen, a Volánnál, a MÁV művelődési házban és a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, az egészségügyi szak- középiskolában és a KISZ- iskolán fórumot tartottak, amelyeken a prágai béke- konferencia küldöttei beszéltek a fiataloknak a békemozgalomról, majd válaszoltak kérdéseikre. A déli órákban 15 békéscsabai KISZ-szervezet fiataljai koszorúzták meg a város fel- szabadulásának évfordulóján a felszabadulási emlékművet. A délutáni programok helyszíne az István király tér, a Kossuth tér és a Körös Szálló terasza volt. Az István király téren, a tanácsháza előtt felállított pódiumon először Arpádi László adott polbeatműsort. Ezután dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára mondott megnyitót, amelyben köszöntötte a megye ifjúságát képviselő fiatalokat, és méltatta az ifjúsági békenapot, hangsúlyozva, mennyire fontos kérdés valamennyiünk számára a béke ügye. A megnyitó után a békéscsabai Balassi néptáncegyüttes adott nagy sikerű műsort, és Józsa Mihály szavalt több verset, végül Sándor György humoralista adott műsort. Ezzel egy időben a Kossuth téren láthatták a résztvevők a bevezetőben már említett háborúellenes plakátokat, amelyeket diákok készítettek. A Körös Szálló teraszán középiskolai amatőr művészeti csoportok léptek fel, s szintén a délutáni órákban került sor egy Magyar Ifjúság-an- kétra, amelyen Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes találkozott a fiatal olvasókkal. A békenagygyűlés délután fél 5-kor kezdődött a városi (Folytatás a 3. oldalon) Megemlékezések az aradi vértanúkról Tegnap országszerte megemlékeztek az aradi vértanúk napjáról: 134 éve, 1849. október 6-án végezték ki a magyar szabadságharc 13 hős tábornokát, akik a világosi fegyverletétel után kerültek osztrák fogságba. Csütörtökön délelőtt Ba- rity Miklós bukaresti magyar nagykövet megkoszorúzta az Aradon, a kivégzés színhelyén levő emlékoszlopot. A koszorúzáson részt vett dr. Szepes István kolozsvári főkonzul és Joó Sándor ezredes, katonai attasé. A romániai hatóságok és szervezetek részéről Vasile Ignat, az Arad megyei néptanács vb-titkára és Drig Horea, a városi néptanács első alelnöke, valamint Kocsik József, a magyar nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának elnöke vett részt a koszorúzáson. A csendes ünnepségre több száz aradi és környékbeli lakos gyűlt ösz- sze, és számos átutazóban levő magyar turista is ott volt. Október 6-án, tegnap Aradon “ megkoszorúzta az 1848 —49-es szabadságharc kivégzett vértanúinak emlékművét a Békés megyei delegáció is. A küldöttséget dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke vezette, tagjai dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Szeljük György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és Varga Sándor, az úttörőszövetség megyei elnöke volt. A delegáció tegnap visszaérkezett Békéscsabára. Megyénkben az ipari termelés 32 százalékát a köny- nyűipar adja: összesen 20 és fél ezer ember dolgozik a könnyűiparban. A megye ipari termelésében tehát komoly súlya van a könnyűipari üzemeknek — amelyek azonban szakemberhiánnyal küzdenek. A vállalatok azonnal alkalmazni tudnának 15, a szövetkezetek pedig harminc főiskolát végzett szakembert. Ugyanakkor jelenleg a Könnyűipari Műszaki Főiskola 420 nappali tagozatos hallgatója közül mindössze huszonnégy a Békés megyei. A tervszerű szakemberutánpótlás megszervezése az egyik fő célja annak az együttműködési szerződésnek, amelyet október 6-án, tegnap délelőtt Békéscsabán kötött a Budapesti Könnyűipari Műszaki FőCsütörtökön befejeződött Budapesten a szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete. A konferencia munkájában Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Vietnam tudományos akadémiáinak küldöttségei vettek részt. A delegációk vezetőit fogadta Sarlós István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. iskola és a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A dokumentumot dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Bakos Zsigmond, a Könnyűipari Műszaki Főiskola főigazgatója és Szabó Béla, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára írta alá. Az együttműködési szerződés tartalmazza többek között, hogy a megyei tanács minden esztendőben megküldi a főiskolának a következő évben a vállalatok által felvenni tervezett üzemmérnökök számát. A tanács a főiskola közreműködésével a beiskolázást elősegíti a megye középiskoláiban. A tanács és a KISZ megyei bizottsága évente két, arra méltó hallgatónak jutalmat ad. Az eszmecsere tapasztalatait összegző sajtóközlemény hangoztatja: a szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői mély aggodalmuknak adtak kifejezést a fegyverkezési hajsza növekedése, a nemzetközi feszültség éleződése miatt. Az értekezlet meghallgatta és elfogadta az 1981—83-as időszak több oldalú együttműködése szervezőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának a beszámolóját az együttműködés eredményeiről. A Balassi együttes táncosai „Népek tánca” címmel adtak műsort flz NDK születésnapján A nyáron elhunyt, világhírű német írónő, Anna Seghers így válaszolt, amikor megkérdezték, miért nem a Rajna menti hazájába tért vissza mexikói emigrációja után: „Kötődöm ehhez a nyelvhez, az itt élő emberekhez. Visszajöttem, mert ezen a nyelven — amelyet legjobban beszélek, ezeknek az embereknek, akiket jóban- rosszban legjobban ismerek — tehetem a legtöbbet. A könyvek által, amik majd itt születnek, meg akarom akadályozni, hogy a múlt hibái valaha is megismétlődhessenek. Azért jöttem Berlinbe, erre a területre, mert itt tudom kifejezni azt, amiért éltem.” Ilyenkor, október elején, ahogy közeledik a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának évfordulója, mindig megszaporodnak az ünnepelttel kapcsolatos témák, műsorok, rendezvények, baráti találkozók, méltató cikkek — anélkül, hogy kerek évfordulóról lenne szó. Így alakult ez most is, a 34. születésnap ünneplésekor. Majdnem három és fél évtized nagy idő minden ember életében, s nagy egy államéban is. Elég alkalmat kínál számvetésre, a megtett út felmérésére. De hosszú a vissza-visszatérő megemlékezések sora is; néha már úgy tűnik, megkopott a fény, a szenvedélyes éljenzés. A helyes, a fejlődést jelentő út egyre inkább természetessé válik és nem kíván külön méltatást, tapsot. Az utolsó 34 esztendő jelentős korszak a német emberek életében. Először is az új állam létrehozása, létjogosultságának bizonyítása volt a legfontosabb feladat. Nap mint nap bizonyítani kellett — a gyakorlatban, a termelésben, eszmeileg, önmaga előtt és a világnak. S mindezt két világrendszár határán, határaként. Rengeteg próbát kellett és kell ma is kiállnia, mégpedig nemcsak saját, hanem mindannyiunk érdekében. Az NDK jelenléte és tekintélye fontos előfeltétele annak, hogy béke legyen Európában. E felelősségteljes szerep súlyát az adja, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési felületét képezi. Napjainkban az NDK a többi szocialista országgal együtt igyekszik konkrét lépéseket tenni a fegyverkezési verseny, az atomfegyverek és különösen a nyugat-európai rakétatelepítések ellen. A demokratikus német állam vezetése különös figyelmet szentel annak a veszélynek, amit a közép-hatósugarú amerikai rakéták kontinensünk és a világ számára jelentenének. A 34 évet csak vázlatosan áttekintő számvetés is ok az ünneplésre; bőven van mit felsorolni, s ez az ország büszke lehet eredményeire. A Német Szocialista Egységpárt két évvel ezelőtt megtartott X. kongresszusán a következő évek gazdasági stratégiájaként a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek jobb hasznosítását, a termelékenység fokozását, az észszerűbb nyersanyag- és energiagazdálkodást jelölte meg. Az ország nemzeti jövedelme az elmúlt évben — a megnehezült világgazdasági helyzet ellenére — 3 százalékkal, az ipari termelés 4,6 százalékkal nőtt, az elért termelési többlet 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott, s 14 százalékkal nőtt az export. Gratulálunk az ünnepeltnek! Niedzielsky Katalin Koszorúzás a felszabadulási emlékműnél Fórum a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. A vendég Somogy- vári Gábor, az Országos Béketanács ifjúsági diákbizottságának tagja Befejeződött az akadémiai értekezlet
