Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
o 1983. október 6., csütörtök Bizottság az idősekért Beszélgetés Knoll Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkabizottságának elnökével Sok szó esik manapság a támogatásra szoruló idős emberek érdekvédelméről. Az állami, tanácsi és társadalmi erők munkája azonban csak akkor eredményes igazán, ha tevékenységük tervszerű. Ezt az igazán nem könnyű, koordináló, közvetítő feladatot végzi a Hazafias Népfront Országos Elnökségének időskorúakkal foglalkozó társadalmi munkabizottsága. Knoll István filmrendező, érdemes művész, a bizottság elnöke társadalmi munkában. — Sokan csodálkoznak, mit keres egy filmes egy ilyen testület élén — mondja Knoll István. — Számomra egyáltalán nem furcsa, hiszen már rég elköteleztem magam. Az első adás óta rendezem az Életet az éveknek című, idős embereknek szóló televíziós műsort. S ennek már tizennégy éve. Ez idő alatt számtalan olyan gonddal, igénnyel ismerkedtem meg, amelyekért megbízatásom óta már nem csak a képernyőn keresztül tehetek valamit. — Mi a bizottság legfontosabb feladata? — A koordináció. Tervszerűen a megfelelő helyre irányítani az idősekért munkálkodó erőket. A Hazafias Népfront megyei bizottságain keresztül országosan elterjeszteni a legfontosabb tudnivalókat, a jó megoldásokat, új ötleteket javasolni. Fontos feladataink közé tartozik még az ajánlások, javaslatok, tájékoztatók készítése, amelyeket a HNF titkárságán keresztül a legfelsőbb párt- és állami szervekhez továbbítunk. — Kik a bizottság tagjai? — Hosszú lenne a felsorolás. Tagjaink között található miniszterhelyettes, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese, a Munkaügyi Hivatal, a TÓT főosztályvezetői, a SZOT és a KISZ küldöttei, szociológus, gerontológus. összetételünk tehát sokrétű. — Milyen időközönként találkoznak? Kétezer tonna Megkezdte első teljes termelő évét az ormánsági Vajszlón épült burgonyafeldolgozó üzem. amelyet az idei tavaszon avattak fel. Gazdája a „Solanum” burgonyatermelési rendszer vezető gazdasága: a Szentlőrinci Állami Gazdaság. A jövő nyárig folyamatosan, azaz éjjel-nappal és szombaton meg vasárnap is működő üzem kétezer tonna kiváló minőségű burgonya- pelyhet állít elő. A dél-baranyai Ormánság nem tartozik hazánk hagyományos burgonyatermő tájai közé. A feldolgozó üzem Vajszlóra telepítését az indokolta, hogy a Szentlőrinci Állami Gazdaság az általa alkalmazott korszerű termelési technológia eredményeként az országos átlagot többszörösen meghaladó burgonyahozamot ér el a földjein immár évek óta. A pályázat alapján nyert és épített burgonyafeldolgozó az első igazán modern üzeme az iparban, szegény Ormánságnak. Többnyire olyan falusi asszonyok és lányok kaptak munkát benne, akik háztartásban vagy más kevéssé produktív ágazatban dolgoztak eddig. A feldolgozó üzem szomszédságában elkészült a 25 ezer tonna befogadóképességű hűtőtároló, amelyben ká— Az országos tanácskozásokon kívül összejöveteleinket nem szabályozza merev rend. Akkor, amikor szükség van rá. Előfordul, hogy egy-egy ülésre csak azok a tagok jönnek össze, akiket a feladat közvetlenül érint, akik munkakörüknél fogva a legtöbbet tudják tenni. A bizottság munkája folyamatos, s ha valamire megoldást kell találnunk, nem várhatunk meghívóra. — S mikor kerül sor országos tanácskozásokra? — Amikor az egész országot érintő, nagyon fontos, aktuális kérdésekről van szó. Ezek általában egy-egy témakörre koncentrálnak. Országos tanácskozást hívtunk össze például a nyugdíjas életre való felkészülés-felkészítés feladatainak megvitatására. Ugyancsak országos üléseken foglalkoztunk az idősek társadalmi gondozásával és a nyugdíjasok bedolgozói munkalehetőségeivel. — A bizottság öt éve alakult, s dolgozik. Az eredmények igazolják a testület szükségességét? — Mindenképpen. Jelszavunk — ha képletesen is értendő — munkánk lényegét fejezi ki: kopogjunk be minden egyes idős ember ajtaján ! Ezért szorgalmaztuk megalakulásunk után, hogy a HNF megyei bizottságai mellett működő idősek ügyeivel foglalkozó testület legyen minden nagyobb városban, településközpontban. Örömmel mondhatom, az elmúlt években nagyon sok ilyen bizottságot hoztak létre a Hazafias Népfront-aktívák a helyi párt-állami-tanácsi szervek képviselőinek bevonásával. Olyan emberek részvételével, akik jól ismerik az időseket érintő helyi gondokat, s orvosolni is tudják azokat. A már működő bizottságok hatására egyre több településen rendezik meg az idősek fórumát. Ezeken a rendezvényeken a megyék vezetői a küldöttek közvetítésével a burgonyapehelv rosodás nélkül eltartható az alapanyag a melegebb hónapokban is. A feldolgozásra kerülő burgonyát a Szentlőrinci Állami Gazdaság termelte meg félezer hektárnyi vetésterületén. A saját termésű, kitűnő minőségű alapanyagnak köszönhető, hogy a vajszlói burgonyápe- hely felveszi a versenyt ízletességben bármelyik hasonló külföldi termékkel. Naponta 7,3 tonna készül belőle. A sütőipar a krumplis kenyérhez, a hűtőipar pedig a krumplis tésztákhoz vásárolja a burgonyapely- het, míg a Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat 250 grammos adagokat csomagol a lakossági fogyasztás számára. A burgonyapehelyből mindenféle krumplis étel készíthető, s a diétások és a lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják, ezért állandóan keresik a termék felhasználásának újabb módozatait. Evégett együttműködés is jött létre a Szentlőrinci Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat között egy új, burgonyás termékcsalád kialakítására. Kísérleteket folytatnak — többek között — burgonyapehelyből készülő pogácsa- és lángospor előállítására. legkisebb falvak öregeinek gondjait is megismerhetik. A megyei, idősekkel foglalkozó bizottságok mun- ’ kája azonban nemcsak a területi problémák megoldására korlátozódik. Éppen a vidéki jelzések hatására élt országos munkabizottságunk nemrégiben egy fontos javaslattal, amely a tsz-nyug- díjasokat érinti. A tapasztalatok alapján úgy láttuk, szükséges lenne megváltoztatni azt a helyzetet a termelőszövetkezetekben, hogy csak az aktív tagok száma alapján lehet szociális alapot képezni. — Mi lesz az országos munkabizottság soron következő legfontosabb feladata? — Soron következő legfontosabb feladatunk mindig az, hogy ne legyen egyetlen elhagyatott, ellátatlan, kétségbeesett idős ember sem az országban. Ezt azonban nagyon sokan patetikus- nak találják majd. Tény, hogy konkrét teendőink mellett nagyon sokat foglalkozunk mostanában az idősek körül kialakult helytelen légkörrel, felfogással. Súlyos hibának érzem az „eltartjuk a nyugdíjasokat”-kifejezést, amely nem ritka a társadalmi szóhasználatban. A nyugdíj a kemény munkásévek utáni jogos járandóság, és nem adomány! S nem jótékonykodás, amit teszünk az idősekért, hanem tartozásunk törlesztése. Bizottságunk tevékenységét meghatározzák bizonyos statisztikai adatok is. Például az, hogy hazánkban a kétmillió nyugdíjas 57-százalékának a jövedelme nem éri el a kétezer forintot. A másik szívbemarkoló adat: félmillió idős ember él egyedül. S az évek múltával helyzetük csak súlyosbodhat. — A munkabizottságnak van-e munkaköri leírása? — Az nincs, és nem is szükséges. Az őszinte segíteni akaráshoz nincs szükség szabályzatra. Németh Szilvia Róka és a szélé Négylábú tolvajok dézsmálják az érett fürtöket a baranyai szőlőskertekben. A hívatlan szüretelők: rókák. Nappal többnyire a mezőkön portyáznak, apró vadakat és madarakat ejtenek zsákmányul. Előszeretettel vadásznak az őszi szántásokban is, ahol a traktorok ekéi tömegével fordítják ki a talajból a mezei pockokat és más rágcsálókat, s a fürge rókák könnyen jutnak kövér falatokhoz. Még hasznot is hajtanak ezzel a mezőgazdaságnak. Ám mintha a gazdag lakoma után a hegy Ievére szomjaznának, éjszaka a szőlőskerteket látogatják. Megkönnyíti a dolgukat, hogy a baranyai borvidékeken sok az erdő és a liget, helyenként csak egy dűlőűt választja el egymástól a fákat és a tőkéket. Emiatt is nehéz távoltartani az állatokat a szőlőtől, ráadásul a ravaszdiak hamar kiismerik a riasztó eszközöket, és egy idő után már ügyet sem vetnek rájuk. A mezőőrök és a hegyőrök, valamint a vadászok gyakrabban „járőröznek” tehát ezekben a napokban, hetekben a bortermő tájakon. A róka — mint megfigyelték — szakértő szőlőügyben. Azokban az években, amikor savanyú a szőlő, alig-alig látogatja az ültetvényeket, a mostani őszön bezzeg állandóan kerülgeti a tőkéket, amelyek édes fürtöket érlelnek, a négylábú dézsmasze- dő is érzékeli tehát, hogy kiemelkedően jó évjárat az 1983-as. Tízéves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza flz ifjúság helyzete Sarkad- keresztúron (Tudósítónktól) Sarkadkeresztúron a szűk munkalehetőségek miatt csak 83 fiatal dolgozik helyben. Munkahelyükön az anyagi és erkölcsi megbecsülésük biztosított, a differenciált bérezés valamennyi munkahelyen megvalósult. Aktívan részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban, jelentős társadalmi munkát teljesítenek. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a bérbesorolásnál és az évi soros béremelésnél a KISZ- alapszervezetek véleményezési jogukkal nem élnek. Az ifjúság körében folytatott eszmei, politikai nevelőmunka leghatékonyabb színtere a KISZ lehetne, azonban községünkben ezt a funkciót a KlSZ-alapszerve- zetek nem töltik be. Működésük a tagdíj befizetésével kimerül. A KlSZ-alapszerve- zetek rossz működését szinte minden fórumon azzal indokolják, hogy a fiatalok nagyobb része eljár dolgozni a községből és szabad idejük egy részét az utazással telik el. A 30 éven aluli fiatalok részvétele a közéletben biztosított, azonban a munkahelyi demokrácia különböző fórumain nem élnek igazán a lehetőségekkel. Jól példázza ezt az is, hogy a tanácstagok 20 százaléka 30 éven aluli fiatal, de aktivitásuk jóval az átlag alatt van. Művelődési lehetőségeik is sajátosak. Művelődési ház nincs a községben, de a fiatalok rendelkezésére áll a könyvtár és az ifjúsági klub. A sportolási lehetőség mindenki számára biztosított. A sporteszközöket és -felszereléseket a községi sportegyesület és a honvédelmi klub biztosítja. Ugyanakkor hiba volt a községi KlSZ-alap- szervezet felbontása, hiszen a 4 alapszervezetből, 3 gyakorlatilag nem működik. A sarkadkeresztúri fiatalok helyzetét a közelmúltban megtárgyalta a községi tanács. A vita végén az a határozati javaslat született, hogy a tanács utasítsa a végrehajtó bizottságot, hívja fel a gazdálkodó szervek és intézmények vezetőit az ifjúsági törvényből adódó feladatok következetesebb végrehajtására. Drozdik József November 9-én ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A közelgő jubileum alkalmából az eltelt időszak eseményeiről, a kulturális központ munkájáról, feladatáról Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa nyilatkozott az MTI munkatársának: — A budapesti Semmelweis utcai székházban kezdettől fogva a magyar és a szovjet nép közötti hagyományos barátság elmélyítésén munkálkodunk — mondotta. — Prága után, 1973- ban másodikként Budapesten létesült a Szovjetunió népeinek életét és kultúráját, s tudományos és gazdasági eredményét bemutató központ. Hasonlókat azóta a világ ötven országában alakítottunk ki, hogy az ott élők megismerkedhessenek a Szovjetuniónak a legkülönbözőbb területeken elért sikereivel, külpolitikai törekvéseivel, a békéért, a háborús veszély ellen folytatott küzdelmével. Arra törekszünk, hogy a ház ne csak társadalmi, politikai rendezvények színhelye legyen, hanem közvetlen tapasztalatcserére is módot adjon. Az MSZMP különböző szintű szervezetei, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és a KISZ segítsége igen sokat jelentett abban, hogy tevékenységünk elérje célját, hasznos legyen. Ügy gondolom, sikerült megtalálnunk az utat a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig, s ma már egyre többen érzik szükségesnek, hogy újra és újra ellátogassanak hozzánk. Egyre több szervezet és intézmény keresi velünk a kapcsolatot Budapesten és vidéken egyaránt. A tíz év alatt budapesti rendezvényeinken és a székházban mintegy ötmillió vendég fordult meg, s vidéken is százezrek látogatták előadásainkat, műsorainkat, kiállításainkat. A több mint tízezer program kivétel nélkül az együttműködés, a barátság elmélyítését szolgálta. Kétszáz nagyobb kiállítást szerveztünk. Ezek közül kiemelkedtek az örmény, az észt, az azerbajdzsán, a moldáviai és a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság életét bemutató tárlatok éppúgy, mint a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás, vagy a balti köztársaságok iparművészetét láttató gyűjtemény. Számos barátsági est, külpolitikai fórum, ke- rekasztal-beszélgetés, előadás, koncert, irodalmi est, filmvetítés színesítette életünket. A ház vendégei voltak miniszterek, akadémikusok, művészek, kulturális csoportok, művészegyüttesek. A gyermek- és ifjúsági programok népszerűségére jellemző, hogy a Napocska gyermekklub vasárnapi foglalkozásait 1980 óta kétszer kell megtartanunk, annyi az érdeklődő. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság — ma 1700 tagcsoportot számlál — javaslatára alakultak meg klubjaink, amelyek kiemelkedő szerepet töltenek be egymás népeinek, életének, kultúrájának mind teljesebb megismerésében, a baráti kapcsolatok ápolásában. A szocialista brigádok klubja, az orosz és szovjet zenekedvelők köre, a volt szovjet ösztöndíjasok,. a szovjet— magyar sportbarátok, a kortárs ifjúsági barátság, valamint a szovjet és magyar nők barátsági klubja, a „Vörös szegfű” tagjai több száz rendezvényt tartottak. A napokban alakul meg a Druzsba úttörőklub, s még az idén az orosz és szovjet irodalom kedvelőinek klubja. Tervezzük a Szovjetunióról író újságírók klubjának létrehozását is. A győzelem napja 40. évfordulójának megünneplé- lésére A béke tavaszának 40 éve címmel másfél éves rendezvénysorozatot szervezünk, amely a történelmi harcokra való emlékezésen túl a jelenlegi háborús veszélyre is felhívja a figyelmet. A negyvenedik évforduló jegyében bemutatjuk, mit ért el a szocializmus, a szocialista közösség az eltelt időszakban, s miként válhatott olyan tényezővé a világban, amellyel minden körülmény között számolni kell. Célunk: láttatni a szovjet—magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődését, alakulását és baráti együttműködésünk gazdagodását — mondotta befejezésül Ivan Bagyul. Étolaj kukoricacsírábál A hazai növényolaj ipar új termékkel bővítette választékát; a vásárlók régi kívánságára a salátákhoz és a húsételekhez is felhasználható új étolaj gyártását kezdte meg. A terméket kukoricacsírából nyerik, mint ilyen külföldön jól ismert és szívesen is vásárolják. Az iparág a gyártásnál szakosítást alkalmazott; a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban csírátlanítják a kukoricát, az így nyert anyagot az erre jól felkészült csepeli növényolajgyárba szállítják, ott kerül sor a sajtolásra. A készterméket a finomítóval is rendelkező és korszerű palackozókkal felszerelt győri üzemben állítják elő. Évente 800—1000 tonna ku- koricacsíra-olajat termelnek. Már megjelent az üzletekben, és a következő időszakban folyamatosan szállítják a kereskedelmi hálózatba a korszerű táplálkozás egyik várhatóan rövid idő alatt népszerűvé váló anyagát, a kukoricacsíra-olajat. Gazdag almatermést takarítanak be l'üzesgyarmaton. Várhatóan több mint ezer vagonnal. Hogy a szállítási költségeken takarékoskodjanak és csak helyben dolgozzák fel a gyümölcsöt, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet megállapodást kötött a Békéscsabai Konzervgyárral, hogy közösen léüzemet építenek és üzemeltetnek. így tekintélyes mennyiségű, több mint 500 vagon almát dolgoznak fel helyben , 'Fotó: Béla Ottó
