Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

1983. október 5-, szerda o Felavatták a Veress emlékszobát Békésen Változatlan célok — napi feladatok A csak néhány nappal ez­előtt átadott Békési Galéria újabb kiállítási anyaggal gazdagodott. Tegnap dél­előtt rendezték meg Ugyanis a Veress-emlékszoba ünne­pélyes megnyitóját. A meg­jelenteket a békési Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója, Nemes Dénes köszöntötte, majd dr. Dankó Imre kandi­dátus, a debreceni Déry Múzeum nyugalmazott igaz­gatója mondott megnyitó be­szédet. Dr. Dankó Imre a szelle­mi hagyatékokban oly gaz­dag Veress család kiemel­kedő egyéniségeiről, vala­mint a békési születésű Ve­ress Endre (1868—1953) tör­ténész életéről, munkássá­gáról, életművének aktuali­tásáról tartott tudományos igényességgel előadást. Dol­Mezöhegyes Tegnap, október 4-én dél­után Kassai Béla tanácsel­nök elnökletével ülést tar­tott Mezőhegyes nagyközség Tanácsa. Elsőként Supala Pál, a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát vezér- igazgatója, a megyei tanács vb-tagja ismertette a vb ál­lásfoglalását a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságá­nak tevékenységéről, amely­ről a mezőhegyesiek a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának szeptember 13-i ülésén számoltak be. Ezt kö­vetően a tanácsülés a nőpo­litikái határozatok végrehaj­tásáról tárgyalt. A tanács vb-titkára, dr. Spániel Józsefné vezetésé­vel megalakított ideiglenes bizottság az ülés elé terjesz­tett írásos anyagban elősor- ban a Mezőhegyesen élő és dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetéről adott képet. Ebből kiviláglik, hogy 1978 óta — azóta, hogy a nagyközségi tanács utoljára tárgyalta ezt a témát — a nőpolitikái párthatározat, s az ennek nyomán született helyi intézkedési tervek vég­rehajtása az állami munka szerves részévé vált, a tár­sadalmi és gazdasági szerve­zetek folyamatos feladatnak tekintették és tekintik a nők helyzetének javítását. Többek között ennek is eredménye, hogy az 1978. évi 63,7 százalékról 68-ra emel­kedett napjainkra a munka­képes- korú nők körében a foglalkoztatottak aránya. Más kérdés, hogy a „háztar­tásbeliek” száma Mezőhegye­sen még így is viszonylago­san magas az országos átla­got figyelembe véve. 1983. OKTÓBER 5-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1105 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 71 Trabant Lim. (Bp.) 18 822 Trabant Lim. (Debrecen) 13 821 Trabant Lim. (Győr) 18 155 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 5 897 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 084 Wartburg de Luxe (Győr) 7 898 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 5 520 Wartburg Tourist (Győr) 2 007 Skoda 105 (Bp.) 7 044 Skoda 105 (Debrecen) 5 352 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 588 gozatából a résztvevők meg­tudhatták, hogy Veress End­re édesapja Bem seregében harcolt mérnök és író em­ber volt, s a szabadságharc bukása után Bukarestben telepedett le emigránsként. Fia, Veress Endre gyermek­éveit Bukarestben töltötte, majd Kolozsvárott szerzett bölcsészdiplomát. Életén, munkásságán végig húzódott az erdélyi nemzetiségek kö­zeledése érdekében folyta­tott munka. Rendkívüli igé­nyességgel, alapossággal ké­szült művei közül több Er­dély történetével foglalko­zik, de ő írta meg 1938-ban a Gyula város okmánytára című, ma is igen gyakran forgatott dolgozatot. Veress Endre Békés me­gyeinek vallotta magát és családját. Fia, Veress Endre Utóbbi megállapítással áll szemben az a tény, hogy a helyi kendergyár, a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezet munkaerőhiánnyal küzd, ám jelenlegi bérszínvonalával egyik sem képes a többségé­ben negyven éven felüli, külterületen élő, szakképzet- len női munkaerő-tartalékot a családi kötöttségekből ki­emelni. illetve a háztáji gaz­dálkodás előnyeivel ver­senyre kelni. Nem hoztak si­kert egyelőre a bedolgozói rendszer kialakítására tett kísérletek sem, egyedül a cukorgyár az, amely mint­egy hatvan nővel foglalkoz­tat többet most a korábbi évekhez képest. Kedvező a kép a már dol­gozó nők helyzetét vizsgálva, mert megállapítható, hogy keresetük, anyagi és erkölcsi megbecsülésük általában nem tér el lényegesen a hasonló munkakörben dolgozó férfia­kétól. Javult a vezetésbe vont nők részaránya 'is, bár a 35 éven aluli korosztály tagjai — tekintettel a csalá­di kötöttségekre — nem szí­vesen vállalnak vezetői be­osztást. Végezetül jelentősen fej­lődtek 'h nagyközségben mindazok a szolgáltatások és feltételek — óvodai, bölcső­dei ellátás, munkahelyi szo­ciális körülmények, áruellá­tás, ipari szolgáltatások — amelyek megkönnyítették a nők közéletbe való bekap­csolódását is — állapíthatta meg a tanácsülés, amely ez­után a számvizsgáló bizott­ság működéséről szóló je­lentést vitatta meg, majd a bejelentésekkel ért véget. KÉP Skoda 120 (Győr) 9 891 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 24 634 Lada 1200 (Debrecen) 15 671 Lada 1200 (Győr) 8 464 Lada 1300 (Bp.) 10 267 Lada 1300 (Debrecen) 6 822 Lada 1300 (Győr) 2 662 Lada 1500 (Bp.) 9 486 Lada 1500 (Debrecen) 6 270 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 788 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 12 226 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 (Győr) 5 100 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 600 Dácia (Bp.) 15 590 Dácia (Debrecen) 7 157 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3 119 talán éppen ezért adomá­nyozta a család felbecsülhe­tetlen értékű dokumentuma­it, tárgyi emlékeit — a mél­tó megőrzésre vállalkozó ‘ — Békés városának. A Veress Endre-emlékszobában — amelynek születésében igen nagy érdeme van a városi tanácsnak —, a látogató vé­gigkísérheti a Veress csa­lád kiemelkedő egyéniségei­nek életútját, s megismer­kedhet a család használati tárgyaival, emlékeivel. A ki­állítást Nemes Dénes mú­zeumigazgató tervezte igen koncepciózusán, s a Békés megyei múzeumi szervezet kiállításrendező csoportja valósította meg igényesen e terveket. A megnyitón egyébként jelen volt Veress Endre unokája, Veress Ta­más is. (bse) A KISZ Központi Bizottsága tavaly határozatban elemezte a tizenéves diákifjúság mozgalmi munkájának tapasztalatait. A határozat megszületése óta az ifjúsági szövetség kezdeményez­te a középiskolai tanulmányi mozgalmak megújítását. Szorgal­mazta egyebek között, hogy az MHSZ, a TIT, az üzemek és a művelődési intézmények bázisán alakuljanak olyan műszaki, tu­dományos, technikai diákkörök, amelyek munkája az önképzés­re, az önálló ismeretszerzésre ösztönöz. E hamar népszerűvé vált di­ákkörök számára országos pá­lyázatot írt ki a KISZ Központi Bizottsága, több főhatósággal és társadalmi szervezettel közösen. A sok tekintetben újszerű voná­sokat tartalmazó pályázat célja, hogy rendszeres cselekvési és bemutatkozási lehetőséget te­remtsen a diákköröknek, segítse a képesség és a tehetség kibon­takoztatását, az új közösségi munkaformák megteremtését. A versenyben — amelyet ezentúl minden évben megrendeznek — a középiskolásokat tömörítő, folyamatosan dolgozó diákköri közösségek vehetnek részt. A kiskertekben termelt gyümölcsöknek mintegy két­harmada kerül a reneszán­szát élő szabadpiacokon ke­resztül a lakossághoz, a fenn­maradó egyharmadot pedig az ÁFÉSZ-boltok, a Békés­csabai Konzervgyár és a hű­tőház, valamint a ZÖLDÉRT vásárolja fel. A feldolgozó és értékesítő vállalatok eb­ben az évben mintegy ki­lencezer-ötszáz tonnát vettek át a magántermelőktől, s csu­pán őszibarackból és szőlő­ből kellett Bács-Kiskun, va­lamint Csongrád megyéből behozni. A termelési kedv évről évre növekszik, így a megye a jövőben önellátó lesz gyümölcsfélékből — emelték ki azon a tegnapi tanácskozáson, amelyet Bé­késcsabán tartottak a MÉ­SZÖV székházában a gyü­mölcstermelés és -felvásár­lás témakörében. Az Agrár- tudományi Egyesület megyei kertészeti szakosztálya ve­zető munkatársainak eszme­cseréjén kedvezően ítélték meg, hogy a gyümölcsfélé­ket főként a szabadpiacokon értékesítik a kistermelők, mert ezáltal a legkisebb köz­ségben is olcsó áron jutnak Október: takarékossági hónap A takarékosság nem ve­lünk született tulajdonság — de nem az a pazarlás sem. A család, az iskola feladata, hogy ésszerű gazdálkodásra tanítsa-nevelje a gyerfneke- ket. Harminc éve annak, hogy az iskolások takarékos­ságának szervezésére az OTP keretében megalakult a ta­nulók takarékpénztára. Az elmúlt évtizedekben az isko­lai takarékosság mozgalom­má fejlődött, a pedagógiában nevelési tényezővé vált. E takarékossági mozgalom lé­nyege az iskolai takarékbé­lyeg. Megyénk tanulóifjúsá­ga az elmúlt tanévben több mint 12 millió forintért vá­sárolt takarékbélyeget, így az egy tanulóra jutó átlagos megtakarítás kétszáznegy­vennégy forint. „Elköltsem, vagy félre­tegyem?” — a döntés, külö­nösen a gyerekek számára nem könnyű, csábít a sokfé­le édesség, szórakozási le­hetőség, apróság. Nos, az is­kolai iakarékossági mozga­lom nem is azt kívánja su­galmazni, hogy a takarékos­ságra hivatkozva a fiatalok mondjanak le minderről. De a takarékos gazdálkodás a személyiség érettségének, megbízhatóságának, követke­zetességének a jele — s a végeredmény, az összegyűj­tött forintokból vásárolható értékesebb játék, esetleg ki­rándulás még nagyobb öröm lehet. Napjainkra az isko­lákban valóban „tantárgy” lett a takarékosság. A pályázatot négy szakterüle­ten hirdették meg: a számítás- technika, a híradástechnika, a gépjárműtechnika ifjú szakértői mellett azok a körök is indul­hatnak, amelyeknek a tagjai szívesen barkácsolnak szabad idejükben különböző modelle­ket, oktatást segítő eszközöket. A jelentkezéseket október 31-ig lehet eljuttatni a KISZ Közpon­ti Bizottságához, s a pályázó két héten belül visszaigazolást kap. A pályamunkákkal egyidejűleg be lehet nevezni az 1985-ös ifjú­sági találmányi világkiállításra is, amelyet Japánban rendeznek meg. Az értékelés a pályamunkák minősítésén és a diákkörök fo­lyamatos tevékenységének figye­lemmel kísérésén alapul. A leg­jobb diákköröknek tábort szer­veznek, ahol továbbképzésre, ta­pasztalatcserére is alkalom kí­nálkozik. A legeredetibb ötletek, pályamunkák jogi védelméről, hasznosításáról a pályázatot meghirdető szervek gondoskod­nak. A pályázat részletes kiírá­sa megtekinthető valamennyi középiskolai és kerületi KISZ- bizottságon. hozzá az áruhoz a háziasz- szonyok, és az üzletek ellá­tásában az elmúlt években mutatkozó akadozás is meg­szűnt. Sokat fejlődött a boltok ellátása, mert a helyi lakos­ság a kiskertekben termelt fölöslegét kosaras tételekben tudja értékesíteni az állami és a magánkereskedőknél. A szőlőtermelésben mutat­kozó hiányossággal kapcso­latban ésszerű javaslat szü­letett. A Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés főkertésze említette egy sző­lőszaporító telep létrehozá­sának lehetőségét, amelyhez az egyesülés területet bizto­sítana a kertészeti szakosz­tálynak. A javaslattal egyet­értettek a résztvevők, ugyan­is ennek a gyümölcsnek a termelésében az a gond. hogy a kiskertek tulajdono­sai nem ismerik eléggé azo­kat a jól termő .csemege- és borszőlőfajtákat, amelyek a különböző betegségekkel szemben rezisztensek. A sza­porítótelep lehetővé tenné a kertészeti kutatóintézetek ál­tal nemesített fajták megye1 elterjesztését. n társadalmi, gazdasá­gi és közéletben nagy látványosságoktól mentes munka folyik — a Központi Bizottság áprilisi határozata nyomán — a ki­tűzött feladatok eredmé­nyes megvalósításáért. Ehhez a napi és megszokottnak tű­nő tevékenységhez azonban nagyon fegyelmezett és konkrét tenniakarásra van szükség. Ennek elengedhe­tetlen feltétele, hogy a párt­szervezetek vezetőségi mun­kájuk középpontjába a XII. pártkongresszus határoza­tainak egységes értelmezé­sét állítsák. Akkor lesz ez igazán sikeres, ha a párt minden tagja ismételten és folyamatosan, alaposan ta­nulmányozza a kongresszus anyagát, sőt maga is részt vesz a kongresszusi határo­zatok végrehajtásáért folyó politikai szervező és felvilá­gosító munkában. Nem új határozatok kellenek, ezért szükségtelen is, hogy a párt- szervek újabb határozatok hozatalára, vagy vizsgála­tokra törekedjenek. A XII. kongresszus, és az azt meg­erősítő áprilisi KB-határozat világosan megjelölte a vál­tozatlan célt és a közvetlen feladatokat is. Csak ez állhat helyi szinten is a munka kö­zéppontjában. Ilyen fontos célunk a szo­cialista nemzeti egység. Erős alapokon áll, de arra kell törekednünk, hogy ez az egy­ség tovább szilárduljon a hétköznapok munkájában. Ezért fontos teendőjük a pártszervezeteknek, hogy a tömegszervezetekkel közösen mozgósítsanak az idei nép- gazdasági terv eredményes megvalósítására. Ez folyik most különösen a mezőgaz­daságban, ahol a fegyelme­zett munka, nehéz körülmé­nyek között nagyban hoz­zájárul a közösségi szellem erősödéséhez. Fontos, hogy a pártszervek a politikai szer­vező, elenőrző munkán túl ne feledkezzenek meg a ki­váló munkát teljesítők elis­meréséről, népszerűsítéséről, Feszített munkára van szük­ség az ipari üzemekben is, hogy a nyári szabadságolá­sok után teljesítsék tervei­ket. Az üzemek dolgozói el­ismerésre méltóan vesznek részt az Egy üzem — egy iskola-mozgalomban, s a szocialista brigádok sokrétű társadalmi munkát fejtenek ki, hogy a gyerekek zavar­talan tanulási feltételeit megteremtsék. A helyi taná­csok ehhez úgy kapcsolód­nak, hogy a lakosság mind szélesebb körű mozgósításá­val. szervezett munkával eredményesen teljesítik fej­lesztési terveiket felhasznál­va minden erőt, társadalmi munkát az ötéves tervben célul tűzött létesítmények megépítésére. A hátralevő hónapok munkájától függ, hogy ötö­dik ötéves tervünk harma­dik évét milyen eredmé­nyességgel tudjuk befejezni. Ebből következik, hogy az irányító pártszervek és alap­szervezetek egyik legfonto­sabb feladata most, hogy a XII. kongresszus határoza­tainak megfelelően előse­gítsék a népgazdaság egyen­súlyát javító konkrét intéz­kedések sikerét, és velük összhangban álló cselekvés­re mozgósítsanak. Ehhez to­vábbra is a párt vezető sze­repének erősítése szükséges. A helyi pártszervezetektől azt követeli meg ez, hogy szilárdítsák meg tömegkap­csolataikat, a fő figyelmet az emberi tényezőkre fordítva. Vagyis: még többet foglal­kozzanak az emberek gond­jaival, bajaival, s legyenek megértőek, a problémák megoldására lépjenek fel kezdeményezően, elvi ala­pokon az illetékes gazdasá­gi. állami vezetőknél, szer­veknél. Kívánatos nagyobb teret, lehetőséget adni az eddigieknél is arra, hogy mindazok, akiknek sorsáról döntenek, akiktől az új helyzetben a feladatok meg­oldását várják, beleszólhas­sanak ebbe, s kifejthessék véleményüket. A demokra­tikus centralizmust is erősíti, ha jól átgondoltan ismerte­tik a központi, vagy helyi határozatokat azokkal, akik­nek végre kell hajtaniuk. Csak így lehetséges, hogy a pártszervek megalapozot­tabban szerezzenek érvényt a határozatok végrehajtásá­nak, amely kötelező az élet bármely területén dolgozó párttagra. A munka terve­zésénél viszont arra kell tö­rekedni, hogy az tükrözze az alapszervezet párttagságának véleményét is. Napjainkban mind több olyan téma, kér­dés kerül felszínre helyileg, amelyben a párttagság véle­ményt vár, vitatkozik. Mó­dot kell adni arra, hogy ez az alapszervezet legmaga­sabb fórumán, a taggyűlé­sen hangozhassák el. Helyes, ha már a munka tervezésé­nél az alapszervezet vezető­sége a párttagságot érintő napirendeket javasol a tag­gyűlések elé. Olyanokat, amelyben a tagságnak véle­ménye és döntési joga van. Tartalmilag javul a párt- alapszervezeti munka, ha a XII. kongresszus határozata­it figyelembe véve, az eddi­ginél kritikusabban értékel­jük a tevékenységet, hiszen a párt vezető szerepe erősí­tésének is feltétele az ön­kontroll fejlesztése. Az visz előre, ha á pártalapszerveze- tek bátrabban jelzik, illetve keresik a végrehajtást aka­dályozó problémákat. így az okok feltárásával és kellő lépésekkel el lehet hárítani azokat. Pártunk politikájá­ra jellemző, hogy — e po­litika kidolgozásától, az ab­ból adódó feladatok gyakor­lati végrehajtásáig — együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Ennek a felfo­gásnak az alapján állandóan gazdagodnak a kapcsolattar­tás formái, mind közvetle­nül, mind közvetetten. A párt elvi politikájának meg­felelően kialakult az állami szervek, társadalmi szervek és a tömegszervezetek, vala­mint tömegmozgalmak kor­rekt kapcsolata. Ez minde­nekelőtt abban nyilvánul meg, hogy e szervek önálló­an fejtik ki tevékenységüket — a párt fő politikai irány­vonalának megfelelően — saját tagságuk, illetve a megfelelő rétegek körében, így rendszeresen közvetítik a tömegek véleményét, ész­revételét, javaslatait a párt­hoz, ugyanakkor megfelelő­en tolmácsolják a párt poli­tikáját saját tagságuk köré­ben. a z MSZMP munkastí­lusának, munkamód­szerének része, hogy segítse a párt tömegkapcso­latának feljesztését. Ezt se­gíti elő, ha a pártszerveze­tek és a kommuntisák az ed­diginél is érzékenyebben reagálnak az emberek véle­ményére, hangulatára és ja­vaslataira. Az élet diktálja, hogy bátrabban, rendszere­sebben és nyíltan váltsanak szót párttagok és a párton- kívüliek a jelentősebb ten­nivalókról, terveinkről, gond­jainkról, célkitűzéseinkről. Ennek egyik formája az ilyen céllal rendezett aktíva­ülés, rétegtalálkozó, csopor­tos beszélgetés, egy-egy té­mában nyílt fórum. Nem he­lyes, ha a párttagság csak a nagyakciók idején (beszá­moló taggyűlés, tanácsvá­lasztás, szakszervezeti vagy KISZ-válaztások, éves gaz­dasági terv indítása) mond­ja el a véleményét a veze­tőknek. Az a célravezető, ha a napi munka során, a ho­zott határozatok helyes, konkrét, a helyi viszonyok közötti következetes alkal­mazása folyamán is kifejtik véleményüket, utána pedig megvitatják a realitását dol­gozótársaikkal, szakszerve­zeti, KISZ-aktivistákkal és a párton kívüli kollégáikkal. A párt elveinek, határozatainak és politikájának ismertetése ugyanis nemcsak a politikai oktatás, a tömegoktatás fel­adata, hanem mindenekelőtt a napi gazdasági és társa­dalmi kapcsolatban meg­nyilvánuló tevékenység. Dr. Arató András A megnyitó napján igen sokan keresték fel a Vercss-emlckszobát Fotó: Gál Edit Tanácsülésről jelentjük Országos pályázat diákköröknek Gépkocsiátvételi sorszámok: Tanácskozás a gyümölcstermelésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents