Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. október 29., szombat o Többcsatornás műtrágya Meddig jó a verseny? Hz egyenletesség természetrajza Megújulás a lakatosbrigádban Legkorszerűbb a tárházi kiszolgálás Fotó: Fazekas László Idestova két éve, hogy a Békés megyei AGROKER — a tröszt megszűntével — lehetőséget kapott az önálló gazdálkodásra. Másfelől közelítve: az új helyzetben arra kényszerült, hogy ellátási kötelezettségének, immár a szoros nyereségérdekeltség viszonyai között tegyen eleget. A tröszti védernyő becsukódott, a korábban felosztott piacok egységessé váltak, a forgalmazásban megszűntek az addig eléggé szigorúan szem előtt tartott megyehatárok. Ráadásul a más megyei AGROKER-vál- lalatok mellett itthon is versenytársak jelentkeztek: először a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, majd csaknem ugyanabban az időben a TSZKER megyei területi központja is részt kért a mezőgazdasági üzemek műtrágyával és növényvédő szerrel való ellátásából. * * * Nem egészen két év alatt a megye gazdaságainak tábora a három forgalmazó között három részre szakadt, s ma az a helyzet, hogy a kémiai anyagoknak mintegy kétharmadát továbbra is az AGROKER szerzi be az üzemeknek, a fennmaradó egyharmadon pedig a BAGE meg a TSZKER osztozik. A valós helyzetet azonban ez a világosnak tűnő megoszlás egyáltalán nem tükrözi! — Az első évben mi csak egy nagyobb tételt rendeltünk a TSZKER-től. Az idén már fele részben tőlük, fele részben az AGROKER- től jött az anyag, 1984-re viszont mindent a TSZKER- től rendeltünk meg —árulja el Sziics Ferenc, a déva- ványai Lenin Tsz főagronó- musa, aki egy példát is felhoz a döntés indoklására: — Építettünk egy tárolót, amihez több berendezést kértünk sürgősen az AGRO- KER-től, nem tudták az igényeinket kielégíteni az idő rövidségére hivatkozva, elmentünk a szolnoki AG- ROKER-hez, egy hónap múlva itt volt minden. A szomszédban, az Aranykalászban elégedettek az AGROKER-rel. Tóth Sándor növényvédő agronómus még dicséri is a kiegyensúlyozott műtrágyaellátást, majd elárulja, hogy a növényvédő szerrel azért már egészen más a helyzet: — Erről sem az AGROKER tehet persze. Ami országosan nincs, azt hárman sem tudják jobban elosztani. Az üzemek a biztonságra törekszenek elsősorban, így vagyunk mi is: a növényvédő szer felét most is az AGROKER-nél rendeltük meg, a másik felét viszont a rákóczifalvi Gabona- és Iparinövény-termesztő Rendszertől. Valamelyiktől csak befut, ami kell! Azt már Tóth Sándor főnöke, Bukta Gábor tsz-el- nök ismeri el, hogy a krónikus hiányok kialakulásában nemcsak az ország gazdasági helyzete, hanem maguk a téeszek is ludasak. mert túlbiztosítanak: kétszerését rendelik meg annak' — a hiánytól félve —. ami kell, s ezzel nagy ösz- szevisszaságot tudnak teremteni. * * * De nézzük tovább! Ko- csor Sándor, a kevermesi Lenin Tsz elnöke mondja, hogy minden tekintetben elégedettek a TSZKER nyújtotta kiszolgálással. Nem akadnak fönn a menetköz- beni, sürgős pótrendeléseken, hanem azonnal mennek a szükséges szerek után. Sokkal rugalmasabban, mint ezt korábban az AGROKER tette, míg monopolhelyzetben volt. Mert — és azt se tagadták, hallgatták el a termelők — amióta a verseny kibontakozott, a megyei vállalat is kimozdult a megelőző nyugalmi helyzetből: kedvező ajánlatokkal, kedvezményekkel siet vevői elé. — A kiszolgáláson és a vásárlási feltételeken rengeteg múlik — szögezi le Nagy Mihály, a BAGE igazgatója és beszámol arról, hogy az agráripari egyesülés tagüzemein kívül ma már olyan gazdaságok is vásárlóik közé tartoznak, mint amilyen például az Orosházi Állami Gazdaság. — Nekünk nagyon sokba került az agrokémiai telep megépítése, de ezzel, meg az iparvágányokkal korszerű és nagy befogadóképességű tároló, kiszolgáló szervezetet teremtettünk. Partnereink szívesen kifizetik a má- zsánkénti húsz forint szolgáltatási díjat, mert más dolguk nincs a műtrágyával és növényvédő szerrel, mint kiszórni. Mi fogadjuk, rakodjuk ki a vagonokat, tároljuk az anyagot veszteség nélkül, szállítójárműre rakjuk és a megrendelő csak akkor fizet, amikor elviszi felhasználni. S még egy: annak idején, induláskor mi felajánlottuk az AGROKER- nek. hogy szálljon be a beruházásba, majd a forgalmazásba, de nem fogadták el a feltételeinket. * * * Az AGROKER-nél Balogh József főmérnök sem ellenzi a versenyt, aggályai csak azért vannak, mert szerinte egyre áttekinthetetlenebbé válik a helyzet, miután az üzemek hovatovább mind a három forgalmazónál föladják rendeléseiket, mondván: az egyiktől csak bejön. — A versenynek szerintem ott van létjogosultsága, ahol a kínálati piac érvényesül. A műtrágya és növényvédő szer esetében félő, hogy egyszerűen nem lesz képünk a megyei igényekről és azok kielégített- ségéről. Együttműködni? Igen erről is volt szó, de a BAGE feltételei elfogadhatatlanok voltak. Meszlényi Ernő, a TSZKER megbízott igazgatója ezzel részben egyetért, másrészt úgy fogalmaz — amiként Nagy Mihály is —, hogy ha minden forgalmazó igyekszik a termelő fejével is gondolkodni és mindent meg is tesz a kiszolgálásukért, akkor különösebben nagy bajok nem támadhatnak. Ök egyébként már kötöttek szerződést a BAGE-val bértárolásra. * * * Próbáljuk meg ezek után összegezni a leírtakat! A mezőgazdasági üzemeknek műtrágyára és növényvédő szerre van szükségük. Mégpedig meghatározott időben, meghatározott minőségben és mennyiségben. örülnek neki, hogy ma már többfelől kapnak segítséget eme igényeik kielégítéséhez és teljesen természetes, hogy azzal a forgalmazóval kötnek csak hosszabb távra boltot, amelyik jogos igényeiknek magasabb fokon tesz eleget. Mert lehet a kevesebbet is jobban elosztani! Mindennek nem mond ellent az, hogy a kiszolgálásban folyó versenyt is lehet és kell is szervezettebbé tenni, mert a verseny is addig jó csak, amíg a gazdaságos termelés érdekeit szolgálja. Versenytársaktól a folyamatos konzultáció, az együttes, eredményes működéshez szükséges információk rendszeres cseréje nem lehet idegen! Sőt, az egészséges versenynek az egyik feltétele is. Ennek híján, a versengés olyan vetélkedéssé fajulhat, amelyben a rugalmas együttműködésre képtelen fél egyre lejjebb szorul a pályáról. Csak annyit még: a hírek szerint a DÉTE is a BAGE-hoz hasonló megoldást szorgalmaz hatókörében a mezőgazdasági kémiai anyagok forgalmazásában. Kőváry E. Péter A füzérkomlósi Felsőhegyköz Termelőszövetkezetben a nehéz domborzati viszonyok ellenére is bővítik a szántóterületet. Az idén csaknem 30 hektár gyepes, területet szántanak fel és vesznek művelés alá. Képünkön: a füzéri vár alatt szántják fel a legelőt (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) ,,A megújulás itt a munkahelyen dől el, de ma még a megtorpanás, azután nekilendülés körforgása a mozgalom jelensége. A szocialista brigádvezetők legutóbbi májusi országos tanácskozása nem adott a gondok orvoslásához kész, mindenütt használható recepteket. A megoldás kulcsa a mi kezünkbe került, új ötletek kellenek, hogy a lelkesedés ne szunnyadjon.” Az idézett mondatok a Körös Kazángyártó Vállalat békéscsabai gyáregységében hangzottak el. A lakatos szocialista brigád tagjaival folytatott beszélgetés során abban is egyetértés volt. hogy az egyenletes teljesítményhez egyéb garanciák is kellenek. A jó munkahelyi légkör. közösségi szellem, ösztönző bérezés, a megfelelő elismerés, vezetők és beosztottak demokratikus kapcsolata, sokoldalú tájékoztatás, megújulási szándék a vezetők magatartásában és a műhelyekben is. I hullámok tetején? — Már az országos tanácskozás időszakában nagy gondot fordítottunk arra, hogy mindenki megismerje a vita tartalmát, a tanácskozás ajánlásait. Itt a gyáregységben is többet beszéltünk a szocialista brigádokról. Volt rá okunk — fogalmaz Kocsis Pál szb-titkár. És valóban a lakatos szocialista brigád sem volt mentes az előbb már említett körforgástól. Tavaly a megszokott teljesítményéhez képest, hullámvölgybe kerültek. A formalizmus szorításából, az igénytelenség előelőbukkanó jelenségétől azonban szabadulni akartak. Sikerült-e? Hol tart most a brigád? — A hullámok tetején — mondja Petőfalvi Pál gyáregységvezető. — Úgy értékelem, hogy a brigád újra önmagára talált. Az ugrásszerű javulást a gazdasági vezetők állandó figyelme, támogatása is segítette. Az újonnan elkészült munka- verseny-szabályzat, amelynek összeállítása előtt a dolgozók véleményét is kikértük, tovább erősítette ezt a folyamatot. S hogy mennyire fontos kérdésnek ' tekintik a gyáregységben a mozgalom fejlődését, azt a következő, többször megerősített fél mondat is jelzi: „A gyáregység léte múlik ezen.’’ Mindez az első hallásra túlzásnak tűnhet, de nem a kazángyártó esetében. A békéscsabai gyáregység nemrégen lett önelszámoló, s a kazángyártás sem jutott túl kezdeti szakaszán. Ezernyi gondot, nehézséget kellett leküzdeni, hogy mfnél több terméket adjanak ki a kezük alól, de a keresletet még megközelítően sem tudták kielégíteni. Öntevékenység: az első helyen A lakatos szocialista brigád változatlan létszám mellett az elmúlt év hasonló időszakához képest csaknem duplájára növelte termelését. Az igaz ugyan, hogy időközben a technológiaiműszaki feltételek is változtak, ám a termelékenység emelkedése ennek ellenére is több mint figyelemre méltó. Nem véletlen tehát, hogy a beszélgetés a szocialista brigád termelésben betöltött szerepére terelődött. Vajon hogyan vesznek részt a tervek teljesítésében? Először Oláh Sándor lakatos brigádvezető-helyettes szólal meg: — Minden a tervek ismertetésével kezdődik. Ezután tesszük meg vállalásainkat. A termelés alakulásáról rendszeres tájékoztatást kapunk. így megtudjuk- azt is, hol, milyen területen van lemaradás, hol kell a segítség, a többletmunka. A brigád tevékenysége végül is tartalmassá vált. — Miután az anyagtakarékosság évek óta az egyik legfontosabb feladat, erre még külön is összpontosítottunk. Egy éve a műhely mögött még nagy vashulladékhalom volt. Ma már nincs, mert egy javaslat alapján megváltoztattuk a szabásmintát, és az eddig eldobott részeket is hasznosítjuk. — Azt is figyeljük — veszi át a szót újra Filipinyi Ferenc brigádvezetőtől Oláh Sándor —, hogy milyen területen várnak tőlünk újításokat. Az utóbbi időben szép számmal született brigádunkban ésszerűsítési, módosítási javaslat. Ma már „nem tűnik el” az újítás, gyors és kielégítő az értékelés. Kedvet kaptunk, és újabb ötleteken gondolkodunk. Winkler János művezető a brigád öntevékenységét sorolja az első helyre. — A brigád tagjai megértették. mit várunk tőlük. A szakmunka mellett az anyag- mozgatásban is részt vesznek. Látják, hogy csak így juthatunk előre. Amikor az anyagmozgatás, az építkezések az üzemi utak hiánya miatt rendkívül sok bajjal járt, felajánlották: társadalmi munkában megépítik azt. Erre végül is nem volt szükség, de ez a javaslat is bizonyította a segítőszándékot, a tenniakarást. Nem a pénzt, a munkát A brigád tevékenységére a legnagyobb hatással az egy éve alakult vállalati gazdasági munkaközösségek voltak. Szinte minden területen lényeges változások kezdődtek a munkafegyelemben, az egymáshoz és a vállalathoz való viszonyban. — A brigád meghatározott szerepet töltött be a munka- közösségek megalakításában. A GMK-k ..magját” a brigád tagjai adják, s csak az vehet részt ezek munkájában, aki fő munkaidőben is bizonyít, jól dolgozik. Nincs panasz az igyekezetre — állapítja meg Winkler János. — Mi történik azzal, akiről csak később derül ki. hogy nem felel meg a követelményeknek? — Kizárjuk — válaszol a kérdésre Fábián László lakatos, aki egyben szakszervezeti bizalmi is. — Erre volt is már példa. Még a művezetők is úgy dolgoznak, mint a „megszállottak". Az egyébként, hogy a vezető is tagja a gazdasági munka- közösségnek. jó hatást vált ki a munkások között, és úgy látjuk, a vezetők szemlélete is formálódik. Amiről pedig Daru István lakatos beszél, az a meglevő ellentmondásokra utal. — Lehet, hogy nem mindenki nézi jó szemmel azt. amit csinálunk, de az is biztos: a pénzt irígylik, nem a munkát. A munkaközösségek megalakulása óta javult az egymás közötti viszony. nagyobb az egység. De arra is büszkék lehetünk, hogy csökkent a korábbi elvándorlás. A GMK közösségformáló ereje más területen is megmutatkozik. Az utóbbi hónapok változásait persze vezetőcsere is segítette. Különösen az irányító középvezetők tevékenysége, kapcso- lattteremtő képessége volt a meghatározó. I jó kapjon elismerést A lakatos szocialista brigádnak most harminc tagja van. Lehetne több is? — Igen. ha nem vigyáznánk arra. hogy a brigádhoz tartozásnak rangja legyen. Először bizonyítani kell egy évet, fél évet. Magasra állítottuk a mércét. Korábban az újonnan érkezők közül kevesen ragadtak meg. nehéznek találták ezt a munkát — magyarázza Zsiga József kárpitos. A munka természetesen az értékelés első szempontja. De az aktivitás sem elhanyagolható kérdés. A vállalat sok mindenben igényli a dolgozók véleményét. — A demokrácia kiteljesedésének egyik feltétele, hogy milyen az üzemrészekben a fogadókészség — állapítja meg Kocsis Pál szb- titkár. — Milyen lényeges kérdésekbe van beleszólása a brigádnak? A szakszervezeti bizalmitól várjuk a feleletet. — A béremelések előtt a bizalmi a szocialista brigádvezetővel egyezteti álláspontját. És mert a dolgozók a csoportbérezés miatt különös figyelemmel kisérik egymás munkáját, a tágabb eszmecsere sem ritka. A nagy körültekintésnek és tárgyilagosságnak köszönhető, hogy az utóbbi időben a béremeléseket semmiféle ..morgás” nem kísérte. A kiváló dolgozókra is a szocialista brigádok tesznek javaslatot. — Erre a gyakorlatra nem azért van szükség, mert nem tudunk dönteni. Ügy gondoljuk azonban, nekünk is jobb. ha több véleményt ismerünk. Csak arra vigyázunk, hogy a jó munka kapjon elismerést. őszintén szólva ebben jó partnerünk a szocialista brigád — szögezi le Winkler János. E beszélgetés nem adott lehetőséget arra, hogy minden lényeges kérdésről szóljunk. Arról például, hogy a feszített munka, a kevesebb szabad idő ellenére is jut idő a továbbképzésre. A brigád tagjai közül eddig huszonketten szerezték meg a második szakmát, az idén hatan vizsgáznak. A brigádrendezvények száma, a társadalmi munka sem kevesebb. A legégetőbb, megoldásra váró feladatokban pedig együttgondolkodást kérnek a gyáregység vezetői, így többek közt az igazságosabb, teljesítményre jobban ösztönző bérezés kidolgozásában. A kérdésre azonban, mi a mozgalom időszakonkénti megtorpanásának ellenszere. csak közvetett választ kaptunk. Talán azért, mert mindaz, ami elhangzott, az egyenletes teljesítmény feltétele, s ha közülük csak egyetlenegy is hiányzik, már csökken az aktivitás. Kepenycs János
