Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

1983. október 29.. szombat ..." Kati Éva Marika Erzsiké Fotó: Veress Erzsi Lányok az egészségügyi pályán Évről évre egyre több jól képzett fiatal kerül ki me­gyénkben is az egészségügyi szakiskola, szakközépiskola padjaiból. Néhány nemrégi­ben végzett kislány életét próbáltuk nyomon követni. A békéscsabai egészségügyi szakközépiskola vezetői ja­vasoltak végzett embereket, de közülük többen már más pályán vannak. Szomorú, hogy szakismereteiket nem ott kamatoztatják, ahol nagy szükség lenne rá. Érvelésü­ket többnyire el kellett fo­gadnunk; máshol magasabb fizetésért, egy műszakban, kisebb vagy másfajta fele­lősséggel dolgozhatnak. Halk szavú lányokkal ta­lálkoztunk Gyulán, a me­gyei csecsemőotthonban. Csi- csely Kati és Dorrianovszki Éva ezen a nyáron állt mun­kába, s tanulmányaikat az intézet házi képzésében folytatták. Rozsnyai Katalin fiatal pszichológus magya­rázza el, hogy a lányok is­meretei igencsak kiegészítés­re szorulnak. A szakközép- iskola csak az alapokat nyújtja, az itteni speciális munkához szükséges tudni­valókat helyben kell meg­tanulniuk. — Sajátos munkahely a miénk — mondja. — Jelen­leg a 205 helyen 160 gyere­ket nevelünk, gondozunk három-négy éves korig. Ezeknél a kicsiknél a gon­dozónőknek a családot kell pótolniuk. Nagy felelősséget, rendkívüli érzelmi megter­helést, sokoldalú nevelési fi­gyelmet kíván tőlük ez a feladat. Az idén 18 új lány kezdi nálunk a munkáját, különböző iskolákból, kü­lönféle szintű ismeretekkel. Hat héten át egy-egy nap intenzív tanulásban vesznek részt a pedagógus és pszi­chológus mellett, akihez be­osztottuk. A tematikát a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézetének utasításai szerint állítjuk össze. Egy esztendeje, hogy mi fs újfajta módszerrel dol­gozunk. Pedagógusok, a pszichológus és a csoportve­zető gondozónő együttes munkájaként neveljük, gon­dozzuk a gyerekeket és fi­gyeljük fejlődésüket. A lányok házi kisvizsgá- kat tesznek. Az igazgató fő­orvos és a szakemberek előtt zajló házivizsga nem okoz lélegzetellállító izgalmakat, de a további munkához nél­külözhetetlen. Tudja ezt Ka­ti és Éva is. Később részt vehetnek olyan szakgondozói tanfolyamon, amelyről bizo­nyítványt is kapnak. Kati Gerláról, Éva Békéssámson- ból jelentkezett annak ide­jén az egészségügyi szakkö­zépiskolába. — Koleszosok voltunk négy éven át — meséli Éva. — Szerencsére megszoktuk ezt az életformát, hiszen itt Gyulán is hasonlóképpen élünk a nővérszállón. A fa­lunkból négy év alatt csak én választottam ezt a pá­lyát, mindig nővér szeret­tem volna lenni. Rendszere­sen haza járok, csak drága az útiköltség. — Nekem kevesebbe ke­rül a hazajárás, Gerla kö­zel van — mondja Kati. — Nem sok a fizetésünk, 2 ezer 300 forint, plusz 200 az ágy melletti pótlék, de én kijövök belőle. Évának bi­zony kell a szülői segítség az útiköltséghez. Olcsó a szállásunk és az étkezésünk. Amikor a vágyukról fog- gatjuk őket, mindketten ugyanazt mondják: mielőbb valamelyik csoportba, a gye­rekek közé szeretnének ke­rülni. A külső környezettel, a várossal, a fiatalok szá­mára szervezett programok­kal minimális a kapcsola­tuk. Egyelőre még az inté­zeten belüli élettel ismer-' kednek. Szarvason, a szakrendelő­ben talpraesett, határozott gondolkodású pályakezdők­kel találkoztunk. Pljesovsz- ki Anna főnővér kísért ben­nünket Podani Máriához és Mezei Erzsébethez. — A bőrgyógyászatra ke­rültem asszisztensnek — mondja Erzsiké. — Egy éve dolgozom, nem ide készül­tem, mégsem csalódtam. Az orvosok, a kolléganők segí­tettek, hamar jól éreztem magam. Csak szerződéssel tudtak felvenni, Marikának szerencséje van, öt a sebé­szeti ambulancián már vég­legesítették. — Sokfelé voltunk gya­korlaton, láttunk jót és rosz- szat is — emlékezik Mari­ka. — Mindenesetre elhatá­roztuk, hogy mindig kedve­sek, megértőek leszünk a beteghez. Fárasztó és nehéz dolog ez, de nem a beteg' tehet arról, hogy számunk­ra reggel fél héttől délután fél négyig nincs megállás. Az orvosunk türelme példa­ként szolgál, hárman dolgo­zunk mellette. Ez a munka- terület talán a legváltozato­sabb és legizgalmasabb itt a rendelőben. Érdekes, hogy általában nem az a beteg' türelmetlen, akinek komo­lyabb baja. fájdalma van. Az indulatokat csitítani pró­báljuk, de nagy nálunk a betegforgalom, naponta 80 —90. Amikor mentő érke­zik, a kint ülők háttérbe szorulnak, s ezt meg kelle­ne érteniük. Mindketten emlékeznek még a tanulóidőkre, amikor a gyakorlat idején bejárták a szakrendelőket, kórházi osztályokat. Az orvos és a beteg közötti legjobb kap­csolatot a körzeti orvosi rendelőben tapasztalták. A kórházban látták a nővérek megterhelő munkáját, s érezték a betegek örömét, ha a kisnövérek is szolgá­latban voltak. Hát igen, nekik több idejük jutott a panaszos szót hallgatni, mint a „nagynővéreknek’'. Minél elesettebb. idősebb volt a beteg', annál jobban ragasz­kodott . a. fiatalokhoz, vá­gyott biztatásukra — mesé­lik. Kuncogva nevetnek össze, hiszen az iskolát idézve még mindig gyerekek. Marika három évig volt kollégista, Erzsiké négy éven át autó­busszal járt Szarvasról Bé­késcsabára. „Szép idők vol­tak, csak kicsit szigorúak — sóhajtanak. — Az osztály- főnökünket. Borsiné Sopro- nyi Erzsébetet nagyon sze­rettük. A gyakorlatokon, az oktatáson elméletileg jól fel­készítettek bennünket, de az élet, a beteggel való min­dennapos találkozás mégis más. Ügy tudjuk, hogy míg a rendelőkben nincs üres munkahely, a kórházakban kevés a nővér. Talán a há­rom műszak miatt nehéz oda embert találni. A kezdő fizetésünk itt 1900 forint, s csak háromévenként emel­kedik. Tanulni, szakosodni szeretnénk, erre a sebészeti szakrendelőben dolgozóknak pedig, sajnos, nincs lehető­sége.” — Nagyon szeretek a mű­tőben lenni — meséli Mari­ka. —• Kisebb műtétek mi­att nem küldjük kórházba a beteget. Már lokálozok, érzéstelenítek, tanulom a szakma fortélyait. A rönt­genképről felismerem, tö­rés, vagy repedés, amit lá­tok. Előfordul, hogy gyorsan és egyedül kell döntenem valamilyen esetben. A vá­gyam, hogy legyen még egy sebész a járásban, így erre a rendelőre kisebb terhelés jutna. — Az én célom a szakoso­dás — ez Erzsiké vélemé­nye —, s a magasabb fize­tés. Hamarosan férjhez me­gyek, s a kettőnk keresete nem valami sok. A pályá­mat szeretem, remélem, vég­legesítenek a rendelőben. Bede Zsóka Orvosmeteorológiai tájékoztató A következő egy hétben, no­vember 3-ig túlnyomóan napos időre lehet számítani. Legfel­jebb az időszak közepén nö­vekszik meg átmenetileg a fel­hőzet, akkor a hőmérséklet kissé csökken, és kisebb eső is lehetséges. A hajnali és a kora reggeli órákban pára, helyen­ként köd kialakulása várható. A legmagasabb nappali hőmér­séklet a felhősebb napokon 10 fok körül, máskor 11—16 fok között alakul. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet ál­talában —1, plusz 4 fok között várható. A tipikusan Őszi időben ke­vés változásra kell számíta­nunk. Csupán az időszak köze­pén vonul át felettünk egy, az itt levőtől eltérő hőmérsékletű, nedvesebb léghullám, de hatá­sa az időjárás alakulásában csekély lesz, és lényegében közérzetünket sem befolyásolja. Csak az időjárás-változásra na­gyon érzékenyeknél fordulhat elő levertség, fáradtságérzés. A többi csöndes napon csak a reggeli pára, a köd okozhat kissé nehezebb légzést, ettől el­tekintve azonban a jövő hét kö­zepéig lényegében kellemes közérzetet biztosító időre szá­míthatunk. Százezer veszélyeztetett gyermek az országban Befejeződött a KGST orvostechnikai szekciójának ülése Tegnap befejeződött Siófokon a KGST gépipari állandó bi­zottsága orvostechnikai szekció­jának ülése. A résztvevő szak­emberek megtárgyalták a gyár­tásszakosodás bővítésének lehe­tőségeit és aláírták az ezzel kapcsolatos ajánlásokat. Ezek szerint az 1986—90-es években a szocialista országok várható­an újabb orvostechnikai termé­kekkel látják el egymást. így például több, korszerűbb fogá­szati eszközt szállítanak a sza­kosodás keretében, orvosi kézi műszerekből a korábbi négy termékcsalád mellé újabb nyol­cat vesznek fel ä listára. Az eddiginél többféle altató és lé­legeztető készülék is szerepel majd a gyártás, értékesítés programjában. Mint új termé­ket, a műtőtükröket is bevon­ták a szakosodásba. A szekcióülésen műszaki-fej­lesztési együttműködési szerző­déseket is aláírtak. így megál­lapodás született az orvosi ké­zi műszerek gyártástechnikájá­nak korszerűsítésére, valamint az egészségügyben használatos speciális berendezések gyártá­sához szükséges gépek, techno­lógiai sorok kifejlesztésére is. Szabványosítási kérdések is napirendre kerültek. Elfogadták a szemüvegkeretekre és azok vizsgálataira, valamint az en­doszkóp készülékcsoportra vo­natkozó KGST-szabványt. Kél fontos és közelálló té­mát tűzött napirendjére a Hazafias Népfront gyulai városi elnöksége. A nemré­giben megtartott ülésén el­sőként Banadics Márton el­nök adott tájékoztatást a legutóbbi elnökségi ülés óta történt eseményekről. Dicsé- rőleg szólt a HNF németvá­rosi körzeti bizottság aktív tevékenységéről. Ezen be­lül említette a közelmúlt­ban rendezett nagy sikerű szüreti bálát, ahol több mint félezren szórakoztak. Az egészségügyi osztály nagyon jól sikerült nyugdíjastalál­kozót szervezett, és aktív volt a Gyulán két helyen is rendezeti választójogi tör­vénytervezet vitája, amelye­ken 26 hozzászólás hangzott el. Ezután Nagy Lajosné al- elnök beszámolt a család- és ifjúságvédelmi tevékeny­ség mozgalmi feladatairól. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy az utóbbi években szinte minden fórumon szerteágazó vita folyt a csa-~ Iád szerepéről. Társadalmi rendszerünkben legkisebb és legfontosabb közösség a család. Ha felbomlik ez a kis közösség, és megszűnik a család nevelő szerepe, sú­lyos zavarokhoz vezethet. A gyámhatóságok tavaly már mintegy 100 ezer veszélyez­tetett gyermeket és fiatalt tartottak nyilván az ország­ban. Megyénkben mintegy 2 ezer volt a veszélyeztetett kiskorúak száma 1982-ben. Sajnos, egyre gyarapodik az úgynevezett gyerekvédelem­re szorulók száma. A csalá­di ártalmak okozója leg­gyakrabban az ital, a má­sik pedig a családok fel­bomlása. Kritikaként hang­zott el az, hogy megyénk­ben sem működik ifjúsági otthon, ahol a nagykorúvá vált és családi háttérrel nem rendelkező volt állami gondozottak elhelyezést nyernének, ezzel segítve őket a társadalmi beillesz­kedésben. Szó volt az elnökségi ülé­sen arról is, hogy a közel­múltban elhalálozott Dér Lajos tanácstag megürese­dett helyére tanácstagot vá­lasszanak a 11. sz. válasz­tókörzetben. A jelölő gyű­lés november 8-án lesz a DÉMÁSZ székházában. B. O. Elsőként a megyében Beruházási kötvényt bocsát ki a békéscsabai ÁFÉSZ Megyénkben első alkalom­mal kerül sor arra, hogy va­lamely ÁFÉSZ beruházási kötvényt bocsát ki. E hagyo­mányt nélkülöző útkeresésre a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vállalkozott. A szö­vetkezet igazgatósága 53 1983. számú határozatában ki­mondotta: az elkövetkező két évben megvalósuló kereske­delmi egységek költségeinek kiegészítéséhez 60 darab 100 ezer forintos címletű köt­vényt adnak ki. A kötvények megvásárlása útján befizetett hatmillió forint — hangsúlyozza az igazgatóság határozata — egyrészt a Békéscsabán meg­építésre kerülő, s a megye ellátását is javító 900 négy­zetméter alapterületű mező- gazdasági szakbolt létrehozá­sát segítené. E szakbolttól — melyhez 500 négyzetméter alapterületű árufogadó ud­var is kapcsolódik — éven­te 50 millió forint forgal­mat vár az ÁFÉSZ. Továb­bá e milliók hozzájárulná­nak ahhoz is, hogy ugyan­Martin Luther nevét min­dig magyarosan Luther Már­tonként írjuk, emlegetjük, mert tanai már korán meg­gyökeresedtek nálunk is. Luther Márton, a német egy­Luthcr Márton csak Békéscsabán további két ABC építése valósuljon meg. E kötvények kibocsátásá­val egyetértett valamennyi erre illetékes és törvényes szerv. Továbbá azzal is, hogy a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a kötvények kibo­csátásával, lejegyeztetésével, eladásával, illetve a kamat- fizetéssel, a törlesztéssel, a visszaváltással, s az esetleges jogvitákkal kapcsolatos ügyek intézésével a kétegyhá­zi takarékszövetkezetet bíz­za meg. Ez azt jelenti, hogy a kötvényekkel kapcsolatos ügyekben az ÁFÉSZ nevé­ben e takarékszövetkezet tel­jes hatáskörrel rendelkezik. A szóban forgó kötvénye­ket — olvashatjuk az ok­iratból — elsősorban taka­rékszövetkezetek, illetve gaz­dálkodó szervek, egységek vásárolhatják. Az eladást azonban jegyzés előzi meg, mely ez év november 15-ig tart a kétegyházi takarékszö­vetkezetnél. Ugyanis — a megállapodás alapján a ta­karékszövetkezetnél kerül sor házreformátor egyetemes eu­rópai jelentőségű: a feltörek­vő polgárság mozgalmának egyik úttörője. Vallásos kön­tösben bírálta a feudális ren­det, de kritikája túlnőtt az A parasztháborúk központjai (Fotók: Hauer Lajos — KS) a kötvények megvásárlására is november 26. és 30. kö­zött, illetve később is. Az sem mellékes tényező, hogy a megvásárolt kötvények évi kamata 11 százalék, mely­nek kifizetése minden év március 1-én esedékes. A kötvények visszafizetése há­rom részletben történik. Elő­ször 1988. március 1-én a névérték első 25 százalékát térítik vissza. A második 25 százalékos részlet 1989., míg a névérték fennmaradó 50 százaléka 1990. március 1-én kerül visszafizetésre. Mind­ezt a kétegyházi takarékszö­vetkezet teljesíti. Ugyanak­kor a kötvényeken feltünte­tett összegek visszafizetésé­ért a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ teljes vagyonával fe­lel. A kötvények — melyek bemutatóra szóló értékpapí­rok — tetszetős külsővel ezekben a napokban hagy­ják el a nyomdát. A Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága bízik abban, hogy e kezdeményezés meg­hozza az elképzelt ered­ményt, és a 60, összesen 6 millió forint értékű köt­vényt mielőbb megvásárol­ják. Ugyanis csak így lesz képes az ÁFÉSZ valóra vál­tani Békéscsabán az elkö­vetkező két évre tervezett hálózatfejlesztését. Balkus Imre egyház keretein. Olyan de­mokratikus elveket hirdetett, amelyek a német parasztság 1524. évi háborújához is ér­vül, biztatásul szolgáltak. Az NDK budapesti Kultu­rális és Tájékoztató Központ­ja Luther Márton születésé­nek 500. évfordulója alkal­mából történelmi hagyomá­nyainak e progresszív, bár ellentmondásos alakját több rendezvényével is felidézi. Nyelvtudományi tanácsko­zást rendez NDK-beli és ma­gyar tudósok részvételével Luther Márton nyelvi sti­lisztikai jelentőségéről, hang­versenyt ad a német refor-. máció zenéjéből, október 27- től november 11-ig pedig ki­állításon mutatja be Hatá­sok és változások a társada­lomban, a művészetben és az irodalomban címmel, hogy miként ápolják az NDK-ban és Magyarországon a lutheri örökséget. Festmények, gra­fikák, könyvek stb. segítsé­gével jelenítik meg á refor­mátort és a reformáció vilá­gát. Gy. L. II reformáció világa Luther Márton-kiállítás az NDK-centrumban

Next

/
Thumbnails
Contents