Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TflNACS LBPJB 1983. OKTOBER 28., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Hazautazott Varsóból a magyar párt- és kormányküldöttség a svéd nagykövet látogatása megyénkben Kadar János beszedet mond a varsói Marccli Nowotko gép­gyárban rendezett nagygyűlésen (Telefotó) Tegnap délelőtt a Kádár János vezette párt- és kor­mányküldöttség látogatást tett a Marcell Nowotkoról elnevezett varsói mechanikai üzemben, amely a lengyel főváros három legnagyobb, exportra termelő üzemének egyike. Kádár János Wojciech Ja- ruzelskivel együtt érkezett a gyár bejáratához, ahol a magyar vendégeket a len­gyel tárgyalóküldöttség, a nehézipari és mezőgazdasági gépipari miniszter, Varsó polgármestere, az üzem ve­zérigazgatója és pártbizott­ságának titkára fogadta. Ká­dár János, Wojciech Jaru­zelski és a magyar delegáció tagjai megtekintették a mechanikai és motorszerelő csarnokokat. Utána pedig a gyár pártbizottságának szék­házában találkoztak az üzem dolgozóinak mintegy négy­száz képviselőjével, akik fel­állva, lelkes tapssal kö­szöntötték a vendégeket, va­lamint a lengyel párt- és állami vezetőket, akikkel küldöttségünk előző nap tárgyalásokat folytatott. A gyűlésen felszólalt Jó­zef Majstrewicz munkás, aki a hagyományos magyar— lengyel barátságot méltatva köszönetét mőndott azért a segítségért, amelyet Magyar- ország a nehéz gazdasági helyzetben levő Lengyelor- szának nyújtott. Az üzem dolgozóinak nevében a lá­togatás emlékére egy bé­kegalambot ábrázoló fém­szobrocskát ajándékozott Kádár Jánosnak. Az üzem munkása után Marian Wozniak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a varsói pártbizottság első titkára üdvözölte Ká­dár Jánost, és egy emlék­érmet nyújtott át neki, amelyen a város címere lát­ható, benne a Varsót jelké­pező sellővel. Az ajándékokat és a szí­vélyes fogadtatást megkö­szönve Kádár János emel­kedett szólásra. Kádár János: „Kevés szóból is értjük egymást!” Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Kedves lengyel barátaim! Köszönöm a meghívást, a fogadtatást, a baráti szava­kat. Nagyon örülök, hogy házigazdáink ezt a gyárláto­gatást beiktatták a prog­ramba. Szívesen, örömmel jöttem ide és jól érzem ma­gam az önök körében. Eb­ben az is szerepet játszik, hogy magam is, amíg a sors és a történelem mást nem rendelt nekem, életemet mű­szerészként, munkásként él­tem. Ez azt is jelenti: kevés szóból is értjük egymást. A magyar—lengyel barát­ság történelmi tény, miként népeink sorsközössége is az: a magyar és a lengyel nép századokon át harcolt sza­badságáért és függetlensé­géért. többször együtt is. Ezt a történelmi hagyo­mányt századunk új tarta­lommal töltötte meg. Kedves Elvtársak! Mi, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai azzal a megbízatással és szándékkal jöttünk ide, hogy a történelmi és az új, gaz­dagabb tartalmú magyar— lengyel barátságot erősítsük, minden oldalú együttműkö­désünket bővítsük. Most olyan időket élünk, amikor nem lehet sokat té­továzni. A programok is rö- videbbek, sok az esemény, sok a feladat otthon és a nemzetközi életben is. Két napra jöttünk, de már az első nap tapasztalatai alap­ján is úgy érzem, hogy nem keveset végeztünk. Tegnapi tárgyalásainkon áttekintettük kapcsolatain­kat, a nemzetközi helyzetet. Eszméinkből, elveinkből, a valóságból kiindulva érde­mi tárgyalásokat folytat­tunk, s megegyeztünk, hogy a sokoldalú magyar—lengyel együttműködést tovább szi­lárdítjuk. Erősítjük és bő­vítjük a gazdasági, a poli­tikai, a kulturális és a két ország lakossága közötti kapcsolatokat. Az első nap benyomásai alapján állítha­tom, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lendü­letet fognak adni kapcsola­tainknak és együttműködé­sünknek minden területen. Hálásak vagyunk Jaru­zelski elvtársnak és a többi lengyel barátunknak, akik­kel tárgyaltunk és találkoz­tunk, mindenekelőtt azért a nyíltságért, azért az elvtár­si, baráti, testvéri légkörért, amit minden alkalommal ta­pasztaltunk. Néhány szót szeretnék szólni arról, hogyan láttuk az elmúlt évek. lengyelorszá­gi eseményeit. Szocialista elveink, az igaz, őszinte ba­rátság alapján aggódtunk, mert mi a lengyeleknek csak jót akarunk. Ehhez még egy dolgot hozzáteszek, s ezt is becsületesen meg szoktam mondani: a mi ér­dekünk is az volt, hogy a Lengyelországban felgyü­lemlett rendkívül bonyolult, súlyos problémák szocialis­ta, a lengyel nép javát szol­gáló megoldást nyerjenek. Bizonyos reakciós, imperia­lista erők azt szerették vol­na, ha a lengyelországi ügyekbe kívülről beavatkoz­nak. Mi, magyarok azt kí­vántuk, hogy kívülről az el­lenség ne tudjon és a szo­cialista erőknek ne kelljen beavatkozni. Kedves Elvtársak! Azt a válságot, amelyet önök átéltek az utóbbi há­rom évben, korábban mi is átéltük. Mi ezért is tudjuk önöket könnyen, kevés szó­ból megérteni. Nehéz volna eldönteni, hogy kinek volt keservesebb, rosszabb. Országunknak m3 is van­nak gondjai, problémái, ná­lunk is meg kell találni a hatékonyabb termelés mód­jait, hogy a szocializmus ed­dig elért vívmányait meg­őrizzük, megszilárdítsuk és továbbfejlesszük, s hogy né­pünknek világos perspektí­vája legyen. Nekem úgy tűnik — már elég régóta vagyok kommu­nista —, hogy azt jól meg­tanultuk, hogyan kell a ka­pitalizmust szétzúzni. De azt lassabban tanuljuk meg, hogy a hatalom birtokában, amikor az ország fejlődésé­ért mi felelünk, hogyan te­hetünk eleget feladataink­nak. Ehhez idő kell, s az sem nagyon vigasztalhat bennünket, hogy a kapita­lizmusnak is mintegy 100— 150 évre volt szüksége, amíg a feudalizmus fölé kereke­dett. Hazai munkánkról szólva néhány politikai jellegű kér­dést szeretnék kiemelni. Elég hosszú mozgalmi mun­kám során rájöttem arra, hogy a kommunisták nin­csenek különleges anyagból gyúrva, ugyanolyan embe­rek, mint a többiek: az egyik béketűrő, a másik in­dulatos, a harmadik türel­metlen, a negyedik megsze­ret parancsolgatni. A szo­cializmus nemcsak a kom­munisták számára épül, ha­nem az egész nép ügye, jö­vője és boldogulása. Ezért ebben a munkában minden­kinek részt kell vennie, s mindenkinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadal­mat építi. Arra törekszünk, hogy párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű em­berek jussanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista tár­sadalmat. A szakszervezetek önálló, felelős tevékenységére a szo­cialista társadalomban is szükség van. A párt nem hoz rájuk kötelező határo­zatokat. Az ott dolgozó kom­munistáktól várja el, hogy érvekkel, meggyőző munká­val, példamutatással juttas­sák érvényre a párt politi­káját. (Folytatás a 2. oldalon) Füzesgyarmat központjában épül az új posta/a nagyközségi tanács és a Szegedi Postaigazgatóság közös beruházásában. A posta fölött 27 OTP-s lakás is lesz Fotó: Gál Edit Ülést tartott a Minisztertanács Békés megyébe látogatott Vidar Hellners svéd nagy­követ és felesége. Tegnap délelőtt 10 órakor hivatalá­ban fogadta őket Gyulavári Pál, a megyei tanács elnö­ke. Gyulavári Pál tájékoz­tatta Vidar Hellnerst és fe­leségét Békés megye életé­ről, majd a vendégek felke­resték a Munkácsy Mihály Múzeumot. Délután elláto­gattak a Békéscsabai Kö­töttárugyárba, később pedig a ZÖLDÉRT húsüzemébe. Ma, október 28-án délelőtt a nemrég elkészült evangé­likus nagytemplomot tekin­tik meg a vendégek, majd Orosházán a tanács elnöke fogadja őket. Ellátogatnak az Orosházi Üveggyárba, ebéd után pedig az Üj Élet- Termelőszövetkezetbe. Orosházi programjuk végén pedig megismerkednek az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat tevékenységével. Sz. J. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatta a kormányt a KGST XXXVII. ülésszaká­ról. A Minisztertanács a tájé­koztatót tudomásul vette és megbízta az illetékes szer­veket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások végre­hajtására. A Minisztertanács módosí­totta a lakcímbejelentésről és nyilvántartásról szóló rendeletet. 1984. január 1- től egyszerűsítik és számí­tógépes feldolgozásra alkal­massá teszik a ki- és beje­lentőlapokat. Az új előírá­sok azt célozzák, hogy csök­kenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgá­rok könnyebben, gyorsab­ban intézhessék el a beje­lentéssel kapcsolatos ügyei­ket. A kormány jelentést ka­pott a Ferihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesz­tését szolgáló beruházások­ról, és megerősítette az Ál­lami Tervbizottságnak a to­vábbi munkákra vonatkozó határozatát. A kormány ki­emelt feladatnak minősítet­te az üzemeltetéssel össze­függő környezetvédelmi ten­nivalókat. (MTI) Beszámolt munkájáról az orosházi NEB Az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság számolt be tegnap, október 27-én délelőtt Békéscsabán a megyei NEB tagjainak az 1976—1983 közötti munkájá­ról. Hét esztendő alatt je­lentősen kicserélődött az orosházi NEB vezetősége, s ekkor lett a járási-városi bizottság elnöke Szabó Fe­renc is. A tegnapi számve­tésnél elmondotta, hogy a megfelelő rendeleteknek és törvényeknek rendelték alá munkájukat, és megpróbál­ták növelni a fiatal, felső­fokú végzettségű és fizikai dolgozók számát a népi el­lenőrök körében. A népi el­lenőrök többsége fegyelme­zetten és felelősséggel dolgo­zott, de előfordultak lazasá­gok is. Ilyen esetekben nem maradt el a felelősségre vo­nás. A járás és a város te­rületén meglehetősen sok dolga akad a népi ellen­őröknek a hiányosságok fel­számolásáért. Gyakran ta­pasztalnak például helytelen számlázást a szolgáltatás­ban dolgozóknál, rosszul kiállított menetleveleket a szállítóknál. Tapasztalták, hogy nem mindenhol tölti be megfelelően szerepét a vezetői és a belső ellenőrzés, nőtt a vállalatokat sújtó bír­ságok összege is. Az Uni­verzális Szolgáltató Szövet­kezet átszervezése után ja­vult a tevékenysége, míg a GELKA utódja egyelőre ke­resi a helyét a szolgáltatá­sok sorában. A DÉGÁZ szolgáltatásaival sem min­dig elégedettek a város la­kói. Némileg javult a város­ban a közétkeztetés helyze­te, de a gyermekétkeztetés gondjait nem sikerült meg­oldani. Foglalkoztak az idős korúakkal is. A jelentkező igényeket az 1984-ben át­adásra kerülő korszerű szo­ciális otthon csak részben tudja kielégíteni. A népi ellenőröket általá­ban kedvezően fogadták a vizsgálatok helyszínén, mun­kájukban a segítő szándékot érzékelték. A feltárt hibák megoldását is ellenőrizni próbálták, s a tapasztalatok szerint igyekeznek meg­szüntetni ezeket a különbö­ző szervek. Sajnos, ugyan­azokon a területeken más. újabb problémák is jelent­keznek. A lakossági beje­lentések nyomán észlelik, hogy a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásánál, fő­ként a tejfelvásárlásnál to­vábbra sem csökkentek a gondok. Nőtt a vezetők el­leni névtelen feljelentések száma, ezeket nagy körülte­kintéssel és felelősséggel el­lenőrzik. Ezeknek a bejelen­téseknek körülbelül 30 szá­zaléka jogos. A bizottsági ülésen meg­jelent Sándor Antal, az orosházi városi pártbizott­ság titkára, Barta Imre, a városi tanács elnökhelyette­se és dr. Nagy Péter, az Orosházi Járási Hivatal osz­tályvezetője. A vitában ki­fejtették nézeteiket, mely szerint az utóbbi években egyre szakszerűbben tevé­kenykedik a NEB, javult a népi ellenőrök kiválasztása, és következetesebb lett az intézkedések, ellenőrzések sorozata. Flender Pál, a me­gyei NEB általános elnökhe­lyettese összegzésképpen megállapította, hogy az oros­háziak jó összetételű tár­sadalmi bázissal dolgoznak, a testület tagjai önállóan folytatnak vizsgálatokat, és állandósultak kapcsolataik a politikai és társadalmi szervekkel. Két esztendővel ezelőtt vizsgálta a megyei NEB az egészségügyi integráció helyzetét, s mostani ülésü­kön értékelték az utóvizsgá­lat tapasztalatait. A cél. hogy ellenőrizzék az alap- vizsgálat során feltárt hiá­nyosságok megszüntetését. A gyulai megyei kórház esetében megállapították, hogy az intézeti háttér a gyulai rendelőintézet von­zásterületén biztosított, és az integráció jó hatással volt a progresszív beteg- ellátásra. Felvételi osztályt a rekonstrukció miatt nem tudtak szervezni, de felvé­teli munkacsoportot alakítot­tak a- sürgősségi betegellá­tás érdekében. A gyulai vá­rosi alapellátást ez év ja­nuárjától integrálták a me­gyei kórházhoz, s ez az in­tézkedés hasznosnak bizo­nyult. A gyermek- és ifjúsá­gi korosztályok egészségügyi ellátása jól fejlődik, de a sportorvosi szolgálat eseté­ben nincs javulás. Gondok vannak a szeghalmi utókeze­lő kórház és rendelőintézet személyi és tárgyi feltéte­leinek biztosításában, a fo­lyamatos betegellátásban. Gyakran kell a betegeknek szakorvosi ellátásért Gyulá­ra utazniuk. A jövő év ja­nuárjától a gyulai megyei kórházhoz tartoznak majd, s ez remélhetően enyhít a gon­dokon. A mezőkovácsházi járásban lényegesen javult a járóbeteg-ellátás, amióta az orosházi kórházhoz tar­tozik a szakrendelő. Nem megoldott viszont a körzeti orvosok kórházhoz integrá­lása, és még mindig orvos­hiány van a községben. Az egészségügyben dolgozó igazgatóhelyettesek és osz­tályvezető főorvosok felelős­sége megmaradt, de fegyel­mi jogkörük továbbra sincs. A hozzászólók többsége, így például Kassay Béla, Eke Sándor, Flender Pál kifogásolta a szeghalmi tér­ség egészségügyi ellátásának hiányosságait. Elmondották, hogy akár integrált, akár nem integrált keretek között dolgozik az egészségügy, a lényeg a megfelelő betegel­látás, hogy ne utaztassák a betegeket, hanem lehetőleg helyben részesüljenek alap- és szakellátásban. A vitá­ban részt vevők kérdéseire a téma vizsgálatát folytatók, dr. Ávár Zoltán, dr. Son- Koly Kálmán és dr. Szent- annay Margit válaszoltak. A NEB javasolta a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának, hogy hatékony in­tézkedésekkel csökkentse az integráció gyakorlatában jelentkező ellentmondásokat, és a betegellátás gondjait. Bede Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents