Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
1983. október 27., csütörtök o IgljilUkTitá Az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán az idei tanévtől számítástechnikai laboratóriumot alakítottak ki. A hallgatók személyi számítógépeken szervezési, statikai, geodéziai számításokat végeznek (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) KSH-felmérés a vállalati üzem- és munkaszervezésről II vitát fél nyolckor lezárták Akit sérelem ért, az még akkor is arról fog beszélni, ha másról kérdezik. Lehet, ez nem általánosítható megállapítás, mindenesetre a békéssámsoni Előre Tsz gépműhely pártalapszervezetének taggyűlése azt bizonyítja, közvetlen környezetünk ellentmondásai mellett nem mehetünk el érzéketlenül, mert a felgyülemlett indulat mély előítéletek forrása lehet. A KSH felmérést készített az üzem- és munkaszervezés helyzetéről. Ezek szerint az iparvállalatoknál csökkent a szervezéssel foglalkozó szakemberek száma. A visszaesés az eredményekben is tükröződik: a szervezés révén elért munkaerő-megtakarítás átlagosan kevesebb volt tavaly, mint a megelőző évben. Több iparágban azonban — mindenekelőtt ott, ahol szorító a munkaerőhiány — a statisztika szerint . kedvezőbbek a tapasztalatok. A szervezési feladatok, munkák mintegy felét a könnyű- és gépiparban végezték, s itt dolgozott a munka- és üzemszervezők több mint fele. A szervezés itteni eredményességét jelzi, hogy ezekben az ágazatokban érték el tavaly az ipar munkaerő-megtakarításának 42,5 százalékát is. A szervezési munka visz- szaesésében közrejátszott, hogy — a KSH felmérése Az eredeti ütemtervnek megfelelően, az év eddig eltelt időszakában megvalósultak azok a legfontosabb fejlesztések és beruházások, amelyeket az elektronikai fejlesztési program mikroelektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó terve előír. Befejeződött az első komplett technológiai sor telepítése, a vásárolt licencek honosítása, a szakemberek betanítása, s rövidesen beindulhat a kísérleti gyártás. Az Ipari Minisztérium és a program megvalósításáért felelős kormánybiztos értékelése szerint viszont lemaradás tapasztalható a programhoz tartozó nem mikroelektronikai alkatrészek fejlesztésénél. Igaz, egyes területeken, mint például a potenciométerek, a kondenzátorok új típusainak kialakítása és a gyártás megszervezése jól halad, más alkatrészek fejlesztését a szűkösebb vállalati, anyagi erőforrások késleltetik. Az MTI munkatársai a program megvalósításában érdekelt vállalatoknál tájékozódtak az eddigi eredményekről és a gondokról. A program keretében a mikroelektronikai alkatrészek előállítása csaknem teljes egészében a mikroelektronikai vállalatnál összpontosul. A Szovjetunióból már megérkezett az első gépsor, amelyet felszereltek a nemrég alakult vállalat üzemcsarnokában. A berendezés évente 60 ezer szilíciumszelet előállítására képes. Azt tervezik, hogy a próbaüzem még ebben az évben megkezdődik, jövőre a gépszerint — a szervezői munkakörökben foglalkoztatottak 25,3 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. Arányuk különösen a bányászatban magas, 80,8 százalék. Jobb a helyzet, ám távolról sem kielégítő a könnyűiparban, ahol a képesítés nélküliek aránya 42,6 százalék, és az élelmiszeriparban, ahol 44,3 százalék. A felemás helyzetet jelzi, hogy 5958-an rendelkeznek az iparban szervezői szakképzettséggel, de mindössze 43,7 százalékuk — 2650-en — dolgoznak valóban a végzettségüknek megfelelő munkakörben. Az üzemi szervezők csaknem fele különben felsőfokú tanintézetben, a többiek tanfolyamokon szerezték meg szakképzettségüket. Abból, hogy a szervezői szakképzettséggel rendelkezők csaknem 60 százaléka nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, s a szervezők több mint egyharmadának nincs semsor 75 százalékos kihasználásával számolnak, 1985-től pedig már teljes kapacitással termelhet. A gépeket 60 szakember kezeli majd, közülük 40-et a szovjet testvérvállalatnál képeztek ki. A második technológiai sor beszerzéséről folynak a tárgyalások a licencet átadó szovjet partnerrel. Az utóbbi években a félvezetők gyártásának bázisává fejlődött a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat. Jelenleg a hazáinkban készülő integrált áramkörök és tranzisztorok 80—90 százaléka itt készül. Csupán az idén egymilliárd forint értékű úgynevezett aktív elemet készítenek, ezen belül 15 millió IC-áramkört és 80 millió úgynevezett diszkrét félvezetőt. A közelmúltban 200 millió forintos fejlesztési program megvalósításába kezdtek, amelynek befejeztével a legkorszerűbb integrált áramköröket is előállíthatják Gyöngyösön. A fejlesztés eredményeként számos, eddig importból beszerzett alkatrészt készíthetnek. Egyúttal a gyártókapacitás is 40—50 százalékkal bővül majd. A REMIX szombathelyi gyárában az idén befejeződött egy két évvel ezelőtt megkezdett 350 millió forintos beruházás és az új gépsorokon már teljes kapacitással dolgoznak. Az év végéig 120 millió kis alkatrészt, ellenállást és 200 millió fóliakondenzátort készítenek és szállítanak a felhasználó híradástechnikai vállalatokhoz és az üzletekmiféle szakképzettsége, az a következtetés adódik, hogy a vállalati üzem- és munka- szervezés jelentőségét sok helyütt nem ismerték fel, hiányzik a kellő érdekeltség. Holott másként is lehetne, mint azt számos iparági és üzemi példa is mutatja; szervezéssel javítani lehet a gazdálkodást, s enyhíteni a munkaerőgondokat. A statisztika a költségráfordítások felmérésével és elemzésével kimutatta, melyik ágazatban a leghatékonyabb a munka- és üzem- szervezés. Az adatok szerint a szervezési ráfordítások gyorsan megtérülnek. Az elmúlt évben a megtérülési idő 0,47 év volt, szemben a megelőző évi 0,68-cal. Ezen belül a legrövidebb idő alatt — 0,15 év — térültek meg a munka- és üzemszervezési költségek a villamosener- gia-iparban, a leghosszabb idő alatt — 1,23 év — pedig az élelmiszeriparban. be. A fejlesztő beruházás, amely szintén része az elektronikai programnak, lehetővé tette, hogy ezekből a gyártmányokból a szombathelyi gyár a teljes hazai piacot ellássa, sőt exportálnak is a licencet és gépeket szállító Siemensnek. A RE- MIX-ben egyébként folyamatosan korszerűsítik a gyártmányszerkezetet, s a régebbi típusú kondenzátorokat, ellenállásokat a legmodernebbekkel váltják fel. A székesfehérvári Videoton szintén részt vállal az elektronikai program megvalósításában. Elsősorban a közszükségleti potenciomé- tereket gyártják nagy sorozatban. Több millió forintot költöttek az utóbbi időben a minőséget javító műszaki fejlesztésekre, s ennek során számos, korábban importból beszerzett alkatrészt, például rugókat hazaiakkal váltották fel. Jó néhány célgépet és célműszert is munkába állítottak, s a közelmúltban több termék nullszériája elkészült, köztük a sztereó kapcsolóké. A Videotonnak szinte minden gyártmánya az elektronikai termékek közé tartozik, s az egyik legnagyobb hazai felhasználója a mikroelektronikai és elektronikai alkatrészeknek. Egyedül integrált áramkörökből 650-fé- le típust használnak. Az ilyen alkatrészekből ma még igényeiknek csak 40 százalékát tudják kielégíteni hazai gyártók, a többit importálják. Éppen ezért rendkívül fontos számukra is az elektronikai program mielőbbi megvalósítása. Az Előre Tsz-ben először 1982-ben, az idén pedig másodszor tűzték napirendre valamennyi pártalapszerve- zetben a szövetkezet mun- kerő- és bérgazdálkodását. A választáson nincs mit elmélkedni, hiszen már tavaly is megfogalmazódott: érdemes, és helyes volt a kérdéssel foglalkozni. A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan számtalan, a tsz-vezetőség elgondolásait is megerősítő javaslat hangzott el. A közös gazdaság egyes ágazataiban, munkaerőhiány, más ágazataiban felesleg van; kezdődjék belső átcsoportosítás — ajánlották az alapszervezetben. A tsz-vezetőség így a párttagok politikai támogatására is számíthatott. A valóságban azonban nehezebb volt mindezt véghez vinni, hiába is hangzott olyan szépen minden a taggyűlésen. Hogy azután a kellő átgondoltság, a feltételek megteremtésének hiánya, a gyakorlati politikai meggyőző munka elmaradása volt-e az oka a szerény eredményeknek, nem derült ki. Elfogadható ugyanakkor a magyarázat: az embereket nem lehetett kényszeríteni arra, hogy akaratuk ellenére váltsanak szakmát, ágazatot, ha nincs hozzá kedvük, ha a felajánlott helyeken nemcsak a munka- körülmények rosszabbak, hanem esetenként a fizetés is alacsonyabb. Az állattenyésztés így még most is munkaerőhiánnyal küszködik, az ott dolgozók nem tudják kivenni szabadnapjukat. Az újabb elgondolásokban pedig már elsősorban ágazaton belüli átcsoportosítások, új munka- szervezési megoldások a meghatározóak. A munkaerő- és bérgazdálkodás újbóli napirendre tűzésének most mégsem ez volt a közvetlen előzménye. Az egyébként hosszú évek óta kiválóan gazdálkodó Előre Tsz az idén sikerrel pályázta meg a keresetszabályozás új, kísérleti formáját. Az alkalmazással kapcsolatos, és az azzal összefüggő munkaerő-gazdálkodási elképzelésekről akartak a tsz vezetői eszmecseré^ folytatni. A kísérleti keresetszabályozás alkalmazásával, az érdekeltségi viszonyok korszerűsítésével hatékonyabbá tehető a munkaerő-gazdálkodás, nagyobb mértékben emelkedhetnek a keresetek is. Mindehhez a termelékenység, az eredményesség növekedése kell. A feladatok kevesebb munkaerővel is megoldhatók, nem lesz szükség „vattára”. (Olyan tsz-tag, akit csak a bérszínvonal tartása, emelése miatt alkalmaznak.) A termelőszövetkezetben ezért munkaerő csökkentését határozták el. A kérdés az, hogyan oldják meg ezt a feladatot? A dolgozók a javaslatokat is ismerik már, vagyis: a nyugdíjba menők helyébe nem vesznek fel új tagokat, és hogy elküldeni se kelljen, senkit, a melléküzemág további fejlesztése mellett döntöttek. Az új ösztönzési érdekeltségi módszerekről még vitáznak, van aki azt mondja jó a régi, mások teljes reformot szeretnének. Hogy kinek lesz igaza, hogy kell-e a változás, azt majd a jövő dönti el. De talán nem ártana felgyorsítani az eseményeket ... — Tessék, kérdezzenek, mondjanak véleményt! — hangzott el a tájékoztató után. Nem kellett sokáig várni, és rövidesen kiderült, a pártalapszervezeti taggyűlésen hozzászólók egészen másról beszélnek, mint amiről kérdezték őket, vagy legalábbis nem arról, amiről az elnökségi asztalnál ülők hallani szerettek volna. Az indulatos, egyikmásik, láthatóan sértődött ember, úgy tűnt, régen magában hordozott panaszokat tár a taggyűlés elé. Már felszólítás nélkül mondják egymás után ... A gépműhelyben a bér elmarad az átlagostól. Tizenöt éve még majdnem annyit kerestem, mint egy agronó- mus, most jó, ha a felét, pedig ugyanannyit dolgozom ... Előbb tegyen az újonnan érkező vezető is az asztalra, azután vegyen el onnan... Az új gépműhely építését keretbérben fejeztük be, három hét alatt. Órabérben három hónap kellett volna erre a munkára, igaz, hajnalban már ütöttük a vasat, és este nyolckor még hegesztettünk... A pótkocsik javítására is keretbért adtak, a munkát rég befejeztük, de az ígért pénznek csak egy részét láttuk ... Azt hallottuk, negy- venhatan vagyunk. De ha •dolgozni kell, miért csak öt-hat embert lehet látni!?... A műhelyben siralmas állapotok uralkodnak, a tizennégy éves szakmunkás háromezer forintot keres, ráadásul idegeskedik, küszködik, nincs alkatrész, az igénylést „áthúzzák”; Nem kapunk tömítő alátétet a benzincső rögzítéséhez, elfolyik az üzemanyag. Ez lenne a takarékosság?!... A gépkocsivezetők miért nem rakodhatnak, vagy legalábbis miért nem fizetik ki, ha vállalkoznak rá. Jobb ha kötbért fizetünk? ... Hónapokkal ezelőtt üzemanyag-megtakarítási pályázatot adtak ki. Azt írták benne, a megtakarítás 90 százalékát a tsz a tagnak, a túlfogyasztást a tag a közösnek fizeti. Azóta sem tudjuk, hányadán állunk?... Nem is tudhatjuk, elhamarkodott lépés volt, hiányoznak a műszaki feltételek, nem megfelelő a gépek állapota, rossz a bizonylati fegyelem, pontatlan a menetlevelek kitöltése... A csokorba szedett vélemények gondokról, ellentmondásokról szólnak, s csak közvetve hozhatók összefüggésbe a napirenddel. Mégis elhangzottak, és nem mondhatjuk, kár érte, hiszen mindegyik önmagában is megérne egy-egy napirendet, vagy legalábbis elemzést. Sámsonban a pártszervezetek irányítói, a tsz vezetői mindenesetre elgondolkodhatnak, milyen körülmények vezettek el addig, hogy a gépműhely '"párttagjai már csak az ellentmondást veszik észre. A tsz-ben a kiváló címek ellenére is a legalacsonyabb a kereseti lehetőség a környéken. Valóban ez lenne a nehézségek egyedüli oka?! Vajon a kedvezőtlen kiválasztódásnak — aki csak egy kicsit is többet ért munkájához, mint amennyit itt tudnak fizetni, odébb áll, az eltávozott vezetők helyébe az újak csak több pénzért jönnek, hangzott el — nincsenek-e más okai? A taggyűlésen minderre nem derült fény. A megoldatlanul cipelt ellenmondá- .sok így újra egyéni és közösségi sérelmekhez vezethetnek ... Este fél nyolckor a vitát lezárták. Félő, hogy a meghallgatás ezúttal már kevés lesz, elmélyült elemzésre, körültekintő intézkedésekre, és a pártszervezetekben jobb politikai munkára, a hasonló helyzetek megelőzésére van szükség. Kepenyes János Új módszert próbáltak ki a vízügyi szakemberek a folyók olajszennyezésének mentesítésére a Tiszán. Úgynevezett merülőfalat bocsátottak a vízre, amely megakadályozta a szeny- nyezés továbbterjedését, s a sodrás irányában elhelyezett csapdába gyűjtötte össze az olajat. A kísérletet a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Budapesti Árvíz-, Belvíz-, Kárelhárítási Szervezet szakemberei közösen hajtották végre a folyón Tiszafüred és Tisza- bábolna közötti térségben. Képünkön: a lebocsátott merülőfal, amelynek végénél helyezték el az olajcsapdát (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felvétele — KS) Próbaüzem elüti... Vállalati körkép az elektronikai program megvalósításáról
