Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

1983. október 27., csütörtök

UNiWkfAti

Központi

vasutas

könyvtár

Mezögyáni régészpalánták

A vasutas szakszervezeti könyvtárak kölcsönzőinek száma egy év alatt több mint háromezerrel fogyatkozott meg. A szakszervezet megvizsgálta az okokat, és úgy határozott: egyéb intézkedések mellett központi könyvtárat hoz létre az olvasók visszahódítására, a színvonalasabb könyvszolgálati munka megteremtésére.

Az országban jelenleg 41 könyvtárat tart fenn a vasút, ezenkívül 220 helyen úgynevezett letéti könyvtárak állnak a vasutasok rendelkezésére. A könyvtárosok többségükben igyekeznek ébren tartani az olvasók érdeklődését : vetélkedőket, olvasópályázatokat hirdetnek, rendhagyó irodalomórákat tartanak, bekapcsolódnak az országos akciókba. Ám erőfeszítéseik ellenére csökken az olvasók száma, ami a szak- szervezeti elemzés szerint részben a könyvtárak mai állapotával magyarázható, a szűkös anyagi lehetőségek miatt ugyanis jó részük nem felel meg a követelményeknek. Nagy a zsúfoltság, kevés könyvtárban lehet helyben is olvasni. Nem megfelelő a selejtezés, sok az elavult könyv. Gondot okoz az is, hogy — főként a kisebb könyvtárakban — kevesen rendelkeznek megfelelő képzettséggel.

A szakszervezet arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló anyagiakat ne forgácsolják szét, az olvasók többségét vonzó nagyobb könyvtárak fejlesztésére koncentrálják. Képzéssel, továbbképzéssel javítják a könyvtárosi munka színvonalát. A szakszervezet központi

könyvtára látja majd el a vasutas könyvtárhálózat módszertani irányítását. Gazdasági szempontból is indokolt a központi könyvtár létrehozása, így válik lehetővé, hogy a drága, illetve ritkábban keresett könyvek beszerzésétől mentesüljenek a többi könyvtárak.

— Ott játszottunk, ahol a csatornákat építették.

— Egyszer, ahogy nézelődtünk, láttuk, furcsa cserépdarabok fordultak ki a földből.

Így kezdi élményeit a két

12 éves régészpalánta, Vári Tibor és Szabó Antal, a me- zőgyáni általános iskola tanulói. Amit a véletlen felkínált, azzal ők élni is tudtak. Gyermeki lelkesedésük kitartó, pontos, korukat, fel- készültségüket meghaladó munkával párosult, és nap mint nap új értékeket hoztak felszínre, eleinte szakképzett felügyelet nélkül.

Szóltam Kakas Bandi bácsinak, mert tudtam, hogy egyik rokona a múzeumban dolgozik.

— De nem bírtunk otthon maradni. Mindennap ki kellett, hogy menjünk keresgélni. Mire kijöttek Békéscsabáról, a múzeumból, már sok mindent találtunk.

— Kalapáccsal, vésővel kicsi darabokat bontottunk ki a földből. Ha találtunk valamit, azt söprűvel meg' ecsettel tisztítottuk meg.

— Honnan tudtátok., hogy így kell?

— A könyvtárban kerestem idevágó olvasmányokat. Az Ádám nyomában meg a Vértesszöllőstől Pusz- tavacsig című könyveket olvasgattam.

Később a régészbrigád hat főre gyarapodott. A másodikos Nagy István Zoltán látva a két fiú ténykedését nemcsak beszállt a munkába, hanem segítséget is hozott három ugyancsak 12—

13 éves lány, Vocska Enikő, Veres Anikó és Veres Veronika személyében.

— S mit szóltak azok, akik csak nézték munkátokat?

— A felnőttek azt gondolták, ez csak játék.

— Mikor a kutyacsontvázat találtuk, egyikük azt állította, ő ásta el tavaly.

— Meg hogy azok a cserepek is az ő eldobott tárgyaik maradványai. „Mi

dobtuk el régebben” — mondták.

— Egyszer anyu elnézett felénk. Látta, egy kis csontot kapirgálunk. Azt mondta: ,,Á, ez még semmi”. Másnap megint arra volt dolga. Akkor már egy egész csontvázat láthatott. Mondta is: „Ez már valami”.

— Néhányan bizony gúnyoltak, meg kinevettek bennünket.

— „Na, nagy régészek, találtatok-e valamit?.. . Nincs jobb dolgotok?” — ilyeneket kérdezgettek.

— Mégis, mi volt ennek a szokatlan vakációnak a legnagyobb élménye?

(Jó darabig nincs szükségem új kérdésre. Egymás szavába vágva sorolják élményeiket.)

— Minden tárgy, ami előbukkant.

— A pattintott kövek. Mint az üveg, olyanok voltak. Egyet sajnos, el is dobtunk, mert azt hittük, az.

— A kifúrt csontdarabok.

— Találtunk egy ekkora edényt, azon voltak betűk is, vagy valami jelek. Vajon mit jelenthet?

— Jó volt találgatni, hogy az a kis szilánk, amit kiástunk, minek lehetett a része.

— És hogy ezeket a tárgyakat hogyan használhatták.

— Néha el is találtuk, mit, miképp használtak, mint a régészek magyarázataiból kiderült.

— Azt is érdekes .volt hallani tőlük, hogy néhány tárgy milyen messziről, kalandosan került ide.

— Sokszor jó lett volna folytatni a munkát, de hát minden este besötétedett.

— Volt, hogy aludni is alig tudtunk, nem hagyott bennünket elpihenni, amit aznap találtunk. Meg új tárgyakat is álmodtunk.

— Az volt a legrosszabb, ha valami miatt nem tudtunk kimenni dolgozni. Az szörnyű volt...

— S amikor elkezdődött az iskola?

— A szüléink nem örültek, de mi gyorsan tanultunk, hogy minél több idő maradjon a régészkedésre.

— Néha nem riadtatok fel alvás közben? A sok múltbeli tárgy nem volt rátok félelmes hatással?

Nevetve emlegetik fel gyenge pillanataikat.

— Hááát... álmodtunk furcsákat is .. .

— Egyszer váratlanul ránk sötétedett. Nem mesz- sze tőlünk egy sas ült a földön. Még mozdulni is alig mertünk. Hazaosontunk. De aztán csak vissza kellett menni, mert a kiskocsi ott maradt az aznapi cserepekkel. Valahogy visszamerészkedtünk. A sas még mindig ott ült. Szerencsére észrevettük, hogy nem sas. csak földrög.

— Egy alkalommal a kutyám ráfeküdt az egyik csontvázra. Megijedtem, mi lesz, ha elkezdi rágni? Egy kutyától csontot elvenni reménytelen. De megérezte, hogy ez már nem igazán finom falat, szerencsére nem okozott benne kárt.

Nyár óta mindannyiukban kicsírázott egy kissé a vágy: régészek szeretnének lenni.

— Sokat kell tanulni — kezdem ki elhatározásukat —, meg elég rosszul fizetik .. .

— Kit érdekel az?

— Az nem számít!

— Egyelőre tanulunk, aztán majd rpeglátjuk. 1

Mezőgyán határában hatezer évvel ezelőtti újkőkori település maradványait tár^ ták fel a nyáron, melynek legértékesebb leletei, a különlegesen díszített, festett edénytöredékek, az obszidi- án pengék, s az ebből a kultúrából először előkerült — a régészszaknyelv meghatározása szerint úgynevezett — zsugorított sír. A feltárás munkáit hat mezögyáni általános iskolás tanuló segítette. Ez mindig tény marad.

Ungár Tamás

Fotó: Kovács Erzsébet

II százezredik példány elölt

Még ebben az évben eléri a százezredik példányt, s ezzel aranylemezzé válik a Himnuszt és a Szózatot tartalmazó album, amelyet másfél évvel ezelőtt jelentetett meg a Hazafias Népfront és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.

Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály műve korábban miniatürizált könyv alakban is napvilágot látott, a kötetek a Himnuszt és a Szózatot 19, illetve 22 nyelven rögzítették. A kiadás hetek alatt elfogyott. E kezdeményezés folytatásaként került a boltokba a zenei változatokat megszólaltató hanglemez. A felvételen felhangzik a Himnusz és Erkel Ferenc e költeményre írt muzsikája, valamint a Szózat prózai előadásban és Egressy Béni zenéjével. Valamennyi felvétel újonnan, az album összeállításának alkalmából készült. A Himnuszt Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós tolmácsolta, a Szózatot pedig

Kállai Ferenc és Szabó Gyula. A zenei változatok elkészítésében a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió gyermekkara, valamint énekkara, továbbá a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének fúvószenekara és férfikara vett részt. A művek előadását Ferencsik János vezényelte.

HANGSZÓRÓ

Milyen távlatokat nyit az űrhajózás a Föld fejlődésében, az emberiség történetében? — dióhéjban így foglalható össze Bán László és Egyed László félórás riportjának lényege, amely hétfőn este csigázhatta fel a hallgatók érdeklődését a Petőfi rádióban. Az űrhajózási világkongresszus résztvevőihez intézett körkérdések bármelyikét akárki fel- tehette volna, aki kicsit is érdeklődik e fiatal, ám annál izgalmasabb tudomány iránt. A kérdések nem voltak szokatlanok, a válaszok viszont néha megdöbbentettek, néha elgondolkodtattak.

Logikus például az, amit Marx György mondott: a földi bioszféra dinamikáját az űrből jobban meg lehet érteni, így választ kaphatunk arra is, hogy az iparosítás, a környezetszennyezés felborítja-e a földi egyensúlyt? Meglepő, hogy a tudomány hihetetlen mértékű fejlődése ellenére még mindig nem tudja senki biztosan, hogy valahonnan más bolygóról került-e ide az élet, vagy pedig kialakultak azok a rendkívül kedvező feltételek, amelyek elvezettek a földi élővilág mai fejlettségi fokára?

Nem lehet mindennapi látvány, mondjuk 500 kilométerről nézni a Földet. Az űrhajózásnak szépségei mellett persze jócskán vannak nehézségei. Mindnyájan hallottunk már a kemény kiképzésről, ékért nehéz elképzelni, hogy a nők szervezete jobban elviseli például a súlytalanság állapotát, mint a férfiaké. Erről az élményről ki más tudna többet mondani, mint egy szovjet, illetve egy amerikai űrhajósnő? Bár mindketten szívesebben beszéltek feladatukról: hogyan állítottak elő az űrben nagy tisztaságú szerves anyagokat? Az elektroforézis beláthatatlan távlatokat nyitott a gyógyszeriparban.

Fület megütő gondolatokat vetett fel Gregus Pál biofizikus is. Nem elérhetetlen álom már olyan robotok előállítása, amelyek a világűrből jövő sugárzást használják fel energiaforrásként. A tudományos-fantasztikus irodalmi alkotások. filmek gyakran játszódnak űrkolóniákban. A fejlődésnek ezt a szinte már elfogadott távlatát a tudósok nem ítélik szükségesnek. Van, aki sokkal izgalmasabbnak tartja a mélytengeri kutatásokat, s a jövő településeit a tengerek mélyére képzeli. “

A körkérdések során felmerült az a sokat vitatott téma, hogy vajon léteznek-e a világűrben értelmes lények? Egy amerikai tudós állította, hogy a világűr tele van velük, csak még nem tudjuk fogni az üzeneteiket. Ám öt éven belül elkészül az a tízmillió csatornás vevőkészülék, amely veszi, egy hozzá kapcsolt' számítógép pedig kielemzi az űrből érkező jeleket. Hogy mit üzennek majd egy nálunk fejlettebb civilizációból? — erre még a tudósok sem mernek tippelni. Én viszont állíthatom — feltehetőleg hallgatótársaimmal együtt —, hogy izgalmas, pergőén szerkesztett, rövid időbe sok mondanivalót sűrítő riportműsort hallgattam.

A Földön maradt és hétköznapi, de nem kevésbé lényeges kérdéseket feszegetett a Tudomány és gyakorlat főcím alatt futó műsor kedd este a Kossuth rádióban. Környezetünk színtere: a település — ilyen alcímben foglalta össze a lényeget a szerkesztő-műsorvezető, Eke Károly.

„A kényszer-helyzetek fantáziagazdagabbá teszik az embert” — jegyezte meg találóan a vitában részt vevő egyik szakember. Sajnos, ezt a gyakorlatban eddig nemigen tapasztalhattuk: kiáltóan fantáziátlan modern városrészeink többsége. Elhiszem, hogy a napjainkban annyira elterjedt paneles építkezés nem ad módot túl nagy változatosságra. Azt viszont nem értem, miért nem próbálkoznak más építkezési módokkal, hiszen a régi anyagok például világszerte reneszánszukat élik. Ráadásul praktikusabbak, sőt sokszor olcsóbbak a panelnél. Vagy hova tűntek például a téglablokkos lakások? De biztosan vannak más eljárások is, amelyek — épp ebben a műsorban hallottam — nem drágábbak a panelnél.

Aztán itt van a várostervezés darázsfészke. Jól belenyúlt a műsor! A VATI olyan titkosan tervez, hogy helyenként még az illető város tanácselnöke sem- pillanthat bele a tervekbe. Vajon mire jó ez? Hogy mit eredményez, azt hallhattuk: ennek a bizonyos alföldi városnak (nem nevezték meg) a lakói felháborodtak, mert az üdülőövezetet nem oda tervezték, ahová ők célszerűnek vélték. Ráadásul igazuk volt; a tervező nem járt a helyszínen, így nem ismerhette a város adottságait.

Helyenként a lakosságot kérdőíveken faggatják, milyennek szeretnék városukat. Jó lenne, ha mindenütt bevált gyakorlattá válna ez. Talán a valamikor megszülető településfejlesztési törvény egyik alapköve lesz majd, hogy a városokat az ott élőknek, és hosszú távra tervezzék! Miként a rádió is tervezhetne hosszabb időt az ilyen közérdekű műsoroknak, esetleg szót adva a hallgatóknak is. Biztos vagyok benne, hogy ha ilyen lehetőséget biztosítanak, nem hallgatott volna egy percig sem a telefon.

—gubucz—

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Melchior Franck: 13 partita.

8.34: A tenor, (vígopera)

9.44: Amikor lámpát olt édesanya.

10.05: Diákfélóra.

10.35: Nóták.

10.59: Szimfonikus zene.

11.40: Irodalmunk a felszabadulás után.

12.45: Szabó B. István könyvszemléje.

12.55: Operettfelvételekből.

13.27: Mihály András műveiből.

14.09: A vasmozsár törője alatt.

15.05: Daloló, muzsikáló tájak.

15.20: A hegedű virtuózai.

16.00: Rádiónapló.

18.00: Hófehérke és a hét törpe, (filmzene)

19.15: Tudósítás a tornász-világbajnokságról és a súlyemelő VB-ről.

19.25: Nóták.

20.00: Világirodalmi Dekameron.

20.15: Örökzöld dallamok.

21.33: Operaáriák.

22.30: Zenés játékokból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: A magyar munkásmozgalom dalaiból.

8.20: Tíz perc külpolitika.

10.00: Zenedélelőtt.

12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót.

13.20: Éneklő Ifjúság.

13.35: Mozart: Változatok egy

gyermekdalra.

14.00: Moszkvából érkezett.

14.35: Népzenei hangverseny. 14.50: Fiatalok a seregben.

15.00: Oktatásunk pótvizsgái. 15.20: Könnyűzene.

15.40: Cigánydalok.

16.00: Beszélgetések az étkezés- kultúráról.

16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások.

18.35: Hétvégi panoráma.

19.55: Slágerlista.

20.35: A negyedik menet, (hangjáték)

21.16: Látogatóban Falus Györgynél.

23.20: Népdalest.

III. MŰSOR

9.00: Dzsesszarchívum.

9.40: Mozart-művek.

11.05: Operaáriák.

11.43: Romantikus kamarazene. 13.07: Újdonságainkból.

13.47: Madrigálok.

14.10: Zenekari muzsika.

15.19: Kürtmuzsika.

1G.00: Zenei Lexikon.

16.21: Hobbidominó.

16.51: Pophullám.

18.00: Külpolitikai klub.

18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Operakettősök.

19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét.

20.15: Sorsom a sorok között.

20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása.

21.25: Irodalmunk a felszabadulás után.

21.45: Andrea és Giovanni Gabrieli műveiből.

22.20: Brahms-művek.

22.36: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. *,

17.05: Két dal, egy előadó. F. R. David énekel.

17.10: Forgácsmilliók. Riporter: Dalocsa István.

17.20: A Szolnok megyei Művelődési Központ népdalkörének műsora.

17.30: Intermezzo. Hétvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. Szerkesztő: Kutas János.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.25: Tévétorna, (ism.)

8.30: Iskolatévé: Fizika.

9.00: Iskolatévé: Angol nyelv. ^

9.15: Iskolatévé: Magyar nyelv.

9.25: Kamera, (ism.)

10.00: Latin-amerikai írók műveiből (tévéfilm) (ism.)

10.55: Meghökkentő mesék, (tévésorozat) (ism.)

16.00: Iskolatévé: Pedagógusok

fóruma, (ism.)

15.35: Forróövi szavannák élővilága.

16.05: A varázsdoboz titka.

16.45: A világ animációs filmjeiből.

17.15: Perpetum mobile.

17.45: A pécsi körzeti stúdió műsora.

18.20: Riportfilm a Bolyi Mező- gazdasági Kombinátról.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Leg ... leg . . . leg .. .

21.05: Beszélgetés dr. Abrahám Kálmán miniszterrel.

21.50: A hét műtárgya.

21.55: Zorán műsora.

22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.50: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora.

19.05: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Tornász VB.

Kb.

21.00: Tv-híradó 2.

22.00: A külpolitikai szerkesztőség katonapolitikai műsora.

BUKAREST

16.20: Karino. Folytatásos tévéfilm.

16.45: Telesport.

20.00: Tv-híradó.

20.20: A valóság képei.

21.05: Népzene.

21.15: Tv-ankét.

21.40: Az Atlantic embere. 9. rész.

22.10: Diszkó.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videóoldalak.

16.50: Szülőföldem térképe.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Használd a fejedet.

17.40: Hírek.

17.45: A kis lázadó — tévésorozat gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Politikai magazin.

21.00: Reklám.

21.05: Halló, jó estét! — vetélkedő.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Tudomány.

18.45: Művelődési adás.

19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Budapest: tornász VB. 22.30: Zágrábi körkép.

22.45: Adás a kultúra köréből.

SZÍNHÁZ

1983. október 27-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BAJAZZÖK, PARASZTBECSÜLET Sárdy-bérlet (ifj. opera)

15 órakor Mezőberényben: SZÉLKÖTŐ KALAMONA 1983. október 28-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán:

MARIA FŐHADNAGY Békési Ház

19 órakor Békéscsabán a Klubszínházban:

IRGALMAS HAZUGSÁG „A” bérlet

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Seriff és az idegenek, 6 és 8-kor: Eltűntnek nyilvánítva. Békéscsabai Szabadság, de. 10, este 6 és 8-kor: A francia hadnagy szeretője, 4-kor: Panelsztori. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Egy szoknya, egy nadrág, fél 8-kor: Őrizetbevétel. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyulai Petőfi, 3-kor: Piedone

Egyiptomban, 5 és 7-kor: Britannia gyógyintézet. Orosházi Béke: A festő felesége. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Szép ismeretlen, fél 6 és fél 8-kor: Kémek a lokálban. Szarvasi Táncsics: Szegény Dzsoni és Ami- ka, 22-kor: A háborúnak vége.