Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

1983. október 26., szerda Szomszédolás % AMtgrePAUTBgOnSWtSAMEGYB-WWACSLAPa» Hetven Celsius. Megfor­gatja a tűzálló acélból ké­szült merítőpálcát, s a méz­sűrűségű üveget egy vízzel telt tartályba csorgatja. Gőz­felhő csapódik széjjel. „Lát­ja, most, hogy összeáll az alapanyag, lefölözzük a te­tejére gyűlt szennyezett ré­teget, mert ez rontja a mi­nőséget ... És tőlünk csak­is első osztályú termék me­het ki. A göbös, huzalos, kö­ves, buborékos üveg se­lejt. Az anyag ugyan nem vész el, csak . . . cseréppé törjük és visszaolvasztjuk, ami kár nekünk, kár a gyárnak. Gondolja meg, egyetlen üvegballon 1400 forint! Tehát nálunk nem le­het lötyögni, mellébeszél­ni... Erős, meleg munka a mienk. 1400—1600 fokon he­vítjük az alapanyagot. Nyá­ron 70 fokig felkúszik a hő­mérő higanyszála. Három műszakban járunk, s mind­ennek tetejébe nyomni kell a gombot, hogy összejöjjön az a kis pénz. Egy műszak alatt 200 darabot is megcsi­nálunk, főleg hengereket. 15 —20 kilósakat. Nehéz, de én épp ezeket szeretem kifúj­ni " Kertészeti áruház Debre­cenben. Üj üzlettel gazdago­dott Debrecen, s az különö­sen örömteli tény, hogy a Széchenyi utcai bevásárló- központ régi hiányt pótol a megyeszékhelyen. A derecs­kéi ÁFÉSZ vállalkozott az üzlet kialakítására, a komp­lexum 5 önálló egységből áll — 4 boltból és egy köl­csönzőből. Az egyik üzlet­ben vetőmagvakat, valamint a mezőgazdaságban haszná­latos műanyag és faárukat kí­nálnak a vásárlóknak. A másik üzletben növényvédő szerek és műtrágyák szerez­hetők be, a harmadikban mezőgazdasági gépek, szer­számok, eszközök — ideértve a nem speciális, de a kert­ben azért használatos szer­számokat, barkácskészlete- ket, vízvezeték-szerelvénye­ket is. A háztartási vegyi­bolt elsősorban festékeket, ecseteket tart a polcán. Be­szerezhetők még hétvégi ház építéséhez használható ele­mek, parketták, kerti búto­rok. Talán Los Angelesben... A Helsinkiben megrendezett atlétikai világbajnokságon hiába kerestük az ötezer mé­teres síkfutók mezőnyében a többszörös IBV-győztes ifjú­sági Európa-bajnok K. Sza­bó Gábort. A VB előtt két héttel megsérült. „Természe­tesen nagyon bosszantott, hi­szen kitűnő formában vol­tam — mondja a téglási fia­talember. — A VB előtt és nem sokkal utána is meg­vertem a finn Vainiot, aki bronzérmet nyert Helsinki­ben, és legyőztem még egy sereg olyan atlétát, akik az első 12 között voltak a vi­lágbajnokságon. Az idén nyertem négy magyar baj­nokságot, minden távon megjavítottam egyéni csú­csomat.” Edzője, Bese Gyu­la szerint nemzetközi ver­senyekre van szüksége, ahol nagy a tét, és 30 ezer néző szurkol, és az ellenfelek ki­tűnőek. „Az élversenyzőket az teszi klasszissá, hogy mekkora a szívük, és meny­nyire tudják összeszedni ma­gukat a legkritikusabb pil­lanatokban. Nagyon kevés ember alkalmas arra, hogy határteljesítményt tudjon produkálni. Gábornak, ha nem megy a futás, akkor is harcol, s nem adja fel. Los Angelesben a legjobb nyolc közölt kell végeznie 5 ezer méteren, és a következő olimpiára még • merészebb terveink vannak. Szex? Közismert, hogy so­kan szenvednek nemi éle­tük zavarai miatt, bármeny­nyire is meglepő ez a sze­xuális szabadság korában. Tömegekről van szó, panasz­kodnak is a szakértők, hogy kevés az ilyen bajokkal fog­lalkozó specialista .. . Egy pályaudvaron a vonat indu­lása előtt egy csók, egy öle­lés megszokott látvány. Ma­napság gyakorlatilag minden hely állomás: a szerelem (vagy legalábbis a szex) ál­lomása. Utcán, téren, pado­kon, járműveken stb. senki­től sem zavartatva, fütyülve a világra, a bámészkodó gyerekekre, tapogatják, mar­ják, csókolják egymást az önfeledten egymásba gaba- lyodott párocskák. Vissza­térve a pályaudvarra, 30—40 ifjú utas várakozott a csar­nokban. Hihetetlenül koszos farmerek, zsíros, csimbókos hajzatok. A forró levegőt bemocskoló testszag kivéd­hetetlen; lábak, combok közt matató kezek, egymás nya­kát tisztára (!) csókoló szá­jak... A nemek bájos sze­relmi játéka vonzó, izgal­mas és megunhatatlan ka­land — évjárattól függetle­nül. No, de ilyen büdösen? Ennyire nyilvánosan? Ez lenne a szexuális kultúra? Lucifer mondja Az ember tragédiája hetedik színében: „Mindenre kérlek, azt sose feledd; Szerelmed amilyen mulattató ' Kettesben, oly íztelen harmadiknak” Nos, akinek csak tömegben megy. forduljon szexológushoz CSONGRÁD (I V n W A D » mem mJKLrtr I eltalulosors Magyarorszá­gon. Kőszegi Károly 1858- ban született Baján. 1880-ban szerzett mérnöki oklevelet Budapesten, majd különböző felmérési és uradalmi mun­kákat végzett. Látva a hazai mezőgazdaság munkaigényes­ségét, hosszas kísérletezést követően, 1907-ben megszer­kesztette Európa első talaj - maró gépét, amelyet az ekés művelés helyett alkalmazott. Idehaza nem sokra ment ta­lálmányával, így Németor­szágot választotta, és a manheimi Lanz-gyárnak ad­ta el szabadalmát, amely hamarosan el is kezdte gyár­tani az új berendezést. Ide­haza még ezután is fanya­logtak tőle az illetékesek, mert hát az itthoni munka­bérek jóval kevesebbe ke­rültek, mint a csekélyke be­ruházás. Kőszegi a talajma­ró gépen túl más ügyes praktikumokkal is foglalko­zott, de egyik alkotása sem hozta meg számára, de a mezőgazdaságnak sem a várt eredményeket. Kőszegi Ká­roly mérnöki tevékenysége egy olyan korban nem arat­hatott sikert, amely a me­zőgazdasági munkát csak másodlagosnak, sokszor le- becsültnek tekintette. Makói diákélet. Az iskala- rádió és -újság feladata, hogy a diákokat érdeklő kérdésekkel foglalkozzon, be­mutassa, megismertesse az érdekvédelmi tevékenységet. Sajnos, az iskolarádió mun­kája — kivétel a szakmun­kásképző intézet — igen gyenge színvonalú. Az egy­hangú programokon, hirde­téseken túlmenően az is aka­dályt jelent, hogy nem meg­felelőek a technikai feltéte­lek. Az iskolaújságok csak nagy nehézségek árán jelen­nek meg. Ennek oka egyfe­lől a diákok lelkesedésének hiánya, másfelől viszont a lapengedély megadását gátló bürokrácia. összeállította: U. T. Nők a gazdasági és a szociális életben Mezőhegyesen A mezőhcgycsi Nagyközségi Tanács felmérte a nők anyagi és erkölcsi megbecsülésének alakulását, munka- körülményeinek javításának helyzetét az utóbbi öt év­ben. A nőpolitikái határozat végrehajtása szerves részé­vé vált az állami, társadal­mi és gazdasági szervezetek irányító munkájának. A fej­lődés egyik bizonyítéka, hogy 1978-tól ’83-ig a munkaké­pes korú nők foglalkoztatá­sa több mint 4 százalékkal emelkedett. Egyre inkább foglalkoztatta a község ve­zetőit a nők szakmai képzé­sének, anyagi, erkölcsi meg­becsülésének, vezetővé vá­lásának, műveltségének kér­dése, a munkalehetőségek választékának bővítése. és a második műszak meg­könnyítése. Egyre több a dolgozó nő Mezőhegyesen is, de az országos átlagnál még mindig magasabb a háztar­tásban élő, munkaképes ko­rú nők száma. A munkaerő­tartalékok főként a 40 éven felüliek és a külterületen la­kók körében rejlenek, több­ségük szakképzetlen, nehe­zen mozgósítható. Családi kötöttségeik, háztáji gaz­dálkodásuk miatt nem is nagyon lehet számítani más jellegű foglalkoztatásukra. Munkaerőhiánnyal küzd a kendergyár és a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezet. Mindkét üzemben alacso­nyabbak a bérek, mint a község más gazdálkodó egy­ségeinél, s ezt a hátrányt a kedvezmények, a megfelelő szociális háttér sem ellensú­lyozzák. Vezetői munkakörbe je­lölésüknél tapasztalható ugyan javulás, de lassú mér­tékben. Oka nyilvánvalóan Mezőhegyesen is hasonló, mint máshol; a nők foko­zott családi kötelezettsége, önbizalmuk hiánya. Hátrá­nyos megkülönböztetés nem tapasztalható a kitüntetések, elismerések és jutalmazások elosztásánál. A kombinát­ban például 96 nő kapott kitüntetést, tizenhatan pe­dig külföldi jutalomutazáson vehettek részt a vizsgált időszakban. A nők keresetének érté­kelésekor megállapítható, hogy ha a férfiakkal azonos munkakörben dolgoznak, és azonos képzettségűek, akkor különbség nincs, vagy el­enyészően kevés. Az alacso­nyabb bérszínvonal oka azonban a nők alacsonyabb képzettségében, munkaköri beosztásukban keresendő. A dolgozó nők szociális helyze­tét jelentősen befolyásolják munkakörülményeik. A köz­ségben nincs olyan üzem, ahol ne törekedtek volna a javításra, a lehetőségek mégis igen különbözőek. A kombinátban például évente felülvizsgálják, módosítják a nők részére kijelölt mun­kahelyek • jegyzékét. Az üzemegységekben a lehető­ségeken belül automatizálták a berendezéseket, korsze­rűsítették a körülményeke t. Többféle munka- és védő­ruhát juttatnak már a nő­dolgozóknak. A kendergyár­ban új öltözőt és fürdőt építettek, 30 férőhelyes üze­mi óvodát alakítottak ki. A vasipari szövetkezetben az elmúlt három év alatt szin­tén jelentős beruházásokat végeztek a munkakörülmé­nyek javításáért. Á HÓD- MODELL nődolgozói javu­lásra csak az év végén át­adásra kerülő új üzemcsar­nokban számíthatnak. Ad­dig gyakori munkaközi szü­netekkel próbálják óvni egészségüket. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak minden mun­kahelyen a terhes nők fog­lalkoztatására, kedvezmé­nyes műszakkezdést biztosí­tanak a családosoknak és kisgyermekeseknek. A kap­csolattartás különböző for­máit dolgozták ki, hogy ne veszítsék el a gyesen levő­ket. Az üzemi orvosi ren­delők általában jól felsze­reltek, feladatukat ellátják. Az üzemi étkeztetés kedvez­ményét a nődolgozók csa­ládtagjai is élvezhetik. Az 1-es óvodát korszerűsítették, mégsem elegendő a hely. A belterülei óvodák kihasz­náltsága 120 százalék feletti, a dolgozó nők gyermekeit mégis elhelyezik. A zsúfolt­ság enyhítésére a 2-es sz. óvodát háromcsoportossá alakítják, és 20 személyes bölcsődét létesítenek. A munka, az anyai hiva­tás gyakorlása mellett nőtt a lányok, asszonyok közéleti aktivitása is. A szocialista brigádmozgalomban, a pat­ronáló tevékenységben, a KISZ- és pártaktívák sorai­ban mindenhol helytállnak. Mégis vannak többen, akik a családon belüli aránytalan munkamegosztás miatt nem tudnak közéleti szerepet vál­lalni. A nagyközség áruellá­tása javult az elmúlt idő­szakban, de a ruhaneműk kínálata nem megfelelő. A szolgáltatás színvonala kí­vánnivalót hagy maga után. A szolgáltatási díjak emel­kedése miatt kevesen ve­szik igénybe a Patyolat kí­nálta lehetőségeket is. Bede Zsóka ... és a mi Szajnánk folyik tovább! A forgókefes levegőztető — egyelőre a „Szajna" békési part­ján Nem kevesen vannak azok, akik legszívesebben már ma eltüntetnék végér­vényesen. Hiszen csak gond és baj van vele; évente mil­liókat visz el. Tán fonto­sabbakra nem jut miatta. Mi azonban többen va­gyunk. Mi, akik aggódunk sorsáért, s mihamarább sze­retnénk újra régi szépségé­ben, üdeségében látni. S nemcsak hasznossága okán. Hiszen életünkhöz tartozik, ö, a Körös-csatorna, a gyu­lai, a csabai, a békési Szaj­na. 3 Miután a nyár közepén egy nem éppen optimista végkicsengésű írás jelent meg ezeken a hasábokon a békéscsabai szakasz jelenle­gi állapotáról, meghökken­tően sokan kerestek fel vé­leményükkel. Bocsátassék meg nekem a személyes vo­natkozás, de le kell írnom: végtelenül jólesett, örültem és boldog voltam. Ezúton is köszönöm. A csabaiaknak és az „alsó folyás” mellett lakó békésieknek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vitatkozók és véleménynyil­vánítók sorában egyetlen békéscsabai illetékes sem volt. Ez bizonyára a vélet­len műve ... Ellenben meg­keresett Makoviczky János, Békés város Tanácsának el­nöke — bár hangsúlyozta, hogy kizárólagosan mint a város egyik polgára mondja el véleményét —, és kész­ségesen, minden részletet kielemezve adott tájékozta­tást a gyulai székhelyű Kö­VIZIG (Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság) fiatal igaz­gatója, Goda Péter is. 3 De ez a csatorna folyik tovább. A mi Szajnánk — francia öregapjához hason­latosan — most is szennyet és bánatot, örömet és cso­dát fogad be, s emésztene meg, ha ... A szennyel van a baj. Gyulán évek óta már-már ideálisnak mond­ható a helyzet. Békéscsabán — ha nem is látványosan, de — csak-csak javul. Ma­rad a baj a végére, Békés­re. Itt, ahol a városi házak között csordogál, szürkéskék a színe. A szaga leírhatat­lan, főképpen a kora őszi langymelegben. Valahol ez lehet a penetráns-„illat” el­vi etalonja. Percenként ez­rek szagolják. De most tör­ténik valami. Szádfalazzák a két partját 270 méteren, ami hárommillióba kerül az igazgatóságnak, a helyi ta­nácsnak. Jövőre következik a kotrás, így a városi sza­kasz egységes szélességű és feltehetően tisztább lesz. Ennek egy másik biztosíté­ka, hogy a cukorkagyár melletti hídnál úgynevezett forgókefés levegőztetővei kí­sérleteznek, eredménnyel. Június és augusztus között egyharmad ezer órát műkö­dött hatásosan. Ehhez segít az is, hogy a KÖVIZIG a megyei víz- és csatornamű vállalattal közösen a Ket­tős-Körösből vizet szíva ty- tyúz át ide, s azzal mintegy hígítja a csatorna szennyét, Másodpercenként 1-2 köb­méternyit nyomatnak át. Nem kis mennyiség! 3 A megoldás lényege azon­ban mélyebben van. Rejtet­tebben is, a manapság nem annyira kedvelt beruházás fogalmába és valóságába dugva. A Kisréten, a megyeszék­hely és Békés városa között működik csendesen egy szennyvíztisztító telep. Nyolcezer köbméter kapaci­tású. Ez a szám a szakem­bereknek mond csak sokat, nekünk, laikusoknak annyi is elég, hogy a szennyvíz (a Békéscsabán keletkező) fe­lét mechanikailag megtisz­títja, s majd úgy engedi be­le a csatornába. Amely fo­lyik, folyik — s Békésen kezd el bomlani. De: igen van de és jó kilátás is. Mindenhol zöld már az út­ja a tervek szerint 1987-ben átadásra kerülő biológiai tisztító fokozat megvalósu­lásának, amely százmillióba (!) kerül. Addig a békésiek­nek még türelemmel kell elszenvediniük — Goda Pé­ter szavaival élve — az „önmagától mozgó nagy ku­kás kocsi” kellemetlensége­it. Ez a tisztító fokozat elemi— anyagokra bontja le a szeny- nyet. Vagyis a csatornába kerülő anyagok már nem vonnak el létfontosságú oxi­gént. Bár, ugyanakkor a nö­vényzet burjánzását, úgyne­vezett eutrofizálódást okoz­hatnak. A lényeg az lesz majd, hogy a tisztított vi­zet a foszforsóktól is meg­szabadítsák. Vagyis: a me­chanikai első, a biológiai második lépcső után szük­ség lesz egy harmadikra is. Még így, most is 1982-ben 114 ezer köbméter szenny­víztől mentesítették a csa­tornát. De a Körösöket is, hiszen ami a gyulai duzzasz­tónál kijön, az a békésinél visszafolyik. Vagyis 1976 és '82 között másfél millió köb­méternyitől óvták meg a vizet. A csúcs ’78-ban volt több mint félmillióval. Ezért akkor a vétkes vállalatok 8,7 millió forint bírságot voltak kénytelenek fizetni. Persze, érdemes azon is el­tűnődni, hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb és egészségesebb lett volna, ha az üzemek nem eresztik oda a szennyvizet és nem fizet­nek, hanem maguk tisztít­ják ... Csak hát ma még ol­csóbb fizetni a bírságot. 3 Hiába épül azonban meg a második, majd talán a harmadik fokozat is Kisré­ten. Egy szennyvíztisztító, a bírságok emelkedő összegei, a KÖVIZIG, az érintett há­rom város tanácsának, a 6 gát- és csatornaőrnek mindennapi munkája, sok­sok millióba kerülő erőfe­szítése semmit sem ér, ha mi, áldásait és létét élve­zők — vagy azért remény­kedők — magunk nem te­szünk semmit tisztaságáért, tisztulásáért. Csak tonnák­ban fejezhető ki‘az azusza- dékmennyiség, amelyet al­kalomról alkalomra a csa­tornaőrök, a vízügyi brigá­dok lehalásznak, s amely úgynevezett lakossági szenny. Vagyis olyan, amit kész­akarva hordunk bele. S nemcsak esztétikailag rémes látvány a vízen úszó sze­métkupac. Amit mondjuk Gyulán dobtak bele, az Bé­késcsabán, amit itt, az Bé­késen kezd el bomlani, fer­tőzni a vizet, bennünket. S így tovább, egészen a ten­gerig ... Ha csak mindenki egy csikket, egy néhány grammos szemétkét ejt a vízbe, környékére, máris teljesíthetetlen óhaj marad a mi Szajnánk feltámasz­tása. Vagyis a mi, az állam­polgárok fegyelméről van szó. Gondoskodóképessé­günkről — önmagunkról. Különben a milliókat feles­legesen dobjuk ki. Amit ő, te és én termelünk-fizetünk. A mi Szajnánk folyik to­vább ... Reméljük, még na­gyon soká és egyre tisztáb­ban! Nemesi László Még ilyen a békési partszakasz. £s: szemetes! Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents