Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
1983. október 26., szerda Szomszédolás % AMtgrePAUTBgOnSWtSAMEGYB-WWACSLAPa» Hetven Celsius. Megforgatja a tűzálló acélból készült merítőpálcát, s a mézsűrűségű üveget egy vízzel telt tartályba csorgatja. Gőzfelhő csapódik széjjel. „Látja, most, hogy összeáll az alapanyag, lefölözzük a tetejére gyűlt szennyezett réteget, mert ez rontja a minőséget ... És tőlünk csakis első osztályú termék mehet ki. A göbös, huzalos, köves, buborékos üveg selejt. Az anyag ugyan nem vész el, csak . . . cseréppé törjük és visszaolvasztjuk, ami kár nekünk, kár a gyárnak. Gondolja meg, egyetlen üvegballon 1400 forint! Tehát nálunk nem lehet lötyögni, mellébeszélni... Erős, meleg munka a mienk. 1400—1600 fokon hevítjük az alapanyagot. Nyáron 70 fokig felkúszik a hőmérő higanyszála. Három műszakban járunk, s mindennek tetejébe nyomni kell a gombot, hogy összejöjjön az a kis pénz. Egy műszak alatt 200 darabot is megcsinálunk, főleg hengereket. 15 —20 kilósakat. Nehéz, de én épp ezeket szeretem kifújni " Kertészeti áruház Debrecenben. Üj üzlettel gazdagodott Debrecen, s az különösen örömteli tény, hogy a Széchenyi utcai bevásárló- központ régi hiányt pótol a megyeszékhelyen. A derecskéi ÁFÉSZ vállalkozott az üzlet kialakítására, a komplexum 5 önálló egységből áll — 4 boltból és egy kölcsönzőből. Az egyik üzletben vetőmagvakat, valamint a mezőgazdaságban használatos műanyag és faárukat kínálnak a vásárlóknak. A másik üzletben növényvédő szerek és műtrágyák szerezhetők be, a harmadikban mezőgazdasági gépek, szerszámok, eszközök — ideértve a nem speciális, de a kertben azért használatos szerszámokat, barkácskészlete- ket, vízvezeték-szerelvényeket is. A háztartási vegyibolt elsősorban festékeket, ecseteket tart a polcán. Beszerezhetők még hétvégi ház építéséhez használható elemek, parketták, kerti bútorok. Talán Los Angelesben... A Helsinkiben megrendezett atlétikai világbajnokságon hiába kerestük az ötezer méteres síkfutók mezőnyében a többszörös IBV-győztes ifjúsági Európa-bajnok K. Szabó Gábort. A VB előtt két héttel megsérült. „Természetesen nagyon bosszantott, hiszen kitűnő formában voltam — mondja a téglási fiatalember. — A VB előtt és nem sokkal utána is megvertem a finn Vainiot, aki bronzérmet nyert Helsinkiben, és legyőztem még egy sereg olyan atlétát, akik az első 12 között voltak a világbajnokságon. Az idén nyertem négy magyar bajnokságot, minden távon megjavítottam egyéni csúcsomat.” Edzője, Bese Gyula szerint nemzetközi versenyekre van szüksége, ahol nagy a tét, és 30 ezer néző szurkol, és az ellenfelek kitűnőek. „Az élversenyzőket az teszi klasszissá, hogy mekkora a szívük, és menynyire tudják összeszedni magukat a legkritikusabb pillanatokban. Nagyon kevés ember alkalmas arra, hogy határteljesítményt tudjon produkálni. Gábornak, ha nem megy a futás, akkor is harcol, s nem adja fel. Los Angelesben a legjobb nyolc közölt kell végeznie 5 ezer méteren, és a következő olimpiára még • merészebb terveink vannak. Szex? Közismert, hogy sokan szenvednek nemi életük zavarai miatt, bármenynyire is meglepő ez a szexuális szabadság korában. Tömegekről van szó, panaszkodnak is a szakértők, hogy kevés az ilyen bajokkal foglalkozó specialista .. . Egy pályaudvaron a vonat indulása előtt egy csók, egy ölelés megszokott látvány. Manapság gyakorlatilag minden hely állomás: a szerelem (vagy legalábbis a szex) állomása. Utcán, téren, padokon, járműveken stb. senkitől sem zavartatva, fütyülve a világra, a bámészkodó gyerekekre, tapogatják, marják, csókolják egymást az önfeledten egymásba gaba- lyodott párocskák. Visszatérve a pályaudvarra, 30—40 ifjú utas várakozott a csarnokban. Hihetetlenül koszos farmerek, zsíros, csimbókos hajzatok. A forró levegőt bemocskoló testszag kivédhetetlen; lábak, combok közt matató kezek, egymás nyakát tisztára (!) csókoló szájak... A nemek bájos szerelmi játéka vonzó, izgalmas és megunhatatlan kaland — évjárattól függetlenül. No, de ilyen büdösen? Ennyire nyilvánosan? Ez lenne a szexuális kultúra? Lucifer mondja Az ember tragédiája hetedik színében: „Mindenre kérlek, azt sose feledd; Szerelmed amilyen mulattató ' Kettesben, oly íztelen harmadiknak” Nos, akinek csak tömegben megy. forduljon szexológushoz CSONGRÁD (I V n W A D » mem mJKLrtr I eltalulosors Magyarországon. Kőszegi Károly 1858- ban született Baján. 1880-ban szerzett mérnöki oklevelet Budapesten, majd különböző felmérési és uradalmi munkákat végzett. Látva a hazai mezőgazdaság munkaigényességét, hosszas kísérletezést követően, 1907-ben megszerkesztette Európa első talaj - maró gépét, amelyet az ekés művelés helyett alkalmazott. Idehaza nem sokra ment találmányával, így Németországot választotta, és a manheimi Lanz-gyárnak adta el szabadalmát, amely hamarosan el is kezdte gyártani az új berendezést. Idehaza még ezután is fanyalogtak tőle az illetékesek, mert hát az itthoni munkabérek jóval kevesebbe kerültek, mint a csekélyke beruházás. Kőszegi a talajmaró gépen túl más ügyes praktikumokkal is foglalkozott, de egyik alkotása sem hozta meg számára, de a mezőgazdaságnak sem a várt eredményeket. Kőszegi Károly mérnöki tevékenysége egy olyan korban nem arathatott sikert, amely a mezőgazdasági munkát csak másodlagosnak, sokszor le- becsültnek tekintette. Makói diákélet. Az iskala- rádió és -újság feladata, hogy a diákokat érdeklő kérdésekkel foglalkozzon, bemutassa, megismertesse az érdekvédelmi tevékenységet. Sajnos, az iskolarádió munkája — kivétel a szakmunkásképző intézet — igen gyenge színvonalú. Az egyhangú programokon, hirdetéseken túlmenően az is akadályt jelent, hogy nem megfelelőek a technikai feltételek. Az iskolaújságok csak nagy nehézségek árán jelennek meg. Ennek oka egyfelől a diákok lelkesedésének hiánya, másfelől viszont a lapengedély megadását gátló bürokrácia. összeállította: U. T. Nők a gazdasági és a szociális életben Mezőhegyesen A mezőhcgycsi Nagyközségi Tanács felmérte a nők anyagi és erkölcsi megbecsülésének alakulását, munka- körülményeinek javításának helyzetét az utóbbi öt évben. A nőpolitikái határozat végrehajtása szerves részévé vált az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek irányító munkájának. A fejlődés egyik bizonyítéka, hogy 1978-tól ’83-ig a munkaképes korú nők foglalkoztatása több mint 4 százalékkal emelkedett. Egyre inkább foglalkoztatta a község vezetőit a nők szakmai képzésének, anyagi, erkölcsi megbecsülésének, vezetővé válásának, műveltségének kérdése, a munkalehetőségek választékának bővítése. és a második műszak megkönnyítése. Egyre több a dolgozó nő Mezőhegyesen is, de az országos átlagnál még mindig magasabb a háztartásban élő, munkaképes korú nők száma. A munkaerőtartalékok főként a 40 éven felüliek és a külterületen lakók körében rejlenek, többségük szakképzetlen, nehezen mozgósítható. Családi kötöttségeik, háztáji gazdálkodásuk miatt nem is nagyon lehet számítani más jellegű foglalkoztatásukra. Munkaerőhiánnyal küzd a kendergyár és a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezet. Mindkét üzemben alacsonyabbak a bérek, mint a község más gazdálkodó egységeinél, s ezt a hátrányt a kedvezmények, a megfelelő szociális háttér sem ellensúlyozzák. Vezetői munkakörbe jelölésüknél tapasztalható ugyan javulás, de lassú mértékben. Oka nyilvánvalóan Mezőhegyesen is hasonló, mint máshol; a nők fokozott családi kötelezettsége, önbizalmuk hiánya. Hátrányos megkülönböztetés nem tapasztalható a kitüntetések, elismerések és jutalmazások elosztásánál. A kombinátban például 96 nő kapott kitüntetést, tizenhatan pedig külföldi jutalomutazáson vehettek részt a vizsgált időszakban. A nők keresetének értékelésekor megállapítható, hogy ha a férfiakkal azonos munkakörben dolgoznak, és azonos képzettségűek, akkor különbség nincs, vagy elenyészően kevés. Az alacsonyabb bérszínvonal oka azonban a nők alacsonyabb képzettségében, munkaköri beosztásukban keresendő. A dolgozó nők szociális helyzetét jelentősen befolyásolják munkakörülményeik. A községben nincs olyan üzem, ahol ne törekedtek volna a javításra, a lehetőségek mégis igen különbözőek. A kombinátban például évente felülvizsgálják, módosítják a nők részére kijelölt munkahelyek • jegyzékét. Az üzemegységekben a lehetőségeken belül automatizálták a berendezéseket, korszerűsítették a körülményeke t. Többféle munka- és védőruhát juttatnak már a nődolgozóknak. A kendergyárban új öltözőt és fürdőt építettek, 30 férőhelyes üzemi óvodát alakítottak ki. A vasipari szövetkezetben az elmúlt három év alatt szintén jelentős beruházásokat végeztek a munkakörülmények javításáért. Á HÓD- MODELL nődolgozói javulásra csak az év végén átadásra kerülő új üzemcsarnokban számíthatnak. Addig gyakori munkaközi szünetekkel próbálják óvni egészségüket. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak minden munkahelyen a terhes nők foglalkoztatására, kedvezményes műszakkezdést biztosítanak a családosoknak és kisgyermekeseknek. A kapcsolattartás különböző formáit dolgozták ki, hogy ne veszítsék el a gyesen levőket. Az üzemi orvosi rendelők általában jól felszereltek, feladatukat ellátják. Az üzemi étkeztetés kedvezményét a nődolgozók családtagjai is élvezhetik. Az 1-es óvodát korszerűsítették, mégsem elegendő a hely. A belterülei óvodák kihasználtsága 120 százalék feletti, a dolgozó nők gyermekeit mégis elhelyezik. A zsúfoltság enyhítésére a 2-es sz. óvodát háromcsoportossá alakítják, és 20 személyes bölcsődét létesítenek. A munka, az anyai hivatás gyakorlása mellett nőtt a lányok, asszonyok közéleti aktivitása is. A szocialista brigádmozgalomban, a patronáló tevékenységben, a KISZ- és pártaktívák soraiban mindenhol helytállnak. Mégis vannak többen, akik a családon belüli aránytalan munkamegosztás miatt nem tudnak közéleti szerepet vállalni. A nagyközség áruellátása javult az elmúlt időszakban, de a ruhaneműk kínálata nem megfelelő. A szolgáltatás színvonala kívánnivalót hagy maga után. A szolgáltatási díjak emelkedése miatt kevesen veszik igénybe a Patyolat kínálta lehetőségeket is. Bede Zsóka ... és a mi Szajnánk folyik tovább! A forgókefes levegőztető — egyelőre a „Szajna" békési partján Nem kevesen vannak azok, akik legszívesebben már ma eltüntetnék végérvényesen. Hiszen csak gond és baj van vele; évente milliókat visz el. Tán fontosabbakra nem jut miatta. Mi azonban többen vagyunk. Mi, akik aggódunk sorsáért, s mihamarább szeretnénk újra régi szépségében, üdeségében látni. S nemcsak hasznossága okán. Hiszen életünkhöz tartozik, ö, a Körös-csatorna, a gyulai, a csabai, a békési Szajna. 3 Miután a nyár közepén egy nem éppen optimista végkicsengésű írás jelent meg ezeken a hasábokon a békéscsabai szakasz jelenlegi állapotáról, meghökkentően sokan kerestek fel véleményükkel. Bocsátassék meg nekem a személyes vonatkozás, de le kell írnom: végtelenül jólesett, örültem és boldog voltam. Ezúton is köszönöm. A csabaiaknak és az „alsó folyás” mellett lakó békésieknek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vitatkozók és véleménynyilvánítók sorában egyetlen békéscsabai illetékes sem volt. Ez bizonyára a véletlen műve ... Ellenben megkeresett Makoviczky János, Békés város Tanácsának elnöke — bár hangsúlyozta, hogy kizárólagosan mint a város egyik polgára mondja el véleményét —, és készségesen, minden részletet kielemezve adott tájékoztatást a gyulai székhelyű KöVIZIG (Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság) fiatal igazgatója, Goda Péter is. 3 De ez a csatorna folyik tovább. A mi Szajnánk — francia öregapjához hasonlatosan — most is szennyet és bánatot, örömet és csodát fogad be, s emésztene meg, ha ... A szennyel van a baj. Gyulán évek óta már-már ideálisnak mondható a helyzet. Békéscsabán — ha nem is látványosan, de — csak-csak javul. Marad a baj a végére, Békésre. Itt, ahol a városi házak között csordogál, szürkéskék a színe. A szaga leírhatatlan, főképpen a kora őszi langymelegben. Valahol ez lehet a penetráns-„illat” elvi etalonja. Percenként ezrek szagolják. De most történik valami. Szádfalazzák a két partját 270 méteren, ami hárommillióba kerül az igazgatóságnak, a helyi tanácsnak. Jövőre következik a kotrás, így a városi szakasz egységes szélességű és feltehetően tisztább lesz. Ennek egy másik biztosítéka, hogy a cukorkagyár melletti hídnál úgynevezett forgókefés levegőztetővei kísérleteznek, eredménnyel. Június és augusztus között egyharmad ezer órát működött hatásosan. Ehhez segít az is, hogy a KÖVIZIG a megyei víz- és csatornamű vállalattal közösen a Kettős-Körösből vizet szíva ty- tyúz át ide, s azzal mintegy hígítja a csatorna szennyét, Másodpercenként 1-2 köbméternyit nyomatnak át. Nem kis mennyiség! 3 A megoldás lényege azonban mélyebben van. Rejtettebben is, a manapság nem annyira kedvelt beruházás fogalmába és valóságába dugva. A Kisréten, a megyeszékhely és Békés városa között működik csendesen egy szennyvíztisztító telep. Nyolcezer köbméter kapacitású. Ez a szám a szakembereknek mond csak sokat, nekünk, laikusoknak annyi is elég, hogy a szennyvíz (a Békéscsabán keletkező) felét mechanikailag megtisztítja, s majd úgy engedi bele a csatornába. Amely folyik, folyik — s Békésen kezd el bomlani. De: igen van de és jó kilátás is. Mindenhol zöld már az útja a tervek szerint 1987-ben átadásra kerülő biológiai tisztító fokozat megvalósulásának, amely százmillióba (!) kerül. Addig a békésieknek még türelemmel kell elszenvediniük — Goda Péter szavaival élve — az „önmagától mozgó nagy kukás kocsi” kellemetlenségeit. Ez a tisztító fokozat elemi— anyagokra bontja le a szeny- nyet. Vagyis a csatornába kerülő anyagok már nem vonnak el létfontosságú oxigént. Bár, ugyanakkor a növényzet burjánzását, úgynevezett eutrofizálódást okozhatnak. A lényeg az lesz majd, hogy a tisztított vizet a foszforsóktól is megszabadítsák. Vagyis: a mechanikai első, a biológiai második lépcső után szükség lesz egy harmadikra is. Még így, most is 1982-ben 114 ezer köbméter szennyvíztől mentesítették a csatornát. De a Körösöket is, hiszen ami a gyulai duzzasztónál kijön, az a békésinél visszafolyik. Vagyis 1976 és '82 között másfél millió köbméternyitől óvták meg a vizet. A csúcs ’78-ban volt több mint félmillióval. Ezért akkor a vétkes vállalatok 8,7 millió forint bírságot voltak kénytelenek fizetni. Persze, érdemes azon is eltűnődni, hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb és egészségesebb lett volna, ha az üzemek nem eresztik oda a szennyvizet és nem fizetnek, hanem maguk tisztítják ... Csak hát ma még olcsóbb fizetni a bírságot. 3 Hiába épül azonban meg a második, majd talán a harmadik fokozat is Kisréten. Egy szennyvíztisztító, a bírságok emelkedő összegei, a KÖVIZIG, az érintett három város tanácsának, a 6 gát- és csatornaőrnek mindennapi munkája, soksok millióba kerülő erőfeszítése semmit sem ér, ha mi, áldásait és létét élvezők — vagy azért reménykedők — magunk nem teszünk semmit tisztaságáért, tisztulásáért. Csak tonnákban fejezhető ki‘az azusza- dékmennyiség, amelyet alkalomról alkalomra a csatornaőrök, a vízügyi brigádok lehalásznak, s amely úgynevezett lakossági szenny. Vagyis olyan, amit készakarva hordunk bele. S nemcsak esztétikailag rémes látvány a vízen úszó szemétkupac. Amit mondjuk Gyulán dobtak bele, az Békéscsabán, amit itt, az Békésen kezd el bomlani, fertőzni a vizet, bennünket. S így tovább, egészen a tengerig ... Ha csak mindenki egy csikket, egy néhány grammos szemétkét ejt a vízbe, környékére, máris teljesíthetetlen óhaj marad a mi Szajnánk feltámasztása. Vagyis a mi, az állampolgárok fegyelméről van szó. Gondoskodóképességünkről — önmagunkról. Különben a milliókat feleslegesen dobjuk ki. Amit ő, te és én termelünk-fizetünk. A mi Szajnánk folyik tovább ... Reméljük, még nagyon soká és egyre tisztábban! Nemesi László Még ilyen a békési partszakasz. £s: szemetes! Fotó: Fazekas László
